keresés

2013. február 18., hétfő

Azonosítják az online játékfüggőket Kínában

A számítógépes játékok okozta függőség komoly társadalmi probléma Kínában. Rengetek a nyilvános játékterem az országban, fiatalok százai töltik szabadidejüket a képernyő előtt. A média is sokat foglalkozik a témával, gyakran történnek halálesetek.
A probléma hatékonyabb kezelése érdekében közös kutatást indít tizenöt kínai hivatal. A cél, hogy megállapítsák azt a tudományos szempontrendszert, amely segít kimutatni a játékfüggőségre való hajlamot. Ennek segítségével kiszűrik a függőségre hajlamos tizenéveseket, így a család és az iskola időben tudnak segíteni.

Az online játékok piaca az ázsiai országban is virágzik, 2014-re az iparág bevétele meghaladhatja a 9,2 milliárd dollárt is. 2011-ről 2012-re 32 százalékkal bővült a forgalom. Az online játékok felhasználóinak számát 330 millióra  becsülik Kínában, megközelítőleg 50 százalékuk 19 év alatti.

forrás

2013. február 14., csütörtök

Az NDA és a MICHAEL projekt

A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) bejelentette, hogy tavasszal ellenőrzi a magyarországi, digitális gyűjteménnyel rendelkező intézmények adatbázisait, hogy ezek megfelelnek-e az európai uniós szabványnak.
Magyarország tavaly csatlakozott a MICHAEL projekthez, amelynek célja az európai kulturális örökség digitális értékeinek digitalizált listája elérhetővé váljon.
Abban az esetben, ha a magyarországi intézmények által használt metaadatok megfelelnek a szabványnak, gyűjteményük az uniós portálra kerülhet, amely valószínűleg 2008-ra készül el. E portál elkészítését Magyarország koordinálja.
Az NDA számít a magyar intézményeknek a segítségére az adatok ellenőrzésében és esetleges kiegészítésében. Magyarországot a kulturális és gazdasági tárca, és a Neumann Kht. képviseli a projekt során.

2013. február 1., péntek

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum digitalizál

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967-ben alapították, de csak 1972 óta önálló, és a hagyományos falusi és mezővárosi kultúrát mutatja be. Az intézmény egyre fejlődik, az új módszerek felé való nyitottságának és ezek alkalmazásának köszönhetően. 
Folyamatosan bővülő műtárgygyűjteményének darabjait 1990 óta a Textar nevű, DOS alapú szöveges adatbázisban tartotta nyilván, majd 2003-ban megvásárolták az Ariadné/EMIR nevezetű műtárgy- és gyűjteménynyilvántartó rendszert, amely biztosítja a gyűjteményhez való internetes hozzáférést is. 
Ebben az évben kapott a múzeum korszerű épületet, és valósította meg a Néprajzi Látványtár nevű tanulmányi gyűjteményt - "raktár és egyben kiállító tér, valamint virtuális kiállítás is". 
A virtuális kiállítás az interneten is megtekinthető a múzeum honlapján. Minden tárgyhoz egy digitális fotó és 16 szöveges adat kapcsolódik - az egyik a leltári szám, amely "az adatbázisban kereshető adatokkal" van összekapcsolva. 
A digitalizálás 2002-ben kezdődött, egy "három évre szóló digitalizálási koncepció alapján", de a befejezés pénzügyi okokból elhúzódik. Három fázisban tervezték a digitalizálást végrehajtani: 1., a múzeum minden gyűjteményének összes tárgya és a Néprajzi Látványtár gyűjteményének egy része; 2., "a magyarországi regionális szabadtéri gyűjtemények és a tájházak" műtárgyállománya; 3., a Kárpát-medence tájházai és népi műemlékei. 
A cikk a gyűjteménydigitalizálás forrásait és - a múzeum által kidolgozott - technológiáját is bemutatja. Az Ariadné/EMIR "szoftver megfelelt az NKÖM 2002-es" szabályzatának, és ezzel a technológiával könnyen át lehet térni "a leltározásban az elektronikus nyilvántartásra". 
Ezután az eredmények bemutatása következik, íme, néhány példa: a legnagyobb eredmény a Néprajzi Látványtár, amelynek fő célja a tárgy és az arra vonatkozó információ hozzáférhetővé tétele, valamint a kutatás segítése. 2003 és 2004 között az állomány több műtárgyát is lefotózták - a képek a kapcsolódó információkkal együtt a honlapon megtekinthetőek. A Fotónegatív Gyűjteményt már egészen beszkennelték, Vargha László hagyatékát még digitalizálják. A digitalizálás mellett a múzeum könyvtárát is folyamatosan fejlesztik. A digitalizálás első szakaszát sikerült befejezni. 
A múzeumok csak modern módszereket használva válhatnak maguk is moderné. A digitalizálás hármas szerepet tölt be: gyűjteményfeltárás, állományvédelem, közzététel - ez utóbbi a legfontosabb, hiszen a múzeumoknak "a látogató felé kell fordulnia a valóságban és virtuálisan egyaránt". A jövőben a digitális tartalmakat is meg kell őrizniük, és a szolgáltatásukat is vállalniuk kell majd. Mindent összevetve tehát a múzeumoknak szemléletváltásra van szükségük. 

Kérdőív a digitalizálásról

A digitalizációs projekteket a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. tartja nyilván, és szolgáltat adatokat azokról. "A Neumann-ház honlapján (http://www.neumann-haz.hu) elérhető a WebKat.hu nevű katalógus, amely a magyar kulturális örökség körébe tartozó internetes dokumentumok adatai mellett a magyar közgyűjtemények adatbázisát is tartalmazza."
Ebben az adatbázisban csak az intézmények alapadatait tüntették fel, de elhatározták, hogy egy kérdőíves felméréssel bővítik, amely az intézmények digitalizálási munkájáról ad képet az érdeklődőknek. A kérdőív az IFLA "ajánlásai" és a DIEPER projekt kérdőíve alapján készült.
A főbb kérdéscsoportok meghatározása után a teljes kérdőív 2002. május 31-én készült el, a University of Texas útmutatójának segítségével, és végül három formátumban tették elérhetővé (MS Word Rich Text, RTF, HTML). Az intézmények online is hozzáférhettek a kérdőívhez. 
Ezek után az eredmények rövid leírása következik, melyből kiderül, hogy a 2002 októberéig válaszoló 545 intézményből mindössze 73-ban folyt digitalizálás. 
A következő feladat egy újabb kérdőív készítése, amelyből részletesebben megismerhetjük a digitalizálási projekteket.