Sajátos
nézőpontból, arc nélküli arculattal
Korábbi cikkeimben a világelső streaming szolgáltatók történetére, összehasonlítására tettem kísérletet. Maradva a streamingkorszak vizsgálatánál, teszünk egy kis kitérőt ezen a piacon.
Akadnak sajátos vallási színezettel megjelenő streamingplatformok is. Egy iráni zenemegosztó portálon bukkanhatunk rá egy érdekes jelenségre, melyben a női előadókat egész egyszerűen leradírozzák a lemezborítókról.
Akadnak sajátos vallási színezettel megjelenő streamingplatformok is. Egy iráni zenemegosztó portálon bukkanhatunk rá egy érdekes jelenségre, melyben a női előadókat egész egyszerűen leradírozzák a lemezborítókról.
Nem kell magyarázni, hogy vallási okok eredményezték
mindezt, de hogy egy A STAR IS BORN borítón Lady Gagából csak egy elmosódott
folt látszik, az némiképp meghökkentő látványt nyújt.
A pénz, aminek tényleg szaga van: szolgáltatás és gázok
A
Spotify nagyságrendileg 0,006 és 0,0084 dollár közötti honoráriumot utal a
szerzőknek egyetlen kattintásért cserébe.
Az előadók ennél jóval csinosabb összeget kapnak a CD-lemezek eladásából származó tiszteletdíjból.
A streamingelt dal után járó pénzösszegnél még az is jobb egy szerzőnek, ha a rádiókban játsszák az adott dalát.
Az előadók ennél jóval csinosabb összeget kapnak a CD-lemezek eladásából származó tiszteletdíjból.
A streamingelt dal után járó pénzösszegnél még az is jobb egy szerzőnek, ha a rádiókban játsszák az adott dalát.
Ha pénz, akkor ipar. Ha ipar, akkor környezetvédelem.
Mi köze a streamingnek az üvegházhatáshoz?
Mi köze a streamingnek az üvegházhatáshoz?
A zeneipar hatása a környezetre
Elsőre azt hihetnénk, hogy a CD lemezek gyártásának visszaszorulása előnyös
hatással volt a környezetvédelemre, hiszen nem termeltek annyi
borítót és CD lemezt, így nem keletkezett kézzelfogható, fizikálisan tapintható hulladék. De ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot,
gyakorlatilag ott vagyunk, ahol a part szakad...
Hiába a CD-k visszaszorulása, hiszen a streaming szolgáltatás hatalmas elektronikai fogyasztást igényel, vagyis az adathordozás és tárolás valamint a konkrét szolgáltatás rengeteg energiát vesz igénybe, ennek eredményeképpen nagyon nagy terhet jelent a környezetre.
Erre mutatott rá az oslói és a glasgow-i egyetem közös kutatása, mely a The Cost of Music (=A zene ára) elnevezést kapta.
Hiába a CD-k visszaszorulása, hiszen a streaming szolgáltatás hatalmas elektronikai fogyasztást igényel, vagyis az adathordozás és tárolás valamint a konkrét szolgáltatás rengeteg energiát vesz igénybe, ennek eredményeképpen nagyon nagy terhet jelent a környezetre.
Erre mutatott rá az oslói és a glasgow-i egyetem közös kutatása, mely a The Cost of Music (=A zene ára) elnevezést kapta.
Ha csak a műanyagok
felhasználását vizsgáljuk:
Vinyl
lemezek
|
CD-lemezek
|
Streaming,
internetes zeneszolgáltatás
|
1977-ben
58 millió kg-ot használtak fel műanyagból
|
2000-ben
61 millió műanyagot
|
8
millió kg-ra esett vissza a műanyagterhelés
|
Ez
első pillantásra csodás "zöldülésnek" látszik.
Ez
azonban korántsem olyan megnyugtató, hiszen ha az üvegházhatásról és a mérgező
gázok kibocsájtásáról szóló kutatási adatokat nézzük, akkor nem olyan rózsás a
helyzet.
Vegyük szemügyre az adatokat!
1977-ben
140 millió,
1988-ban
136 millió,
2000-ben
157 millió,
2016-ban 200-350 millió kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátása volt köthető a zeneiparhoz a kutatók számításai szerint.
Elgondolkozhatunk
tehát azon: vajon hova vezet ez a fajta technikai fejlődés, nemcsak a
zeneipar mai korszakának átalakulásait tekintve, hanem az adathordozók
káros hatásait is számba
véve…
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése