A Google meghajolni látszik a nagy zenekiadók és filmstúdiók lobbija előtt: a cég minden előzetes bejelentés nélkül szűrni kezdett egyes, bittorrenttel, fájlcserével és letöltésekkel kapcsolatos kifejezéseket a kereső kiegészítő szolgáltatásaiban, az Autocomplete-ben és az Instantban. Ez az a két keresési segédlet, ami pár betű beírásából megpróbálja kitalálni, mit akarunk beírni, és előzetes eredménylistákat ad a tippjének megfelelő keresőszavakról.
Kedd este nem lehetett elérni a Twittert Egyiptomból. A nap folyamán közösségi szájtokon, mint a Facebook és a Twitter szervezték a Mubarak elleni tüntetéseket.
a WikiLeaks alapvetően érti félre a szólás- és információszabadságot azzal, hogy a szabadság, transzparencia és igazságos társadalom jegyében ellopott államtitkok tömkelegét teszik fel az internetre. Ez egy öncélú és romboló tevékenység, ami semmivel sem különb annál, mintha bármelyikünk ellopott laptopjáról tennék fel személyes e-mailjeinket vagy fotóinkat az internetre.
Tömeggyilkos indiai tábornokokról, India által fizetett, Pakisztánban működő iszlamista terrorszervezetekről, Szlobodan Milosevicshez hasonló indiai vezetőkről, az indiai kormány és hindu szélsőségesek titkos együttműködéséről számolnak be a csütörtöki pakisztáni lapok. A hírek forrásként a Wikileaks-botrány kapcsán nyilvánosságra került titkos amerikai iratokra hivatkoznak.
Minél inkább próbálnak valamit eltüntetni a netről, az annál több helyen bukkan fel – így szól a Streisand-effektusként ismert tétel, amely Barbra Streisandról kapta a nevét. A művésznő még 1993-ban tiltakozott a kaliforniai házáról készült fotók közlése ellen, de minél jobban tiltakozott, annál több helyen bukkantak fel a fotók. John Gilmore, az EFF alapítója akkor egyszerű hálózati funkcióként írta le a jelenséget: „A net a cenzúrát veszteségként értelmezi, és megkerüli.”
December 6-án, hétfőn az Anonymous újra támadásba lendült a PayPal ellen: „The major shitstorm has begun” (megkezdődött a nagyszabású szarvihar) – állt vörös betűkkel az anonops.net nyitólapján. Ezzel egy időben azonban a mindezidáig azonosítatlan ellenfél is támadásba lendült,és bombázni kezdte az aktivisták szájtj
"Julian Assange jó ideje próbálja tisztázni magát és a nevét" – idézi a BBC Stephens-t, aki szerint most végre eljön a tisztánlátás, az igazság és a jogállamiság ideje. MInt mondta, Assange megpróbálta felvenni a kapcsolatot a svéd ügyészekkel, hogy megtudja, pontosan mivel vádolják, de nem járt sikerrel
Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter hétfőn Washingtonban bejelentette, hogy "jelentős" intézkedéseket rendelt el a titkos hivatalos iratok kiszivárogtatására szakosodott Wikileaks portál ellen folyó büntetőjogi vizsgálattal kapcsolatban
Az ügy azért jelentős, mert a Wikileaks ismét példát mutatott a sajtónak: megmutatta, mi lenne a dolga, ha azt csinálná, amire ki lett találva. Tudatni az emberekkel azt, amit nem tudnak. A nyilvánosság erejével kontrollálni a hatalmat, amely természeténél fogva hajlamos elszállni önnön nagyságától.
Kedden ismét erőteljes kibertámadás érte az amerikai diplomáciai jelentéseket kiszivárogtató Wikileaks portált, a honlap elérhetetlen az európai és amerikai internetezőknek. A keddi támadás erősebb a vasárnapinál, ezúttal az adatforgalom nagysága másodpercenként elérte a 10 gigabyte-ot.
A belső felhasználásra szánt sürgönyök, feljegyzések valószínűleg olyan megjegyzéseket tartalmaznak baráti kormányokról és politikusokról is, amelyek méltatlanok, kritikusak.
A tartalomalapú diszkriminációt az ISP-k nagy része támogatja, elsősorban az igazságosság jegyében: aki több sávszélességet fogyaszt, fizessen többet érte. A hálózati semlegesség (net neutrality) megszűnése azonban számos veszélyt rejt magában egy olyan hálózaton, amely kialakulásától kezdve a „minden adat egyenlő” elvet követte. Többek között lehetőséget ad a szolgáltatóknak a cenzúrára, és arra, hogy előnyben részesítsék saját tartalmukat a konkurenciáéval szemben. Egy olyan ISP például, amely egyszerre szolgáltat netet és üzemeltet online videotékát, szélsőséges esetben dönthet úgy, hogy saját tartalmainak bőséges sávszélességet biztosít, míg a többi szájtot ellehetetleníti.
A Moneybrokers brit online fizetéseket intéző cég gyűjtötte eddig össze a Wikileaksnek érkező adományokat. Nemrég küldtek egy emailt a Wikieaksnek, hogy lezárták számláikat, mert az amerikai kormány megfigyelőlistájára és az ausztrál kormány feketelistájára kerültek.
Hasonlóan szenzitív információk kerülhetnek nyilvánosságra, mint az afgán esetben, de sokkal nagyobb mértékben. A kritizálók szerint a szervezetnek inkább a kisebb horderejű ügyekre kellene koncentrálnia.
Wales szerint a Wikipedia a fejlődő országokban is erőteljes növekedésnek néz elébe, hiszen egyre növekszik az afrikai és indiai nyelvek aránya. A felhasználási arány Kínában is növekszik, de még mindig nem olyan mértékben, mint ahogyan az várható lenne. Wales szerint ennek az az oka, hogy a Wikipediát Kínában három éven át zárolták és cenzúrázták.
Az indiai kormány több nagy nyugati telekommunikációs céget keresett meg azzal a problémájával, hogy biztonsági kockázatokat jelentenek számára a titkosított, és így nem lehallgatható kommunikációs szolgáltatásaik.
A kínai kormánynak elfogadhatatlan volt az automatikus átirányítás, és azt mondták a cég képviselőinek: ha nem számolják fel ezt a gyakorlatot, akkor a június végén lejáró tartalomszolgáltatói licenceket nem hosszabbítják meg.
Az áprilisban kiszivárgott bagdadi helikopteres-lövöldözős videó után újabb bomba várható: Julian Assange, a Wikileaks nevű, titkos dokumentumokat szivárogtató szájt alapítója azt tervezi, hogy nyilvánosságra hozza a „garani mészárlás”-ként emlegetett akcióról készült felvételt. Assange azt állítja, üldözik, és az életét félti. A Pentagon azt mondja, csak beszélgetni szeretne vele.
Vang megerősítette, hogy a legnagyobb internetes híroldalak és üzleti portálok már eleget tettek a kívánalomnak, és megszüntették a név nélküli kommentek, hozzászólások lehetőségét
A Google és Kína közötti háború hatására a keresőcég a kínai keresőpiac nagy részét vesztette el, méghozzá a Baidu javára. Sok kínai oldal, amely eddig a Google keresőmotorját használta, most átváltott a Baidu motorjára.
vietnam visszautasította a Google internetes kereső és a McAfee számítástechnikai biztonsági cég vádját, miszerint a kommunista ország rosszindulatú szoftvereket használt internetes oldalak meghekkelésére és politikai ellenvélemények utáni kémkedésre.
Különböző szintű szűrések léteznek, és rengeteg ilyen termék van a piacon. Ez inkább filozófiai kérdés. Tényleg a családoknak kell dönteniük, hogy mit használnak. A 12 éven aluli gyermekeknek erősen ajánljuk, hogy szüleikkel együtt internetezzenek.
A Google amerikai internetes szolgáltató hétfőn bejelentette, hogy beszüntette kínai keresőportálja (google.cn) cenzúrázását, és az ázsiai ország szárazföldi részén élő internetezőket hongkongi honlapjára irányítja át (google.com.hk). A döntést David Drummond, a Google jogi igazgatója jelentette be a cég blogján nyilvánosságra hozott közleményében.
A sajtószabadság felett őrködő Riporterek Határok Nélkül évente közzéteszi azoknak az országoknak a listáját, ahol limitálják, vagy egyenesen tiltják az internetezést. Az idei listán már 60 ország szerepel a tavalyi 30 helyett. A legrosszabbak az elnyomó rezsimek, de néhány magát demokratikusnak tartó ország is előszeretettel cenzúráz, ha alkalmat lát rá.
a Google már az első pillanatoktól kezdve kínai forrásokat, sőt magát a kínai kormányt vádolta az akcióval. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a Google a kínai kormánnyal kötött korábbi egyezségét felrúgva megszüntette a keresője kínai kiadásában a találati listák cenzúrázását, és kilátásba helyezte azt is, hogy úgy ahogy van, kivonul a kínai piacról.
A Google négy éven át, egészen mostanáig eleget tett a kínai kormány követeléseinek, és kicenzúrázott a Google.cn-ről minden olyan találatot, amelyet a rezsim elfogadhatatlannak ítélt.
Nem jelent kézzel fogható anyagi veszteséget a Google-nek az esetleges kivonulás Kínából, állítja David Drummond, a cég jogi igazgatója. A múlt héten emberi jogi aktivisták Gmail-accountjait próbálták feltörni jól képzett hekkerek, mire a Google bejelentette, hogy nem cenzúrázza tovább kínai keresőoldalának találatait. A lépésnek valószínűleg kivonulás lesz a vége.
Alig négy nap alatt elérte első célját Franziska Heine és két ismerőse, akik online petíciót indítottak a pedofiloldalak blokádja ellen. Négy nap alatt sikerült összegyűjteni az első 50 000 aláírást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése