Oroszország saját hálózata készen áll

Forrás: Northfoto

Mindannyian élvezzük az internet használatának előnyeit, az információ azonnali birtoklásának érzését, a folyamatos, globális kommunikáció élményét. Valójában azonban tisztában vagyunk a hálózat veszélyeivel is. Naponta hallhatunk hacker támadásokról, de tudjuk azt is, hogy egy egyszerű e-mail megnyitásával vírusfertőzötté válhat számítógépünk és persze a befolyásolás evidens és hihetetlen hatékony eszköze is a net. Azonban mit tennénk, ha egyszer csak megszűnne a kapcsolat köztünk és a nagyvilág között?

A digitális lábnyom és ami mögötte van

Mi is az a digital footprint és hogyan jövünk mi, felhasználók a képbe? Egy blogbejegyzés összefoglalóját olvashatjátok, amely rámutat a digitális lábnyomra való odafigyelés rendkívüli fontosságára, illetve rávilágít néhány fontos tényezőre ezzel kapcsolatosan...

    forrás: digitalconversation.com

Első blogbejegyzésem

Az álhíresség sötét és még sötétebb oldala

A napokban megjelent HBO Álhíresség című dokumentumfilm egyszerre reprezentálja és bevezeti a közönséget a közösségi média, a virtuális gazdasági forradalmak, és új mesterséges intelligenciák világába. Ezt a filmet számos kommentár youtube csatorna, emellett Korcsmáros Felicia az Index egyik újságrója is feldolgozta és kritikával illette. Az ő cikkére fogok reflektálni egyéb források segítségével.

Amit az e-könyv-olvasókról tudni kell

A technológia fejlődés következtében olyan technikai eszközök születtek, amik megváltoztatták az addigi életünket, megrengették a világunkat, és ezáltal jövőnkről alkotott képet is átalakították. Az e-book-olvasó is egy ilyen találmány, ami manapság már megszokott készülék, és számos ember használja a földön. Ki és mikor találta fel? Mit kell róla tudnunk?

Disney: Cenzúra az álomgyárban

 

Jim Henson klasszikus bábsorozata a "Muppet Show" február 26-án elérhető lesz a Disney+ kínálatában, azonban a nézőket figyelmeztetik, hogy bizonyos embereket érzékenyen érinthetnek a látottak. A figyelmeztetés szerint "a program negatívan ábrázolhat és/vagy kihasználhat bizonyos embereket és kultúrákat". A Disney érvelése szerint, ahelyett, hogy törölnék ezeket a tartalmakat, inkább felhívják a figyelmet azok káros hatásaira, egy toleránsabb és befogadóbb jövő érdekében. Hasonló esemény történt tavaly, amikor a "Pán Péter", az "Aladdin", "A Dzsungel Könyve", a "Dumbo" és más mesék előtt tettek ki ilyen figyelmeztetéseket. A Disney meséinek és filmjeinek ilyen fokú cenzúrázása nem most kezdődött, de komoly aggályokat felvet, hogy a múltat lehet-e mostani értékrendünkből így megítélni, valamint szükségünk van egy vállalat külső beleszólására, amikor szórakozásunkról döntünk.

A Wikipédia közösségi alapelveinek módosulása

 "Safe harbor"? Mennyire felelős egy oldal a felhasználói viselkedéséért, mikor tartalma teljesen általuk gyártott? A Wikipédiának is döntésre kellett jutnia a kérdésben, miután egy esetben felhagyott az kétévtizedes semleges felügyelői szerepkörével, és nyílt konfliktusba került a saját önkéntes szerkesztőivel.

Big Data Applications

Big Data Applications have presented forefront prospects in each part of our day by day life. We are living in a universe of gigantic rivalry. What's more, holding a spot for ourselves is the fundamental test. On the off chance that we enjoy a reprieve simply in any event, for a brief period, we will fall behind others. To keep up the speed and build up ourselves, at that point utilizing big data can be the lone choice. Big Data Applications have improved our life and smooth also.

A megfigyelési kapitalizmus

"A Nagy Testvér figyel."

idézzük gyakran George Orwell klasszikus regényét, az 1984-et, azonban mára ez már valósággá vált és a mindennapi élet részévé. Köztudomású tényként kezeljük, hogy a Google, Facebook, Apple, Huawei stb. gyűjti felhasználói adatait, amikkel kereskednek is. De hogyan jutottak idáig és mi következik ezután?

"A totális megfigyelés korában ugyanis nincs emberi jövő, az embereket a megfigyelési tőke fenntartására és gyarapítására, azaz fogyasztásra kondicionálják a tömérdek adatot feldolgozó algoritmusok."

Bumble, ahol a nőké az elsőbbég

A Bumble nevű alkalmazás 2014 végén jött létre, két olyan ember által, akik már korábbi éveikben is foglalkoztak ilyen applikációkkal (Tinder és Badoo). Whitney Wolfe Herd a Tinder egyik alapítója volt és Andrej Anderejev a Badoo applikáció létrehozásán dolgozott korábban. Céljuk az volt, hogy olyan társkereső akartak létrehozni, ahol kizárólag a nők dönthetik el, hogy akarnak-e beszélgetést kezdeményezni.

A társkereső

A Bumble lényegében a Tinder és a Badoo "keveréke". Ugyanúgy helyszín alapú az alkalmazás, jobbra húzás jelzi azt, hogy érdekli a másik fél, és balra húzással jelzi, ha nem. Az az egy különbség van a Tinder/Badoo és a Bumble között, amivel egyedi az applikáció, hogy kizárólag csak a nők kezdeményezhetik a beszélgetést és erre a párba állás után 24 órájuk van, különben szétválnak a "párjukkal", így motiválva az nőket a beszélgetés elkezdésére.

Kérek egy jelszót a szívedhez!

Informatikai alapképzéseken és információbiztonsági gyorstalpalókon mindig a szánkba rágják, hogy jelszavaink védelme milyen fontos. Ne válasszunk könnyen kitalálható jelszavakat és ezeket az adatokat soha ne osszuk meg mással. Jelszavainkkal védjük privát adatainkat az ismeretlenekkel szemben. Párkapcsolatban megosszuk a másik féllel a jelszavainkat vagy tartsuk titokban?

Tanácsadók szerint nem ajánlott megosztani leveleinket és személyes beszélgetéseinket védő jelszavakat. Partnerünket és minket is megillet a magánélethez való jog, bizalmi kérdésekre pedig nem így szerezhetünk megnyugtató válaszokat.

Miért kellene új alapokra helyezni az internet működését és használatát?

 

"Nem valószínű, hogy egyszerre a közösségi médiát elhagyók óriási hulláma öntené el a világhálót. A tömeges addikció és a hálózati hatás rögzítő lakatjainak kombinációja félelmetes erő. De ahogy egyre több ember lesz tudatában a problémáknak, a techipar lelkére fognak - fogtok - tudni beszélni, és képesek lesztek hatást gyakorolni rá."

Jaron Lanier

Szólás szabadság vagy szabad verseny: a Facebook szabályozásának kérédse

A Facebook mindenkié! De tényleg mindenkié? Bárki, bármit megoszthat szabadon szankciók nélkül? Ha mégis retorziók érnek, akkor az jogos vagy csak az algoritmus nem értette a szavak mögött rejlő iróniát?

Sokszor gondolkodhatunk azon, mennyire vagyunk korlátozva a szólásszabadságunkban az interneten. 

Minden hírt elérünk? Vajon kellően informáltak vagyunk vagy csak a saját buborékunkban élünk? 

 A Facebook hasonlóan a többi nagyvállalathoz (Google, Amazon, Microsoft) monopolhelyzetbe került. Külföldön és belföldön is égető kérdéssé vált ezeknek a vállalatoknak a szabályozása. A szabályozásokat mindenki máshol kezdené, de abban egyetérthetünk, hogy a szólásszabadság és a szabad piaci verseny egyaránt fontos egy modern társadalomban.

A Booktuberek a modern kor irodalomkritikusai?

Világszerte sok kritika éri a Booktubereket,

hogy irodalomkritikusnak képzelik magukat mindenféle képzettség és tapasztalat nélkül és így szólnak egyre népesebb közönségükhöz. Sokan az igazi könyvkritika hanyatlását vizionizálják az egyre nagyobb számban megjelenő videósokban. De vajon tényleg olyan rossz dolog a Booktube?

Miért is fontos Elliot Page Twitteres coming outja?

Elliot Page, korábbi nevén Ellen Page, színész és aktivista, 2020. december elején coming outolt Twitteren és Instagramon, mint transznemű. A színészt a Juno-ban nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték 2008-ban, ezen kívül olyan ismertebb filmekben tűnt fel jelentősebb szerepben, mint az Eredet, a Cukorfalat, az X-Men filmek, illetve az utóbbi néhány év egyik legfelkapottabb sorozatában a Netflixes Az Esernyő Akadémiában is főszerepet játszik.

Ausztrália vs Facebook

"Az amerikai technológiai óriás közölte, hogy az ausztrál kiadóknak ezentúl tilos bármilyen tartalmat megosztaniuk vagy közzétenniük oldalain, ezzel egy időben pedig az ausztrál közönség a nemzetközi hírpiacról származó tartalmat sem érheti el és oszthatja meg."

A VR igenis él, jobban is mint valaha!

 A virtuális valóság halott, sőt soha nem is volt jövője. Teljesen felesleges fejleszteni is, mert már mindenki eltemedte. Nem is fejlesztik rendesen, nincs eredmény olyan, mint az Xbox Kinect technológiája pár év és vége. Nincs olyan iparág, aminek megérné hosszútávon pénzt és időt beleölni. Az átlagos felhasználóknak túl drága egy ketyere. Túl sokat ígér nekünk a virtuális valóság, szóval tuti a felét se tudja majd nyújtani... 

A megfigyelő Mentor

 Az Amazonnál rendszeresen felmerül a nem megfelelő célokra használt technológia kérdése. Így jött szóba a nemrégiben megjelent CNBC által közzétett jelentés is, amely az Amazon által fejlesztett Mentor névre hallgató mobil alkalmazásról szól. Az app alapvetően a sofőrök helyzetét méri és a biztonság fokozását kívánja szolgálni, ám a dolgozók nem ezt az álláspontot képviselik.

Ismerkedés a pandémiás helyzet idején

 Tavaly ilyenkor még önfeledten foghattunk kezet egymással, ölelhettük meg egymást. Vagy esetleg megbeszélhettünk egy találkát a közeli kávézóban . De az is előforduilhatott, hogy egy átbulizott éjszakát követően számot cseréltünk egymással. Majd február 24-én szép lassan elkezdett a világ kifordulni önmagából. Hiánycikké váltak az ületekben a kézfertőtlenítők, vitaminok mellett a liszt, cukor, konzervek és egyéb tartós élelmiszerek. Március 4-én megérkezett hazánkba a koronavírus, március 11-én a kormány veszélyhelyzetet rendelt el, amelynek következtében a 2 napos (03.12., 03.13.) rektori szünet és a 03.16-tól 03.22-ig tartó előrehozott tavaszi szünet után 03.23-tól digitális munkarendre tértek át a felsőoktatási intézmények, 03.16-tól pedig az általános iskolák. Plusz az élelmiszerboltok kivételével minden bezárt. Bár nyáron volt egy kis lazítás, de a második hullám miatt november 11-e óta ismét szobafogságra ítélték a világot. A rövid összefoglalómból is látszik, hogy tébolyult év áll mögöttünk, amely nagyon sok embert összetört lelkileg. Ebben az időszakban kieelt szerepelt kaptak a digitális platformok ( közösségi oldalak, digitális oktatást segítő oldalak, e-learning anyagok, webáruházak stb.). 

E-könyvet vagy hagyományos könyvet érdemesebb vásárolni?

Sokan mondják, hogy a hagyományos könyveket lassan fel fogják váltani az e-könyvek, így nem lesz jövője a papír alapú könyveknek, viszont ez nincs így, hiszen a könyv illatára, tapintására, birtoklására és tárgyi mivoltára mindig szükségük lesz az olvasóknak. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy az e-könyvek viszonylag elég drágák. Vajon miért ilyen magas az áruk? 

Hackers on the good side: Ethical Hacking

 

Who are Hackers? 

Almost everyone heard the word "Hackers" and they believe hackers are "cybercriminals", a hacker isn't generally a trouble maker or had a bad image.  A hacker is only an individual who utilizes programming skills or specialized abilities to conquer a problem and issue. 

Mivel töltjük a szabadidőnket: avagy most mit streamelsz?

 

Vissza tudsz emlékezni arra, mikor volt legutóbb olyan nap, amikor hazamentél és a TV-d kapcsoltad be, hogy megnézd a híradót, esetleg egy reklámokkal teletűzdelt filmet valamelyik kereskedelmi csatornán, vagy netán egy sporteseményt különböző banner hirdetésekkel? Sejtettem, hogy nem tudod felidézni... De arra biztosan emlékszel, hogy mikor néztél meg egy filmet a Netflix-en, vagy egy téged érdeklő/szórakoztató YouTube videót. Jelen korunkban szinte mindent "streamelünk" legyen az zene, film, sőt Skype-on nézzük, hogyan főzi kedvenc gyerekkori ételünket a nagyi. 

 

Mi is az a streaming?

Röviden, egy a felhasználó által választott média lejátszása az interneten keresztül. Legfőbb előnye, hogy bármikor, bármit megnézhetünk. Ellentétben a TV-vel, ahol a csatorna, (illetve egy program-rendező) dönti el mindenki számára - feltehetően hetekkel előre, - hogy a kérdéses napon mit sugároznak, mit nézhet a néző egy bizonyos csatornán. A streaming platformokon mindenki kedvére választhat műsort (sorozatot, filmet, stb.), sőt, időkorlát nélkül, azaz amikor csak szeretné megnézheti.

A bőség zavara

Akárcsak a TV esetében, itt is számtalan streaming szolgáltató közül választhatunk, ám mindegyik egymással versenyez  a nézettségért (vagyis természetesen az előfizetésért), pl. különböző exkluzívnak (="csak náluk elérhetőnek") hirdetett sorozattal, filmmel. Így pedig máris szembesülünk azzal a problémával, hogy ha egy sorozat, amire kiváncsiak vagyunk, mondjuk csak a Netflixen érhető el havi 4000ft-os előfizetés után, egy másik pedig csak a HBO-n úgy szintén 4000ft-os előfizetéssel, akkor nincs más megoldásunk, mint mind a kettőre előfizetni. 8000 ft kimondva nem tűnik soknak, de ha csak 3-4 platformra fizetünk elő, már majdnem egy havi telefonszámla árát költöttük el csak arra, hogy este vacsora közben szórakoztathassuk magunkat. Közben biztosra veszem, hogy mindig lesznek újabb és újabb streaming szolgáltatások, amikre "kénytelenek" leszünk előfizetni, mert pl. azt az EGY(!) bizonyos filmet mindenképpen meg szeretnénk nézni, mert a barátunk említette, hogy "annyira jó, hogy egyszerűen kihagyhatatlan"....

Tehát a streaming egy technológiailag nagyon másféle szolgáltatás, mint a TV, aminek a legfőbb vonzereje az a korlátlan szabadság érzése, hogy mindenki saját vágya szerint, érheti el az őt érdeklő tartalmakat, de ennek sajnos (borsos) ára van. Tehát a legégetőbb kérdés mindenki számára az, hogy  havi szinten milyen összegben hajlandó áldozni egy-egy jó sorozat élményéért?

 

Lehetséges jövőkép...

A statisztikai adatok egyértelműen mutatják a TV-nézés visszaszorulását és a streaming előretörését. Mivel itt is a "profit mindenekfelett"-elv érvényesül, szinte biztos, hogy ebbe az irányba fog eltolódni az otthoni szórakoztatás.

Források:

Forbes

Gadget Book

Statista