keresés

2020. április 8., szerda

A világ a járvány után

A koronavírus teljes egyészében változtatja meg jelenlegi életünket és hatással van annak területeire. Ezért a jelenlegi helyzetben új szemszögből tekintünk napjainkra, új rutint, új szemléletet állítunk fel. Ezek a tapasztalatok pedig befojásolni fogják jövőnket is, hiszen sok mindent kell újragondolni jelenlegi rendszereinkel kapcsolatban. Mára több elképzelés is született, hogyan fog hatni jövőnkre a koronavírus. Ebben a szemlében ezeket a főbb elgondolásokat ismertetem.

2020. április 7., kedd

Facebook a koronavírus idején

Álhírek

VIGYÁZAT ÁLHÍR TERJED A FACEBOOKON! | OLKT.huA közösségi oldalakra jellemző, hogy számtalan álhír megjelenik. Jelen pillanatban a Facebook a koronavírussal kapcsolatos álhíreket próbálja kiküszöbölni. Megoldásként próbálkoznak a már mindenkinél megjelenő információs dobozzal, amely a hírfolyam tetején jelenik meg. Azonban külön gombbal lehet feliratkozni erre a hírfolyamra.

Információs doboz

Ezen a felületen olyan tájékoztatások találhatóak meg, melyeket az egészségügyi világszervezet (WHO) és az amerikai járványügyi hivatal (CDC) tett közzé.

Koronavírus - Mindenkinél változtat Facebook - Infostart.hu

Leginkább arról tájékoztatnak, hogy hány megbetegedés történt eddig, mennyien hunytak el a kór következtében valamint követni lehet egy térkép segítségével a vírus terjedését.
Ennek az új funkciónak a célja, hogy aki a közösségi oldalakból szeretne/tud tájékozódni azt ne vezesse félre az álhír. Másrészt azt is szeretnék erősíteni, hogy az emberek MARADJanak OTTHON, kerüljék a társas érintkezést. Segítse ezzel közösen lelassítani a vírus terjedését.

Biztonsági kockázat

Telefonjaink használata közben

Szoktál-e kitölteni anonim kérdőíveket?
Gondoltál-e már arra, hogy olyan kérdéseket is fel tesz, amivel bárki beazonosítható? És ha még  az adatainkat is megadjuk, mint például a Facebookon?
A telefonjaink használata közben mennyire érezhetjük magunkat biztonságban?
A telefonjainkat minél többször használjuk annál többet tanul tőlünk. Milyen helyeken járunk, mikor hol voltunk, milyen témák érdekelnek bennünket, kikkel beszélünk többet, stb.
Legtöbbször felmerült téma, hogy vajon lehallgathatják-e beszélgetéseinket, amiket napi szinten telefonon keresztül történnek vagy akár telefonjaink közelében. Erre a válasz ,,Nincs rá szüksége, mert anélkül is bőven eleget tud rólunk. Ne a poloskától féljen, a helyzet anélkül is elég ijesztő."
Az egyik legnépszerűbb alkalmazás a telefonjainkon a Facebook. Biztonságban vagyunk-e a mai internet világában? Mennyi mindent tudhatnak meg rólunk a Facebookon keresztül?
Gondoltál már arra, hogy minden lépésedről tudnak, és bármit megtehetnek az adataiddal?
Letiltható lett a folyamatos követés Facebookon - iPon - hardver ...
Minden percben, a világ minden pontján cégek tucatjai követik több tízmillió ember minden lépését a mobiltelefonja helyadatai alapján. 


Helyadatok

A helyadatok felhasználása adott esetben hasznos a felhasználónak, elég csak a térképes és navigációs szolgáltatásokra, fitneszalkalmazásokra vagy taxirendelő appokra gondolni. Sőt társadalmi szinten is kifizetődő lehet a felhasználói útvonalak figyelése, kutatók például a közlekedési hálózat optimalizálására és várostervezésre, járványok terjedésének megfigyelésére, vagy természeti katasztrófák hatásainak követésére használhatják fel ezeket az adatokat. Azonban ennél bármikor többre is használhatják az adatainkat.

Index - Tech-Tudomány - Minden lépésedről tudnak, és bármit ...

Facebook

Mint mondják ,,ingyenes" azonban mégsem, mert az adatainkkal fizetünk minden hasonló oldalért. A Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a lájkjaink, megosztásaink és a megadott személyes adataink alapján sejtenénk. Ugyanis a közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat, akár más cégektől is megszerzi azt, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését nagyon nehéz elérni. Githubra egyik megjegyzése ,, A Facebook már a bejegyzések közzététele előtt megkezdheti az adatgyűjtést."
Egyetlen lájk elég ahhoz, hogy belemásszanak az agyunkba | 24.huHogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik. Volt már példa, ahol az öncenzúrát akarták kutatni bizonyos esetekben és begyűjtöttek minden billentyűleütést, még mielőtt rányomtunk volna a KÜLDÉS feliratú gombra. Például azokat az eseteket, amikor a dühtől vörösen lángoló fejjel begépeljük, aztán két másodperccel később kitöröljük az egészet, és beírjuk helyette, hogy „Hú, de innék már egy kávét, őrület, mi van ma az irodában! :D”

Képfelismerés

Ami még aggasztóbb, hogy ma már a  képfeldolgozó algoritmusok elképesztő módon válnak egyre pontosabbá. Minden egyes feltöltött arcképünkkel ezt a munkát segítjük, főleg, ha be is jelöljük magunkat, vagy mások bejelölnek minket a fotókon. Azt viszont már nem árulja el nekünk a Facebook, hogy mennyi fotón ismert fel minket, anélkül hogy bárki odatűzte volna a nevünket. A Google is már képes arra, hogy néhány pixelből megmondja, kinek az arca lehet a fényképen. Ebből az következik, hogy amikor fénykép készül rólunk akár egy koncerten, vagy akár egy tüntetésen,  bizony nagy eséllyel azonosíthatóak leszünk a fotókon.


Böngészőn keresztül

A Facebook elképesztő aktát vezet rólad. Nézz bele és kezdj el ...Ha nem a Facebookon vagyunk, csak a böngészőnkben belépve maradunk a Facebookon és más oldalakra navigálunk, akkor is nyomon követik a böngészési szokásainkat, hiszen egy rakás weboldalon van lájkgomb, és sok portálra – kényelemből – nem egy új regisztrációval lépünk be, hanem a Facebook beléptetőrendszerének segítségével.

Ha ezt el akarjuk kerülni, elég sok mindenről le kell mondani a Facebook használata közben, mint például:
  • Nem szabad nagyon személyes információkat közzétenni.
  • Tilos fotókat feltölteni magunkról, vagy családtagjainkról, ismerőseinkről, akik ebbe nem egyeztek bele.
  • Politikai rendezvényeket érdemes inkább más platformokon megszervezni. A kiindulópont lehet a Messenger, de az érdemi szervezőmunkát inkább titkosított csatornákon (Tor, Signal) kell folytatni
  • Ne telepítsük a telefonunkra a Facebook egyik appját se! Nem elég, hogy elképesztő mértékben leterhelik a mobilunkat (az egyik legnagyobb akku- és tárhelyfogyasztók), de még az ott tárolt információk közül is szinte mindenhez hozzáférnek.
  • Érdemes mindig kilépni a Facebookból, amikor nem használjuk, és amikor bezárjuk a böngészőt.

A pornográfia átkos és áldott világa - az egészségügyi vonzatai

A Willendorfi Vénusz-szobor
[A bevezetőben található hiperhivatkozások
egytől egyig történelmi pornográf vonatkozású
műtárgyakat ábrázolnak. Megtekintésük csak
az arra nyitottaknak ajánlott.]
A pornográfia egyidős az emberiség megjelenésével, aminek legmegfoghatóbb bizonyítéka az, hogy már a vaskori ősemberek is éltek a lehetőséggel, hogy legnagyobb örömforrásukat - papír helyett - barlangfalra vessék, vagy szobor formájában megörökítsék; természetesen a világhírű willendorfi Vénusz-szoborra utalva ezzel (lásd, jobbra).

Példákat a jelenségre továbbiakban is lehetne megállás nélkül sorolni, minden jelentősebb kultúrában fennmaradtak szexuális izgalmat keltendő jelenetek, festményeken, hétköznapi tárgyakon díszítésként. Európai viszonylatban ennek a legnagyobb képviselői a helléni görögök-városállamok, majd később a Római Birodalom voltak, ahonnan a legjobb minőségű, ilyen témájú leletek Pompei vulkáni hamuban megőrzött városában maradtak fent.

Ezek után kijelentethetjük, hogy a jelenség tényleg végigkísérte az emberiség történelmét, a kérdés innentől csupán a következő: ez embereknek a javukra vált (morálisan és egészségügyileg), vagy sem?

Facebook veszélye

Ami egyszer fel kerül az Internetre

Sokan mondják a vásárlói oldalakra, közösségi oldalakra, mint például a Facebookra is, hogy nem kerül semmibe csak regisztrálni kell. Akik ezt mondják nem is gondolnák, hogy mindezekre az oldalakra az adatainkkal fizetünk, még sincs ingyen. Sőt veszélyes is.
A Facebook esetében nem csak a megadott adataink, amiket a regisztrációkor kitöltünk, hanem azok is elárulnak rólunk sok mindent, hogy milyen híreket olvasunk, miket kedvelünk (milyen sport, étel, zene, stb.) vagy akár a helymeghatározás is, mikor, hol jártunk, kivel voltunk, milyen szokásaink vannak, mi a napi rutinunk.
Képtalálatok a következőre: facebook veszélye

Mindezek amik egyszer már fel kerülnek az Internetre, vagy amiket írogatunk egymásnak a messengeren keresztül, bizony megvan rá az esély, hogy bármikor hozzáférhetnek és ezek törlését már nagyon nehéz elérni. Sokan nem tudják, de voltak kutatómunkák is, melyben begyűjtöttek minden billentyűleütést, még mielőtt elküldtük volna a másiknak, például amikor nagyon haragudtunk a másikra elkezdtünk gépelni, majd kitöröltük és át írtuk másra, mintha semmi baj nem lenne. Bármikor előfordulhat, hogy minden kattintásunkat rögzítik és ezt sajnos nem tudjuk vissza vonni/törölni.

Valamint volt arra is példa, hogy a Facebook olyan híreket dobott fel, amiket nem lájkoltunk, nem is írtunk róla még a messengerben sem, stb., csak a böngészőnkben kerestünk rá.
Másik eset, hogy a Facebookon feltöltött képek alapján már olyan képeken is felismeri a személyeket, ahol nem is jelöltük be a képen szereplőket. Ma már a háttérben elrejtett személyt is képes néhány pixelből megállapítani, egyre nagyobb pontossággal.
Ezen kívül még bárki megfigyelhet minket, követhet minket, felhasználhatják adatainkat is, feltörhetik fiókunkat, bárki csinálhat hamis felhasználót.

A Facebook többet tud rólunk, mint sejtenénk.

2020. április 4., szombat

A Cambridge Analytica választási manipulációs botrányra újabb fény derül

Újabb fény derült a négy évvel ezelőtti Cambridge Analytica botrányra, aminek az adatkezelési, álhíres választási befolyásos problémái vélhetően ma is létezhetnek a Facebook háza táján.
https://www.theguardian.com/news/series/cambridge-analytica-files



2020. április 3., péntek

Könyvre épült internetes mikrokozmoszok


Ahogy Kínából indulva a papír az európai kontinensen való elterjedéséig, úgy a könyv is nagy utat tett meg a világháló megjelenése óta a különböző internetes felületeken, beleértve a különböző virtuális könyvtárakat, a közösségi média felületeit, de ide sorolhatjuk az okostelefonok alkalmazásfejlesztéseit is.


Magyarország esetében a legújabb fejlemény ezen a téren a Könyvtárak.hu elindulása, amely a Könyvtári Intézet (Országos Széchényi Könyvtár) gondozásában kelt életre, azzal a céllal, hogy közös hozzáférési platformot biztosítson a könyvtárak legkülönfélébb szolgáltatásaihoz. 
A Könyvtárak.hu kiemelt célcsoportja a lakosság, a nagyközönség, ugyanakkor a könyvtárszakma számára inspiráló, innovatív, kreatív  hazai és külföldi fejlesztéseket, jó gyakorlatokat is bemutat. A portál teljes mértékben hiánypótló az olvasni szeretők és a kultúra iránt érdeklődők számára, egyúttal a könyvtárakat és az olvasást is népszerűsíti. 
Az oldalon úgy kereshetünk a könyvtárak között, ahogyan az a 21. században elvárható: láthatjuk a hozzánk legközelebb eső könyvtárak adatait és szolgáltatásait. Egy helyen megtalálhatók az ország különböző pontjain működő könyvtárak által szervezett események, programok. A Könyvtárak.hu az aktuális információkon túl az oktatásban jól használható digitális tartalmak hiteles, országos merítésű, ingyenesen használható gyűjteményét is tartalmazza, támogatva többek között a könyvtárak és a pedagógusok együttműködését, magasabb szintre emelését is.

Mindennapi robotika – avagy építsen Ön is robotot!

A robotika kifejezés hallatán az embernek érdeklődési körétől függően számos dolog eszébe juthat: Asimov híres három törvénye és robottörténetei, blockbusterek, például a Star Wars robotjai, esetleg az éppen zajló ipari forradalom robotjai, melyek hihetetlen precizitással és sebességgel gyártják a fogyasztói társadalom számára szükséges termékeket.

Robotok és ipar

A gyárakban használt ún. ipari robotok specializált feladatokra készülnek – egy feladatot, és csak azt az egyet tudják elvégezni. Ezeket arra használják, hogy a munkadarabokat nagyon gyorsan, és pontosan pozícionálják. Az egyre fejlettebb gyári robotok mozgását az emberi karhoz hasonló csuklók szabályozzák, melyek rendkívül erős és tartós anyagokból készülnek.

A robotoknak ma már a gyári logisztikában is nagy szerepük van, legmodernebb példányaik már képesek a környezetük változásaira reagálni. Ilyen például a Ford egy európai gyárában szolgálatba állt Survival nevű önvezető gép, amely az alkatrészeket hordja szét.

Az ilyen gépek jelentős mértékben megkönnyítik a nagy volumenű gyártást, ugyanakkor egyre kevesebb emberi munkaerő alkalmazásával lehet segítségükkel egyre nagyobb gyárakat üzemeltetni. A gyárakban található robotok elkészítése mai technológiával viszonylag egyszerű, kísérletező kedvűek akár otthon is megvalósíthatják ezeket. Olcsón beszerezhető eszközökkel és kellő idő ráfordításával egészen hasznos dolgokat is lehet fabrikálni.

"Tudnak a gépek gondolkodni? "

Képtalálatok a következőre: tudnak a gépek gondolkodni?


https://index.hu/tech/2012/06/23/tudnak_a_gepek_gondolkozni/
http://cogprints.org/499/1/turing.html
http://www.geier.hu/GOEDEL/Turing/Turing.html
http://real.mtak.hu/83059/7/170_PDFsam_2018_1_u.pdf
https://ojs.uni-miskolc.hu/index.php/multi/article/view/203
https://informaciostarsadalom.infonia.hu/index.php/inftars/article/view/69
https://nepszava.hu/3063498_van-amit-a-mesterseges-intelligencia-sem-tud
https://hvg.hu/tudomany/20200217_mesterseges_intelligencia_strategia_itm_palkovics_laszlo
https://bitport.hu/a-boltosok-is-rank-uszitjak-a-mesterseges-intelligenciat
https://www.notebook.hu/blog/a-turing-teszt-ember-vagy-gep-ul-a-paravan-mogott/
https://computerworld.hu/ceginfo/jovo-hangjai-mesterseges-intelligencia-mindenhol-268218.html
https://www.researchgate.net/profile/Laszlo_Ady/publication/331929130_MESTERSEGES_INTELLIGENCIA_ALKALMAZASA_AZ_OKTATASBAN/links/5c936d0ca6fdccd4602eb2e6/MESTERSEGES-INTELLIGENCIA-ALKALMAZASA-AZ-OKTATASBAN.pdf
https://oktatas.atlatszo.hu/2018/05/17/a-mesterseges-intelligencia-az-oktatasban/
https://epale.ec.europa.eu/hu/blog/artificial-intelligence-cracks-open-black-box-learning
https://www.researchgate.net/publication/330267019_A_mesterseges_intelligencia_es_a_konyvtarosok
https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2018/07/mesterseges-intelligencia-a-konyvtarban/4935/
http://ki2.oszk.hu/kf/tag/mesterseges-intelligencia/
https://shohanasite.wordpress.com/2016/12/04/ai-robot-and-library-a-new-dimension-in-lis/


Képtalálatok a következőre: AI library

Apple napjainkban - as American as apple pie







 Az Apple újkori mérföldkőnek számít a telekommunikációs forradalom tekintetében. Jelentősége abban áll, hogy sikerült két évtized alatt a hétköznapi felhasználó számára is elérhető és könnyen kezelhető eszközöket fejleszteni. Emelett a globális piacon megvetni a lábukat egy olyan újfajta brand megalkotásával, mely a mai napig meghatározó szerepet tölt be. Hogy mi a sikerük titka? 

A két alapító Steve Jobs és Steve Wozniak az egyetemi éveik alatt találkoztak és kezdtek el dolgozni egy új fajta személyi számítógép megalkotásán. Célcsoportjuk a hétköznap embere volt. A grafikus felület kialakításával, majd a különböző perifériák hozzáadásával könnyítették meg a használatát.
Kezdeti kudarcaik ellenére, és persze egy befeketető segítségével a kaliforniai garázsból világkörüli hódító újtára indult a cég. Lendületük töretlen volt. Egyik fejlesztés a másik után került a piacra. Kezdve a LISA-val, melyet az akkor még el nem ismert lányáról nevezett el. 
Az igazi áttörést a Macintosh
jelentett a 80-as évek derekán. Ekkor már nem csak az USA, de a világgazdaság tortájából jeletős szeletet birtokló nemzetközi cégek szívesen fektettek be a cégbe,  vagy - ahogy a Pepsi vezetője - nyergelt át a számítástechnika területére. 
A popkultura felé is nyitottak, így készült el a klasszikussá váló, és mára nostradamusi jóslat beteljesülésének számító George Orwell 1984 című regénye ihlette reklámfilm, melyet a kultfilmjeiről ismert és elismert Ridley Scott jegyez. 


Az Index.hu története (Internetto-Uj Péter)



A gyökerek: Internetto

Jó pár évtizeddel ezelőtt az európai polgár friss újságot lapozgatott a reggelijét majszolva, ma internetes hírportálokat olvasunk valamilyen okoseszközön vagy számítógépen. Az index.hu az egyik legnépszerűbb hazai online lap, amely 1999-ben indult útjára, alapítói pedig az Internetto hírportálból váltak ki. Ez volt Magyarországon az első internetes újság, 1995 és 1999 között pedig a legolvasottabb is, a Medián mérése alapján az oldalnak 1999-ben napi 20-25 látogatója volt. Az Internetto (eredetileg: iNteRNeTTo) alapításának az évében, 1995-ben még újdonság volt a net hazánkban, valódi őskor, amikor még mindenki igazi, nyomtatott újságot olvasott, és nem a világhálón tájékozódott. Épp ezért különböző fórumokon mutatták be és reklámozták az új, lehetőségekkel teli médiumot. Egy 1995-ben felvett rádiós interjúban például Nyírő András és Szakadát István mesélnek az internetről, mint igazi, modern szolgáltatásról.

A kulcspozícióban lévő Internettot 1998-tól befektetői csoportok keresték meg. A következő év elején a lap veszélyeztetetté vált, tulajdonosa eladta vagy megszüntette volna. Erre válaszul néhány szerkesztőségi tag (Nyírő András, Uj Péter, Gerényi Gábor) ajánlatott tett a kiadói jogok megvásárlására, de ezt elutasították, az ajánlattevőket pedig nem sokkal később elbocsájtották. Uj Péter 2009-es cikkében így ír erről: „Egy héttel az Index startja előtt az Internettot kiadó IDG Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója felfüggesztette állásából Nyírő Andrást, a lap főszerkesztőjét, az Internetto atyját, kitalálóját, motorját, összeszervezőjét. Másnap a szerkesztőség, kábé másfél tucatnyi ember összeült a Maros utcai Radhost sörözőben, és úgy döntött, nem dolgozik tovább a töketlen és kiszámíthatatlan kiadónak, hanem Nyírő vezetésével új online lapot indít, befektetőket keres, és megpróbál saját erejéből megélni az akkoriban világszerte lendületesen növekvő internetes piacon.”

Nyírő András (kép innen)



Így született meg tehát az Index, mely számtalan munkatárssal, több főszerkesztővel és tulajdonossal is dicsekedhet, kalandos története pedig a mai napig tart. Az Index.hu egyébként 2002-ben megvette az Internettot.

2020. április 2., csütörtök

A koronavírus hatása a közösségi oldalakra



Jelenleg a világ legnépszerűbb témája és legkeresettebb szava a koronavírus, mely világszinten tombol és terjed. Hallhatunk róla a TV-ből, a rádióból, újságokból, embertársainktól és persze az internetről. Az idősebb generáció inkább az interneten kívüli forrásokból tájékozódik, persze tisztelet a kivételnek, míg a fiatalabbak nagy része az interneten keresztül szedi össze tudását a témáról. Ezzel még nem is lenne baj, hogyha a közösségi felületeket, a hírportálokat nem árasztanák el rengeteg pánikkeltő és hamis hírrel a vírussal kapcsolatban. Sokan sajnos még meg is fűszerezik a már hamis vagy épp pánikot keltő cikkeket a saját, sokszor abszolút alaptalan tudásukkal.

2020. március 31., kedd

A Sims története


A gamerek világában ma már nincs olyan, aki ne hallott volna a Simsről és olyanból is kevés van, aki ne játszott volna vele, mégha csak arra a pár röpke percre is, amíg befalaz és halálra éheztet egy ártatlan simet. Egy generáció nőtt fel a játékon, ami idén ünnepli 20. születésnapját. De hogyan jött létre a simek világa? Ezt tekintjük most át.

2020. március 29., vasárnap

A Néprajzi Múzeum digitalizált fotóinak számbavétele

Több ezer gyönyörű néprajzi fotót digitalizáltak és tettek hozzáférhetővé egy online adatbázisban. A vállalkozás egyetlen szépséghibája a fotók felhasználhatóságának feltételeiben van. 

Ismert, hogy a Néprajzi Múzeum 2017 decemberében bezárt a Kossuth téri palotában, hogy valamikor, a remélhetőleg nem túl távoli jövőben a Városligetben épülő új múzeumépületben foglalja majd el a helyét. Az intézmény munkatársai a költöztetés ideje alatt digitalizálni kezdték a gazdag fényképgyűjteményt. 
A magyar népi kultúra és vidék történetét dokumentáló fotókat egy online archívumban tették hozzáférhetővé.

Kiemelendő értékkel bíró gyűjtemények láthatók az archívumban


Jankó János: Két sokác leány ünnepi viseletben
Mintegy 35 000 fényképet a Tripont Cultural Heritage Solution munkatársai digitalizáltak, mely képanyag nagy része az '50-es években gyártott nitrocellulóz filmre lett rögzítve. Ez az instabil hordozóanyag az oka annak, hogy a bakteriális eredetű lebomló folyamatok után a rajtuk lévő felvételek idővel megsemmisülnének. A digitalizálás jelenti az egyetlen esélyt arra, hogy ezek a képek virtuálisan fennmaradjanak az utókor számára. 
Továbbá 75000 olyan felvételt is digitalizáltak, amely az 1890-1940 között készült üvegnegatív állomány részét képezi. Kivételes értéket képviselnek Jankó János 1894-95-ben a Kárpát-medence különböző vidékein készült több száz üvegnegatívja. 
A fentieken kívül 15 ismert, hajdani fényképész műterem anyagát is digitalizálták, ugyanis a múzeum korábbi munkatársai 1920-21-ben  az ország minden tájáról vásároltak fel fényképész műtermi képanyagot.
Az online adatbázis digitális képanyagát gazdagítják a magyar ornamentika körébe tartozó fotók is, például Huszka Józsefnek az 1880-as években készült rajzai, vagy a kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.

Fake News – Halálos hazugságok


Az új koronavírus-járvánnyal együtt megjelent valami, ami még magánál a járványnál is gyorsabban terjed: hihetetlen mennyiségű álhír. Egy része ezeknek olyan forrásból indul útnak, amelyet a gyanútlan hírolvasó akár még hitelesnek is vélhet. Más álhírek esetében a forrás szinte kinyomozhatatlan marad. Az interneten terjednek szájról szájra – vagy inkább monitorról monitorra. Több hírportál – hazai és külföldi egyaránt – külön cikket szentel e témának. Cél a figyelemfelhívás: ne dőljünk be mindennek, amit hallunk vagy olvasunk!

2020. március 28., szombat

Érdemes-e törölnünk magunkat a Facebook-ról?

Az utóbbi években népszerűvé vált #DeleteFacebook mozgalom mögötti indokok képezik e cikk legfőbb tartalmát, amely a hvg.hu-n jelent meg, Kezdje úgy 2020-at, hogy törli magát a Facebookról címmel.

2020. március 25., szerda

A Facebook hatalomátvétele

Az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben a web a mindennapi életünk részévé vált. Elérését megkönnyítették az okostelefonok, ahol egy érintésre az internet és a social media világában találhatjuk magunkat.
Mindezek pedig változást idéztek elő a társadalmi kapcsolatainkban s szabadidőnk felhasználásában egyaránt. Nem kell ahhoz szociológusnak vagy más társadalomkutatónak lennünk ahhoz, hogy ezeket a változásokat ne érzékelnénk. 
Saját tapasztalatból kiindulva látom, hogy egyre többen csatlakoznak valamely közösségi oldalhoz, kortól,nemtől függetlenül.
A legelső közösségi platformok a 2000-es évek elejéig nyúlnak vissza. Talán többen emlékezhetnek az IWIW-re , amely a Facebook térhódítását megelőzően Magyarország egyik legnépszerűbb weboldala volt.
György Péter, aki jelenleg az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, a következőképpen vélekedett a magyar fejlesztésű oldalról:
,,Kivételesen egyszer, ez a vállalat megelőzött valamit. Volt három és fél év előnye. Sejtelmünk sem volt arról, hogy Magyarországon az IWIW mi lesz, nem tudtuk, hogy mit találunk fel, mire megtudtuk, már késő volt."
Az IWIW-hez hasonlóan több azonos célú közösségi hálók is működtek a piacon, mint a MyVip vagy a Privi.hu. De ebben az időszakban, különösen a fiatalok körében lett közkedvelt az MSN vagy a MySpace, melyek az előbbi két példával ellentétben külföldi fejlesztésűek voltak.
A számos választék ellenére mégis egyetlen közösségi oldal kerekedett fölül mind felett , ez pedig a Facebook, mely egyszerű egyetemi diákhonlapból világméretű közösségi hálóvá nőtte ki magát.
Alig tíz esztendő leforgása alatt felhasználóinak száma elérte az 1 milliárd főt, 2018-ban pedig a 2 milliárdot.
Mégis minek köszönheti a népszerűségét?
Képtalálatok a következőre: iwiw facebook

2020. március 24., kedd

A párizsi múzeumok digitálisan elérhetővé tesznek több mint százezer műalkotást

Paris Musées
Január 8-án a Paris Musées közintézmény, amely 14 fővárosi múzeumot tömörít, az "open content" akció keretén belül százezer műalkotást tett ingyenes hozzáférhetővé a közönség számára. 
A Louvre, az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pampidou közgyűjteményeiből válogatva nemcsak nagy felbontású reprodukciók tölthetők le, hanem a műtárgyakhoz fűzött adatok is (időpont, proveniencia, felhasznált anyag, technika). A magán- vagy akár kereskedelmi céllal navigálók egy felhasználási chartát is kapnak, amelyben kötelezően fel kell tüntetni a mű forrását és információit. A kezdeményezésre az amszterdami Rijksmuseum vagy a New York-i Metropolitan Múzeum szolgált mintaképül. 



2020. március 10., kedd

Oroszország és a lekapcsolható internet


Az oroszok úgy döntöttek, hogy egy esetleges kibertámadás esetén lehetővé teszik a globális világhálózatról való lecsatlakozást. Maga az orosz elnök, Vladimir Putyin is személyesen fontosnak tartja és figyelemmel követi az erre irányuló törekvéseket.

Az ötlet 2014-ben vetődött fel, melyet azonnal elkezdtek részletesebben kidolgozni és különféle teszteket futtatni a siker mihamarabbi elérése céljából. A kezdetleges tesztek közül végül némelyik beépült a végső tervbe. Úgy tervezték, hogy a tervezetet legkésőbb 2020-ra tökéletesre fejlesszék ki és már készen álljon a tényleges bevetésre. A terv még hivatalosabbá tételének érdekében 2018 év végén létrejött egy törvénytervezet, mely arra kötelezné az orosz internetszolgáltatókat, hogy egy esetleges virtuális támadás esetén azonnal csatlakozzanak le a világhálóról, de az országon belül a szolgáltatásukat tartsák fent. Nem szeretnék ha az országban létrejött információk külföldi szervereken, rendszereken végigfutnának.

Zaklatás és kiberzaklatás

A "Bullying and Cyberbullying" cimű cikk, amelyet írtak Lawrence Robinson and Jeanne Segal, Ph.D. a HelpGuide.org nevű mentál higiénés portálon hasznos meghatározásokat, párhuzamokat és tanácsokat nyújt az aktuális zaklatás és kiberzaklatás témáiban.





Hatalmas mennyiségű felhasználó adatai szivárogtak ki a Facebook-tól


Nemrég fordult elő ismét egy adatvédelmi botlása a Facebook-nak - amire talán a legjobban ismert példa a Cambridge Analytica botrány - amelynek temetes számú felhasználója esett áldozatul. Ez egy hackelés következtében fordult elő. Hasonló incidensekrol számol be még az Index.hu-n megjelent cikk 2019 áprilisából és novemberéből.

2020. március 2., hétfő

Jeff Bezos 10 milliárdos klímavédelmi felajánlása

forrás: https://igenyesferfi.hu/wp-content/uploads/2019/08/jeff_bezos_amazon_elso_allashirdetes-1.jpg
Instagramján jelentette be az Amazon tulajdonosa, hogy tízmilliárd dollárt ajánl fel klímavédelmi célokra. Már létre is hozta a Bezos Föld Alapítványt, így idén nyártól megkezdi, tudósok, aktivisták és nem kormányzati szervezetek klímavédelmi munkájának finanszírozását adományokkal és ösztöndíjakkal.

2020. február 25., kedd

Homályos, de izgalmas ötlet


Homályos, de izgalmas. Ezt az értékelést adta Mike Sendall arra a tanulmányra, melyet egyik beosztottja írt neki 1989 márciusában. A beosztott Tim Berners-Lee volt, a tanulmány pedig a modern világháló létrehozásának ötletéről szólt. Mindketten az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) Svájcban dolgoztak. Ma egy emléktábla emlékeztet a CERN folyosóján a homályos, de izgalmas ötletre.


Valosággá vált sci-fi történet: Digitális diktatúra Kínában



Kína társadalmi jogokhoz való viszonyát manapság sok kritika éri. Míg a nyugati embert védi a személyiségi jog, Kínában tömegesen figyelik meg az embereket és gyűjtik be személyes adataikat, teljesen legálisan. Mindez az újításoknak köszönhető: ami egy évtizeddel ezelőtt meg csak merész ábrándozásnak tűnhetett, az ma már a mindennapi élet részévé vált  Kínában. A keleti ország lakóinak élete mára a technológiától függ.


2020. február 18., kedd

A pornográfia átkos és áldott világa - a PornHub Betekintő

A pornográfia, ha örül ennek az ember ha nem, a hétköznapok, a populáris kultúra szerves részét képezik. Ennek reprezentálására talán nincs is alkalmasabb eszköz, mint a legismertebb és legnépszerűbb pornográf videómegosztó oldal, a PornHub éves statisztikájába beletekinteni; idézve és fordítva:
"2019-ben több mint negyvenkétmilliárd megtekintést számláltunk a PornHubon, ami azt jelenti hogy átlag száztizenötmillió megtekintés volt naponta. (...) Ez egyenlő azzal, ha Kanada, Ausztrália, Lengyelország és Hollandia teljes lakossága egyszerre nézett volna fel az oldalra!
Az évnek kalandosnak kellett lennie, hiszen harminckilencmilliárd (!) keresést folytattak, ami 8.7 milliárddal több mint az előző évben."

Magabiztosan kijelenthetjük, hogy a jelenség népszerűbb, mint valaha. Ennek ellenére, a mai napig a vélemények szélsőségesen megoszlanak róla, míg a nagyközönség leginkább egyszerűen csak élvezi és él vele, legalább ugyanennyien ellenzik létezését, erkölcsi rendszerünk legfőbb erodáló erejének, házasságok tönkretevőének, fiatal gyermekek megrontójának tekintik. Emellett nem mehetünk el a vokális kisebbség mellett sem, akik egyenesen éltetik a jelenség piedesztálra emelt szerepét, szinte éltetik tabu szerepének felhígulását, már-már feloldását - és míg az akkuzációk és a félelmek jelenléte teljesen megérthető, a kérdés fennáll: igazuk van-e?

2019. december 25., szerda

SZEMLE 2019 ŐSZ/TÉL

Polónyi Zsolt: Az MI fejlődése és az emberek közötti kapcsolat [03 - 02 - 01]
Virág Dániel: Kína vs USA - Huawei, Trump  [03 - 02 - 01]
Marosvölgyi Andrea: Kína és a személyiségi jogok  [03 - 02 - 01]
Balázs Barbara Brigitta: Online Tv - a streamingszolgáltatás jövője [03 - 02 - 01]
Juhászné Berecz Veronika: Neonomádok, távmunkások, közösségi munkahelyek  [03 - 02 - 01]
Szőke Zsuzsanna: Influencerek, Youtube sztárok hatása [03 - 02 - 01]
Csőváry Eszter: A Facebook másik arca [03 - 02 - 01]
Kékesi Judit: A gyerekeket, mint tapasztalatlan felhasználókat fenyegető veszélyek [03 - 02 - 01]
Szabóné Kiss Bernadett: A könyv és az e-könyv jelene és jövője [03 - 02 - 01]
Tóth Márton: Hálózati tartalom és társadalmi igények - pornográfia [03 - 02 - 01]
Varga Janka: Az időseket, mint tapasztalatlan internetfelhasználókat fenyegető veszélyek  [03 - 02 - 01]
Bodó Melinda: Terjedő álhírek: mit tehetünk ellene? [03 - 02 - 01]
Horváthné Király Lilla: A zeneipar és a streaming média harca  [03 - 02 - 01]
Weinhardt Bettina: Hackerek a jó oldalon: etikus hackelés  [03 - 02 - 01]

Bácskai Anna: Bezsebelni a könyvtárakat?
Besze Dóra: A Facebook hatalomátvétele
Boros Vivien: Web 1.0 / 2.0 összevetése
Csábi Evelin: Közösségi hálózatok a Myspace-től a Linked In-ig
Guld Csenge: A wikipédia története
Jurácsik Virág: Az Amazon fejlődéstörténete
Kapás Dániel Péter: Mesterséges intelligencia
Kellner Dóra: Apple újítások
Kovács Attila: Nyílt forráskódú szoftverek / Freeware, shareware alternatívák
Kovács Emese: Az internetes reklám története
Lányi Gusztáv: Az Internet Archive és a Wayback Machine
Nagy Ramóna: A Microsoft napjainkban
Németh Zita: A videómegosztás története, jelene
Pap Gábor: Internet of Things - a dolgok internete
Sajbán Márton: A mobil hálózatiság jövőképe - neonomádok, homeworking
Szatmári Teréz: A horizontális média hatása
Takáts Enikő: A MEK és a Gutenberg Project
Weibl Kinga: A Xanadu projekt
Zádori Zsófia: Az iWiw története, fejlődése, kudarca

Kronologikus hírszemle - Fodor János gyűjtése

i m p r e s s z u m
az
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

2019. december 18., szerda

Az időseket, mint tapasztalatlan internetfelhasználókat fenyegető veszélyek (Összefoglalás)

Az internet világa, amellett, hogy rendkívül hasznos felületet szolgáltat, legalább ugyanakkora veszélyt tud jelenteni, különös mértékben a tapasztalatlanabb felhasználók, így az idősebb korosztály képviselői számára. E kockázati tényezőket igyekeztem összegyűjteni az olvasók számára különböző beszámolók, hírek feltérképezésével, melyeket természetesen a teljesség igénye nélkül összefoglalva, pontokba szedve szeretnék ismertetni az alábbiak folyamán, ösztönözve - elsősorban a fiatal olvasókat, saját kortársaimat - a téma iránti nyitottságra, fontosságának érzékeltetésére.

Ki segíti időseink biztonságos boldogulását az "internet dzsungelében"?

A biztonságos internethasználat népszerűsítése a tapasztalatlanabbnak tekinthető idősek körében rendkívüli fontossággal bír. "Elöregedő társadalmunk" jelenlegi tendenciáinak fényében a magyar lakosság 19 százaléka töltötte be 65. életévét, ami az előrejelzések szerint 2030-ra már 25%-ra növekedhet. Eszerint minden negyedik honfitársunk lesz idősebb 65 éves kornál, a 80 éven felüliek száma Az ő sajátos internethasználati szokásaira nemcsak a saját érdeklődésük és tapasztalataik, de családtagjaik, illetve a közvetlen környezetük is nagy hatással bírhat: Fontos szempontot jelent számukra, hogy távolabb élő családtagjaikkal minél olcsóbb és közbvetlenebb módon érintkezhessenek, mely jelentősen növelheti számunkra az online térben eltöltött átlagos idő mennyiségét. 

Hackerek a jó oldalon: etikus hackelés


Kik az etikus hackerek, hogyan tevékenykednek?


Az elmúlt időszakok médiája profi hackerek által elkövetett digitális támadásoktól volt hangos. Sokat hallani ravasz ügyeskedéseik példáját. Ám ez csupán a hackerek egyik típusa. Pedig rajtuk kívül munkálkodnak a háttérben hasonlóan profi szakemberek is, ők a fehér kalaposok. 
De vajon kik ők valójában?

2019. december 17., kedd

Hogyan válhatsz etikus hackerré? – Avagy mik a képzési lehetőségek?

Tény, hogy a hackerek élete folyamatos tanulás. Rengeteg időt és pénzt áldoznak be minderre, de mert állhatatosak és ez hajtja őket, kitartanak a végsőkig. Hazánkban a legelitebb etikus hackerképzés például évente csak 20 főt foglalkoztathat, akik 240 óra kurzust, 970 óra tanulást, és egy C típusú nemzetbiztonsági átvilágítást tudhatnak maguk mögött a képzés sikeres elvégzése esetén. 


Hogy ez mit is jelent pontosan?