keresés

2019. május 22., szerda

A hálózati kommunikáció forradalma az Internet fejlődése



A számítógép hálózat számítógépek és perifériák, ill. a gépeken tárolt adatok olyan rendszere, amelyek egymással két- vagy többoldalú összeköttetésben állnak. A mai hálózatok önálló számítógépekből, az azokat összekötő kábelekből, vezérlő elektronikából, csatlakozási felületekből, ill. a hálózati programokból állnak. A hálózat központja egy szerver, melynek erőforrásait a munkaállomások használják. A mai élet szinte minden területén számítógépes hálózatokkal találkozunk: egészségügy, utazás, vásárlás, távoktatás, stb. 
Az Internet független hálózatok együttműködő együttese, melyet tetszőleges felépítésű és működésű, (peer to peer) lévő hálózatok alkotnak. Internet = Hálózatok hálózata, mely napjainkra az egész Földre kiterjed.


 Számítógépes generációk
0. generáció : 1945 előtti számítógépek. Az időszak számítógépei: Z1, Z2, Z3, MARK I.


1. generáció : 1945-től kb. 1958-ig (Elektroncsöves felépítés, nagy méretek, programozás gépi kódban). Az időszak számítógépei: EDSAC, EDVAC, UNIVAC

2. generáció 1958-1965, Tranzisztoros felépítés, kb. 100 000 művelet/másodperc,
mágnesszalagos háttértár, magas szintű programnyelvek megjelenése (Algol, Fortran)

3. generáció 1965-1972, Integrált áramkörök alkalmazása a gépekben, Operációs rendszerek megjelenése. Basic nyelv megjelenése merevlemezes háttértárak alkalmazása

4. generáció 1972-1990 Mikroprocesszor használata. Mikro PC-k. Számítógépes hálózatok elterjedése Vírusok. Ma használatos perifériák elterjedése.

5. generáció 1990-től napjainkig. A miniatürizálás révén PDA, mobiltelefon és egyéb eszközök is megjelennek. A Neumann-elvek mellett megjelennek a többprocesszoros, nem ezen elvek alapján működő számítógépek.



 

A számítógép-hálózatok típusai:
LAN - Local Area Network, helyi hálózat (egy helységre, épületre vagy épületcsoportra korlátozódik)
MAN - Metropolitan Area Network, városi hálózat (általában a LAN-okat köti össze)
WAN - Wide Area Network, országos, országok és földrészek közötti hálózat

A háló topológiát akkor szokás alkalmazni, ha a legnagyobb mértékű védelmet kell elérni a szolgáltatás-kimaradással szemben. Pl.: atomerőművek vezérlőrendszerében.
1. Host-terminál alapú hálózatok: A hálózat magját egy központi számítógép (host) alkotja.
Itt futtatja az operációs rendszer a felhasználói programokat és működésének integrált része a hálózatkezelés. A központi géphez terminálok csatlakoznak, feladatuk a billentyűzetről kapott adatok továbbítása és a képernyő adatok fogadása. Képviselői: IBM nagyszámítógép rendszerek, DEC számítógép rendszerek (VMS operációs rendszer), ide tartozik a UNIX is.
2. Egyenrangú (peer to peer) hálózatok: A host-terminál ellentéte. A hálózatban
lévő bármelyik gép lehet kiszolgáló és alkalmazást futtató gép is egyben. Induláskor a gép felajánlja hardware eszközeit a hálózat részére (a saját nyomtatót, meghajtót). Ezek a rendszerek kis LAN-ok kialakítására alkalmasak. Ideális például egy néhány gépes irodában.
3. Kliens-szerver (Client-server) alapú hálózatok: Néhány számítógép csak a hálózatot szolgálja ki. Ezek a szerverek, feladatuk a mindenki által elérni kívánt fájlok tárolása illetve azok hatékony védelme és a hálózati nyomtatás. Itt fut a hálózati operációs rendszer, amely ezt megvalósítja. Az alkalmazói programok a kliens gépeken futnak. Tipikus képviselői: Novell NetWare Microsoft Windows, NT/2000/2003



 Hálózati szabványok: Mivel kevés olyan cég van, amelyik egyszerre gyártja egy számítógép hálózat minden hardver és szoftver elemét, (pl.: IBM, Digital), több cég általában csak egy-egy területre szakosodott, ezért pontosan kell meghatározni z illeszkedést más cégek termékeihez. A számítógép-hálózatokat rétegekbe (layer) szervezik, amelyek mindegyike az azt megelőzőre épül.
Az egyik gépen levő n. réteg egy másik gép n. rétegével kommunikál. A kommunikáció során használt szabályok összessége a protokoll, a szomszédos rétegpárok között ún. interface húzódik. Noha az egyes rétegek úgy működnek, mintha a kommunikáció horizontális lenne, a tényleges adatmozgás vertikális.


A hálózat tényleges adatátviteli képességét a másodpercenként átvitt bitek száma
határozza meg. (Lásd: bit/s, kbit/s, Mbit/s, Gbit/s ) pl: modem 56 kbit/s, ISDN 64/128 kbit/s,
ADSL 0,5 - 18 Mbit/s, UPC Chello 1-20 Mbit/s, LAN hálózatok 1-1000 Mbit/s

Az Internet célja, kialakulása:
1958. Dwight Eisenhower elnöksége alatt megkezdődik a DARPA kutatási projekt.
A cél egy olyan hálózat, amely városokat, államokat, bázisokat összeköt, de sincs központja, mivel az az első megsemmisítendő célpont. Az üzenetek csomagokra oszlanak, minden csomagnak külön címe van. Minden csomag egy adott forráscsomópontnál indul, és egy adott célcsomóponthoz érkezik. A rendszer sikere és biztonsága a hálózat decentralizáltságában rejlett.

A kezdetek:

Az Internet az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat. A fejlesztés célja a különböző katonai és kutatói szférák közötti nagysebességű kommunikáció megteremtése volt. 1969. szeptember 2-án megszületett az ARPANET.

A fejlődés:

* 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
*1982: összekapcsolódás a MILNET-tel, további hálózatok kapcsolódása MINET, FSNET (National Science Foundation Network), BITNET, EARN, EUNet 1990: az ARPANET megszűnik, 1990-es évek: a World Wide Web kialakulása, alkalmazások számának robbanásszerű növekedése, majd: 
* 1990-es évek vége: további, dinamikus növekedés.
* 2000-es évek: Az Internet globalizálódása
 










Az Internet fontosabb szolgáltatásai és azok protokolljai:
• E-mail (elektronikus levelezés, protokolljai: POP3, IMAP, SMTP,
• FTP (File Transfer Protocol) Állományok továbbítását teszi lehetővé távoli számítógépek között
• WWW- n elérhető bármilyen információt tartalmazó oldalak átvitelét szolgáló protokoll: a http

A World Wide Web (WWW) rövid története

Megalkotója Tim Berners-Lee, 1989-ben az Európai Részecskegyorsító Intézetben (CERN) dolgozva javasolta, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő kutatók közötti kommunikációt egy „hypertext rendszer” alkalmazásával oldják meg. A HTML lehetővé teszi hiperhivatkozások és multimédiás tartalmak elhelyezését a dokumentumban. A HTML dokumentumok a HTTP protokoll segítségével jutnak el böngésző alkalmazásokhoz.

(az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése) és popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások otthoni Internet elérés általánossá válása)
Legismertebb böngészők:
Internet Exproler, Netscape, Mozilla-Firefox, , Opera,

Internet protokollok: A TCP/IP 

Az eredeti TCP-t (az elnevezés részbeni meghagyásával) két részre szedték szét, TCP-re és IP-re. Kettejük együttesét szokás TCP/IP-ként jelölni. Az IP egy kapcsolat nélküli (connectionless), az OSI (Open System Interconnection, nyílt hálózati összekapcsolás) szerinti architektúrában tekintve hálózati szintű protokoll. Az IP kezeli a hálózati címzést és forgalomirányítást, IP címek kiosztásával.

A domain név

Az Internet használata során két, nagy távolságra lévő számítógép között alakul ki kapcsolat, ezért minden egyes gépet azonosíthatóvá, címezhetővé kell tenni.
Erre másodlagos módszer az azonosító domain nevek rendszere. 1984-ben állították be az első névszolgáltatót (domain name server).

Az Internet jövője: A kommunikációs technológia összekapcsolódása az informatikával

Napjainkra az exponenciális technológiai fejlődést látva elmondhatjuk, hogy a telekommunikációs távközlési hálózat már hasonlóan épül fel, mint egy számítógépes hálózat, csak eltérő berendezésekkel és elnevezésekkel.




A jövő pedig egyelőre beláthatatlan!






Az információáramlás sebessége a sokszorosára nőtt, ez olykor veszélyeket is rejt magában. Pl.: a Dark-weben számos olyan tartalom is megjelenik, amely összeköttetést jelent a terrorizmussal, fegyverkereskedelemmel, pornográf tartalmakkal, stb.

Mindannyiunk felelőssége, hogy az informatika és az Internet nyújtotta hatalmas kulturális és technológiai lehetőségeket jó célokra, az emberiség és a Föld javára fordítsuk.

















2019. május 21., kedd

Utunk az interneten


Minden egyes lépés amit az interneten teszünk követve van. Figyelik, hogy mit nézünk, mennyi ideig, hogy mit posztolunk, mit like-olunk, mihez szólunk hozzá. Ezek összessége adja a mi digitális lábnyomunkat. A túl nagy és a túl kicsi digitális lábnyom egyaránt nem túl biztató, mint mindenhol itt is az aranyközépút a megfelelő irány. 

Nem annyira látványos nyomok

2008-ra a nem szándékosan magunk után hagyott jelek meghaladták a szándékosak mennyiségét, derült ki az EMC által készült kutatásból. Az IDC kutatási igazgatója így nyilatkozott: " A frissített tanulmányban felfedeztük, hogy a digitális lábnyomnak csak nagyjából a fele kapcsolódik az egyén műveleteihez: a képek készítéséhez, a levelek küldéséhez vagy a hanghívásokhoz"



Akkor is ha nem akarod

Nem szándékos jelek közé tartoznak például a sütik is, amik nyomon követhetik az oldalról-oldalra történő mozgást, majd megjelennek a célzott hirdetések azok alapján, hogy miről olvastunk vagy mit néztünk meg nemrégiben, de nem kell megijedni a sütiktől, hiszen alapvető rendeltetésük, hogy olyan adatokat tároljanak, amik segítik a böngészésünket (pl. felhasználói munkafolyamatok, weboldalaknál nyelvválasztás). Ehhez hasonlóan a közösségi média is figyeli a like-okat és a megosztásokat és ez alapján számunkra érdekes hirdetéseket jelenít meg. Ebbe a kategóriába tartoznak még az olyan app-ok és weboldalak is amik behatárolják az aktuális tartózkodási helyünket, de minden elküldött e-mail-ünk, minden skype hívásunk és minden online fizetésünk is nyomot hagy maga után. 

A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

Miért alakulnak ki ilyen közösségek az online térben? 



“Az olvasás magányos tevékenység, de az olvasás élmények megosztásért kiáltanak” - mondta Nagy Bence a moly.hu alapítója egy vele készül interjúban. És milyen igaza van. Valószínűleg pont emiatt az olvasmány élmény megosztás végett alakul számos könyves közösség a weben. 

Ezeknek a közösségeknek, alkalmazásoknak appoknak az a lényege, hogy különböző szubkultúrák, ebben az esetben az “könyvmolyok”, olyan teret találjanak, ahol lehetőségük van saját könyveiket katalogizálni, ezekről beszélgetni, véleményeket megosztani. 




A legelső ilyen könyves közösség az internetet a Libary Thing, amit magyarul viccesen “könyvtári izének/dolognak” lehetne fordítani. 
2005-ben indította el Tim Spalding, aki görög-latin szakon végzett a Michigan Egyetemen. Ebből kifolyólag számos könyvvel rendelkezett és elsősorban ezek rendszerezésére találta ki a Library Thing-et. Ahogy például a Facebook, vagy a legtöbb közösségi oldal úgy a ez is először a barátai körében terjedt el, majd 2011-re 1,4 millió taggal rendelkezett, 2019-ben pedig már majdnem megközelíti a 2,5 milliót a felhasználók száma. 

A Library Thing-en számos internetes adatbázis, könyvtári adatbázis tartalmát lehet elérni és onnan importálni a könyvekről az információt. Ilyen adatbázis például az Amazon, a Library of Congress vagy az OSZK és a MOKKA. Tehát nem kell nekünk magunknak egyesével a könyveket felvenni, elég csak beírni az adott könyv ISBN-jét és például az OSZK adatbázisából lekérhetjük, majd menthetjük. 

Az oldal 33 nyelven, köztük magyarul is használható. Ezek a fejlesztések az oldal használóinak köszönhető. 
Az egész felület olyan nagyjából, mintha egy könyvtári katalógusban katalogizálnánk, persze MARC hívójelek nélkül. 
Lehetőség van arra, hogy fórumokat indítsunk, beszélgessünk. De a könyvekhez csak saját értékelést írhatunk, másét olvashatjuk, de azt nincs lehetőség kommentálni. 
A Library Thing nagyon sok érdekes statisztikát számol ki, akár a saját könyvtárunkról, pl.: mekkora a súlya az összes könyvünknek? 
De a teljes adatbázisáról is nagyon sok statisztikát készít. 



A moly.hu alig pár évvel később indult el a Library Thing után. 2008-ban alapította Nagy Bence. 
A Moly a magyar könyvmolyok gyűjtőhelye. Számos funkciója van, lehetőség van könyveket keresni, (itt nincs lehetőség az importálásra, így ha nincs meg egy könyv még a felületen, magunknak kell azt bevinni a rendszerbe), könyveket értékelni, értékeléseket olvasni ezekre reagálni, követni mások tevékenységét, polcokat készíteni a saját könyveinkről, arról, amit olvasnánk, karcokat készíteni. 
Lehetőség van arra, hogy kihívásokban vegyünk részt, ami izgalmas lehet például, ha kicsit kimozdulnánk a saját olvasási komfortzónánkból.

Z generáció és a digitális árnyék


Vajon könnyebb annak aki beleszületik a digitális korba? Mennyire foglalkoznak a tinédzserek azzal, hogy mekkora a digitális árnyékuk? Tudatosabbak mint a felnőttek vagy nem? Jogos-e a folyamatos ellenőrzési vágy a szülők részéről? Segít ha a szülő folyamatosan követni akarja, hogy mit csinál a gyereke az interneten vagy pedig inkább, arra buzdítja, hogy őket, hogy minél ügyesebben rejtőzködjenek? Ezek a kérdések merülnek fel leggyakrabban, ha a Z generáció online jelentéről van szó. 


A kamaszok szempontja


A Z generációs fiatalok már szinte okostelefonnal a kezükben mennek általános iskolába és ennek megfelelően a közösségi médiában is jelen vannak. A legtöbb tinédzser naponta többször is ellátogat a Facebookra, viszont a posztolással már sokkal tudatosabbak mint a felnőttek. A felnőttek átlagosan kevesebb időt töltenek a Facebookon, de négyszer annyian posztolnak közülük naponta, mint a fiatalok közül, akik általában havonta vagy ennél ritkábban posztol. Míg a Facebook posztolásban a felnőttek jeleskednek, addig az Instagrammal kapcsolatban már más a helyzet, kétszer annyi tinédzser nézi meg naponta több alkalommal, mint felnőtt. 

A kamaszok sokkal jobban félnek attól, hogy korábbi posztjaik előkerülnek, és emiatt kínos helyzetbe kerülnek, mint a felnőttek, ennek egyik oka lehet például, hogy ebben a korban még változékony az értékrendjük és lassabban tudatosulnak bennük a kockázatok. Emiatt az aggódás miatt egyre népszerűbben az olyan alkalmazások, amikben egy poszt vagy egy kép csak meghatározott ideig látható, így nem hagynak digitális lábnyomot maguk után. 

2019. május 20., hétfő

Anya miért tetted ezt velem?!



Manapság teljesen normális, hogy fotókat osztunk meg, lehet ez egy szép tájkép vagy egy művészien beállított ételfotó vagy a kisállatunk. Mindent megosztunk ami tetszik, ami fontos nekünk. Nincs ez másképp akkor sem ha gyermekáldás ér minket. Amint lehet kikerül az első ultrahang felvétel, így a gyermek előbb van jelen a közösségi médiában, minthogy megszületne, mire meglátja a napvilágot előfordul, hogy már komoly követőtáborral rendelkezik. 

Természetes, hogy mindenki büszke a gyermekére, vannak akik úgy fejezik ki ezt, hogy minden pillanatot megörökítenek és közzétesznek. Mire a kisded felnő már komoly digitális lábnyommal rendelkezik a szüleinek hála. A szülők felelőssége mérlegelni, hogy mit osztanak meg a gyerekről és mint nem.

A túlzásba vitt megosztás következményei

Nincs azzal gond ha kikerül egy-egy kép, de folyamatos kiszolgáltatottság később komoly problémákkal járhat.Egyrészt amikor nagyobb lesz a gyerek

kínosnak érezheti a róla készült képeket és emiatt feszenghet és akár később ha úgy alakul, hogy nagyobb szerepet kap az éltünk egyes területein a digitális platformunk akár megnehezítheti az álláskeresést, vagy az egyetemi felvételt. Másrészt pedig már akadnak olyan országok, például Franciaország ahol a nagykorúvá vált egyének beperelhetik a szüleiket a róluk készült fotók miatt, a büntetés pedig 15 millió forintnak megfelelő euró, vagy akár börtön.


A könyvtárak, mint az innovatív tudományos kommunikáció platformjai

A könyvtárak kezdettől fogva azért léteznek, hogy megosszák az információt a felhasználóikkal. Fontos feladatuk, hogy fejlesszék a tudást és segítsék a kapcsolatok létrejöttét.

Személyes veszélyek a Facebookon



Az összefoglalásomban bemutatom az előzőleg publikált bejegyzések összegzését. Röviden arról volt szó, hogy milyen veszélyei vannak a közösségi platformoknak, ezen belül is a legtöbb ember által ismert és használt Facebookot. Ehhez a témakörhöz tartozik a bullying is, vagyis a megfélemlítés, amit sokan tapasztalhatnak de nem mernek segítséget kérni másoktól.
 Ezekről a témákról szeretnék egy áttekintést.

Hackertámadás mesterfokon

Napjainkban egyre többször hangos a sajtó a hackerek támadásától, legyen az egy nagy pénzintézet ellen indított támadás az ügyfelek adataiért, egy hotel ellen irányuló szintén az ügyféladatokért, vagy akár politikusok, hírességek és befolyással bíró emberek magánlevelezéseiről legyen is szó. Eljött az az idő, amikor már nem lehet senki biztonságban, ki az internetet használja, főleg, ha elővigyázatlanul, gondolkodás nélkül teszi azt. Bár elsősorban nem mi, átlagemberek vagyunk a célpont, de könnyen áldozatul eshetünk akár tömeges adathalászatnak is. De milyen mértékben van ez jelen a mai társadalomban? Lássuk csak:

Hackerek Oroszországban
Sokan úgy gondolják, hogy a III. világháború már a nyakunkon van, hacsak nem már el is ért minket, ám nem atomháborúval, atomfegyverekkel és társaikkal, hanem az online világban, és a harc fő vívói
nem mások, mint a hackerek. Az amerikaiak egyre jobban félnek az orosz támadástól, hiszen az orosz kormány nem büntetni a hackereket, sőt, állást is ajánl nekik, egészen addig, amíg nem az ország ellen vétenek, hanem más országok szervereit hackelik meg, ami még Oroszország javára is válhat.
Roman Seleznev és Alexsey Belan az élő példa erre a metódusra, hiszen hiába kaptak elfogató parancsot Amerikából, az oroszok védelmük alá helyezték őket, majd alkalmazták is. 
Ez nemcsak Oroszországban, hanem Kínában, Amerikában és még más országokban is működik. 

Közéleti emberek magánlevelezései

Németországban létezik/létezett egy hackercsoport, mely közéleti emberek, politikusok és celebek magánlevelezéseit tették ki a nyilvánosságra. A G0d néven működő twitter oldal 2017 óta időről időre megjelentette a személyes adatokat. 2018-ban messzebbre mentek ezzel, hiszem kitalálták,  hogy adventi kalendárium névvel minden nap egy újabb híresség adatait lehetett megtudni azáltal, hogy egy kis ablakocskát kinyitottak a twitter-userek. Az utolsó ilyen bejegyzés 2018. december 28-án történt meg, ám az ebben lévő link már nem volt élő. A mai napig nincsen meg az elkövető, gyanúsítottként hallgattak ki egy 19 éves férfit, akiről úgy vélik, hogy az Orbit néven ismertté vált hacker, illetve egy 20 éves férfit, aki beismerő vallomást is tett, illetve számítógépét megsemmisítette a helyszínre érkezésig, ám nem tudni, hogy végül tényleg ő tette-e. 

Az Android
Egyre több cikk jelenik meg - főleg a Huawei kapcsán -, mely arra hívja fel a figyelmünket, hogy az Android kiszivárogtatja az adatainkat. A Google Play Áruházban található applikációk talán a legveszélyesebbek, hiszen az ember sosem lehet elég biztos abban, hogy amit éppen letölt, az biztonságos-e, vagy esetleg vírusos, netán a célja az, hogy minél több adatot csaljanak ki a felhasználókból. 
Ezek az appok többnyire fotószerkesztő appok, melyeket előszeretettel töltenek le manapság, és voltak olyan appok, melyek letöltés után el is tűntek, hogy a felhasználó véletlenül se tudja törölni őket, talán meg is feledkeztek róla. 2018-ban a Play Áruház nem kevesebb, mint 700.000 kártékony appot lőtt le, ami azért nem kis szám. 
Természetesen a Play Áruhz egyre jobban odafigyel a biztonságra, évről évre igyekszik minél kevesebb kártékony appot beengedni, etikus hackerekkel dolgoznak, akik felhívják a hiányosságokra a figyelmet, ezzel is még biztonságosabbá téve az Androidot.

Microsoft termékek
Nemrégiben fény derült arra, hogy a MS Outlook fel van törve, így hackerek olvasgathatták az e-maileket. Mire erre rájöttek, három hónap telt el. A felhasználók nagyon kicsiny százalékának írtak emailt, szóval a Microsoft ezt titkolni is próbálta, ám készültek képernyőfelvételek is, melyeket már nem tudtak tagadni. A feltörés célja az iCoud fikok megnyitása, hozzáférése volt. 
Sajnos nem ez az egyetlen probléma a MS termékekkel. Nemrég megjelent egy hatalmas akció, melyben azt reklámozták, hogy a teljes MS Office 360 csomagot 99%-os leértékeléssel, mindössze 300 ft-os áron lehet egy életre
megvásárolni. Sajnos többen is voltak, akik bedöltek ennek az átverésnek, melynek következménye az volt, hogy az általuk használt termék összeköttetésben volt egy OneDrive-val, melybe minden fájl fel lett töltve.
Ezen a linken találhatunk néhány azt helyettesítő, ingyenes programot, hogy ne essünk ilyen csapdába.


Források:
III. világháború 2018 - Rovó Attila, 2018. 11. 30.
III. világháborúról szóló cikkem - Illek Nikolett, 2019. 03. 17.

Cikkem a Németországi adatlopás ügyéről - Illek Nikolett, 2019. 03. 17.

29 Androidos alkalmazás - HVG, 2019. 02.06.
2018-ban kártékony appok - HVG, 2019. 01. 09.
Egy jó hír - HVG, 2019. 04. 02.
Cikkem az Androidról - Illek Nikolett, 2019. 04. 15.

Életre szóló MS csomag - HVG, 2019. 01. 17.
Cikkem a MS termékekről - Illek Nikolett, 2019. 04. 30.

Influencerek youtube sztárok összefoglaló

A videózás, mint megélhetés

A videózás már kvázi egy hivatássá nőtte ki magát, ahogy erről már a korábbi bejegyzésekben is volt szó. Akadnak akik rendes munka mellett űzik ezt a tevékenységet, de vannak olyanok is, akik már olyan szintre emelték a szórakoztatás ezen formáját, hogy képesek megélni a partnercégek támogatásából, illetve a rajongók adományaiból. Ezzel alapvetően nincs is semmi probléma, azonban sok felhasználó a kommentek között úgy gondolja, hogy nem érdemlik meg a támogatást, mondván, hogy csak otthon ülnek egész nap, pedig egy jól elkészített videóban igenis sok munka van. Érteni a kell a videószerkesztő programokhoz, a vágáshoz stb.

2019. május 17., péntek

Hírolvasástól a Netflixig - a hagyományos elektronikus média fejlődése napjainkban

A magyar felhasználók között más országokhoz képest kiugróan sokan olvasnak a Facebookról híreket, viszont abból a szempontból sereghajtóak, hogy mennyire bíznak az olvasottakban. Megjelent a brit Reuters Institute for the Study of Journalism 2018-as hírfogyasztást vizsgáló Digital News Report jelentése, amelyben 37 ország hírolvasási szokásait vizsgálja, köztük Magyarországét is.

Streaming média VS. zeneipar


2014-es adatok alapján kimondhatjuk, hogy a zenepiac és az online zenei szokások alakulását egyre inkább a streaming szolgáltatások határozzák meg: a zeneszámok és albumok eladásából származó bevételek egyre inkább csökkenő tendenciát mutatnak, míg a streaming bevételek növekednek. A zeneipar legelterjedtebb forgalmazói a Spotify, az Apple music, a TIDAL és a Deezer.



Kiadók és az online kölcsönzés problematikája

Bár a könyvpiacot érinti talán legkevésbé az illegális letöltések, mégis éves szinten jelentős bevétel-kiesést jelent a kiadók számára. A könyvpiac ma már jelentős részét teszi ki a digitalizált, vagy alapból elektronikus úton kiadott könyvek eladása.  Mára viszont léteznek a dokumentum hozzáférésnek alternatív módszerei is, például az online kölcsönzés, nem csak könyvtárakon keresztül. Ez azonban csak részben pótolja azt a piaci hiányt, amelyet a másolt fájlok okoznak a kiadóknak és a szerzőknek egyaránt.

A Long Tail-jelenség

I. BEVEZETÉS

A Long Tail olyan jelenség, amely mindennapjainkban is meghatározó. Észrevétlenül belekúszik a napi vásárlásainkba, ott van velünk, mikor könyvet választunk, zenét hallgatunk vagy filmet nézünk. Mind magánemberként, mind üzletemberkét felfedezhetjük és kihasználhatjuk a benne rejlő lehetőségeket, vagy küzdhetünk a vele járó kihívásokkal. Lehet áldás és átok. 

Noha a Long Tail elsősorban üzleti modellként ismeretes, sokszor megfigyelhető, hogy az ipari, kereskedelmi és szolgáltató szektor módszerei és modelljei lassan átvételre, átdolgozásra és hasznosításra kerülnek más szektorokban, valamint az állami és közszféra területén is - így lehetséges az, hogy mint jelenséggel, a nemzetközi és a magyar könyvtártudomány is foglalkozik már vele. 

II. A LONG TAIL-JELENSÉG AZ ÜZLETI SZFÉRÁBAN

Chris Anderson és a Long Tail

A Long Tail-jelenség mint olyan felfedezése és elnevezése Chris Andersonhoz kötődik, aki a Wired magazin főszerkesztőjeként 2004-ben írta meg úttörő tanulmányát. A felfedezés lényege, amelyet könyvében többek között a zenei ipar példáján keresztül szemléltet, hogy a '80-as és '90-es években ismerthez képest a 2000-es években megváltozott az üzleti modell: míg korábban ahhoz lehettünk szokva, hogy az újabb és újabban felfedezett zenekarok és énekesek nagy számban, eladási rekordokat döntögetve tudták értékesíteni albumaikat, a 2000-es években mind nehezebb volt olyan "nagy dobást" találni, amely képes lett volna akár megközelíteni a korábbi rekordokat, és az eladások általában is csökkenni kezdtek. Ez a csökkenés ráadásul jelentős mértékű és nem egyszeri alkalom volt, hanem trendszerűvé vált. Ha grafikonon ábrázoljuk az ún. sláger-termékeket (hits) és a kevésbé nagy, valamint kis eladásokkal rendelkező termékeket (misses), a következő ábrát kapjuk:


1. ábra. A Long Tail koordináta-rendszeren ábrázolva

A sötétebb színnel látható head-részben azok a termékek foglalnak helyet, amelyek népszerűek és ennél fogva kiugróan magas eladással rendelkeznek. Bármelyik iparágra gondolunk, akár a zenére, akár a filmgyártásra, vagy ha például a könyvek eladását vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, miért: egyszerre csak kevés olyan termék van a piacon, amely valóban best seller. Jóval több termék van azonban, amely nem ilyen motivációval készült, nem a teljes társadalmat megcélzó nagyközönség számára, hanem inkább speciális felhasználók számára lettek megalkotva, vagy csak természetüknél fogva nem képesek nagy tábort találni: könyves példánál maradva, a globális piac meglehetősen kis részét teszik ki a magyar nyelvű könyvek, hiszen azokat jó eséllyel főleg magyar anyanyelvűek olvassák, akik számszerűleg kevesebben vannak más nyelvek népeihez képest, vagy az én napi példáimból kiindulva, egy egyiptomi újbirodalmi átokformulákat tartalmazó szöveggyűjteményt jóval kisebb példányszámban érdemes kiadni, mint egy regényt, hiszen jóval kevesebben is forgatják majd. Ezek a termékek találhatók az ábrán világosabb színben jelölt Long Tailben, és ilyen példából jóval többet össze tudunk szedni, mint amennyi best seller létezik a piacon. A Long Tailhez tartozó termékek spektruma tehát összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a head-termékeké.

Ami tehát a 2000-es években megváltozott, az voltaképpen az, hogy a hit-termékek egyre kevésbé számítottak nagy dobásnak, kereskedelmük visszaesőbe jutott. Ez komoly gondolkodásra késztette a Salesben és Marketingben dolgozókat, és különböző módokon próbáltak rájönni, mik a jelenség okai és mit lehetne ez ellen tenni. Ezzel egyidőben azonban olyan amerikai vállalatok, mint a Rhapsody, Amazon, Netflix, Google illetve az Apple sikeresen éreztek rá a jelenségre és (ennek is köszönhetően) megkerülhetetlen tényezőkké váltak a nemzetközi piacon. Mi történhetett? Mik a jelenség okai és miben rejlik ezeknek a vállalatoknak a sikere?

2019. május 15., szerda

Wikipédia vagy lexikon?


Wikipédia az első közösségi szerkesztésű online enciklopédia. Elődje a Nupedia. A Wikipédiát 2001-ben alapította Jimmy Wales, bróker és Larry Sanger.  A Wikipédia az első Globális Online Közösségi Lexikon.

A magyar wikipédiát 2003-ban alapították, 2005-ben húszezer szócikk, 2008-ban már százezer szócikk volt elérhető. Nálunk 125 nagyon aktív (havi 10 szerkesztés) és 600 aktív (havi 5 szerkesztés) felhasználó van. 2010-ben az Index olvasók a 3. leginkább pótolhatatlan oldalnak választották a Wikipédiát. A magyarországi Wikipédia kétszázezredik szócikkét egy Pásztor Ákos nevű felhasználó hozta létre.

Röviden összefoglalva sok előny kevés hátránnyal!






Előnyei egyéb lexikonokkal szemben


Mostanra egyértelműen átvette a vezető szerepet a hagyományos lexikonoktól és azok online változataitól. Mellette szól, hogy bárhol használható, könnyen elérhető - csak internetelérés kell hozzá - egyszerű a kezelése, könnyű és gyors vele a konkrét keresés, és ráadásul minden egy helyen van benne. Szabadon bővíthető és folyamatosan frissítik. Fő előnye a szócikkek esetén abban rejlik, hogy mindig naprakészek, korlátlan terjedelműek, a szócikkek terjedelme legtöbbször meghaladja a lexikonok keretek közé szorított bejegyzései, és vizuális segédleteket (például fényképeket és diagramokat), valamint a máshol található segédanyagokra való hivatkozásokat tartalmazhatnak, és talán abban, hogy jobban képesek érzékeltetni az alternatív nézeteket és a vitatott kérdéseket.

De talán népszerűségének legfőbb oka az ingyenessége. Nem véletlenül lett elsőként a weboldalak közt ennyire közkedvelt és ismert a hirdetéseket a mai napig is nélkülöző nemzetközi alapítvány.

Az általános lexikonokhoz hasonlóan az emberiség közös tudásanyagáról akar információkat, tájékoztatást vagy magyarázatot adni. De nem kíván elsődleges forrásként feltűnni, mivel olvasóinak is azt tanácsolja, hogy a szócikkekkel kapcsolatban más forrásokat is érdemes elolvasni. 
Célja egy olyan közösség működtetése, amely a lehető legkisebb hibaszázalékkal az egyik legnagyobb információs bázist hozza létre. Mindenki által használt tudásbázissá kíván válni, amely információit megbízható forrásokkal is képes alátámasztani. Nem az anyagi alapú gondolkodás, hanem a közös alkotás és a tudás megosztása motiválja a szerkesztőket.

Az emberi tudás sokszínűségét bizonyító – ma már 100 nyelven íródó – szócikkei jóval több ember számára jelent megbízhatónak vélt információforrást, mint a konkurens kiadók összes weboldala együttvéve.

A Wiki összességében vitathatatlanul a legjobb enciklopédia a világon: nagyobb, naprakészebb és sok esetben mélyrehatóbb, mint akár a Britannica. A talált hibák kijavítása pedig rövid időn belül megtörténik. Arányában nézve (szócikk db/ hiba) a Wikipédia jobb eredményt mutat mint a nagy lexikonok (pl. Oxford, Britannica, Révai nagylexikon, Pallas nagylexikon ). 

Szerzői jog: aktualitások, botrányok, perek


  A szerzői jog védelmének igénye  nagyon korán megmutatkozott, már az ókori Rómából is maradtak fenn írásos emlékek ezzel kapcsolatban Az alkotók, feltalálók megélhetést, hasznot reméltek és remélnek ma is a tárgyaiktól, szellemi termékeiktől és ez a jog ezeket a természetes személyeket védi. Mára azonban az információs társadalom és a technológia rohamtempójú fejlődése miatt nagyon nehéz szabályozások közé szorítani és törvényekkel kielégíteni a szerzői jogokat. Sokszor nehéz megmondani, hogy kinek a birtokában áll egy szellemi tulajdon és egy-egy ügy miatt akár pereskedésre is sor kerülhet. amelyet indíthatnak magánszemélyek, de akár óriáscégek is. Azonban a legtöbb esetben a felek igyekeznek peren kívül megegyezni, így csak néhány ügy kerül a bíróság elé. A terület képviselói, szakemberei gyakran tartanak világszerte konferenciákat, hogy megvitasság a felmerülő, aktuális kérdéseket, problémákat, új szabályzatokat hozzanak létre vagy megosszák egymással kutatásaikat, tapasztalataikat.