keresés

2023. január 27., péntek

SZEMLE 2022. ősz-tél


Tartalom


Ormándy Marcell Ottó:"Every step you take, I'll be watching you" – A geolokáció állandósulása

Szalai Áron Nátán: Mesterséges intelligencia
Rácz Kata: Robotika

Hegedüs Attila Dániel: Az Apple napjainkban
Novák Rebeka: Az Amazon fejlődéstörténete
Henschl Teodóra: Nagy Tech-cégek nyomában


2022. december 31., szombat

Kronologikus hírszemle - 2022. szeptember/december



Harvard Puts Online a Huge Collection of Bauhaus Art Objects | Open Culture

www.openculture.com
library
digitalization
art
Harvard’s web site represents its physical collection, but it does not duplicate it. Many of the small images in its online archive do not expand to larger versions and cannot be downloaded. However, if you follow the guided tour by clicking “Continue Reading” under the site’s introduction, you’ll be able to click on the several dozen examples in each section and see them up close
http://www.harvardartmuseums.org/collections/special-collections/the-bauhaus?group=The+Bauhaus&sort=objectnumber.exact

Dec 27, 2022

A digitális sötét középkor réme és a megoldási lehetőségek

Folyamatosan keresi az emberiség azt a formát, eszközt, amellyel az örökkévalóságig rögzíteni tudja gondolatait, és mindent, amit fontosnak talál. Az égetett agyagtáblák, a kőtömbökbe vésett feliratok, a könyvek és újságok, mikrofilmek, kazetták, CD, DVD – ezek mind a megőrzés új lehetőségét jelentették megjelenésükkor, de mindegyiknek vannak hátrányai is. A kőtömbök nehezek, a könyvek könnyen megsérülnek, és a személyi számítógépek piacán azok a laptopok (és notebook-ok stb.) veszik át az uralmat, amikben már nincsen CD-DVD író/olvasó. Ezek helyett a számítógépünkben található lemezeket használjuk, és legújabban pedig az internetet és a „felhőt”. Mi ezen új jelenségeknek a hátránya? Mit teszünk ezen hátrányok ellensúlyozására? Hogyan őrizzük meg az „internetet”?

Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy mit takar a digitális sötét középkor elnevezése, milyen megoldások születtek az általa leírt probléma megoldására, valamint bemutatom az Internet Archive tevékenységét és jelentőségét.

2022. december 30., péntek

Mesterséges intelligencia

Iskolás korom óta élénken érdeklődöm az olyan tudományos-fantasztikus filmek iránt, mint például a Terminátor vagy a Mátrix filmek. Lenyűgözött a lehetséges jövő fejlettsége, még ha az az emberi fantázia végeredményeképp rögzített mozgókép is volt csupán. Talán azért, mert akkor is válaszokat vártam a világ működésére, és ugyan ki tudhatná mindenre a választ, ha nem a mesterséges intelligencia, amely számára nincs olyan adattömeg, amelyet ne tudna feldolgozni, rendszerbe foglalni, megtanulni és levonni a realitásnak megfelelő következtetéseket? A távoli jövőben talán lesznek válaszaink, a közeljövőben egyelőre azonban megoldásaink vannak, amelyekkel könnyebbé tehetjük mindennapi életünket. Dolgozatom okán néhány, a hétköznapi tevékenységeinket érintő, azokat támogató, AI/MI alapú fejlesztést szeretnék megismerni és röviden bemutatni.


A hold.hu weboldal megfogalmazásában, a „mesterséges intelligencia (AI vagy MI) azoknak a gépi, szoftver alapú alkalmazásoknak, algoritmusoknak a gyűjtőfogalma, amelyek célja az emberi viselkedés, gondolkodás utánzása”.

Csatornakultúra

Korunk digitális világának, valamint egyes szubkultúráknak találkozásának fontos eleme lett a különböző csatornaalapú felületek, mint amilyen a YouTube vagy a nagy népszerűségre szert tevő újabb szolgálatatók által nyújtott platformok, mint a TikTok vagy a Twitch. A korábbi, inkább a szöveges vagy (álló)képi világhoz kapcsolódó kultúrával szemben itt a vizualitás kap kiemelkedő szerepet, illetve a személyes szál is erősebb, mivel a feltöltött tartalmak álláspontom szerint közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a tartalom előállítója és a fogyasztója között a tartalomgyártó láthatósága miatt. A szubkultúrákban betöltött szerepüket kívánom néhány példán belül bemutatni, amelyben az egyes platformok szerepére külön ki fogok térni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy maguk a platformok maguk milyen befolyásoló tényezők, amelyek már a döntéshozók, jogvédők és egyes esetekben a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltették.

2022. december 29., csütörtök

Booktuberek és könyvbloggerek

A booktube röviden tematikus YouTube videók összessége, melyek szubjektív olvasmányélmények megosztásáról szólnak.
A booktube a 'book' (könyv) és 'tube' (csatorna) angol szavak összeolvadásából jött létre. Ezek a hosszabb-rövidebb online videók a YouTube videómegosztó oldalon találhatók meg szép számmal.
A magyar booktube közösség csupán néhány éve működik aktívan, míg más, jellemzően angolszász nemzetek könyves influenszerei már hosszabb ideje osztják meg a világgal olvasási élményeiket. (Bár maga a YouTube is csupán 2005 óta létezik, ismerjük az újmédiás platformok rohamos fejlődésének és elterjedésének intezitását.)

Digitális gyűjtemények Magyarországon – különös tekintettel a Hungaricanára

A digitalizálás fő célkitűzése, hogy a papír alapú dokumentumok elektronikus másolataként megőrződjenek, tetszőleges számban többszöröződhessenek, és így minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé az adatbázisokban. E folyamatnak összhangban kell lennie informatikai technológia fejlődésével, lépést kell tartania annak eredményeivel, frissülnie kell az általános használt eszközökkel, digitális környezettel, nyelvekkel.

Magyarországon a könyvtárügy rendezésre megalkották az 1997. évi CXL-es törvényt; ez ugyan teljes mértékben nem rendezte a könyvtárügyet, de megfogalmazta az általános és távlati célokat, irányt tudott adni a szakmai fejlesztéseknek.

Ezt követően dolgozták ki az Országos Könyvtárfejlesztési Stratégiát. Ennek első időszaka 1997–2002 közé esett, a második 2003–2007 közé, a harmadik pedig a 2008–2013 közti évekre. E stratégiában a digitalizálás kiemelt fontosságú kérdésnek számított.

Magyarországon azonban már ennél jóval korábban elkezdődött az számítógépek használata a könyvtárakban. Az első fecskék a szegedi egyetem könyvtárosai voltak, akik először kezdtek számítógépen könyvtári adatbázist építeni. Ezt követték aztán más egyetemek könyvtárai és az Országos Széchényi Könyvtár is. Így a 2000-es évek elejére sok magyarországi könyvtár tért át a számítógépes adatbázis-építésre.

Az OSZK 1993-tól jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, 1994 óta pedig digitálisan is a Magyar Nemzeti Bibliográfiát, emellett a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár, illetve az EPA, az Elektronikus Periodika Archívum a legjelentősebbek, amelyek az OSZK gondozásában elérhetőek. Az Országgyűlési Könyvtár pedig 2003-tól a PRESSDOK sajtóadatbázist bocsátja az olvasók rendelkezésére. Ezek mellett a DTT, a Digitalizált Törvényhozási Tudástár kiemelt fontosságú a könyvtár projektjei között, amelynek „gerincét alkotják az ún. jogforrások”.

2022. december 28., szerda

Az E-sport, avagy sport-e az e-sport?

Dolgozatomban az e-sportról szeretnék írni. Nem vagyok gyakorlója, a jelenség ismerete is inkább közvetett csak. Ahogy sejtem, a mostani írásomhoz hozzáolvasott dokumentumok legnagyobb részében új dolgokat találok majd. Bár feltáró kutatásnak semmiképpen nem merném nevezni dolgozatomat, mégis szeretnék először arról írni, hogy mit gondolok a sportról, mint fogalomról, és esetleg mit az e-sportról.

Az e-sport jelentése elektronikus sport. Az elektronikus jelző arra utal, hogy a sport eszköze valamilyen videojáték és elektronikus eszköz, jobbára számítógép, játékkonzol, képernyő, billentyűzet, egér, joystick stb. Az, hogy valódi sportnak tekinthető-e, vagy csak egy már jól ismert, a köztudatba régóta beágyazódott gyűjtőfogalomban konceptualizálódott elnevezésről van-e szó, még vitatott kérdés. Nem vitatott azonban jelenléte, fejlődésének különösen gyors üteme. Különleges abból a szempontból is, hogy mennyire képes aktívan bevonni a fiatalokat, mennyire képes új közösségeket teremteni. Az amatőr játékosoktól kezdve a professzionális e-sportolókig, a rekreációs hobbitól a kőkemény versenysportig. És természetesen jelen vannak a köréjük csoportosuló közösségek is, a nézők, szurkolók, fogadók.

Az internetes reklám története


Mivel webfejlesztőként dolgozom 4 éve előfordult, hogy együtt kellett működnöm online marketingesekkel és alkalmanként állítottam is be Google és Facebook hirdetéseket, közeli témának találtam az internetes reklámot. Az online reklámok történetét kutattam és állítottam fel egy idővonalat a banner hirdetésektől napjainkig.

Nagy Tech-cégek nyomában


Apple napjainkban

Az Apple óriási világmárka lett, gyorsan jönnek ki az újabb és újabb kütyükkel, okostelefonokkal, évente akár több újdonságot is piacra dobnak, így gyors ütemben avul el a jó borsos áron megvásárolt készülékünk. Ehhez jön még hozzá, hogy szinte kizárólag az Apple gyártotta kiegészítőkkel, szoftverekkel és egyéb készülékekkel kompatibilis bármely termékük. Az iOS a saját operációs rendszerük, mely az Androiddal nagy versenytárs, ám laptopjai és asztali számítógépei a Microsoft versenytársai.

Nehéz szervizelhetősége, drága árfekvése és gyors elavulása ellenére mégis rengetegen szeretik az almás termékeket, és szinte már függőként ragaszkodnak a márkához. Ezt az Androidosok nehezen, vagy éppen egyáltalán nem képesek megérteni, így sajnos én sem. Mindenesetre státusszimbólum mivoltuk mellett az Apple termékeinek sikerében bizonyára nagy része van Steve Jobs karizmájának, és hihetetlen ütemű technológiai fejlődésüknek.

Az Apple az okostelefonok elterjedésével vált a legnagyobbak egyikévé villámgyorsan, és hamar lekörözött okostelefon gyártásban és fejlesztésben bármely más piaci versenyzőt. 2010-ben ezen sikerén felbuzdulva piacra dobta az iPadet is, melyet bizakodva várt a világ, és végül ismét zajos sikert arattak. Az AppStore bevezetésével az Apple kimondottan iOS-ra tervezett alkalmazások vásárlására buzdít, és részesedést is szerez az eladásokból, így gazdagítva tovább bevételei és szolgáltatásai sorát.

Számos esetben okozhat gondot, hogy az iPhone-on tárolt adatainkat, zenéket csak az iPhone és az iOS rendszerek bírnak kezelni, így hiába készítettünk egy sorozat szuper képet, esetleg hangfelvételt, azt nem oszthatjuk meg egykönnyen androidos barátainkkal.

2022. december 19., hétfő

Ebook helyzet - ha nem neked kell akkor is hasznos

Mindannyian hallottunk már vitákat az ebookok ellen vagy mellett, ám a legtöbb vita összegezhető egyéni véleményként. "Jobban szeretem a hagyományos könyveket, amiket megfoghatok." "Szeretem, ha az összes könyvem egyhelyen, könnyen elérhető.". Esetleg nagyon ritka esetekben hallunk véleményt az ebookok jogi és könyvtári helyzetéről is és ilyenkor az általánosan megszokottól még jobban bele tudunk merülni a témába. Hiszen milyen jó is, hogy a kezedben tarthatod az egész otthoni könyv állományodat? Minden esetben számos érvet és ellenérvet lehetne hozni ehhez a beszélgetéshez, még akkor is, ha ennek csak a felszínét súroljuk meg. Viszont mi van, ha egy teljesen másik szemszögből közelítjük meg?

2022. december 6., kedd

A metaverzum- a rémisztő jövő vagy egy csődbe fulladó projekt?

Bár már több, mint egy éve jelentették be a terveket róla, sokaknak máig nincs fogalma mit is jelent ez a kifejezés. Ami valójában egy elég árulkodó tényező a projekt helyzetéről. Hisz hogyan ugrana bele a használatába a nagyközönség és hogyan pénzelnék dollármilliárdokkal a befektetők, ha fogalmuk sincs róla mit is kapnak pontosan. Még a cég saját dolgozói sem igazán értik, mi ez az egész, úgy kell ráparancsolni őket a „világ” felfedezésére. És hogyan várhatják el, hogy szeressék a felhasználók, ha még ők maguk sem szerelmesek a munkájukba.

Szóval mi is az a metaverzum?

A metaverzum egy ember -Mark Zuckerberg, a Facebook alapítójának- szerelemprojektje. 2021 októberében jelentette be, hogy 16 év után nevet vált a cég: így lett a Facebookból Meta Platforms, vagy röviden csak Meta. A cég ezentúl egy virtuális párhuzamos valóság, az úgynevezett metaverzum felépítésére vállalkozik.

A metaverzum fogalma még egy évvel a nagy Meta-fordulat után is elég ködös. Hogy végeredményben egy nagy, szabad bejárású virtuális világot kell elképzelni, vagy sok gyártó saját digitális terei számítanak majd egy-egy metaverzumnak, az még kérdéses, mindenesetre a névkisajátítás ellenére nem a Meta az első, ami nekivágott a műfajnak. A 2006 óta létező, 2016-tól virtuális valóságban (VR) is elérhető, Roblox nevű játékplatformon a felhasználók személyre szabott avatárjukon keresztül hozhatnak létre saját játékokat, és tölthetnek időt egymással egy közös 3D-s világban – ezt már nem túlzás metaverzumnak nevezni. A Roblox naponta 60 millió aktív felhasználót számlál, a metaverzum előfutárának tekintett Second Life világában pedig még mindig 40-50 ezren időznek egy adott pillanatban.

Valami ilyesmiről szólna a metaverzum Zuckerberg víziója szerint is.A Facebook alapítója olyan utópisztikus helyet képzel el, ahol az emberek találkoznak egymással, ismerkednek, a munkájukat végzik, szórakoznak, és ami a legfontosabb: vásárolnak. Ehhez csak fel kell pattintani egy Oculust Rift, vagy még inkább egy Meta Quest 2 VR-headsetet, és ki kell csekkolni a való világból.

Csakhogy az első próbálkozás, a Horizon Worlds egyelőre nem tűnik olyan helynek, ahol az emberek szívesen töltik az idejüket. A potenciális felhasználókat már az első pillanatban elriaszthatja, hogy a Meta promóvideóiban bemutatott realisztikus látványvilághoz képest a tényleges metaverzum grafikája olyan, mint ha egy 2001-es PC Guru-szám CD mellékletén bukkant volna rá az ember. És hogy oldották meg, hogy a lábak mozgását nehéz VR-ben lekövetni? Hát úgy, hogy az avatárok csak deréktól felfelé léteznek, és lebegve közlekednek. Harminchat milliárd dollárból.

2022. november 29., kedd

Fejünk felett gyűlnek a felhők

 

Cloudcomputing, felhőtárhelyek... Manapság már szinte minden ember, aki az internetet használja, használ valamiféle felhőtárhelyet. Annyira mindennapossá vált, hogy nem is nagyon gondolunk bele, miről is van szó, sokan valószínűleg nem is vagyunk tisztában a felhőtárhely jelentésével, működésével. Ez a bejegyzés erről nyújt némi tájékoztatást.

2022. november 28., hétfő

A Netflix és a "binge-watching" jelenség



  

A kezdetekkor volt egy érdekes történet arról, hogy a Netflix létrehozásának ötlete egy 40 dolláros késedelmi díjnak köszönhető, amit Hastingsnek egy a videótékába késve visszavitt film miatt kellett kifizetnie.


Mi a Netflix?

A Netflix egy médiastreaming társaság, amit 1997-ben alapított Reed Hastings és Marc Randolph. Eredetileg mint DVD kölcsönző és árusító vállalkozás kezdte meg a működését, míg végül kivezették a hagyományos kölcsönzési modellt. 1999-ben bevezették a havidíjas rendszert, a Netflix online előfizetéses szolgáltatást kezdett kínálni az interneten keresztül. Az előfizetők kiválasztották a katalógusból (a Netflix webhelyéről) az általuk megnézni kívánt filmeket és televíziós műsorokat, amiket ezután DVD-k formájában előre fizetett "visszaküldési borítékokkal" együtt postáztak a vásárlóknak. Ma már "a cég elsődleges tevékenysége a médiatartalmak előfizetéses alapon való szolgáltatása", főleg online streaming útján, amit a sokszínű, saját gyártású Netflix-tartalmak alapoznak meg.

Az Amazon fejlődéstörténete

Az Amazon szó hallatán az emberek többségének a Jeff Bezos által létrehozott webáruház jut eszükbe. Manapság már egyértelmű, hogyha valamire szükségünk van - legyen az szinte bármi - az innét pár kattintással beszerezhető. De hogyan is tette egy garázsból indult ötlet Jeff Bezost a világ egyik leggazdagabb emberévé és ez hogyan hat a világra? 

Robotika

A robotika az a tudomány és technológia, amely olyan gépeket tervez majd állít elő, amelyek képesek megismételni, vagy helyettesíteni az emberi feladatokat.


A robotika szót először a cseh író, Karel Capek használta 1921-ben egy színdarabjában. Később Isaac Asimov az orosz-amerikai sci-fi író népszerűsítette el a kifejezést regényeiben. Isaac Asimov alkotta meg a robotika három törvényét. 

  • Első törvény: "A robot nem árt az embernek, vagy tétlenségével nem engedi, hogy az ember kárt szenvedjen." 
  • Második törvény: "A robotnak be kell tartania az emberek parancsait, kivéve, ha ezek a parancsok ellentétesek az első törvénnyel."
  • Harmadik törvény: "A robotnak oly mértékben kell megvédenie saját létezését, amennyiben védelme nem ütközik az első és a második törvénnyel."

2022. november 25., péntek

"Every step you take, I'll be watching you" – A geolokáció állandósulása

 A geolokációs szolgáltatások ma már láthatatlan módon kötik össze minden egyes lépésünket a való életben a digitális lábnyomainkkal. A 20. század félelmei az állandó megfigyelésről a 21. századra kamerák tömkelegével teljesült ki. A CCTV kamerák nagyobb világvárosokban le tudják követni egyes emberek napi mozgását. Viszont az okos eszközök elterjedésével a felhasználók azonosítása és követése megannyi eszközből egyben teljesül ki: az okostelefonokban.

De milyen pontos is a mai okos eszközök helymeghatározási képessége? Melyek azok a számunkra láthatatlan rendszerek, amelyek azonosítani és követni tudják a felhasználókat és az adataikat felhasználva befolyásolni tudják az életünket? 

2022. november 21., hétfő

Digitális Bölcsészet - a humán tudományok modern kutatási módszere

https://www.rawpixel.com/search/technology
A látszólag fokozatosan digitális alapokra helyeződő társadalom számára a fizikai akadályok leküzdése már-már természetes igényként fogalmazódik meg.
A digitális bölcsészet kapcsán talán el is felejthetjük ennek a korszaknak az árnyoldalait, mivel a technológiai fejlődés nem csak az eddigi módszereket képes praktikusabbá tenni, hanem adott esetben újak létrehozására is alkalmas lehet.
A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók képesek automatizálni munkafolyamatokat, ezáltal az idő- és erőforrásigényt is képesek csökkenteni.
A digitális bölcsészet jövője nagyban függ attól, hogy a jelenlegi vagy a közeljövőben felhasználható technológia segítségével milyen eredményeket lesznek képesek a kutatók felmutatni, azok mennyivel tudnak hozzájárulni a humán tudományok fejlődéséhez, valamint milyen formában lesz képes beilleszkedni a már meglévő tudományok közé: egyfajta támogató szerepben marad vagy esetleg különálló diszciplínává válik-e.

2022. november 15., kedd

A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

    Az internet egyre nagyobb fokú elterjedése következtében lassacskán a felhasználók különböző oldalakat, fórumokat és közösségeket hoztak létre egy-egy téma köré szerveződve. Természetesen ez alól a könyvek sem voltak kivételek. 

Library Thing


Library Thing kezdőlapjának emblémája

    2005. augusztus 9-én Tim Spalding fejlesztette ki. Elsőként az akadémiai könyvtárak számára hozták létre ezt a fizetős oldalt, később a COVID-19 járvány alatt a pénzügyi és katalogizálási nehézségeket figyelembe véve ingyenessé és bárki számára felhasználhatóvá vált.

    A Library Thing, vagy röviden LT elsődlegesen a könyvek, filmek, zenék és egyéb adathordozók katalogizálására szolgál, illetve az adott dokumentumhoz tartozó Amazon oldal megnyitására. Az adatok forrása többek között a British Library-ből, a Canadian National Catalogue-ból, a Library of Congress-ből, az Ausztrál Nemzeti Könyvtárból és a Yale Egyetemből származik. Természetesen ha a kívánt adatok egyik adatbázisban sem található, úgy azokat manuálisan is megadhatóak.

Repozitórium reprezentáció - Intézményi digitális tárak a magyar felsőoktatásban

Mindannyian kerestünk már az utolsó pillanatban szakirodalmat. Az utolsó nappal a leadási határidő előtt már valószínűleg nem fogunk elrohanni a könyvtárba, inkább otthon imádkozunk a beadandó fölött, és lázasan kutatjuk az internet elhagyatottabbnál elhagyatottabb bugyrait egy-egy rejtőzködő PDF-fájl után. Mára szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amellyel otthonról is elérhetünk mindenféle dokumentumot, és már az sem ritka, hogy ezt legálisan tehetjük meg. Ilyen források a különféle egyetemek repozitóriumai is, de vajon mit találhatunk meg ezekben, és mennyire felhasználóbarát a kezelésük?

2022. november 13., vasárnap

A Gutenberg Project, a MEK és a webarchiválás - A jövő könyvtára


A különböző dokumentumok digitalizálása már az 1970-es évektől foglalkoztatta többek között a könyvtáros szakma képviselőit is. Az első nemzetközi megmozdulás a Gutenberg Project vagy terv egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény volt, melynek célja a kulturális művek digitális megőrzése.  A művek elérhetők sima szöveges formátumban, de számos máshogyan is pl. HTML, PDF vagy EPUB formátumokban is. A továbbiakban a cikk a magyarországi fejlesztéseket taglalja, a MEK és a webarchiválás elindulásán keresztül.


Booktuberek, könyvblogok, avagy a könyvklubbok örökösei

Rengeteg koncepció és fogalom él a köztudatban mikor a booktuber kifejezést meghallja valaki. A Booktube a youtubeon kialakult közösség ami a könyvekkel/irodalommal kapcsolatos tematikával foglalkozik. Kezdeti indulása nem bizonyos, a legtöbben 2010 környékére teszik, persze előtte is voltak könyves tartalmú videók. Az utóbbi években a közösség száma kimagaslóan nőtt és azóta is folyamatosan növekszik, a helyszín azonban változni látszik, egy jelentős arány már Tiktokon folytatja vagy éppen kezdi meg karrierjét Youtube helyett. 

2022. november 8., kedd

Az esport története


    Az esporthoz napjainkban a különböző korosztályok máskép viszonyulnak. A fiatal korosztályban l
egjobban elterjedt, ők fogadják el ezt sportnak. Még napjainkban is vita, hogy ez sportnak számít-e. A középkorúaknál közebesen ismert, de egyre jobban elterjedt az esport. Az idősebb korosztály meg alig ismeri, alig hallott róla, jobban elutasítja. Szerintem az esport sportnak számít és én szeretem néha, ha van időm nézni. Az is érdekes, hogy honnan indult maga az esport, hogyan lett ilyen ismert.

2022. november 7., hétfő

Csatornakultúra - a tájékozódás és szórakozás hálózati alternatívái

A kilencvenes évek végére kialakult a web 1 és elterjedt a www, vagyis a világháló. Egyre gyorsabb ütemben tudták digitalizálni és elérhetővé tenni az iformációkat, dokumentumokat. A web 2 időszakára a google lenyomta a legtöbb vetélytársát, és megjelentek az első közösségi oldalak. Ezek már a mindennapjaink részei, sok szempontból befolyásolják cselekedeteinket. 

Legnagyobb közösségi oldalak:

Mysapce: 2003-ba indult útjára, az első nagyobb oldal lett amely mindenki számára elérhetővé vált a világhálón. Fő profilja a zene volt, valamint platformot jelentett kezdő zenészeknek. Végül a Facebook szakította meg az oldal további népszerűsségének terjedését. 

Facebook: 2004 kezdve a facebook töretlenül fejlődött és elég gyorsan lenyomta legtöbb vetélytársát, és a 2010-es években nagyrészt dominálta az internetet. Azóta azonban olyan oldalak és alkalmazások, mint az instagram vagy tik tok jóval napi falhasználót tudhat magáénak. 

Youtube: 2005-ben elindult az internet egyik legnagyobb videómegosztója, a youtube. Azóta is az egyik legnépszerűbb és leglátogatotabb oldala. A google felvásárolta, és megjelentek csatornák, amik aztán elkezdtek tematikusan tartalmakat kirakni. Az okostelefonok megjelenése és gyors fejlődése segítette, hogy gyorsabban kerülhessenek fel videók a youtube oldalára.

Twitter: A facebook után indult el és rövideb, lényegretörőbb posztokból áll. Azóta is nagyszámú felhasználója van az oldalnak, sok celeb, politikus körében is közkedvelt. 

Instagram: A 2010-es évekre az okostelefonok potenciális konkurenciát jelentettek a számitógép számára, márcsak azért is mert egyre több olyan funkciója lett ami a számitógépnek. Az instagramnak kedvezett ez a helyzett, az alkalmazás ugyanis elsősorban mobilos formában használják. Nagyrészt képek megosztására használják, rövid történetek megosztásával. 

Tik Tok: Kínai videó megosztó oldal, sikerét ez is elsősorban annak köszönhette, hogy rövidebb terjedelmű, és mégis sokféle videók megosztására alkalmas. 

2022. október 17., hétfő

Az Apple napjainkban 🍎

Manapság már megszokhattuk, hogy az Apple minden évben modern korunk technikai fejlettségéhez mérten egyre modernebb és a lehetőségek határát feszegetve szinte kimondva kimondatlanul a legjobb termékeket  próbálja a  világpiacra készíteni, versenytársait maga mögé szorítva. Vagy mégsem? Ezek közül néhányat,  a fogyasztók számára talán legismertebb termékeket fogjuk most megvizsgálni. Idén a Mac Stúdióval nyitotta az Apple piacát, és Szeptemberig az Iphonokkal és az IOS 16-os operációs rendszerrel zárta. A megannyi termék közül, a rendet fenntartva időrendi sorrendben fogjuk szemügyre venni a termékeket és kritikus szemmel megvizsgálni, hogy idén miket sikerült  fejleszteniük az Apple technikusainak.

A peer to peer fájlmegosztás, mint az illegális fájlmegosztás alapja

    Ebben a cikkben az olvasó megismerkedhet a peer to peer fájlmegosztás történeti kezdeteivel, technikai alapvető hátterével és szembesülhet a torrentelés morális kérdéseivel.


2022. október 16., vasárnap

Mi fán terem a virtuális és kiterjesztett valóság?


Mi jut eszünkbe a VR és AR név hallatán? Videójátékok? Menekvés egy másik világba? Mi a különbség a kiterjesztett és virtuális valóság között?  A kiterjesztett valóság (augmented reality - AR) és a virtuális valóság (virtual reality VR), az emberek többségének ugyanazt jelenti, valójában két igenis különböző fogalomról van szó. A virtuális nem egyenlő a kiterjesztett valósággal, ám ezt sokan egyként kezelik. Akkor mi a különbség a kettő között?

2022. október 9., vasárnap

iPod és Broadcast, Most Már Házasok Vagytok

Hogyan kezdődött a podcast?  Mire jó egy podcast?  Igazából én se tudom, de karakteremhez híven összegyűjtöttem értelmes szavakat amiket mondatokba és paragrafusokba fontam, amiket ha elolvasnak, ad egy képet ami által el lehet indulni a saját gondolatok útján. Kezdjük hát a rövid, de talán kalandos utunkat Oroszország utcáin, és kössünk ki a telefonom képernyőjén. Здравствуйте!


2022. szeptember 20., kedd

"Music is life itself"-zenei streaming



"A CD-eladások zuhannak, a vinyl értékesítés az 1990-es évek óta a legnagyobb csúcsra törekszik, de a lemezipar haldoklik"-tartja a jóslat. A vinyl lemezek reneszánszukat élik, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy az emberek letettek a zenehallgatásól, ugyanis a streaming zene egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A legtöbb zenei szolgáltatás stream-je 128Kbps és 320Kbps között található, de a Tidal ezt messze felülmúlja a maga 1411Kbps FLAC formátumával. A legtöbb szolgáltatásban számos különbség lelhető fel az ingyenes és a fizetett streaming zeneszámok között. Egyes szolgáltatások már kínálnak mobilalkalmazást is, így a felhasználó nincs a számítógéphez kötve. mikor zenét hallgat. De hol is tartunk ma? Milyen online streaming szolgáltatások vannak?