keresés

2017. május 20., szombat

A webhasználat: áldás vagy átok?

A számítógépek megjelenése előtt az adatokat egymástól gyakorlatilag elszigetelt nyilvántartásokban tárolták. Kezelésük mai szemmel bonyolult volt. Ezt követően a számítógépek megjelenésének idején akkor nagyméretűnek számító vállalati és hatósági adatbázisokat hoztak létre, ám megfelelő hálózati kapcsolat híján ezek az adatbázisok nem voltak egymással összekapcsolva, így az adatkezelők csak az adataink kis részéhez fértek hozzá. 
Az internet elterjedése, a számítási kapacitás növekedése és az adathordozók méretének és  árának jelentős csökkenése gyökeresen megváltoztatta a helyzetet.Megjelentek olyan eszközök, melyek segítségével minden pillanatban elérhetjük az internetet, ezáltal egyszerűvé és kényelmessé teszik az interneten keresztül elérhető alkalmazásokat, szolgáltatásokat.
Rendkívül fontos a személyes adatok védelme. Ezeknek az adatoknak van egy bizonyos köre, amelyek rosszindulatú felhasználása nagy sérelmet okoz az egyénnek. Ezek az adatok a különleges adatok. A különleges adatokat a jog pontosan meghatározza. Ezek " a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adat."[forrás]
Személyes adataink leginkább közösségi portálok, vagy tartalom megosztó rendszerek használata során kerülnek veszélybe. Védelmet nyújt a jelszavak rendszeres megváltoztatása. A Google kifejlesztett egy olyan szolgáltatást, mely arra alkalmas, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekeik online tevékenységét.[forrás]

Nem mindegy, hogy a közösségi oldalakon miket jelenítünk meg. Lehet, hogy később megbánunk bizonyos bejegyzéseket.
A Facebook sokszor megőrzi azokat a billentyűleütéseket is, amik végül ki sem kerülnek az oldalra, mert a felhasználó még a véglegesítés előtt törli azokat.[forrás]
A közösségi oldalak másik veszélye a függőség. Huszonnégy órás kihagyás megvonási tüneteket hozhat elő.Ezek a tünetek hasonlóak a drog vagy az alkohol esetében tapasztaltakhoz: idegesség, szorongás, ingerlékenység.[forrás]


 
A közösségi oldalak észszerű időkeretek közti használata lenne a megoldás arra, hogy a kamaszok ne csak a számítógépek és egyéb "kütyük" előtt töltsék a nap nagy részét, hanem valós és nem virtuális barátaik társaságában. Bármennyire is változnak, fejlődnek a számítástechnikai eszközök, semmi sem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat.

2017. május 19., péntek

EU kontra USA: techcégek, adatvédelem és migráció

Hírek a tőzsdén: Trump és techcégek...


A 2016. év végén a techcégek jelentős alulteljesítéséről számoltak be a tőzsdei adatok; a Facebook mínusz 4%, az Apple és a Microsoft 3% mínusszal zárta a teljesítményét. Habár másnap már mind a három cég plusszal zárt, az ingadozást a Trump-féle intézkedések tervezeteivel hozták összefüggésbe. Ezek akadályoznák a szabadkereskedelmet és a migrációt, amelynek következtében a globális techcégek magasabb költségvetéssel kényszerülnének működni, és a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása is problémát jelentene. A következő megmozdulás év elején a Google egyik társalapítója felől érkezett, amikor nyíltan tiltakozott a bevándorlóellenes törvény ellen. Sergey Brin mivel ő maga is menekült egy reptéren foglalt állást a törvény ellen. Annak idején egy zsidó családba született a Szovjetunióban, a szülei később emigráltak.

EU kontra USA

2016 januárjra világossá vált, hogy újabban annyira eltérő a két helyen alkalmazott adatvédelmi törvény, hogy itt lenne az ideje valami innovatív megállapodást találni ezzel kapcsolatban. Érvénytelenné vált a 15 évig alkalmazott Biztonságos kikötő rendszere (Safe Harbor Cerification), amely eddig ezt az adattovábbítást szabályozta. Ám röviddel a határidő előtt még nem lehetett semmiről biztosat mondani, a tárgyalások zajlottak, de megoldás úgy tűnik, hogy nem született. Helyette inkább egy olyan eljáráson dolgoznak, amely lehetővé teszi az uniós állampolgároknak amerikai bíróságokon is megvédeni azokat az adataikat, amelyeket jogszerűtlenül kezeltek az eltérések miatt. Január helyett azonban júniusra született meg az "adatvédelmi pajzs" (Privacy Shield), amely ígérete szerint szigorúbban és jobban érvényesíti az adatvédelmi normákat, illetve betartva a januári ígéreteket, panasz esetén egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket javasol majd. Évente közös felülvizsgálatok keretében ellenőrzik majd a rendszer hatékonyságát.

Facebook, Google, Twitter

Mindezek a biztonsági intézkedések nem csupán a nemzetbiztonságot és a bűnüldözést érintik, hanem ennél sokkal populárisabb problémákat is felvet, mint például a Facebook és Twitter felhasználók adataival, jogaival kapcsolatos kérdéseket. Eddig ezek a techóriások könnyedén szállíthatták az uniós felhasználók adatait az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra. Írország például a sajátjain kívül az európai, ázsai, afrikai és ausztráliai Facebook felhasználók adatait is tárolja a rendszer. Ebben az esetben a privát szférán van a hangsúly, így az egyezmény létrejöttének folyamatában fontos szempont volt, hogyan lehetne függetleníteni az európai netezőket az "amerikai nagy testvértől", aki mindent lát... Amikor a botrány kirobbant, elhangzott az a javaslat is, hogy akinek van Facebook fiókja, fontolja meg a megszűntetését. Ilyen drasztikusnak nevezhető megoldásokra azonban nem került sor, miután létrehozták az "adatvédelmi pajzs" rendszerét, amely jogorvoslatot kíván biztosítani nemzetközi és privát ügyekben egyaránt.



forrás:
portfolio.hu/vallalatok/a_techcegek_rontottak_el_a_mai_napot_az_amerikai_tozsdeken
2016/01/18/velhetoen-nem-lesz-hataridore-megegyezes-az-eu-es-az-amerikai-techcegek-kozott
techbazis/20160201-log-a-levegoben-az-europai-facebookozok-sorsa.
techbazis/20151006-europai-unio-facebook-techceg
2016/02/uj-europai-adatlancon-bukhatnak-az-amerikaiak/
2017/01/29/az-amerikai-techcegek-is-tiltakoznak-trump-bevandorloellenes-rendelete-miatt
piacesprofit.hu/infokom/pajzs-lep-a-biztonsagos-kikoto-helyebe/
az-eu-usa-adatvedelmi-pajzs-bemutatasa/


Személyes adatok védelme a mobil hálózatiság korában


 
Az adatok keletkezésének üteme és azok  tárolásának mértéke hihetetlenül megnövekedett az utóbbi évtizedben. A Deloitte szerint kétnaponként annyi új adat keletkezik, mint amennyi az 2003 előtti összes évben! A legújabb keresési és analitikai módszereknek köszönhetően ezek az adatok pillanatok alatt feldolgozhatók. A feldolgozott adatok olyan mintázatokat alkotnak, amelyek még akkor is alkalmasak a magánélet, viselkedési szokások és személyiségjegyek felfedésére, ha látszólag ezekhez semmi közük. [1]

Az adatok bizalmasságával kapcsolatos visszaélések nagy veszélyt jelentenek. Ezek lehetnek adat- vagy személyiséglopás, hírnévrontást eredményezhetnek, kiszolgáltatottá tehetnek bűnözők számára.

Az adatok biztonsága bizonyos intézkedésekkel javítható. A Google olyan szolgáltatást fejlesztett ki, mely arra alkalmas, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekeik online tevékenységét. Az alkalmazás segítségével nyomon követhető  az internethasználattal töltött idő. Segítségével a szülők beavatkozási lehetőséget is kapnak. Beállíthatják, hogy gyermekük mennyi időt tölthet az internet előtt, vagy hogy a nap melyik órájában használhatja azt.[2] 

A gyerekek egyébként is védelemre szorulnak. A divatos online mackók és plüssjátékok, melyek az internet segítségével képesek "kommunikációt" megvalósítani szülők és gyerekek között, igazi adatvédelmi veszélyforrásnak bizonyultak. A CloudPets plüssjátékainak adatait tartalmazó adatbázisok egy része nyilvánosságra került, így több, mint 820000 felhasználó adatai szivárogtak ki. A kiszivárgott adatok között hangüzenetek, és állítólag fotók is voltak. A kiszivárgás lehetőségét többek között az teremtette meg, hogy a vállalat nem megfelelő biztonsági intézkedéseket alkalmazott. [3]

A Facebook használat fokozott veszélyeket rejt magában. A vállalat nem csak azokat az adatokat gyűjti és őrzi a felhasználóiról, amiket azok saját magukról megadnak a vállalatnak. A Facebook más forrásokból is szerez adatokat. Sokszor megőrzik azokat a billentyűleütéseket is, amik végül ki sem kerülnek az oldalra, mert a felhasználó még a véglegesítés előtt törli azokat.[4]


Források:
[1] Deloitte: Have it all: Protecting privacy in the age of analytics. https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/ca/Documents/Analytics/ca-en-analytics-ipc-big-data.pdf
[2] Habók Lilla: Szülői felügyeletet kap a gyerekek mobilhasználata. https://www.hwsw.hu/hirek/56973/google-family-link-szulok-gyerekek-felugyelet-alkalmazashasznalat.html 

[3] Habók Lilla: Több, mint 820000 gyerekjátékból szivárogtak az adatok. https://m.hwsw.hu/cikk.php?id=56912 
[4] Tóth Balázs: A Facebook többet tud rólunk, mint sejtenénk. Sokkal többet. http://index.hu/tech/2017/02/16/igy_tud_meg_rolunk_mindent_a_facebook/

Milyen a mai fogyasztó?

Nem biztos, hogy az a sikeres vállalat, amely idejében felismeri, hogy merre tart a világ. A népesség csupán egyharmada hoz a trendeknek megfelelően döntéseket.
Ha a trendhatásokat az üzleti életben vesszük figyelembe, akkor meg kell vizsgálni, hogy a trendeken túl azon a piacon, ahová be akarunk lépni, milyen egyéb tényezők hatnak. Ezekkel a gondolatokkal indította előadását Dr. Törőcsik Mária trendkutató a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozóján 2016. novemberében. 
Törőcsik szerint sok kérdőjellel szembesülünk, ha a fogyasztók evolúcióját szeretnénk felvázolni. Sok cég "keresi" a fogyasztóját, és a legtöbben már ott elakadnak, hogy milyen kommunikációs csatornán tudja elérni az ügyfeleit. 
A fiatalokra egyre inkább igaz, hogy nem néznek tévét, ha néznek, akkor is egymás után váltogatják a csatornákat. Rövid a figyelmük, nehéz őket lekötni. 

"Ha valaki videoklippeken szocializálódik, akkor nehezen fog végighallgatni egy 40 perces előadást."- mondja Dr. Törőcsik Mária.
A rengeteg ingernek kitett fogyasztót nem csak elérni nehéz, hanem megérteni is.
"A fogyasztó, ha végre rám figyel, akkor miért nem ért meg, ha megért, akkor viszont miért  kritizál? És ha nem kritizál, akkor miért nem vásárol, és ha vásárol, akkor miért nem rám hallgat, hanem mindenféle blogokra vagy vlogokra?"- összegezte a szakértő a mai vállalkozások legfontosabb kérdéseit.
Vásárlási mechanizmusok 

Arra is kitért a trendszakértő, hogy a fogyasztóknál új vásárlási mechanizmusokat lehet megfigyelni.
Korábban a vásárlási döntéseknél az információk, termékek és szolgáltatások játszották a legnagyobb szerepet. Ma a fiatalabb generáció nem az információkat nézi, hanem sokkal inkább kommunikálni szeret. megbeszéli másokkal, hogy mit kellene vásárolni, és így a fogyasztó és a vállalkozó is egy interaktív folyamat részese lesz.
Ebben a folyamatban azonban a vállalkozók "elakadnak": mindenféle platformot használva küldik az üzeneteiket, de nem tudják, hogy ezek az üzenetek célt érnek-e. Ha igen, és náluk vásárol a fogyasztó, akkor nem értik, hogy legközelebb miért nem őket választja újra.

Megváltozott vevői magatartás

A fogyasztó kritizál, megoszt és egyre inkább globális kitekintésben gondolkodik. S mivel nincs akadálya, hogy az Amazonról vagy az Alibabáról rendeljen valamit, ezért összehasonlítja a különböző szolgáltatók termékeit.
Profi fogyasztók jöttek létre, akik kuponokat és utalványokat használnak. Ezzel egyidőben megjelent a fogyasztói ellenállás is, amikor érzékennyé válik a vásárló egy rossz irányba elsült reklámfilmre. Valamint új viselkedési forma az álvásárlás is,amikor fiatalok elmennek egy ruhaüzletbe egy ruhát felpróbálni, selfiet készítenek, megosztják, átélik a vásárlás folyamatát, de nem vesznek semmit.
Ezek olyan hosszú távon ható trendek, amelyek alól nem tudjuk kivonni magunkat. megatrend a digitális kultúra kialakulása vagy az elöregedő társadalom problematikája is.
A tudás leértékelődése és a tapasztalás felértékelődése is nagyon fontos megatrend.

Törőcsik szerint 2017-es trend az okosember, akiben már valamelyest nő a félelem az okoseszközök iránt. Azért mert nem mindig látja be a használó, hogy mi lesz a következménye annak, ha megnyom egy gombot, igénybe vesz egy szolgáltatást vagy vásárol egy terméket. A trendszakértő szerint a különböző termékkategóriák közötti szintek is fellazultak. teljesen hétköznapi jelenség, ha alaki egy drága ruhában elmegy az operába, majd az előadás után bemegy egy boltba és a legolcsóbb terméket vásárolja meg. Lényeges lett ugyanis, hogy a drágán vásárolt terméket felismerje a társadalom. Ha ez nem történik meg, ha egy termék nem bizonyítja, hogy fantasztikus, akkor nem fog érte nagyobb összeget kiadni senki.[forrás]


Közösségi oldalak veszélyei



Facebook használatának veszélyei


A Facebook "használata" napjainkban mindennapos dolog. Amit egyszer megosztottunk barátainkkal vagy a nagy nyilvánossággal az már kikerül az ellenőrzésünk alól, ezért jól gondoljuk meg, hogy mit töltünk fel a világhálóra.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok és információk sokakat vonz. Bár már egyre többen figyelnek arra, hogy mi kerül fel a Facebook oldalaira, leginkább a fényképekre, nemkívánatos hobbijukra vagy elkötelezettségükre gondolnak csupán. Úgy gondolják más veszély nem fenyegeti őket. De ez nem így van. Arra nem gondolnak, hogy a személyes adataikkal bűncselekményeket követhetnek el, ellophatják személyiségüket.
Tulajdonképpen ugyanazon veszélyeknek vagyunk kitéve a közösségi oldalakon, mint más webhelyen, de erre sokan nem gondolnak. Úgy vélik, ha csak az ismerőseik körében vannak, nem érheti őket semmilyen baj. Kapunk a Facebookon egy üzenetet egy ismerősünktől, melyben felhívja a figyelmünket például egy videóra. Ha rákattintunk a hivatkozásra máris egy új weboldalra jutunk és egy üzenet fogad minket, hogy a videó lejátszásához frissítésre vagy új szoftverre van szükségünk. Így - letöltve a programot - megfertőzzük a számítógépet és természetesen barátaink is megkaphatják a vírust.

Tökéletes adatvédelem?

A címben feltett kérdésre sajnos a válasz: nem. Nincs tökéletes adatvédelem. Rengeteg legálisnak, ártalmatlannak tűnő weboldal létezik, melyre rákattintva máris "csapdába estünk".
Bármit is osztunk meg az ismerőseinkkel a Facebookon, nem lehetünk benne biztosak, hogy ezt az információt mindegyikük körültekintően kezeli. Ezért kell nagyon meggondolni, hogy mi az amit feltétlenül tudatni akarunk az internet segítségével ismerőseinknek.[forrás]

 Közösségi oldalak előnyei és veszélyei a kamaszokra 


A közösségi oldalak adta előnyökhöz tartozik a szabadidő egy részének hasznos eltöltése. Az internet adta lehetőségek révén saját profilt hozhatunk létre, képeket, videókat, információkat oszthatunk meg az ismerőseinkkel, illetve közösségekhez csatlakozhatunk, programokat szervezhetünk. Olyan kapcsolatokra is szert tehetünk, amelyek nem jönnének létre mert például más országban vagy más városban élünk. Ez mind szép és jó, nem is kell más oldalra kattintanunk, mert a közösségi oldalon mindent megtalálunk ami minket érdekel vagy amilyen információra szükségünk van. Csak kedveljük az adott oldalt és hozzáférünk a kívánt adatokhoz, információkhoz.
Ezekkel a kattintásokkal azonban vigyázni kell, mert itt jöhetnek  elő a közösségi oldalak veszélyei. A fiatalok többsége nem elég tájékozott a tekintetben, hogy hogyan bánjon az információkkal. Sok olyan dolgot is elárul magáról vagy a környezetéről és osztja meg másokkal, amivel esetleg visszaélhetnek. A sok megosztást nem előzi meg cenzúra és később megbánhatja a kamasz, mert rossz kezekbe kerül a megosztott kép vagy információ.
A közösségi oldalak személyiségtorzulást is okozhatnak. Fontos jellemzője ezeknek az online felületeknek az "én megmutatása". Ez az "én" azonban egy idealizált kép, a valóságtól elrugaszkodott. Mindenki  az előnyös oldalát igyekszik mutatni. Így úgy tűnhet, hogy sok barátunk van, sok helyen jártunk és minden csupa szép és jó. Ez persze nem minden esetben igaz. Aki zárkózott természetű az ettől még befelé fordulóbb lesz, mert neki nincs annyi barátja, nem tud annyi képet kitenni különböző országokról, mert nem utazik stb. A FOMO- jelenség (fear of missing out) tulajdonképpen félelem a lemaradástól.
A közösségi oldalak másik veszélye a függőség. Aki folyton ott van a Facebook-on, annál egy 24 óra kihagyás megvonási tüneteket hozhat elő. Ezek a tünetek hasonlóak a drog vagy az alkohol esetében tapasztaltakhoz: idegesség, szorongás, ingerlékenység.
A folytonos gép előtt ülés hozza magával a mozgásszegény életmódot, ami elhízáshoz vezet.
A közösségi oldalak "egészséges" használata ( naponta például esténként egy óra) lenne a megoldás arra, hogy a kamaszok ne csak a világhálón "éljék az életüket", hanem menjenek a szabadba, szervezzenek programokat és ténylegesen legyenek a barátaikkal. A mostani fiatalok sajnálatos módon nem ebbe az irányba mennek. [forrás]

SZEMLE 2017 TAVASZ/NYÁR


T A R T A L O M

Tematikus összefoglaló cikkeink 

_01 Szabó Márta: music, ad, video, image, tv
_02 Lilikné Csákány Andrea: A személyes adatok védelme a mobil hálózatiság korában
_03 Egri - Borbás Bernadett: copyright, p2p, eu, streaming
_04 Tvarosek Tamás - technology - search - future - magyar - semanticweb - folksonomia - hardware


*
Kronologikus hírszemle
*
Adatbiztonsági körkép


Bálint Dániel: Az IoT (Internet of Things) veszélyei
Csordás Dániel: Sötét web
Farkas Csenge: DDoS támadások
Hujber Zsófi: A zsarolóvírusok
Incze Dorottya: Bitcoin
Kállai Anita: Internetarchiválás itthon és külföldön
Kiss Attila Csaba: Biztonsági rések kihasználása és megelőzése
Kóger Dóra: AI - Mesterséges intelligencia

i m p r e s s z u m
az
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

2017. május 18., csütörtök

Új kihívások előtt a social media-óriás Facebook


Kritikai hangok


A Facebook álhírellenes törekvései

Hosszú ideje érik támadások a Facebookot a felületén terjedő álhírek miatt, a helyzet különösen az amerikai elnökválasztás után élesedett ki. Válaszul a Facebook egyre több lépést fogalmaz meg az álhírek terjedésének megakadályozásának érdekében, a legfrisebb hírek alapján úgy tudni, hogy a Facebook fizetett álhírszűrők alkalmazását tervezi - de ez csak egy újabb lépés a sorban.

 Forrás: Vocativ /Alejandro Alba


A Facebookot számtalan támadás érte a felületén a felhasználók által megosztott tartalmak miatt, ami különösen az amerikai elnökválasztás miatt eszkalálódott. A legújabb csapást például a német kormány új törvénye jelentette: több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.

A felhasználók felelőssége?

A törvénytervezetet több kritika érte, az egyik legélesebb érv, hogy a Facebook egy platform, a hírfolyamára felkerülő tartalmakat felhasználók osztják meg, ezért a nemkívánt tartalmak szűrésének első lépése éppen az lenne, ha a felhasználók önmaguk kritikusan, értő befogadóként, valamint lehetőleg jogkövető magatartással osztanák meg ezeket a tartalmakat. (Vagy pedig a felhasználóikra bízzák, hogy jelentsék azokat.)
A felhasználók képzése!

Ezt célozza meg a Facebook egy új, oktató célú funkciója, mely a felhasználókat segítené abban, hogy helyesen tudják felismeri a félrevezető információkat.

Forrás


"Amikor az emberek a hírfolyamuk tetején lévő oktató eszközre kattintanak, újabb információhoz és forrásokhoz jutnak a Facebook Help Centerében, beleértve tippeket arra, hogyan lehet felismerni az álhíreket, mint például a site URL-jének ellenőrzése, a forrás megvizsgálása, más források keresése" - írta Adam Mosseri, a Facebook produkciós menedzsmentjének alelnöke. 

Az új funkció, mely a nonprofit First Draft News szervezettel együttműködve fog működni, 14 ország felhasználóinak hírfolyamában fog megjelenni a következő napokban. 

A Facebook felelőssége

Miután a Facebook évekig hangoztatta, hogy egy nyitott platform kíván maradni - alig néhány szabállyal -, melyet maguk a felhasználók alakítanak a megosztott tartalmakkal, a személyre szabott igényeikkel, a külső, irányító beavatkozás látszatát kínosan kerülni igyekezte, és az algoritmusát ért esetleges kritikák rosszul érintették, a 2016-os amerikai elnökválasztás után revideálta álláspontját.

"Az álhírek terjedésének megakadályozása egy fontos része egy tájékozott közösség létrehozásának. Tudom, hogy a közösségünk pontos információkat akar. Még sok munka áll előttünk, de ez egy fontos lépés efelé." - írta Zuckerberg az új eszközt bejelentő Facebook posztjában. Hogy mennyire tartja fontosnak a Facebook a pontos információ terjedését, a jóltájékozott felhasználókat, azt a nemrég bejelentett The Facebook Journalism Project is megfogalmazta.

Ha a Facebooknak mégsem sikerülne megállítania az álhíreket, még mindig bízhatunk a Google új, fact check funkciójában.

Új kihívók 


Tőzsdére megy a Snapchat

Március elejétől megvásárolhatjuk a Snapchat részvényeit. A vállalatot évekkel ezelőtt Mark Zuckerberg 1 milliárd dollárért szerette volna megvásárolni - sikertelenül. Jól érezte, hogy a tinédzser felhasználók megnyerésének egyik módja a Snapchat újdonságának beépítése a Facebook gigászába; amikor sikertelenül próbálta bekebelezni, akkor több olyan fejlesztést is bevezettek, amik Snapchat-jellegű megoldásokra épülnek (automatikusan eltűnő profilképek, napom-funkció). A Snapchat alapítóját, az alig 26 éves Evan Spiegelt nem véletlenül kiáltották ki rögtön az új Mark Zuckerbergnek vagy Steve Jobsnak.

Forrás


A Snapchat-varázsa

Spiegel appjának legnagyobb varázsa az automatikusan megsemmisítődő képekben rejlik, már az első appja, az egyetemi barátaival létrehozott Picaboo is erre épült. A tengernyi chatprogram között egyértelműen ezzel tudja magához csábítani felhasználóit: 2011 nyarának elején jelent meg, és őszre 127 regisztrált felhasználót tudott összeszedni, aztán elkezdődött az iskolai tanév, az app berobbant a gimnazista korosztályban, és 2012-t már napi 100 ezer aktív felhasználóval kezdte. Jól látszik, hogy elsősorban a fiatal korosztály számára gyújtott remek új platformot a szexcsetelésre, képek cseréjére, melyek miatt nem kell a későbbiekben aggódni, hogy a tinédzserkori szerelem visszaél vele. Másfelől a gondosan konstruált Instagram- és Facebook-posztok világában üde könnyebbséget jelentett a spontaneitás, a múló gondtalanság biztosításával.

Amikor a Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. bejelentette, hogy tőzsdére viszik az részvényeiket, hatalmas visszhangot váltott ki: ennek oka részben rögtön az induló, 17 dolláros árfolyam volt, de ennél is nagyobb szenzáció volt a kezdeti befektetői roham, már csütörtök reggel 24 dolláron indította a kereskedést a Snap Inc. A Snapchat tőzsdei értékét ezzel 20-22 milliárd dollárra becsülték.

A számok

Azonban a tőzsdelufi kidurranni látszik: ezután 12 százalékot esett a Snapchat árfolyama, ez volt a harmadik teljes nap a tőzsdei bevezetés óta. A részvények 23,77 dolláron zártak, ami azt is jelenti egyben, hogy a tőzsdére lépés árfolyama, vagyis 24 dollár alá estek. Az esés oka valószínűleg a nem túl bizakodó elemzői jelentések lehettek. Hat különböző cég is eladásra javasolta a Snapchat részvényeit, ami szokatlanul magas számnak tűnik. Az elemzők amiatt aggódnak, hogy a cég növekedése a felhasználók számának a növekedéséből fakad: a Snapchatet naponta 158 millióan használják. Ez nagy szám, de a tavalyi Q4-ben csak ötmillió új felhasználóval növekedtek, ami visszaesés az egy évvel korábbi növekedéshez képest.

Természetesen a tőzsdére lépés kezdeti hullámzásából nem kell még messzemenő következtetést levonni: a cég részvényeinek értéke az első kereskedési napon 44 százalékkal növekedett, majd pénteken további 12 százalékkal drágultak a papírok. 
Elég-e az újítások követése?
Az bizonyos, hogy a Facebook követi és figyeli versenytársát, a Snapchat töretlen egyelőre, az általa bevezetett újdonságokat a Facebook igyekszik követni, integrálni saját platformjára. De nyilván egy másik óriás követése kevés, a Facebook forradalmasító újításokkal készül, a nyilatkozatok alapján valóban alapjaiban igyekszik úttörő saját fejlesztéseket létrehozni.

Úttörő törekvések


A Facebookba beágyazott valóság

2014 márciusában a Facebook 2,3 milliárd dollárért vásárolta fel a VR-úttörő Oculust. Azóta a cég legújabb törekvései alapján továbbra is úgy tűnik, hogy a virtuális valóság - vagy annak változatai - továbbra is kiemelt szerepet töltenek be Mark Zuckerberg távlati tervei között, mint az emberi kommunikáció úttörő formái. Már a korábbi F8 konferenciákon is arról beszélt, hogy a közösségi média következő nagy platformja a telefon után a virtuális valóság valamilyen variációja lesz.


Zuckerberg a Facebook távlati terveit prezentálja az F8-on


Augmented Reality

A Pokémon GO világsikere megmutatta, hogy az AR (augmented reality, beágyazott valóság) hihetetlen népszerűségre tehet szert. 

Az AR lényege, hogy nem teremt körénk egy teljesen új világot, mint a VR, hanem a már meglevő, igaziba rajzol bele hologramszerűen virtuális dolgokat. (Az Index karikaturistája például legújabb, gyermekeknek szóló verseskötetében is ezt a technikát használja.) Ez technikailag bonyolultabb, de az eredmény egyszerűbben hozzáférhető, nem kell hozzá például szemüveg, elég egy mobilon lévő applikáció is. Ráadásul az eredmény látványos, a hétköznapi ember számára is szórakoztató, például Harry Potter-szerű képeslapok megszületését szolgálja. Az alábbi videó például az Aurosma alkalmazással készült.



A Facebook előtt álló, kutatott főbb AR lehetőségek:
- Információ: a valós világra hozzáadott információk, mint például útvonal az előttünk lévő utcán
- Digitális tárgyak: digitális tárgyak hozzáadása a valós világról fogadott képhez, mint virtuális post-it cetli a hűtőn
- Színesítés: a való világhoz hozzáadott filterek, értékelések, szerkesztések.

Ezeket egyszerűen a kamerába épített technológiával kívánják megoldani. Már most hozzáférhetőek olyan appok, melyek segítségével a szelfiket színesíthetjük, mint például a jelenleg nagyon felkapott FaceApp alkalmazás.


Muzeális AR: FaceApp-pal szerkesztett gyűjtemény a BoredPandán

A lehetőségek sokfélék: az egyértelmű szelfiken kívül játékok, AR graffitik vagy műalkotások létrehozása, de éppen annyira virágzó piac lehet az AR-reklámok biznisze is. Emlékezzünk csak a Vissza a jövőbe futurisztikusnak ható holografikus sokadik Cápa-film reklámjára, a TechInsider videója szerint nagyon is a (beágyazott)valóságunk része.

Az AR leváltja a korábbi médiaszokásainkat

A Facebook pontos AR projektjeiről szóló cikkek (1, 2, 3, 4) alapján Zuckeberg eltökélt, hogy a Facebook forradalmasítja az AR-t és mindennapjainkat. Nagyszabású tervei szerint akár szerint a teljes médiafogyasztási szokásaink megváltoznak, és kidobhatjuk a tévénket: "Nincs szükségünk fizikai TV-re. Csak megveszünk egy 1 dolláros 'TV' appot, ráteszed a falra és már nézheted is." A fizikai megvalósítás úgy látszik a Google Glasshez hasonlóan itt is egy szemüveg lenne. (Tényleg úgy tűnik, hogy Szilikon-völgy Spielbergen nőtt fel.)

Agy-Facebook megosztás


A Facebook-vezér Mark Zuckerberg a tavaly F8 konferencián jelentette be a Building 8 (a szám a Facebook nevében szereplő betűk száma) létrehozását, melynek élére a Google technikai fejlesztési osztályáról, Advanced Technology and Projects (ATAP), hívta át Regina Dugant, aki korábban az Egyesült Államok Védelmi Osztályának DARPA A projektjét vezette. A meglehetősen titokzatos program Zuckeberg tízéves stratégiai tervének része.



Building 8

A Building 8, melynek épületei a Facebook főhadiszállás szomszédságában találhatóak, elsősorban új, áttörő, a jövő kommunikációját alapjaiban megváltoztató projektekkel foglalkozik. A program céljairól annyit tudunk a Building 8 hivatalos leírása alapján, hogy új, fejlett, "látszólag lehetetlennek tűnő" kommunikációs hardware termékek előállítását célozza meg, mint a beágyazott és virtuális valóság, mesterséges intelligencia, hálózatosság, és "más, áttörő területek". Hogy mindezt megvalósíthassa, olyan meghatározó piaci szereplőktől alkalmazott veterán hardware szakértőket, mint az Apple, Motorola, Google, Tesla, és az Amazon. A Facebook álláshirdetéseit böngészve feltűnik, hogy többek között brain-computer interface mérnököket is keresnek.

Agyi-számítógépes interface

Az első két terület, mely a Building 8 projektjei nyilvánosságra került, az agyi-számítógépes interface, mely lehetővé tenné, hogy közvetlenül agyhullámokkal küldjünk gondolatokat a számítógépekre, illetve egy technológia, mely lehetővé tenné, hogy a bőr vibrációinak segítségével megérteni a kommunikációs nyelvet. Dugan szerint "A bukás kockázata valós. De pontosan ez az ára annak, hogy valami egészen újon dolgozunk." Dugan nyilatkozata egy olyan jövőképet vázol elénk, ahol direkt az elménkkel gépelünk. Zuckerberg két évvel ezelőtti megfogalmazásában: "Egy nap hiszem, hogy képesek leszünk teljes, gazdag gondolatokat közvetíteni egymásnak technológiai úton. Csak rágondolsz valamire, és a barátaid azonnal érzékelik tapasztalatként, ahogy te."

Ahhoz, hogy ezek a nagyszabású kutatások minél hatékonyabbak legyenek, a Facebook 17 meghatározó egyetemmel, mint a Caltech, MIT, Harvard, létrehozta a SARA (Sponsored Academic Research Agreement) projektet, melynek célja, megkönnyítse és meggyorsítsa az egyetemi kutatókkal való együttműködést.

És mi történik, ha a törekvések sikerrel járnak és egyenesen az agyunkkal beszélünk? A Facebook szerint az agy képes másodpercenként egy terrabyte-nyi adatot feldolgozni: ez körülbelül 40 HD film streamelésével azonos adatmennyiség. Ez a sebesség gyorsabb, mint az emberi beszéd, ami Dugan szerint olyan, mintha egy "1980-as tárcsázós modemet használnánk."

Ugyanakkor érdemes elgondolkodni a megosztáshoz kapcsolódó, újonnan felmerülő adatbiztonsági problémákon is.

Összegzés

Amire a Facebook törekszik, az több annál, mint egy egyszerű közösségi háló fejlesztés: tudományos kutatásokat folytat, hogy úttörő lehessen, alapjaiban változtassa meg a kommunikációt, a médiafogyasztási szokásainkat. Ugyanakkor az ötletek nem forradalmiak, többen kísérleteznek/kísérleteztek velük: a kérdés az, vajon túl nagyra törőek-e a tervek, elérhető-e ez a valóság, miközben a vállalat több kihívással is küzd.

A Facebookba beágyazott valóság

2014 márciusában a Facebook 2,3 milliárd dollárért vásárolta fel a VR-úttörő Oculust. Azóta a cég legújabb törekvései alapján továbbra is úgy tűnik, hogy a virtuális valóság - vagy annak változatai - továbbra is kiemelt szerepet töltenek be Mark Zuckerberg távlati tervei között, mint az emberi kommunikáció úttörő formái.  Már a korábbi F8 konferenciákon is arról beszélt, hogy a közösségi média következő nagy platformja a telefon után a virtuális valóság valamilyen variációja lesz.

Zuckerberg a Facebook távlati terveit prezentálja az F8-on


A Pokémon GO világsikere megmutatta, hogy az AR (augmented reality, beágyazott valóság) hihetetlen népszerűségre tehet szert. 

 Az AR lényege, hogy nem teremt körénk egy teljesen új világot, mint a VR, hanem a már meglevő, igaziba rajzol bele hologramszerűen virtuális dolgokat. (Az Index karikaturistája például legújabb, gyermekeknek szóló verseskötetében is ezt a technikát használja.) Ez technikailag bonyolultabb, de az eredmény  egyszerűbben hozzáférhető, nem kell hozzá például szemüveg, elég egy mobilon lévő applikáció is.  Ráadásul az eredmény látványos, a hétköznapi ember számára is szórakoztató, például Harry Potter-szerű képeslapok megszületését szolgálja. A lenti videó például az Aurosma alkalmazással készült.


A Facebook előtt álló, kutatott főbb AR lehetőségek:
- Információ: a valós világra hozzáadott információk, mint például útvonal az előttünk lévő utcán
- Digitális tárgyak: digitális tárgyak hozzáadása a valós világról fogadott képhez, mint virtuális post-it cetli a hűtőn
- Színesítés: a való világhoz hozzáadott filterek, értékelések, szerkesztések.

Ezeket egyszerűen a kamerába épített technológiával kívánják megoldani. Már most hozzáférhetőek olyan appok, melyek segítségével a szelfiket színesíthetjük, mint például a jelenleg nagyon felkapott FaceApp alkalmazás.

Muzeális AR: FaceApp-pal szerkesztett gyűjtemény a BoredPandán

A lehetőségek sokfélék: az egyértelmű szelfiken kívül játékok, AR graffitik vagy műalkotások létrehozása, de éppen annyira virágzó piac lehet az AR-reklámok biznisze is. Emlékezzünk csak a Vissza a jövőbe futurisztikusnak ható holografikus sokadik Cápa-film reklámjára, a TechInsider videója szerint nagyon is a (beágyazott)valóságunk része.

A Facebook pontos AR projektjeiről szóló cikkek (1, 2, 3, 4) alapján Zuckeberg eltökélt, hogy a Facebook forradalmasítja az AR-t és mindennapjainkat. Nagyszabású tervei szerint akár szerint a teljes médiafogyasztási szokásaink megváltoznak, és kidobhatjuk a tévénket: "Nincs szükségünk fizikai TV-re. Csak megveszünk egy 1 dolláros 'TV' appot, ráteszed a falra és már nézheted is." A fizikai megvalósítás úgy látszik a Google Glasshez hasonlóan itt is egy szemüveg lenne. (Tényleg úgy tűnik, hogy Szilikon-völgy Spielbergen nőtt fel.)



2017. május 5., péntek

Agy-Facebook megosztás


A Facebook-vezér Mark Zuckerberg a tavaly F8 konferencián jelentette be a Building 8 (a szám a Facebook nevében szereplő betűk száma) létrehozását, melynek élére a Google technikai fejlesztési osztályáról, Advanced Technology and Projects (ATAP), hívta át Regina Dugant, aki korábban az Egyesült Államok Védelmi Osztályának DARPA A projektjét vezette. A meglehetősen titokzatos program Zuckeberg tízéves stratégiai tervének része.

A Building 8, melynek épületei a Facebook főhadiszállás szomszédságában találhatóak, elsősorban új, áttörő, a jövő kommunikációját alapjaiban megváltoztató projektekkel foglalkozik. A program céljairól annyit tudunk a Building 8 hivatalos leírása alapján, hogy új, fejlett, "látszólag lehetetlennek tűnő" kommunikációs hardware termékek előállítását célozza meg, mint a beágyazott és virtuális valóság, mesterséges intelligencia, hálózatosság, és "más, áttörő területek". Hogy mindezt megvalósíthassa, olyan meghatározó piaci szereplőktől alkalmazott veterán hardware szakértőket, mint az Apple, Motorola, Google, Tesla, és az Amazon. A Facebook álláshirdetéseit böngészve feltűnik, hogy többek között brain-computer interface mérnököket is keresnek.

Forrás

Az első két terület, mely a Building 8 projektjei nyilvánosságra került, az agyi-számítógépes interface, mely lehetővé tenné, hogy közvetlenül agyhullámokkal küldjünk gondolatokat a számítógépekre, illetve egy technológia, mely lehetővé tenné, hogy a bőr vibrációinak segítségével megérteni a kommunikációs nyelvet. Dugan szerint "A bukás kockázata valós. De pontosan ez az ára annak, hogy valami egészen újon dolgozunk." Dugan nyilatkozata egy olyan jövőképet vázol elénk, ahol direkt az elménkkel gépelünk. Zuckerberg két évvel ezelőtti megfogalmazásában: "Egy nap hiszem, hogy képesek leszünk teljes, gazdag gondolatokat közvetíteni egymásnak technológiai úton. Csak rágondolsz valamire, és a barátaid azonnal érzékelik tapasztalatként, ahogy te."

Ahhoz, hogy ezek a nagyszabású kutatások minél hatékonyabbak legyenek, a Facebook 17 meghatározó egyetemmel, mint a Caltech, MIT, Harvard, létrehozta a SARA (Sponsored Academic Research Agreement) projektet, melynek célja, megkönnyítse és meggyorsítsa az egyetemi kutatókkal való együttműködést.

És mi történik, ha a törekvések sikerrel járnak és egyenesen az agyunkkal beszélünk? A Facebook szerint az agy képes másodpercenként egy terrabyte-nyi adatot feldolgozni: ez körülbelül 40 HD film streamelésével azonos adatmennyiség. Ez a sebesség gyorsabb, mint az emberi beszéd, ami Dugan szerint olyan, mintha egy "1980-as tárcsázós modemet használnánk."

Ugyanakkor érdemes elgondolkodni a megosztáshoz kapcsolódó, újonnan felmerülő adatbiztonsági problémákon is.

2017. április 19., szerda

A szezői jogok tisztázása; megérkezett a Secure Mark


Hol kezdődik és hol ér véget a szerzői jog? 

Ha a szerzői jogokról beszélünk, egyre nehezebb egyértelmű kategóriákat felállítani. Ahogy egyre több eszközön és felületen hozzáférhetővé válik bármilyen tartalom, elmosódnak a határvonalak az eredetiség témájában. Általános tájékozatlanság jellemző, sok felhasználó eleve nem ismeri az "eredetit", aminek a másolatát, hamisítványát megvásárolja. Az ismerethiány az online tartalmakat is érinti, így nehéz magát a forrást beazonosítani, általános bizonytalanság jellemzi a legalitás kérdését. Mindezek mellett az anyagi szempontok is fontosak, ha dönteni kell eredeti és hamisítvány között. Ám függetlenül a használati szokásoktól abban egyetértés van, hogy ha nem lenne a szerzői jogi törvény, még ennél is nagyobb káoszhoz vezetne a gazdaságban.


Lopás, hamisítás, ötlet, vagy inspiráció? Plágium a divat világában!


Azt már tudjuk, hogy a szerzői jog szerteágazó területe, nem csak az írott (zene, szöveg, film) tartalmakat védi, hanem jelen van a divat világában is. Levédhetőek az emblémái egy-egy márkának, egy-egy jellegzetes szín, motívum, szlogen, betűtípus, vagy éppen egy formabontó megoldás is az öltözködés terén. A tágabb értelemben vett művészeti alkotások közé sorolva megilleti ezeket a ketagóriákat is a szerzői jogi törvény. Éppolyan releváns a kérdés, hogy kitől származik egy-egy ötlet, hiszen itt is rengeteg minden múlik rajta; hírnév, elismerés, siker, pénz. A mindennapokban körülvesz minket a divat; plakátok, hirdetések, magazinok, kirakatok, vagy akár hús-vér emberek formájában. Aki pedig ebben a szakmában dolgozik hivatásszerűen kutatja az éppen aktuális trendeket. A tervezők egymás munkáiból merítenek, különösen jó alkalmak erre a divatbemutatók is. De hol van a határ az inspiráció és a másolás között, különösen ha egy alapvetően kreativitásra és innovációra épülő üzletágat nézünk...? Az biztos, hogy ebben az esetben is jelen vannak a cikk elején kiemelt szempontok. Egyrészt különösen motiválóak az anyagi küönbségek, amelyek az eredeti és a hamisítvány között vannak. Másrészt sokan az életstílust, a divat elit világát tartják csábítónak egy-egy jó utánzat mögött, és természetesen akadnak olyanok is, akik nemes egyszerűséggel hiányos ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy egészen pontosan mit is hordanak. (...és talán nem is érdekli őket különösebben)

Milliárdos hazai project: hamisításgátló technológiát fejlesztettek ki a magyar tudósok!


Magyar tudósok eddig sehol nem használt termékazonosító technológiát dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy az a termék, amelyre rárgasztják a címkét, beazonosíthatósága mellett egyben hamisíthatatlanná válik. Ehhez jelentős összegű támogatást kaptak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében, amely több, mint fél milliárd forintot jelent. A szerzői jogvédelem mellett a munkaerőpiac számára is előnyös a találmány, Miskolcon a fejlesztéshez kapcsolódó munkálatokra 100 új munkahelyet terveznek. A miskolci Vasbeta Kft. orosz közreműködéssel dolgozott, valamint az ELTE Matematikai Intézetének együttműködésével. A Secure Mark (SMark Technology) biztonsági címkék segítségével könnyen beazonosítható a vizsgált tárgy. A tárgy szót ebben az esetben széles jelentéstartalomban értjük: gyógyszer, divatáru, alkatrész, élelmiszer, műszaki cikk, bármely papír alapú dokumentum, stb. A termék ezen kívül kap egy QR kódot is, amelyben gyártásához kapcsolódó információkat tárolnak, így lopás esetén is egyszerű lesz az azonosítás. Annak érdekében, hogy minél széleskörűbben tudják alkalmazni, kifejlesztették a beolvasáshoz szükséges eszközöket is, és különböző hatósági (vám) és hivatalos személyek (közjegyző) rendelkezésére bocsátották. A törekvések ellenére a kalózprogramok, hamisítványok továbbra is terjedhetnek, ezért a további fejlődés és fejlesztés érdekében csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.



forrás:
sg.hu/ általános téjékozatlanság a szerzői jogok terén
life.hu/ plagium-a-divatvilagban
sg.hu/ cikk.hamisitas_gatlo_technologiat_fejlesztettek_hazai_tudosok
stylemagazin.hu/ itt-a-gagyi-hol-a-gagyi
origo.hu/ dizajnvedelem-a-divatjog-uttoro-eszkoze-1-resz
origo.hu/ divatjog-szerzoi-jogi-kitekintes-amerikaba-es-europaba-2-resz
mno.hu/ megalljt-parancsol-a-hamisitoknak-a-magyar-termekazonosito

2017. április 7., péntek

A Facebook álhírellenes törekvései

A Facebook egyre több lépést fogalmaz meg az álhírek terjedésének megakadályozásának érdekében, a legfrisebb hírek alapján úgy tudni, hogy a Facebook fizetett álhírszűrők alkalmazását tervezi - de ez csak egy újabb lépés a sorban. 

 Forrás: Vocativ /Alejandro Alba

A Facebookot számtalan támadás érte a felületén a felhasználók által megosztott tartalmak miatt, ami különösen az amerikai elnökválasztás miatt eszkalálódott. A legújabb csapást például a német kormány új törvénye jelentette: több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni. 


A felhasználók felelőssége?

A törvénytervezetet több kritika érte, az egyik legélesebb érv, hogy a Facebook egy platform, a hírfolyamára felkerülő tartalmakat felhasználók osztják meg, ezért a nemkívánt tartalmak szűrésének első lépése éppen az lenne, ha a felhasználók önmaguk kritikusan, értő befogadóként, valamint lehetőleg jogkövető magatartással osztanák meg ezeket a tartalmakat. (Vagy pedig a felhasználóikra bízzák, hogy jelentsék azokat.)

A felhasználók képzése!

Ezt célozza meg a Facebook egy új, oktató célú funkciója, mely a felhasználókat segítené abban, hogy helyesen tudják felismeri a félrevezető információkat. 

"Amikor az emberek a hírfolyamuk tetején lévő oktató eszközre kattintanak, újabb információhoz és forrásokhoz jutnak a Facebook Help Centerében, beleértve tippeket arra, hogyan lehet felismerni az álhíreket, mint például a site URL-jének ellenőrzése, a forrás megvizsgálása, más források keresése" - írta Adam Mosseri, a Facebook produkciós menedzsmentjének alelnöke. 

Az új funkció, mely a nonprofit First Draft News szervezettel együttműködve fog működni, 14 ország felhasználóinak hírfolyamában fog megjelenni a következő napokban. 

A Facebook felelőssége

Miután a Facebook évekig hangoztatta, hogy egy nyitott platform kíván maradni - alig néhány szabállyal -, melyet maguk a felhasználók alakítanak a megosztott tartalmakkal, a személyre szabott igényeikkel, a külső, irányító beavatkozás látszatát kínosan kerülni igyekezte, és az algoritmusát ért esetleges kritikák rosszul érintették, a 2016-os amerikai elnökválasztás után revideálta álláspontját.

"Az álhírek terjedésének megakadályozása egy fontos része egy tájékozott közösség létrehozásának. Tudom, hogy a közösségünk pontos információkat akar. Még sok munka áll előttünk, de ez egy fontos lépés efelé." - írta Zuckerberg az új eszközt bejelentő Facebook posztjában. Hogy mennyire tartja fontosnak a Facebook a pontos információ terjedését, a jóltájékozott felhasználókat, azt a nemrég bejelentett The Facebook Journalism Project is megfogalmazta.

Ha a Facebooknak mégsem sikerülne megállítania az álhíreket, még mindig bízhatunk a Google új, fact check funkciójában.

Bemutatkozik az AMD Ryzen processzorcsalád



Végre megérkezett a várva várt új processzorcsalád az AMD-től. A prohardver.hu honlapján Daywalker tollából megjelent egy nagyon jó összefoglaló.
Az utolsó hónapokban már rengeteg pici infómorzsa jelent meg az új Zen architektúráról, de a hivatalos részletet csak most,február végén jelentek meg. Az új processzor bemutatása az AMD szempontjából történelmi jelentőségű, ha meg szeretnénk érteni, miért is fontos érdemes egy kicsit visszatekinteni a múltba , hogy maga az x86/AMD64-es processzorok fejlesztése során az Intelnek és az AMD-nek milyen döntéseket hoztak régebben, és hogyan jutottunk el a jelenlegi fejlesztésekig.

Ha kicsit felületesen figyeljük az eseményeket, akkor a két nagy cég néha-néha váltotta egymást a fejlesztési verseny első helyén, de jellemzően az Intel dominanciáját az AMD-nek nem nagyon sikerült megtörnie. Utóbbi gyártónak főleg az Athlon 64-es időszak volt a legjobb, de az elmúlt pár évben nem sikerült maradandót alkotnia. Fontos azonban, hogy a két cég közötti versenyben bármelyik akkor került hátrányba, amikor az éppen megtervezett processzor architektúra jelentősen különbözött az Intel Pentium Pro CPU-ban bemutatkozó P6 mikroarchitektúrától. Az Intel a Pentium 4-hez fejlesztett Netburst architektúrával próbálkozott újat alkotni, az AMD a Bulldozer architektúrával, megy az FX processzorok alapját képezte.

Az Intel már évek óta a P6 mikroarchitektúra dizájnjának másolásához tért vissza a Pentium M családdal, az innen kifejlesztett Core processzorokkal. Most az AMD tett így a Zen architektúrával. A P6 mikroarchitektúra való visszatérés oka nem az, mert azok olyan forradalmiak lennének, hanem egyszer a programok jelentős része erre optimalizálják, és így az új dolgok bevezetését nem támogatják a szoftverfejlesztők. Így az innováció nehezen jelenik meg a hardverfejlesztés alapjaiban, mivel a programok, applikációk nem biztos, hogy támogatni tudják az frissebb, az eredetitől eltérő architektúrákat. Az új Zen processzorok ebből a szempontból nem tartalmaznak újításokat, talán bizonyos szempontból visszalépésének számítanának, viszont a programok optimalizálása, a fogyasztás és tényleges sebesség terén óriási előrelépésnek számítanak.

Az új processzorcsaládról röviden

A Zen magot, illetve magokat első körben a Summit Ridge kódnevű lapka kapta meg. Gyártástechnikailag ez egy 14 nm-es LPP node-on készült lapka, amely a GlobalFoundries gyárában készül. A processzor 4,8 milliárd tranzisztort tartalmaz, amit sikerült 195 mm²-es területre betenni.

Forrás: prohardver.hu

A Ryzennek sikerül az Core i7-6950x kivételével minden Intel riválísát maga mögé utasítania, köszönhetően nyolc magjának, magasabb alapórajelének és hatékonynak tűnő többszálas feldolgozási képességének. Minden, frekvencia tekintetében fennálló előny ellenére azonban a jelenlegi királyt, a tízmagos Core i7-6950X-et nem tudta trónjáról letaszítani, bár nagyon közel van hozzá. Árban leginkább hozzá leginkább közelebb lévő i7-7700K viszont hiába rendelkezik igen magas frekvenciával, nyolc fizikai mag ellen alul maradt. 

Teljesítmény/fogyasztás szempontjából már más a helyzet, itt a Ryzen csúcsmodellje már a középmezőnyben landol. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az Intel a 14 nm-es technológiát már évek óta használja, így előnye is nagyobb, viszont az AMD szempontjából óriási az előrelépés. Elég csak összevetni az alábbi táblázatban található FX-8350 értékeivel.

Forrás: prohardver.hu

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a teljesítmény eredmények még nem optimalizált alaplapokon jöttek ki, elképzelhető, hogy néhány BIOS frissítés után az eredmények még javulni fognak, illetve megfelelő szoftveres támogatottság is kell majd hogy kialakuljon. 

Valójában az AMD nagyot lépett előre, saját magához képest, felzárkózott az Intel szintjére, de ami nagyon fontos az ár/érték arány. Itt ugyanis a Ryzen 7 1800X teljesítményben i7-6900K tudjuk mondani, ami a Ryzen bemutatásakor kereken 1100 dollár ajánlott fogyasztási árral rendelkezett, szemben az AMD processzor 499 dolláros árával. A különbség óriási, ez viszont árversenyre kényszeríti az Intelt, ami pedig a vásárlónak vagyis nekünk a legjobb. 

Végezetül érdeklődve várom a 2017 év további processzorait az AMD részéről, mert lassan érkeznek a Ryzen 5-ös sorozat, illetve harmadik negyedév elején a 3-as sorozat tagjai. Az év hátralévő részére a cég pedig APU-kat ígér, amik szintén megbolygathatják a piacot.

Kiadók kontra kalózok, az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága



Olvasás újragondolva

A klasszikus "könyv vagy papír" kérdés mellett újabban legalább akkora hangsúlya van annak is, hogy "kiadók vagy kalózok"? Jövet - menet olvasó embereket látva a vonaton, metrón felmerül a kérdés, hogy vajon vásárolt e - könyvet "lapozgatnak" - e...? Ugyanis ha e-könyvet szeretnénk venni, a hivatalos könyvkiadók és könyvkereskedések oldalán nem sokkal maradnak le árban papír alapú társaiktól. Jogosan gondolhatja úgy mindenki, aki inkább a letöltött tartalmakat részesíti előnyben, hogy ennyi pénzért, mégis csak könyvet tud venni, nem pedig egy pdf dokumentumot... Nem beszélve arról, hogy egy-egy ilyen e-könyv letöltése méretei miatt pillanatok alatt megvalósul.

A "We love ebooks" Facebook csoportban egy évvel ezelőtt felütötte a fejét a kérdés: "létezik-e Magyarországon e-könyv kölcsönzés?" A kérdésre a Papírontúl blog is kereste a választ, de összességében jövőbeli alternatívákat tudott felsorolni a jelenlegi kérdés megválaszolása helyett. A megoldást erre a problémára havi díjas szolgáltatói rendszerekben látja, amelyek árban sokkal barátságosabbak, mint egy-egy e-könyv megvásárlása. Például a sorozatokat lehet így nézni a Netflixen.

E-kiadványok az oktatásban

Jelenleg Magyarországon szakkönyvek szempontjából szerencsésebb a helyzet, hiszen az oktatáshoz megfelelő szakirodalom szükséges, ennek fejlesztéseire pedig kiemelt figyelmet fordítanak. Nem valósul meg azonban ugyanez a hozzáállás, ha szórakoztató, vagy szépirodalmi kiadásokat szeretnénk olvasni. Itt megemlíti, hogy az adatbázisok a szakkönyvek mellett rengeteg folyóirattal, napilappal bővültek, így talán megéri megkockáztatni a csillagászati előfizetési áraikat... (Arcanum Digitális Tudománytár, EISZ) Összességében hiába vonatkozik ebben a formában is az OSZK-ra a köteles példány szolgáltatás, az e-dokumentumokat csak helyben lehet olvasni. Röviden megválaszolva tehát a kérdést: nem létezik ma itthon e-könyv kölcsönzési szolgáltatás.

Külföldi kitekintés

Azonban biztató külföldi példának hozza a Papírontúl egy másik, szintén ezzel a témával foglalkozó cikkben az Amazont. Két módot is felkínál e-könyv kölcsönzésre; a Kindle Unlimited és az Amazon Prime által. A Kindle Unlimited egy alkalmazás, amelynek havi díjas előfizetése van könyvekhez, hangoskönyvekhez, az Amazon Prime pedig a cég prémium szolgáltatása, amelynek éves tagdíja van.

Feléledt az internetrendőrség...

Érdemes lenne megfontolni az Amazon példáját, és biztosítani olyan megfizethető és legális szolgáltatásokat, amelyek védelmet élveznének a kalózoldalakat fenyegető veszélyek, leleplezések ellen. Vegyük például a KickAss Torrents esetét, az amerikai igazságügyi minisztérium letartóztatta az oldalt üzemeltető férfit.


forrás:

2017. március 24., péntek

Internetrendőrség a szerzői jogok védelmében, avagy hogyan gazdagodott meg Psy?


2017 januárjában megszűnt az addig érvényben lévő Copyright Alert System. Az amerikai hat csapás rendszerének röviden a következőkben állt a lényege: hat egymást követő figyelmeztetés, amelyek közül az első csak egy e - mailes jelzés, de az utolsó már pénzbírságot von maga után. A folyamat a szerzői jogvédelemmel foglalkozó szervezetek jelzésére aktiválódik. 
A következő e-mailben már szerepel az amerikai szerzői jogi rendszer leírása is, a harmadik és a negyedik jogsértés esetén az illető számítógépén felbukkanó ablakok jelennek meg, így akarják biztosítani, hogy garantáltan megkapja a figyelmeztetéseket. Az ötödik szinten már kicsit komolyodik a dolog: különleges oldalra irányítják át az éppen gyanútlanul böngésző vagy letöltő felhasználót, míg a hatodik szint esetén korlátozzák a letöltési és feltöltési sebességét. Megszakítás vagy teljes korlátozás azonban nem történik, és nincs is róla szó. A jelenlegi tervek alapján az egyes figyelmeztetések között mindig minimum hét napnak kell eltelnie. A büntetések kiszabása és kivitelezése szolgáltatókra és külső cégekre volt bízva, így a konkrét büntetés megvalósulása kérdéses maradt...

2017. március 17., péntek

Veszélyek és visszaélések a neten

Bizonyára többen hallottak már olyan esetről, amikor valakit azért bocsájtottak el, mert munkahelyén beteget jelentett, majd a „betegsége” alatti időben részeg, bulizós fotókat posztolt magáról. Ez egészen biztos, hogy városi legenda, ám egyáltalán nem valószínűtlen, hogy megtörténhet. Hírt adtak olyan esetről, amelyben több orvost és nővért bocsájtottak el azért, mert munkaidőben „feküdj le munka közben”-t játszottak, és erről fotókat is posztoltak [1]. Tudhatták volna, hogy a közösségi portálokat nem csak a barátaik látogatják, az azokon elhelyezett információk (helyes beállítások nélkül) bárki – így a főnökeik – számára is elérhetők. A fenti esetek érdekesek, a kívülálló számára még viccesek is, de mindenképpen felhívják a figyelmet a személyes információk nyilvánosságra kerülésének veszélyeire.

2017. március 10., péntek

Tőzsdére megy a Snapchat

Március elejétől megvásárolhatjuk a Snapchat részvényeit. A vállalatot évekkel ezelőtt Mark Zuckerberg 1 milliárd dollárért szerette volna megvásárolni - sikertelenül. Jól érezte, hogy a tinédzser felhasználók megnyerésének egyik módja a Snapchat újdonságának beépítése a Facebook gigászába; amikor sikertelenül próbálta bekebelezni, akkor több olyan fejlesztést is bevezettek, amik Snapchat-jellegű megoldásokra épülnek (automatikusan eltűnő profilképek, napom-funkció). A Snapchat alapítóját, az alig 26 éves Evan Spiegelt nem véletlenül kiáltották ki rögtön az új Mark Zuckerbergnek vagy Steve Jobsnak.

Spiegel appjának legnagyobb varázsa az automatikusan megsemmisítődő képekben rejlik, már az első appja, az egyetemi barátaival létrehozott Picaboo is erre épült. A tengernyi chatprogram között egyértelműen ezzel tudja magához csábítani felhasználóit: 2011 nyarának elején jelent meg, és őszre 127 regisztrált felhasználót tudott összeszedni, aztán elkezdődött az iskolai tanév, az app berobbant a gimnazista korosztályban, és 2012-t már napi 100 ezer aktív felhasználóval kezdte. Jól látszik, hogy elsősorban a fiatal korosztály számára gyújtott remek új platformot a szexcsetelésre, képek cseréjére, melyek miatt nem kell a későbbiekben aggódni, hogy a tinédzserkori szerelem visszaél vele. Másfelől a gondosan konstruált Instagram- és Facebook-posztok világában üde könnyebbséget jelentett a spontaneitás, a múló gondtalanság biztosításával.

Amikor a Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. bejelentette, hogy tőzsdére viszik az részvényeiket, hatalmas visszhangot váltott ki: ennek oka részben rögtön az induló, 17 dolláros árfolyam volt, de ennél is nagyobb szenzáció volt a kezdeti befektetői roham,  már csütörtök reggel 24 dolláron indította a kereskedést a Snap Inc. A Snapchat tőzsdei értékét ezzel 20-22 milliárd dollárra becsülték. 

A Fortune infografikája a Snapchat tőzsdei értékéről

Azonban a tőzsdelufi kidurranni látszik: ezután 12 százalékot esett a Snapchat árfolyama, ez volt a harmadik teljes nap a tőzsdei bevezetés óta. A részvények 23,77 dolláron zártak, ami azt is jelenti egyben, hogy a tőzsdére lépés árfolyama, vagyis 24 dollár alá estek. Az esés oka valószínűleg a nem túl bizakodó elemzői jelentések lehettek. Hat különböző cég is eladásra javasolta a Snapchat részvényeit, ami szokatlanul magas számnak tűnik. Az elemzők amiatt aggódnak, hogy a cég növekedése a felhasználók számának a növekedéséből fakad: a Snapchatet naponta 158 millióan használják. Ez nagy szám, de a tavalyi Q4-ben csak ötmillió új felhasználóval növekedtek, ami visszaesés az egy évvel korábbi növekedéshez képest.

Természetesen a tőzsdére lépés kezdeti hullámzásából nem kell még messzemenő következtetést levonni: a cég részvényeinek értéke az első kereskedési napon 44 százalékkal növekedett, majd pénteken további 12 százalékkal drágultak a papírok.





Forrás:
Drága lesz a Snapchat (Portfólió, 2017. február 16.)
Nagyot robbanthat a Snapchat (Portfólió, 2017. február 18.)
Ez a fickó az új Mark Zuckerberg (Index, 2017. február 21.)
Három napig tartott a Snapchat-csoda (Index, 2017. március 07.)
The Snapchat IPO Just Got a Lot Cheaper (Fortune, 2017. február 26.)