Digitalizáció és haszon, közgadaságilag és társadalmilag

Az elmúlt évek során számos olyan fejlesztés látott napvilágot, ami minden ember számára könnyebben hozzáférhetővé tette a digitális formátumú könyveket az interneten, és lehetőséget biztosított arra, hogy olcsóbb, dedikált eszközöket fejlesszenek ki ezek fogyasztására. Az e- könyvtárak egyik legnagyobb előnye, hogy egy olyan megoldást szeretne bevezetni, ami minden ember számára elérhetővé teszi azokat a könyveket, amik akár a világ másik oldalán lévő könyvtárakban érhető el – digitálisan, gyorsan, pár kattintással, környezetbarát módon. Ha ez a lehetőség mindenkinek elérhető, és ehhez olyan eszközöket is kell vásárolnia, amik alacsony fogyasztás mellett sokáig üzembiztosak, akkor mindenki jól jár. Már ha nem a kiadók oldalát nézzük, hiszek nekik ez nem feltétlenül kifizetődő. Pedig a mai felgyorsult világunkban egy átlagos felhasználó két dolgot biztosan nem szeret: várni és egy szolgáltatásért fizetni. Ha ebből valamelyik mégis megtörténik, akkor keres egy másik szolgáltatást, oldalt, kiadót, bármit, ahol az alapállapothoz visszatérhet. 

Könyves közösségi oldalak

Ebben a cikkben a könyves közösségi oldalakról lesz szó, pontosabban a Bookstagramról, ahol a képeken, a könyves blogokról, ahol a szövegeken és a BookTube-ról, ahol pedig a videós tartalmakon van a hangsúly. 

Könyves közösségi oldalak II. – Könyves blogok, BookTube

Előző cikkemben egy könyves közösségi oldalról volt szó: a Bookstagramról, ahol főként a képek vannak a középpontban, tehát egyértelműen azok dominálnak. Ebben a cikkben viszont két más típusú könyves közösségi platform kerül sorra: a könyves blogok, ahol a szövegen és a BookTube, ahol pedig a videós tartalmakon van a hangsúly. 

Kína, USA, chatbotok

A ChatGPT egy nagy nyelvi modellen alapuló chatbot (szöveggenerátor), amit az OpenAI állított elő a GPT3.5 modell alapján. Megjelenése óta tartó töretlen sikere elsősorban abban keresendő, hogy valósághű kommunikációt folytat. Noha 2022. november 30-án mutatkozott be a szélesebb közönség számára, „képességei” rohamtempóban növekednek, fejlesztése úgy tűnik, megállíthatatlan. Esszét, verset, mesét, sőt akár programot is ír, vagy éppen régi – de működő termékkulcsokat állít elő, megjósolja a lottószámokat, segíthet az internet-előfizetésed csökkentésében, vagy éppen orvosi dokumentációknál; sőt leleményes felhasználók akár még ennél is többre rávehetik. Kreatív felhasználása a nyugaton termékeny társadalmi párbeszédet, jogi vitákat indított, de keleten, még közelebbről: Kínában az államhatalom igyekszik erősen behatárolni a chatbotok fejlesztését és felhasználási lehetőségeit.

A Facebook és a Tiktok viszonya a fiatalokkal

Időről időre felmerül a kérdés, hogy ezek a közösségi média felületek önmagukban mennyire biztonságosak. Illetve a felhasznált adatokat, hogyan tárolják, adják tovább, ez pedig milyen hatással van a fiatalokra,hatással van-e egyáltalán. 

AI generálta képpel nyert fotóversenyt

Az idei Sony World Photography díjat egy német művész, Boris Eldagsen nyerte el, aki azonban vissza is utasította azt, miután felfedte képének valódi eredetét. Eldagsen ugyanis mesterséges intelligencia segítségével alkotta meg a benyújtott fotót, amit elmondása szerint azért használt fel, hogy próbára tegye a versenyt és diszkurzust indítson a fényképészet jövőjéről.

A díjat nyert kép két nőt ábrázol különböző generációkból, fekete-fehérben. Ezzel nyert Eldagsen a kreatív nyitott kategóriában, aki egyébként fényképészetet és képzőművészetet tanult a mainzi művészeti akadémián, konceptuális művészetet és intermédiát a szépművészeti akadémián Prágában, és szépművészetet egy haidarábádi művészeti iskolában.

Újítások a streaming szolgáltatásokban

   Az elmúlt években a videó streaming, a szórakozás szerves részévé vált. A felhasználók ma már rengeteg szolgáltató közül választhatnak az ízlésüknek megfelelően. A szolgáltatóknak jócskán meg kell küzdeniük a felhasználókért, a verseny pedig egyre kiélezettebb a közöttük. A szolgáltatók a minél nagyobb bevételszerzés érdekében számos újdonsággal állnak elő.

Netflix:

Egyre népszerűbb a reklámokkal dúsított Netflix csomag:

    A Netflix 2022 novemberében indította el a 6,99 dollárba kerülő, legolcsóbb előfizetői csomagját, ami ellenben reklámokat tartalmaz. A Basic, with ads (Alap, reklámokkal) nevű csomagban a 15-30 másodperces hirdetések a műsorok előtt, illetve közben jelennek meg. Habár eleinte úgy tűnt nem lesz népszerű az előfizetés, a közleményekből kiderült, hogy a vártnál jóval többen választották ezt az alternatívát.

Az AI átveszi a hatalmat?

 Rengeteget olvasunk mostanában a mesterséges intelligenciáról, áttörésekről és fejlődéséről, az AI egyre több feladatot képes elvégezni majdnem, vagy teljesen olyan jól, mint az emberek. Már nem csak az egyszerű mechanikus feladatokat képes ellátni, de a kreatív területeken is képes teljesíteni, gondoljunk csak a chatbotra, ami szonettet ír, dalszöveget, esetleg a képgeneráló mesterséges intelligenciákra, melyek nem csupán meglévő fényképeket képesek átalakítani, de teljesen új képeket is képesek alkotni néhány parancsszó segítségével. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez művészetnek számít-e, és felhasználható-e művészi alkotásként, valamint ha igen, mi a helyzet a szerzői jogokkal?

Az AI fejlődése felvet pár érdekes kérdést

 Nagyrészt tőlünk, emberektől tanul, miközben használjuk. Ám az emberek nem mind ma született bárányok, vannak köztük akiknek sötétebb gondolatok is motoszkálnak a fejében, esetleg tisztességtelen viselkedésmódokat adnak át az AI-nak. Az alap betanításon kapott erkölcsi alapok vajon meddig tartanak ki? És átfordulhat-e a mesterséges intelligencia V.I.K.I.-be, az Én, a robot mesterséges intelligenciájába, aki az emberek érdekiében veszi át az uralmat a világunk felett? Lesz-e, és mikor lesz annyira elterjedt a humanoid robotok használata, mint ezekben a sci-fi történetekben, amelyek közös pontja a technológia túlnövése rajtunk, és alkotásaink elszabadulása? Vajon máris a MÁTRIX-ban élünk? Ezek mind olyan kérdések, melyek egyre kevésbé tűnnek összeesküvéselméletnek, hiszen az emberiség számos alkalommal bizonyította, hogy könnyen elbízza magát, és nem teszi meg a megfelelő óvintézkedéseket, gondoljunk csak a Titanic katasztrófájára.

Generatív MI-modell – munka- vagy versenytárs?

Miközben a fél világ a mesterségesintelligencia-kutatások legfrissebb eredményein ámuldozik, és sokan már munkájukba illesztették, a Future of Life Institute nonprofit szervezet 2023. március 22-én nyílt levélben szólította fel a generatív modellekkel foglalkozó laboratóriumokat, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a GPT-4-nél erősebb mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését. A levél támogatói között olyan nevek is felbukkannak, mint Elon Musk, Steve Wozniak vagy Yuval Noah Harari.

Néhány nappal később a Goldman Sachs tett közzé egy jelentést, amely a generatív algoritmusok munkaerőpiacra gyakorolt hatásával foglalkozik.

Vajon mit hoz a jövő? Elveszi vagy segíti a munkánkat az MI?

A Twitter az Elon Musk-érában, avagy egy romlás rövid története

Az egyik legnépszerűbb közösségimédia-felület, a Twitter Elon Musk által történt megvásárlása óta számos technikai és tartalmi változás ment végbe a platformon, amelyet Musk rajongói általában örömmel fogadnak, de általános a kritikus hozzáállás ehhez a változtatásokhoz. A felvásárlást kritizálók között van olyan is, aki "a világtörténelem legdrágább életközepi válságának" titulálta a Twitter megvételét. A változások számossága miatt jelen írás csak néhány jelentősebbet vesz kritikusan górcső alá (a Twitter és a verifikáció, a Twitter a politikai mezőben), valamint kitekint a kialakulóban lévő alternatív megoldások felé.

Friss érdekességek a Google (Alphabet) háza tájáról

A Google I/O-n, a minden évben megrendezésre kerülő Google fejlesztői konferencián idén a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések álltak a középpontban. A ChatGPT úgy felkavarta a tech-világot, hogy senki sem maradhat ki belőle, aki nem akar lemaradni. Az előadásokon bemutatásra kerültek régi kedvencek és teljesen új fejlesztések is.

A kreativitás forradalmasítása: az Adobe új AI képgenerátora

Mostanra már az Adobe -ami a kreatív applikációk hálózatának közepén ül, dominálva azt- is felugrott az AI vonatra. A cég nemrég jelentette be terveit egy csoportnyi kreatív generatív AI modellről, ami az Adobe Firefly nevet fogja viselni és közülük kettő eszközt már szabadalmaznak is. A csavar az, hogy elmondásuk szerint az általuk fejlesztett rendszer csak olyan tartalmon lesz képezve, amely licenszelt vagy copyrighton kívül esik - nem más művészek munkáin szerte az interneten.

Megosztó TLD-k a Google kínálatában

A Google Registry 8 új felső szintű domain (az URL-ek „végződése”) alá történő regisztrációt tett lehetővé. Bár a vállalat új, .zip és .mov TLD-jei felhasználhatók adathalász-támadásokban, a biztonsági kutatók véleménye megoszlik arról, hogy valójában mekkora problémát jelentenek.

Új szövetséges a nyelvfelismerésben

 A Meta új (nem GPT-klón) nyelvi modelljét, a Massively Multilingual Speechet a kutatók az Újszövetség különböző fordításaival tanították be. A modell több ezer beszélt nyelvet képes beszédből felismerni, illetve több mint ezer nyelven képes írott szöveg felolvasására.

Gyerekek a képernyőre ragadva

 

"Digikid" 

applikáció-alapú adatgyűjtés a

 8-15 éves korosztály digitális

 eszközhasználatáról

Humanoid robotok, a jövő munkaereje?

Kanadai Phoenix 

A kanadai Sanctuary AI cég humanoid robotja Phoenix, aki/ami a jövőben veszélyes vagy unalmas munkakörök emberi erőforrásainak kiváltására lehet alkalmas. Az új eszközt a Carbon névre hallgató mesterséges intelligencia vezérli, így képes az empirikus tanulásra is, és esetlegesen a gyors reakciókra a későbbiekben.

Egyelőre Phoenix fizikai paraméterei hasonlítanak egy emberére: 170 cm magas, és 70 kg tömegű. 5 km/órás sebességre képes, valamint kézügyességének fejlesztésére is odafigyeltek tervezői. Teherbírása 25 kg. Elődjét már tesztelték egy üzletben, ahol 110 kiskereskedelemhez kapcsolódó feladatot volt képes ellátni, többek közt a csomagolást, címkézést és takarítást is. 

A ChatGPT és a plágium ellenőrzés

 Egy amerikai történet alapján egyértelművé vált, hogy a ChatGPT hajlamos a hazugságra, és nem lehet rábízni a plágium ellenőrzést. Különösképpen nem olyan fontos szövegek esetében, mint egy egyetemi szakdolgozat, vagy esszé.

Na de mi is történt pontosan? 

Egy texasi egyetem mezőgazdasági tanszékén az egyik oktató tájékoztatta a hallgatókat, hogy beadott dolgozataik plágium tartalmát a ChatGPT-vel fogja ellenőrizni. A diákok beadták a dolgozataikat, az oktató pedig kétszer is átfuttatta őket a ChatGPT-n, mely nagyjából a beadott anyagok feléről azt állította, hogy gépi szöveg, vagy egyenesen azt, hogy ő, mármint a ChatGPT írta. Az oktató hitt az AI-nak, és az érintett diákokat meg akarta buktatni. A diákok nem hagyták annyiban a dolgot, hiszen nem csaltak, vagy legalábbis nem mindenki. Vizsgálatot indítottak az ügyben, és amíg le nem zárult, addig visszatartották az év végi jegyeket, valamint a végzősök diplomáit, ami szintén óriási felzúdulást keltett az egyetemen.

Végül egy hallgató beismerte, hogy valóban mesterséges intelligencia segítségével írta meg a beadott dolgozatát, mások újraírták azt, ám sokan kitartottak ártatlanságuk mellett. A vizsgálat lezártával bebizonyosodott, hogy a ChatGPT teljesen alkalmatlan a plágium felismerésére, szövegek ilyen jellegű ellenőrzésére. 

Magyar nyelvi MI az árnyékból

Magyar fejlesztés

 Az utóbbi hónapok a ChatGPT körül forogtak, a csapból is mesterséges intelligencia folyik, és amíg a többség a külföldi kutatások felé fordult, itthon a Pécsi Tudományegyetem és a Nyelvtudományi Kutatóközpont összefogásából megszületett a HILANCO-GPT, az első magyar nyelvre íródott GPT-3 típusú mesterséges intelligencia. 102 milliárd szavas angol, és 25 milliárd szavas magyar szövegkorpuszon tanították be, és elég jól összetett mondatokat képes alkotni mindkét nyelven, sőt, fordítani is képes a két nyelv között. Nonprofit kutatási célokra ingyenesen elérhető demo verziója.

Csak magyar nyelvű MI

Ezután a Nyelvtudományi kutatóközpont megalkotta az immár 32 milliárd szavas magyar nyelvű szövegkorpuszon betanított PULI GPT-3SX névre hallgató MI-t. Mindkét mesterséges intelligenciát a ELKH infrastruktúra fejlesztési pályázatán elnyert szuperszámítógépeken fejlesztették ki, neurális technológiát alkalmazó gépi tanulási algoritmusok segítségével. Ugyan még messze nem működnek tökéletesen, a demo verziókat bárki kipróbálhatja, és így mi is taníthatjuk, hogy idővel egyre jobban funkcionáljanak szövegalkotás terén.

Deepfake a neten: Vicces videóktól a bosszúpornóig

Emma Watson és Scarlett Johansson 

Még márciusban terjedt el a neten egy arccserélő alkalmazás reklámvideója, amelyben Emma Watson és Scarlet Johansson arcát helyezték erotikus jellegű videókra. Később derült ki, hogy ez csupán reklámfogás az alkalmazás készítőinek részéről, és több színész, színmésznő arcával is készültek ilyen videók. Hamarosan a reklámvideók eltűntek a Meta felületeiről, és az ominózus alkalmazás is kikerült az online app-shopok kínálatából.

De ezzel korántsem ért véget a deepfake őrület: Még mindig könnyedén válhatunk deepfake áldozatává. Igen, mi is, nem csak sztárok, modellek, celebek, esetleg politikusok. A technológia fejlődésével eljutottunk arra a pontra, hogy szinte bárki készíthet deepfake videókat, képeket, hangfelvételeket, akár egy ex készíthet így bosszúpornót, amit aztán mindenkinek megmutat, megoszt az interneten, és ember legyen a talpán, aki egy konzervatívabb közösségben lemossa magáról a szégyenfoltot, amit ezzel okoznak neki. 

Egymásnak feszült Brazília és a Google

Nem lesz könnyű megkötni a piacvezető tech-cégek kezét, mert sokkal előbbre járnak, mint a szabályozás, ami mindig az események után kullog. Ráadásul mióta kapitalizmus van, nincs újdonság a történetben: ha vállalatok érdekei ellentétesek  a társadalom (egy társadalmi csoport) érdekéivel, nem feltétlenül az utóbbi kerül ki győztesen a konfliktusból. Most Brazília találta szembe magát ezzel a nehéz helyzettel.

Hogyan lehetnek online kalózok?

Az emberiség a történelme során számtalanszor bebizonyította zsenialitását. A kerék, a hajó, az iránytű, a telefon, az autó és az 1990-es években eljött talán a mostani társadalom legnagyobb találmánya: Az internet.

 Vicces metafóra a hajót megemlíteni, ugyanis ennek az irománynak a témája a modern kalózkodással foglalkozik. De kik azok a kalózok, miért ezt a nevet kapták és mit tudunk tenni ellenük?

 

Fogynak a szürke oldalak

 Érdekes cikket olvastam és közben eszembe jutott pár érdekes kérdés/felvetés. Bár az oldalt magát nem ismerem, de pár másik oldalt igen, amelyek hasonló módon működnek.

 Én mint nagy filmkedvelő jártasnak mondanám magam a filmművészet terén és eléggé visszásnak
érzem ennek az oldalnak a bezárását.

Csökken a magyar torrentezés!

Úgy hiszem a "torrentezés" egy eléggé elterjedt használati módja az internetnek. Kisebb koromba rengetegszer hallottam osztálytársaimtól és barátaimtól azt, hogy „Tegnap torrenteztük le az új filmet. ”

Éppen ezért számomra nem is volt meglepő amikor azt olvastam, hogy kelet európában és nem mellékesen magyarországon is eléggé elterjedtek a kalóz másolatai filmeknek, játékoknak és különböző programoknak. Fiatal koromra ismét visszagondolva mind ismertük azt a bizonyos osztálytársunkat, iskolatársunkat aki tudott CD-t/DVD-t írni és úgy csodáltuk azt ahogyan dolgozik egy „profi kalóz”. Ezért is volt érdekes számomra az a már majd 1 éves cikk amely azt taglalja, a magyarok egyre kisebb százaléka használ valamilyen torrent oldalt. De miért? Mik lehetnek az indokok?

Egy fejlesztő engedi és bátorít a kalózkodásra?

Megszokott már játék illetve különböző szoftverfejlesztőktől, hogy valamilyen módon másolásvédelemmel látja el a programját, hogy az illetéktelenek ne tudjanak hozzájutni illegálisan a termékükhöz.

 Nagyon érdekes, de az Ironmace videójátékfejlesztő csapat éppen arra kéri játékosait, hogy a "dark and darker" című játékukat, a használni kívánók torrentezzék, csúnya szóval kalózkodják le.

De mégis miért?

 

Denuvo és a roxforti örökség

Korunk egyik legmeghatározóbb könyv és médiumsorozata, a “Harry Potter” szériát senkinek sem kell bemutatni. Az ifjú varázslótanonc és barátai a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenkit rá tudott venni Ms. Rowling az olvasásra a szó szerint varázslatos világával. Mint említettem, a korunk egyik, ha nem a leghíresebb sztorijáról van szó, ami az alkotóját is elképesztően gazdaggá tette.(egy weboldal szerint J.K. Rowling vagyona 1.1 milliárd dollárt is meghaladja) és mindenki ki szerette volna venni a részét ebből a mágikus tortából. Nem csoda, hogy a 7 könyv és 8 film után a rajongóknak még több kellett. Ezt a hatalmas filmgyártó cégek is megérezték és kijött még három film “legendás állatok” néven. Az utolsó film (legendás állatok: Dumbledore titkai.) 2022-ben jött ki, ami vegyes értékeléseket ért el.(az imdb-n 6,3 csillagon áll, rotten tomatoeson pedig egy elég középszintűnek nevezhető 46%-on áll jelenleg.)

Mi mindenre képes a mesterséges intelligencia és mit engedjünk meg neki?

A mesterséges intelligencia annyira beférkőzött már az életünknek minden
berkébe, hogy jogosan tesszük fel a kérdést: hogyan tovább? Az élet vele kézenfogva megy tovább vagy szigorúan az asztalra csapunk, hogy eddig és ne tovább? 

Az NFT a nemzetközi kulturális életben, avagy kiszúrhatóak a szemek?

Az ún. web 3.0 egyik sokat vitatott eleme az NFT, tehát a non-fungible token (magyar fordításban nem helyettesíthető token), amely a digitális művészetet forradalmasító azonosító lenne. Előnyét abban látják, hogy blokkláncon tárolt adatsor, ami egyedi digitális azonosítást biztosít, ezzel igazolva egy digitális művészeti munka eredetiségét, valamint egyediségét. Kritikusai is vannak e formának, mivel könnyen másolható, a feltörése nem kizárható és egy gazdasági buborék eszköze lehet. Ettől függetlenül már magas szinten zajlana az NFT alkalmazása. Megéri?

A közösségi média és a függőség

Az appokat használó fiatalok sokkal érzékenyebbek a kritikára, illetve sokszor lépnek be/posztolnak megerősítést keresve. A folytonos megerősítésre vágyás és az aktuális trendek nyomon követése, könnyen függőségekhez is vezethet. 

Könyves közösségi oldalak I. – Bookstagram

 „A Bookstagram az Instagram egy kis szelete, csak a bibliofilok számára. Ez nem csak egy hashtag; ez egy életforma. Alapvetően egy óriási könyvklub több százezer emberrel, akik valóban megértik a könyvek iránti megszállottságodat.”

Feladta egy újabb keresőmotor - a Google továbbra is az élen

Bezár a Neeva keresőmotorja, pedig sokat vártak a Google volt alelnöke által alapított cégtől. Sridhar Ramaswamy elmondása szerint könnyebb rávenni az embereket arra, hogy fizessenek egy szolgáltatásért, mint hogy egy újra váltsanak - pláne a Google keresőjéről - tehetjük hozzá.

 

Innen a mesterséges intelligencia veszi át a stafétát?

A mesterséges intelligenciák rohamos terjedése és a rájuk épülő egyéb digitalizációs fejlesztések követhetetlen sebességgel írják át a meglévő folyamatainkat. Van, aki szerint a történelem legjelentősebb technikai forradalmának előretörését követhetjük nyomon percről percre, más világvégét predesztinál a mesterséges intelligenciák jelentőségét látva. Vajon megint az aranyközépúton találjuk a vágyott megfejtést, vagy okunk lehet hitelt adni a szélsőséges gondolatoknak? Féljünk attól, hogy holnapra kitúr a munkahelyünkről az MI? Vagy éljeneznünk kéne, hogy leáldozóban az unalmas, feleslegesnek érződő feladatok kora, és végre megvalósul a tiszta örömmel és passzióból végzett munka világa utópia?

A mesterséges intelligenciát övező hype több holmi hóbortnál: napról napra változtatja meg a rutinról alkotott, fixnek hitt gondolkodásunkat, ahogy rádöbbenünk, mi mindenre lehetünk képesek a mesterséges intelligenciával. Nem meglepő, hogy a munka világára is az internet felbukkanása és tömeges terjedése óta nem látott hatással van – ha nem még jobban.

A nagy tech cégek csökkentik a Kína függőségűket

Az utóbbi időben több hír is felrepült arról, hogy nagy amerikai technológiai cégek tervezik a termelési és fejlesztési tevékenységeiket kiszervezni Kinából más országokba. Ennek okait szeretném boncolgatni mostani írásomban. Vajon miért nem olyan vonzó már Kína? Miért vált kockázatossá Kína a nagy technológiai és gyártó cégek számára?

Előzmények: a 2018-as USA - Kína vámháború

Az ipari termelés Kínába telepítése már több évtizede zajlik. A  multinacionális cégek gazdasági érdekből előszeretettel telepítették a termelésüket alacsony bérszinvonalú ázsiai országokba, de az addig gazdaságilag és politikailag stabilnak mondható Kína volt az elsődleges szempont. Ezen okok miatt az Egyesült Államokban sok ipari dolgozó vesztette el a munkahelyét. Emiatt jutott hatalomra Donald Trump, aki a munkahelyek USA-ban tartását, valamint a kitelepített beruházások visszahozatalát ígérte.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok előző elnöke bejelentette 2018 márciusában, hogy 25%-os védővámot vetnek ki 800 kínai importtermékre. Kína megtorlásként hasonló vámintézkedéseket hozott az USA-ban gyártott termékekre. Válaszként az Egyesült Államok ez év juliusában további 279 termékre vettet ki védővámot, többek között vegyi anyagokra, félvezetőkre, motorokra és elekromos robogókra. Peking válaszként üzemanyagokra, acéltermékekre, autókra és orvosi eszközökre vetett ki büntetővámot, és panaszt tett az USA-ra a Kereskedelmi Világszervezetnél a WTO-nál.

Az internetes videómegosztás és élő stream árnyoldalai: Kihívások és veszélyek a digitális térben

A videómegosztás és az élő stream népszerűsége növekedésnek indult az interneten, azonban ezek a platformok nem mentesek az árnyoldalaktól sem. Ebben a bejegyzésben bemutatom a videómegosztás és az élő stream néhány veszélyét és kihívását, amelyekkel a felhasználóknak szembe kell nézniük.

(Majdnem) megbuktatott egy osztályt a ChatGPT

A Texas A&M University-Commerce egy oktatója azzal vádolta meg végzős diákjait, hogy utolsó beadandóikat a nem maguk írták meg. És miből következtetett erre? Megkérdezte a ChatGPT-t…

AI - nem csak a történet szereplője, hanem az írója is

A mesterséges intelligencia azokba a berkekbe is beférkőzött, amiknek az emberi kreativitás az alappillére. Ez, nem meglepő módon, reakciót csal ki az érintettekből. Sokan érzik úgy, ezután nem lesz szükség a munkájukra, vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint eddig.

Leáldoz-e a TikTok fényesen ragyogó csillaga?

A TikTok alkalmazást, még aki nem használja, az is nagy valószínűséggel ismeri
hírből. Márpedig amióta jelen van a mindennapi életünkben, mint videómegosztó közösségi szolgáltatás, nemigen telt el hosszabb időszak anélkül, hogy ne szólnának róla hírek. Mostanában éppen a betiltásáról.

Legnépszerűbb videó szolgáltatók: kinek a tolla ékesebb?

Az online videó szolgáltatások forradalmasították a tartalomfogyasztást, és az emberek számára széleskörű és változatos tartalmat kínálnak. Az online videó szolgáltatások robbanásszerű népszerűsége az utóbbi években alapjaiban változtatta meg a szórakoztató tartalomfogyasztást. A korábbiakban a televíziós műsorok és a DVD-k dominálták a tartalomhoz való hozzáférést, de ma már a streaming platformok uralják a piacot. A népszerű szolgáltatók, mint például a Netflix, a YouTube, az Amazon Prime Video, a Disney+ és az HBO Max, milliók számára nyújtanak szórakozást és kikapcsolódást. Érdemes viszont megjegyezni, hogy bár mindegyik videó megosztó szolgáltató, de az adott platformok mindegyike másban kiemelkedő és sokszor egyedi ajánlatokat is kínálnak.

Sok sakkbábu, sakktábla nélkül: 5 éves a GDPR

Kép forrása: natanaelginting (Freepik)

Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) idén május 25-én tölti be az ötödik évét, és kifejezetten vadregényes az uniós szabályozások sokaságához képest. Az európai intézményrendszerről azt érdemes tudni, hogy akkor is folytatják a tárgyalásokat, amikor már megvan az elfogadáshoz szükséges többség az egyes testületekben, annak érdekében, hogy minél nagyobb elfogadása és legitimációja legyen az EU-s szabályozásnak. A GDPR ebből adódóan és a komplexitása miatt is egy félig-meddig befejezetlen rendelet, ami egyszerre fejt ki egy 1,6 milliárd eurós hatást a piacra, miközben sokszor elégtelenül védi az európai állampolgárok személyes adatait. Ez az öt év egyben megmutatja a döntéshozatali rendszer gyűröttségét és rugalmasságát is. A GDPR kinőtte magát egy láthatatlan sakktáblává, ahol a civilszféra, a techcégek és a kormányzati ellenőrzőszervek párhuzamosan egy olyan négyoldalú játékot játszanak az európai intézményrendszerrel, amelynek szabályai lépésenként változnak.

A GDPR szabályainak állandósulása nem lesz egy könnyű út, és kétséges, hogy a következő 5 évben megvalósul egy olyanfajta harmonizáció, ami a lent kifejtett problémák mindegyikét megoldja. Egyrészt az általánosság értelmében mindig lesznek benne mozgó és sokszor újraértelmezendő passzusok, másrészt a technológiai fejlődés, az AI megjelenése és az egyre inkább bonyolódó nemzetközi jogi helyzet bármely jogszabályegyüttes számára nehézségeket szül. A megfelelési kényszer a cégek számára a transzparencia, a folyamatos tréning és a bizalom fenntartása területein kristályosodik ki. A GDPR továbbá az EU egy olyan eszköze, amely gyökeresen megváltoztatja más országok viselkedését is és egy fokozatosan összefonódó rendszert épít ki. Míg egyes országok éppen ez ellen küzdene (Egyesült Királyság), addig más országok megpróbálnak az uniós szabályozáshoz hasonló törvényeket alkotni (Egyesült Államok, India).

Léken szivárgó adatink védelmezője: a titkosítás illetve egyéb óvintézkedések.

 

A titkosítás bármely formája, mint egy gát védi adatainkat afelől, hogy azok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A titkosítás elengedhetetlen lételeme az online világnak. Adatainkat több módon is kénytelenek vagyunk védeni, máskülönben kiszolgáltatottá válunk az adathalász (idegen szóval: phising) alkalmazások számára. Nem elegendő számítógépünkön aktiválni a tűzfalat, vírusirtót telepíteni. Érdemes olyan programokat használni, amikről tudjuk, hogy megfelelő módon kezeli adataink biztonságát, korszerű titkosítást alkalmaz. Továbbá elkerülni az olyanokat, amelyek visszaélnek az adatainkkal, netalán kiszolgáltatják kereskedelmi célokra valamely harmadik félnek. A levelező alkalmazások terén a Google előrelépést tett a kliensoldali titkosítás bevezetésével vállalati ügyfeleinek számára. Ezzel szemben visszalépésnek minősül és ellenszenvet vált ki az online iparág szemében Nagy-Britanniában lassan elfogadott Online Safety Bill. Amely az emberek megfigyeléséhez ad lehetőséget a titkosítás lazítása révén. A kvantumszámítógépek színre lépésével új fegyvert adhatunk a hackerek kezébe, amivel az eddiginél sokkal hatékonyabban módszerekkel törhetnének fel rendszereket. Többek közt ezt is tesztelik tudósok. Viszont aggodalomra nem adnak okot. Mivel hosszabb kulcsok használatával vagy posztkvantum-titkosítás alkalmazásával teljesen kivédhetőek lesznek ezek a támadások. Orwell 1984 című regényéből ismert "Nagy Testvér" valóban szemmel tart minket. Legyen az a kormány vagy egyéb nagy vállat. A 21. században az egyik legértékesebb tulajdonunk az adataink, amikre mindenki éhezik. Törekednünk kell arra is, hogy ne csak passzívan hagyatkozzunk az egyes programok titkosítási módszereire. Hanem önkéntesen se fogadjunk el minden adatvédelmi és általános szerződési feltételt, sütiket, ne adjuk meg az email címünket az összes honlapnak és ne engedélyezünk hozzáférést a különböző applikációknak minden adatainkhoz.

Cancel culture - lehet saját véleményed?

 Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a cancel culture jelensége, illetve a politikai korrektség. Ma már szinte naponta olvashatunk valami olyan témáról, ami ehhez kapcsolódik. De mi is ez a jelenség, és hogy nyilvánul meg? 

Élő beszélgetés valós idejű fordítása - valóra válik-e egy futurisztikus álom?

Az egyik leghasznosabb fejlesztés lenne, ha a kiterjesztett valóság technológiája képessé válna áthidalni a bábeli zűrzavart. Hol tart most ebben a Google?

 

 

 

Nem a Pornó Rossz, Csak Az Emberi Fajt Kell Kiírtani

Pontosan tudtam mire vállalkozok amikor ezt a témát választottam, még úgy is hogy diáktársam javára lemondtam egy másik, karakterhű témáról.  Szerény személyem azon áldott indivídumok közé tartozik akik teljes mértékben immunisak mindenféle szexuális gondolattól és vágytól, így a lehető legcinikusabb és leglenézőbb módon vizsgálhattam meg a mai ember problémáit. 

Az orosz cenzúra szigorítása

 A Roskomnadzor egy orosz ügynökség, ami egy blokklistát vezet, és több mint 1,2 URL-t ellenőrzött le. Ezáltal jól működik az orosz propaganda, és így csak azok az információk jelenhetnek meg Oroszországban, amik nincsenek a kormány ellen. Emellett az Oculus rendszer naponta 200000 képet ellenőriz, és kiszűri a rendszerellenes képeket. Amióta az orosz hadsereg bevonult Ukrajnába, azóta egyre több ember lép fel Oroszországban a kormány ellen, és ennek következtében egyre több embert visznek börtönbe. Mivel ősztől Putyin mozgósítja a népét a háborúba, ezért egyre több ember hagyja el az országot. Ott sok nyugati média weboldal és a független orosz média is tiltva van. A nyugat éppen azon dolgozik, hogy korlátozza az orosz propaganda álhíreket, és ott is terjednek a valós hírek a világról. Az orosz hatóságok éppen ez ellen vannak, mert nem akarják beengedni a nyugati híreket, különösen azokat nem, amik rossz színben tüntetik fel Oroszországot. Ennek ellenére az orosz nép igyekszik kerülő úton hozzájutni a külföldi hírekhez, és éppen ezért töltötték le a VPN-t (Virtuális Magánhálózat), ami biztosítja a szabad információ-hozzáférést. Az orosz propaganda már az oroszok által elfoglalt ukrán területekre is elterjedt. A műholdak is blokkolták időnként az ukrán adásokat. A "Tobol" nevű rendszerek könnyen blokkolhatják a Starlink műholdakat, ami könnyen befolyásolhatja az ukrán adásokat.

Most akkor hogyan használják a fiatalok a közösségi médiát?

2023 tavaszán két nagy volumenű kutatás tett kísérletet arra, hogy feltérképezze, a magyar tinédzserek hogyan, mire és milyen tudatossággal használják a közösségi média platformokat. Átfedés van a kettőjük által közölt eredményekben, noha nem sok. Az viszont egyértelműen látszik, milyen fontos jelenségről van szó.

Ki a legrosszabb az adatvédelmi törvények betartásában?

Kép forrása: Freepik

A GDPR körüli sok változtatás és probléma ellenére az EU országai elég aktívan osztogatják a büntetéseket a tech-cégeknek. Nemrég a Meta kétoldalról is érezte a GDPR terhét, egyrészt sorozatos büntetéseket kapott, másrészt a transzatlanti adatcsere helyzete is eléggé költséges nekik. Hír volt még, hogy a generatív AI eszközök is betiltásra kerültek, vagy éppen elbírálás alatt állnak több EU-s országban, illetve hogy az Európai Bíróságok rendezték a sérelmi díjak helyzetét az állampolgárok adatvédelmi jogainak megsértése kapcsán. Mégis hogyan befolyásolja a GDPR mind a piacot és az innovációt, és miért is éri meg ez az egész piackorlátozó rendelet az európaiaknak?

Az Álhírek Árnyéka, Politikája, Hordozói, Ellenszere

Az álhírek behálózzák a mindennapi életünket, a félelem tőlük mégis egy új jelenség. Egy évtizede egy mai álhír csupán egy médiahack lett volna, egy jó buli arról, hogyan sikerült átverni a fősodratú médiát. Ma azonban sok mindent használnak az álhírekre, csak a jó buli kifejezést nem. De mennyire racionális ez a félelem? Mennyire szővik át az álhírek a mindennapi életét az átlagos felhasználóknak? Honnan jöttek az álhírek, és miért? Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az átlagfelhasználóban a téma kapcsán. Ugyanakkor a felhasználókon túl a nemzetbiztonság számára is kiemelkedő fontosságú az álhírek tanulmányozása, hogy megfelelően tudjanak reagálni a jelenségre, legyen annak terjesztője Trump, vagy a kibernetikai hadviselésre szakosodott orosz trollfarmok. A fokozott kutatás, ami jelenleg a témában zajlik tehát nem indokolatlan, sőt. Az Ai forradalma által lehetőség nyílik olyan szintű finomhangolására az álhíreknek, ami kérdéses, hogy egyáltalán kiszűrhető lesz-e. Ugyanakkor kísérletek bizonyítják, hogy a felhasználók képezhetőek. Ez a kettősség pont annyira tartja bizonytalanságban az egész témát, mint az álhírek a világot

A technika érted van - nem pedig fordítva!

A mindennapjainkat teljesen behálózzák az online tér történései. Megállás nélkül használjuk a közösségi médiát és online intézzük egyéb teendőinket is. Egyre többen fordulunk internetes forrásokhoz ha a világ híreiről szeretnének tájékozódni és a egyéb ügyeinket is - ide értve például a könyvtári szolgáltatások bizonyos részeit is - egy gombnyomással, otthonról intézzük.
Mindennek megvan a hasznos oldala az életünkre nézve, de a folyamatos online-lét veszélyeket is magában hordoz, kortól függetlenül oda kell figyelnünk mit és mennyit keresünk a neten.

Az Amerikai Pszichológus Társaság elsőként dolgozta ki a fiatalkorúak közösségi média-fogyasztási iránymutatását

A világszinten legnagyobb pszichológusközösség az elmúlt években tapasztalt bírósági ügyek száma és jellege miatt rukkolt elő a javaslattal. Ezek során egyre többször vetődött fel a közösségi média használatának hatása a fiatalok mentális állapotára. Az ajánlások egy felkészítő csomagot takarnak, amely egyfajta gyorsképzést jelenthet a fiatalok számára.

2023 májusára jutott el odáig az Amerikai Pszichológusok Társasága (APA), hogy írásban fogalmazzon meg egy ajánlást a fiatalok közösségi média-használatára. A javaslat publikálásakor kihangsúlyozták: a közösségi média jelenségét nem tartják ártónak, sem jótékonynak, egyszerűen a megfontolt, tudatos használatát tartják kívánatosnak a fiatalok mentális egészsége miatt. Továbbá nem emelnek ki egyes közösségi média oldalakat, vagy tesznek különbséget közöttük.

Aludt az elmúlt 24 órában?

Vérvizsgálattal szűrnék az álmos gépjárművezetőket

Ausztráliában fejlesztettek ki egy új vérvizsgálati protokollt, amely során megállapítható, hogy aludt-e a vezető az elmúlt 24 órában. 

A kutatók szerint a vizsgálat két éven belül órára pontosan meg fogja állapítani az aktuális alvásmennyiséget, és elindulhat a tömeges mérés.

Maga az OpenAI vezérigazgatója kéri, hogy szabályozzák a mesterséges intelligenciákat

Nem mindennapi jelenség, hogy egy úttörő technológia gazdája kér hatósági szabályozást a saját termékére. Amerikában mégis megtörtént: a ChatGPT-t alapító cég vezetője a közelgő választások miatt sürgetné a mesterséges intelligenciákra vonatkozó szabályokat. Ezzel szemben az Európai Unióban már 2020-ban felismerték ennek fontosságát. 

Vádlott, álljon fel!

Az Európai Parlament (EP) szakbizottságai elfogadták a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására vonatkozó első uniós szabályozás megalkotását célzó tárgyalási álláspontjukat. Ennek részeként amelyben új átláthatósági és kockázatkezelési kötelezettségeket írnának elő az emberközpontú és etikus európai fejlesztések biztosítására – írja az MTI.

Gyerekek és az interneten rájuk leselkedő számos veszélyforrás

Bárki, aki huzamosabb időt tölt el az interneten, kétséget kizáróan találkozott már olyan jelenségekkel, amelyek valamilyen szinten veszélyeztették a mentális jólétét, kihatással voltak fizikai közérzetére. Az internet gyors fejlődésével viszont ma már nem csak az idősebb korosztályok, hanem a fiatal és kiskorúak is szinte mindennapos jelleggel használják azt. Ezzel az egyetlen probléma az, hogy míg egy felnőtt tisztában van, az internet árnyoldalával addig egy kiskorú nem feltétlenül rendelkezik olyan tudással és eszközökkel, amelyekkel ő is képes lenne ellene védekezni. A legtöbb fiatalkorú internetező tisztában van ezekekkel a veszélyekkel és a szükséges segítséggel, könnyen és egyszerűen képesek azokat kivédeni és hatékonyan védekeznek ellenük.

intelligencia a készít mesterséges ilyen bárkinek fantasztikus

Már tudok olvasni rajzolni

Ha valaki nem érti a matekot, elmegy egy matektanárhoz. 

Ha valaki nem tud angolul, beiratkozik egy nyelvtanfolyamra.

Ha valaki nem tud rajzolni, akkor azt mondja:

- Nem tudok rajzolni.

Én sem tudtam rajzolni. Eddig. Már tudok. Sőt, egy interneteléréssel egyre több mindent tudok. Most már csak arra kell vigyáznom, hogy ezentúl soha ne képzeljem el, hogy nincs számítógépem, laptopom, telefonom, internetelérésem, áramom. Lakatlan sziget, hess!

Könyvtárak a közösségi oldalakon

A könyvtárak a XXI. században kiléptek a négy fal közül, hogy közelebb kerüljenek az olvasókhoz. Érhetjük ezt szó szerinti értelemben is hiszen számtalan kezdeményezés szól arról, hogy a könyvtárak parkokban és más közösségi tereken kihelyezett programokat szerveznek, de más módokon is próbálnak közelebb kerülni a lakossághoz, például a közösségi média felületein keresztül.

Money Shot : Szexről s Jogról

 A tanárúr ajánlására megnéztem a Money Shot : The Pornhub Story című dokumentum filmet, ha már pornó és internet a témám.  Alapból én azt mondom hogy szex pozitív hozzáállásom van az élethez, még úgy is hogy fura úgy tekinteni az emberekre mint szexuális személyek.  Röviden a film bemutatja a szexmunkásokat a mai világban, a szexmunka nehézségeit, és a jogi bukfenceket amik rá lettek kényszerítve a munkásokra.

Az orosz műholdas blokkolások erősödése

 Oroszországban folyamatosan történik az internet blokkolása. Már többször is kiléptek a globális világhálóból, és korlátozva van náluk a szabad információkhoz való hozzájutás. Áprilisban az oroszok már az ukrán területeken is próbálják korlátozni az internet-hozzáférést a "Tobol" nevű rendszereikkel a Starlink műholdakon keresztül.

Adatmegosztás kihívásai és lehetséges megoldásai az iPhone és más készülékek között

Az okostelefonok és más mobilkészülékek elterjedésével az adatmegosztás elengedhetetlen szerepet játszik a mindennapi életünkben. Azonban az adatmegosztás folyamata nem mindig egyszerű, különösen akkor, ha különböző márkájú és típusú eszközöket használunk. Az adatmegosztás az iPhone és más készülékek között gyakran okozhat nehézségeket, különösen akkor, amikor zenéket, képeket vagy videókat szeretnénk átvinni az eszközök között. Ebben a blogbejegyzésben megvizsgáljuk ezeket a megosztás problémáit, valamint bemutatunk néhány hatékony megoldást, amelyek segítségével könnyen és zökkenőmentesen oszthatjuk meg ezeket az adatokat.

A mesterséges intelligencia elveszi a munkád – most éppen kiét?

Ugye ismerős a klasszikus vicc: Mit kérdez a frissen végzett bölcsész a frissen végzett informatikustól? – Nagy menüben adhatom?

Ismeretes, hogy a ChatGPT alkalmas programkód-írásra, sőt vannak kifejezetten kódírásra betanított nyelvi modellek, szóval lehet, hogy fordul a kocka?

Mesterséges intelligencia, a mesteri imposztor - szerzői jog és munkaerőpiac

A mesterséges intelligencia napjainkra szinte megkerülhetetlenné vált. Nem csak a science fiction berkeiben találkoz- hatunk a kifejezéssel, mára már minden- ki látott ilyet, hallott róla vagy akár hasz- nálta is valamelyik modellt. Bár még ko- ránt sem járunk ott, hogy az AI átvehetné felettünk a hatalmat, megjelenése renge- teg lehetőséget kínál és megannyi prob- lémát is okoz. Ebben a cikkben két na- gyobb kérdéskör vetődik fel igazán: ki- válthatja-e teljesen az emberi munkaerőt a mesterséges intelligencia és elterjedé- se hogyan befolyásolja a szerzői jog sza- bályozását. A munkaerőpiacon már lát- hatjuk a beszivárgást, és ahogy egyre jobbak lesznek az AI-modellek, egyre több feladatot el tudnak végezni, nem meglepő, hogy egyre nagyobb lesz a feléjük táplált bizalmatlanság is. A szerzői jog szempontját nézve több "kisebb", de felettébb fontos kérdés merül fel. Hogyan tudjuk biztosítani a valódi, emberi alkotók szerzői jogait a mesterséges intelligencia tolvajkodásával szemben? Hogyan tudjuk meg- állapítani, hogy egy alkotás valóban ember alkotta mű? Lehet-e jogvédett, és kell-e jogvédettnek lennie az AI-eszközök által készített alkotásoknak? Az AI-művészettől kezdve, a könyvkiadásban és felsőoktatásban való megjelenésén keresztül, egészen a legutóbbi mesterséges intelligencia által állított problémákig - nézzük, hogy is áll most a helyzet.