keresés

2019. április 23., kedd

Múzeumok a fotelből

Kapcsolódó kép
A világ legszebb alkotásai se érnek semmit talán ha nem láthatjuk őket. De eljutni a Louvre-ba vagy a Metropolitán múzeumba nem mindenkinek lehetséges. Ma már viszont el se kell hagynunk talán a fotelünk éljünk bárhol is a világban, hogy körbejárhassuk a legnagyobb kiállításokat is akár. Az internet korában ingyen és utazás nélkül online is megtekinthetjük őket.

Mióta?

Minden 1993-ban kezdődött a nonprofit MOCA vagyis a Museum Of Computer Art honlappal, amit  Don Archer és Bob Dodson készített el akik maguk is művészek. Az oldal megalakulásakor rengeteg alkotó adta áldását, hogy képeik megjelenhessenek az interneten. Az oldal a mai napig is üzemel képtára pedig egyre csak növekszik. Az oldal működésében önkéntesek segítenek akik szintén a weboldalon tudnak jelentkezni mint HTML kódoló vagy honlap készítői tapasztalata vagy jártas a művészetekben.


A világ legnagyobb képtárai

Ma már az internet által képek százezreit láthatjuk. A neves galériák masszív online elérhető képanyagai bárkihez elérhetnek a világon. Például a Louvre online túráján átélhetjük milyen lenne valóban az alkotások között járni. De online képtárat tart fenn még a Guggenheim Múzeum, British Múzeum vagy a Metropolitan
A digitalizása ezeknek a képeknek az alkotások védelmét is szolgálja ezáltal valóban örök életet nyernek ha valamiképpen az eredeti elpusztulna illetve régen rengeteg pénzbe került volna mindegyik múzeumot személyesen felkeresni.
De hátrány is származhat belőle? 

Egyenlőre úgy látszik a múzeumok nem szenvednek veszteséget az online ingyenes közzététellel. Sőt azzal, hogy jobban belátható a képtáruk a látogatók gyakran még lelkesebben érkeznek hogy élőben is láthassák az alkotásokat. A digitális világ fejlődésében fontos, hogy a múzeumok szerepe is formálódjon. És elsődleges szerepük még mindig hogy a művészeteket minél több emberhez eljutatthassák. Ehhez pedig az internet a legmegfelelőbb platform napjainkban.

Források:

2019. április 16., kedd

Tévedésből egy magyar álhírgyárat támogatott a Google

Megvonta az Origo portáltól 16 millió forintos támogatását a Google - hozta le a konkurencia Magyarországon. Egy nemzetközi sajtóvédelmi szervezet hívta fel az amerikai mamut figyelmét arra, hogy nem éppen egy olyan oldalról van szó - hiába tartozik itthon a legolvasottabbak közé -, amely valós információkkal igyekszik kiszolgálni népét. Ez nem volt mindig így.

A könyvtár szerepe az intellektuális közösségi életben

Napjainkban egyre inkább terjed a digitalizált információ, a különféle kommunikációs technológiák és nagy kapacitású számítástechnikai eszközök. Az információs társadalomban nagy mennyiségű adat keletkezik, aminek hatására a tudományos kutatás is változásokon megy keresztül: ezt leginkább a kutatók érzékelik, akiknek új kihívásokkal kell szembenézniük. Az adatintenzív tudomány (kutatás) következtében olyan új tudományágak is létrejöttek, mint például a digitális bölcsészet, amely egy hagyományosan könyvtár-intenzív kapcsolatokkal bíró területet vesz birtokba. Ezt a folyamatot a kutatás negyedik paradigmájaként kutatás 2.0-nak nevezik. A kutatás 2.0 arra ösztönzi a kutatókat, hogy osszák meg az általuk létrehozott adatokat a nyilvánossággal.

Hogyan néz ki a kiközösítés és zaklatás a jövőben?

Gyermekközösségben direkt illetve indirekt módon előfordulhat a kiközösítés valamelyik formája. Ez olykor enyhébb formában mutatkozik, de durvább esetekre is van példa. A konfliktusban a kiközösítő(k) és a kiközösített(ek) vesz részt. A kiközösített személy valamilyen okból a egy csoport ellenségévé válik. Az indok lehet pl. külső megjelenés, egy adott csoporttól eltérő viselkedésforma avagy a lelki instabilitás is ide tartozhat. Ezeket a számkivetett gyermekeket főként szóbeli, sőt gyakran testi bántalmazás is érheti. Legalább is eddig csak ez érhette őket…

2019. április 15., hétfő

Amazon profitjának növekedése

Jelentősen nőtt az Amazon bevétele és profitja
Képtalálat a következÅ‘re: „amazon grafikon”A 60,5 milliárd dollárról  a tavaly év utolsó három hónapjában mintegy 20 %, az elemzői várakozásokat meghaladva 72,4 milliárd dollárra emelkedett az Amazon nettó árbevétele. A vállalat üzemi árbevétele a 2017-es 2,1 milliárd dollárral szemben 2018 negyedik negyedévében 3,8 milliárd dollár volt. A cég nettó nyeresége az egy évvel korábbi 1.9 millió dollárról 3 milliárd dollárra nőtt, ami részvényként 6,04 dollárt jelent, a 2017 negyedik negyedévében elért 3,75 dolláros részvényenkénti profittal szemben.
Tavavaly egész évben a nettó vállalat nettó bevétele 31 százalékkal 232,9 milliárd dollára bővült, üzemi eredménye pedig az előző évinek több, mint a háromszorosára 4,1 millió dollárról 12,4 milliárd dollára emelkedett. Az Amazon 2018. évi nettó nyeresége 10,1 milliárd dollárra ugrott, ami részvényenként 20, 14 milliárd dollár profitot jelent.
Egy évvel korábban a cég 3 millárd dollár nyereséget termelt, ami részvényenként 6,15 dollárnak felet meg.

Tavaly elképesztő számokat produkál az Amazon
Képtalálat a következÅ‘re: „amazon grafikon”A világ leggazdagab emberként zárta az évet Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa. Most kiderült, hogy milyen őrült mennyiségű rendelés érkezik csak az Amazon szolgáltatáson keresztül. A legnépszerűbb termékek között van egy igen meglepő is.
Az Amazon 2017-ben folytatta a világ online piacának meghódítását.Hogy pontosan milyen óriási mértéket ölt az Amazon térnyerése, arra a Január 2-án kiadott sajtóközlemény világít rá igázan.Ebből kiderül, hogy az Amazon Prime szolgáltatáson keresztül a vállalat.

  • 5 milliárd terméket értékesített
  • 100 millió terméket vitt ki ingyen
  • az USA iránítószámainak kétharmadára szállított legalább egy terméket.
A siker meglátszik a vállalat részvényein is, ugyanis egy év alatt a 753 dolláros árfolyamról az Amazonrészvények 1190 dollára emelkedtek. Jeff Bezos vagyona 99,8milliárd dollár.
A világ egyik vezető internetes kiskereskedése az amerikai Amazon.com az idei első negyedévben vártnál nagyobb 29 százalékos adózott eredménynövekedést ért el elsősorban a hazai és a tengerentúli eladásainak a növelése révén.
A New York-i tőzsdén zárása után közölt adatok szerint a cég adózött eredménye 143 dollár, részvényenként 34 cent lett az egy évvel korábbi 111 millió dollár, részvényenként 26 cent után. A szakértők 32 cent részvényarányos eredményre számítottak.
A cég bevétele 37 százalékkal 4,14 milliárd dollára emelkedet az egy évvel korábbi 3,02 milliárdról. Az elemzők 4,09 milliárd dollár bevételt vártak

Források:

Online könyvkölcsönzés

Az online kölcsönzés sokak szerint a könyvtárak jövőjét jelenti, de vajon tényleg így van? A XXI. századra elindult informatikai forradalom a gyorsan terjedő információt preferálja, így a felhasználók gyakrabban keresnek rá az interneten a szükséges információra, minthogy maguk keressék ki az adott dokumentumból. Logikus lépésnek tűnik tehát, hogy a könyvtárak alkalmazkodnak ehhez az igényhez a lehetőségeikhez mérten és digitalizálás útján online adatbázisokban teszik elérhetővé a kölcsözhető dokumentumokat, időt spórolva ezzel a felhasználónak.
Online katalógus
A legtöbb könyvtárban mára már elérhető online katalógus, ami több szempontból is előnyös az olvasók számára. Egyrészt segíti keresést, mivel nem szükséges bemenni a könyvtárba, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy a dokumentum megtalálható ott, valamint lehetőséget biztosíthat előjegyzésre is, biztosítva ezzel a dokumentumhoz való hozzáférést. továbbá a kölcsönzés hosszabítását. Jó példa erre az ELTE online katalógusa, amely felhasználóbarát módon van kialakítva és egyszerűvé teszi a keresést, akár tárgyszavakkal is, valamint E-könyvek is elérhetőek az oldalon.
Magyarországi példák
A legrégebbi online dokumentum adatbázis az országban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), mely 2001-ben jött létre az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztése által. Bár a hosszútávú célok ELDORADO (Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára), mely a kereskedelmi forgalomban nem kapható, jogdíjmentes dokumentumok megosztására lett létrehozva. Bár több mint 5 millió dokumentum érhető el az oldalon, a fejlesztés megakadt a béta szakaszban forrás hiányában.
között szerepel a teljes állomány digitalizálása, a folyamat lassan halad, de mára így is több mint 150000 dokumentum érhető el az oldalon és több tízezer ember látogatja havonta. Ehhez kapcsolódóan jött létre szintén az OSZK által az


Android - veszélyes, vagy biztonságos?

Szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna arról, hogy az android szivárogtatja a felhasználó adatait, főleg talán a Huawei esetében emlegették. A Play áruházban rengeteg olyan alkalmazás van, ami veszélyes lehet a felhasználók adataira nézve, amit olyan hackerek készítettek, akiknek célja minél több adatot kicsalni gyanútlan áldozatuktól. 

Veszélyes applikációk
A Trend Micro jelentésében azt írja, hogy 29 alkalmazásra hívja fel a figyelmet, amik vírust tartalmaznak. Ezeket a Play áruház természetesen törölte, de így is sokan letöltötték már őket. Ezek főleg fotószerkesztő appok voltak, amiknek egy része a letöltés után elérhetetlenné váltak, így tulajdonosuk nem tudta őket törölni. Természetesen ezek nem csak Androidos telefonokra veszélyesek, az iPhone-ra is legutóbb 14 játékot találtak, ami vírusos lehetett. Egyéb érdekesség, hogy 2018-ban 700.000 kártékony appot lőtt le a Play áruház.

PHA statisztikák
A 2018-as évben az alkalmazások 0,04%-a kapott potenciálisan veszélyes applikáció besorolást, ami talán soknak tűnhet a 2017-es 0,02%-hoz képest, de ennek a növekedésnek az az oka, hogy a google a kattintással csaló applikációkat is a PHA alá vette, ezek régen csak szabálysértő applikációknak minősültek. Ha ezeket nem vonták volna bele, akkor azt láthatjuk, hogy csökkent a veszélyesnek titulált appok száma, nem is kevés, 31%-kal. Statisztikák szerint ezek az appok kb 31.000.000 letöltést éltek meg, melyek közül a kattintásos csalással operáló appok mintegy 55%-át tették ki ezeknek az appoknak.

Pozitívum azonban, hogy a biztonsági frissítést 2017-hez képest egyre többen kapták meg 2018-ban ami által biztonságosabb a google áruház is, illetve az etikus hackereknek, akik egy-egy hiányosságra és hibára hívják fel a fejlesztők figyelmét, kb 3.000.000 dollárt fizettek ki, ezzel is erősítve a védelmet.


Források:

2019. április 14., vasárnap

Az Amazon sokszínűsége

Az Amazon digitálisra is vált
Az amazon.com az elmúlt  év során tkéletesítte a postai szolgálatokon keresztüli átküldést, most viszont úgy dönt, hogy beszáll az ITunes vezette digitális versenybe. Az online társaság elmaradt a digitális zeneárúsítás versenyében. Az Amazon 15 milliárd dolláros éves forgalmának, több a mint fele származik DVD-k, CD-k és könyvek eladásából, a hirtelen sürgőssé vált digitális program keretein belül a társaság megindította az Mp3 digitális zeneboltját, a Kindle e-booktárát. 
A The New York Times cikke szerint az Amazon elérte az első fázis végét; a tavaly év végén beindított Kindle mellett a digitális zenebolt is sikerrel vette az akadályokat. Annak ellennére, hogy évek óta  keringenek pletykák a fejlesztésről, a táraság vezetői maguk is meglepődtek a nagy lemeztársaságok hatékony együttműködésén, mely nem utolsó sorban azért olyan jelentős, mert az Amazon erős alternitívát kínál az AppleITunes szolgáltatásával szemben a digitáliszenepiacon.
A legnagyobb áttörést a digitális piacon azonban mégis az Amazon Unibox átalakítása jelentheti, hiszen több, mint 30 ezer megvásárolható, illetve mozi-és tévéfilm csak a Microsoft operációs rendszert használó számítógépekről és Windows Media Playerrel játszható le.

Az Amazon drónokkal való szállítattás

Drón:Pilótanélküli, távirányított, repülni képes eszköz
Az olcsó játékhelikoptertől a drágábbquadroceptereken át több milliü dollár értékű, programozható eszközig bármit tekinthetünk drónnak. Drónt használ a hadsereg is, akár felderítésre, akár egyéb műveleti célból. Alapvetően a pilóta nélküli repülő fejlesztés a 20. század elején kezdődött, ám komolyabb szerepe a II. vh. után kezdett folyamatosan kialakulni.

Személyes veszélyek a Facebookon - fotók közzététele


A személyiségi jogok körébe tartozó egyik alapvető jogosultság a személy képmásához fűződő joga. Ennek kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen feltételekkel készíthető valakiről fénykép, szükség van-e ehhez az érintett személy hozzájárulásához. Szintén felmerül, hogy az elkészített felvétel miként használható fel.


2019. április 12., péntek

Új irányelvek az uniós szerzői jogban



Az Európai Uniós szerzői jogi szabályozással kapcsolatban az elmúlt hónapokban nagyon sok írás jelent meg a különböző online portálokon. Ennek oka a szerzői jogi szabályozás új módosítása, amelyet 2019. március 26-án az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők 348 szavazattal, 274 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadtak el, és amelyet sokan azért bírálnak, mert szerintük egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát és korlátozzák az önkifejezést.
A végső szavazásra eredetileg januárban került volna sor, de az EU-tagok közül is többen ellenezték az irányelvet. A kérdésben nem csak az EP frakciók, hanem maguk a nemzeti delegációk is megosztottak voltak. Ekkor újra elindultak a tárgyalások a képviselők, a platformok és a jogtulajdonosok között. Elindult egy online petíció is, ami a törvényjavaslat visszavonását követelte, és amit mintegy 5,1 millió EU-s állampolgár írt alá. Ezek után mindenki azt várta, hogy megváltoztatják a javaslatot és kiveszik belőle a legtöbb vihart kavart 11. és 13. cikkelyt, de végül nem ez történt.

A vitatott 11. és 13. cikkely

A szerzői jogi irányelv 11. cikkelye lényegében engedélykötelessé tenné a vállalatok – például a Google – számára azt, hogy egyes médiatartalmakra építsenek szolgáltatásokat. A Google News például kizárólag a friss cikkeket, híreket gyűjti össze, a Google mégsem fizet semmilyen díjat a kiadóknak. Igaz, cserébe a cikkeknek rövid bevezetőjét mutató szolgáltatás forgalmat terel a kiadók oldalaira.
A szerzői jogi irányelv 13. cikkelye a felhasználókról a platformokra teszi át a felelősséget a feltöltött tartalommal kapcsolatban, vagyis ha szerzői jogsértés történik a YouTube-on, a YouTube tulajdonosainak kell büntetést fizetniük érte. A platformoknak kettős kötelességük lesz. Egyrészt a felhasználóik által megosztott tartalmakra vonatkozóan kötelesek minden licencet beszerezni, másrészt kötelesek a legmagasabb sztenderdeknek megfelelő szűrőrendszereket beszerezni, amik megakadályozhatják a jogsértést.


Forrás: youtube.com

Az új irányelv célja

Az új irányelv célja, hogy a szerzői jogi törvényekben foglalt jogok és kötelességek az interneten is érvényre jussanak, és az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, zenészeknek és hírszolgáltatóknak.
Az új jogszabály törekszik arra, hogy az internetes szólásszabadság továbbra is fennmaradjon. Például továbbra is lehetővé teszi rövidebb újságcikk-részletek megosztását a Google News listáján vagy a Facebookon. Továbbra is fel lehet tölteni védett tartalmakat idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából, így a GIF-ek és mémek is megoszthatóak maradhatnak. Emellett a kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat továbbra is elérhetik szöveg- és adatbányászat céljából.
A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának. Azok a tartalommegosztó szolgáltatások, amelyek kevesebb, mint 3 éve vannak jelen az EU területén, és 3,1 milliárd forint alatti a jövedelmük a szűrő algoritmus beszerzése nem vonatkozik. Nekik csak a licenc beszerzésére, valamint a gyors reagálásra kell odafigyelniük. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Érvek pro és kontra

Axel Voss német néppárti jelentéstevő egyetért az új irányelvekkel, mivel szerinte bizonyos vállalatok eddig anélkül tettek szert hatalmas bevételre, hogy tisztességesen javadalmazták volna azokat a kreatív iparágban dolgozó embereket és újságírókat, akiknek a munkájából megéltek. Az európai alkotók szervezete szintén kiállt a javaslat mellett. Az article13.org weboldalon, valamint az INSIGHT13 nevű hírlevélen keresztül igyekeznek elmagyarázni a felhasználóknak, mit is jelent pontosan az új szerzői jogi irányelv, és milyen hatása lenne a mindennapokra. Tamás László, a Viddo közösségi videomegosztó platform alapítója szerint az új irányelv innovációpárti, valamint fair a tartalomkészítőkkel szemben. Az EU politikusainak döntését üdvözölte az Artisjus is. Mint azt Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója elmondta, az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi.
Ugyanakkor Németországban a plenáris ülést megelőző hét szombatján több tízezer ember vonult az utcákra, hogy tiltakozzanak az új irányelv ellen. Münchenben mintegy negyvenezren vonultak utcára, Kölnben tízezer, Hamburgban hatezer és Hannoverben körülbelül 3200 ember fejezte ki tiltakozását. Szolidaritása jeléül a német nyelvű Wikipedia is leállította oldalát.
Susan Wojcicki, a YouTube videómegosztó vezérigazgatója egy blogbejegyzésében arról írt, hogy az EU-s szerzői jogi tervezetet az olyan platformokon, mint a YouTube lehetetlen betartani, mivel a YouTube-nak sem technológiai, sem pénzügyi lehetősége nincs arra, hogy ezeknek a feltételeknek eleget tegyen. A videómegosztóra percenként 400 órányi tartalmat töltenek fel a felhasználók és egy ilyen mennyiséget lehetetlen a platform számára azonnal és hatékonyan ellenőrizni. Wojcicki a Despacitót hozta fel példaként. A videoklip esetében a hanganyagtól kezdve a közzétételig több szerzői jog is érvényben van. Bár a YouTube többükkel is szerződést kötött a nekik járó jogdíjakkal kapcsolatban, a jogbirtokosok egy részének kilétéről továbbra sem tudni semmit. Vagyis a 13-as cikkely miatt blokkolni kellene az ilyen videókat, hogy biztosan ne történjen jogsértés. A YouTube indított egy mozgalmat is a tervezet ellen és arra kéri a tartalomkészítőket, hallassák a hangjukat a #SaveYourInternethashtag segítségével.


Forrás:hvg.hu

A Google egy egész oldalas hirdetésben fejtette ki, hogy bár üdvözlendőnek tartják a sajtó munkájának védelmét, attól tartanak, hogy mindez jelentősen csökkentheti az online keresésben fellelhető híreket. Mivel a kiadók pénzt kérhetnének a megjelenítésért, a Google-nek ki kellene abból vennie például az indexképeket vagy az ajánlók szövegét. Emiatt, ha bevezetnék a törvényt, a Google kereső találati oldala olyan lenne, mint egy „szellemváros”.

A digitális lábnyom


A digitális lábnyom minden olyan akaratlanul vagy szándékosan hagyott lenyomat a neten, mely alkalmas arra, hogy információval szolgáljon rólunk.
Melyek ezek a digitális lábnyomok:

  • online vásárlásaink, 
  • a használt weboldalak sütijei, 
  • keresési eredményeink, 
  • kommentjeink, 
  • blogunk, 
  • weboldalunk 
  • közösségi média aktivitásunk. 

Minden, amit közzétettünk, fellelhető és alakítja a rólunk szóló képet és ezen megosztásaink ott maradnak utánunk az internet különböző szegleteiben. 
Mindezek mellett azonban online jelenlétünk minden pillanatában egy sor internetes algoritmus gyűjti a böngészési adatainkat és szokásainkat, hogy feltérképezzék egyrészt az internethasználói profilunkat, másrészt az érdeklődési köreinket, ezzel lényegében egy virtuális személyiség-térképet készítve rólunk mint felhasználókról. Számos webshopba belépve tapasztalhatjuk, hogy mielőtt bárhová kattintottunk volna, a shop egyből “feldob” kimondottan nekünk ajánlott (és sokszor nagyon is releváns) termékeket a kínálatából, sőt gyakran bizonyos határokon belül mozogva még az árakat is böngészési előzményeinkhez képest csökkentik vagy növelik egyes “jól kiképzett” webshop-motorok.

Habár a közösségi oldalakat nagyon sokan látogatják, mégsem a Facebook a leglátogatottabb oldal, derül ki a Statista adataiból.

Az adatok könnyen, gyorsan összegyűjthetők, rendszerezhetők és akár a személy tudta nélkül felhasználhatók. A nyomok tanulmányozása a viselkedéskutatáshoz, a személyre szabott marketingakciók tervezéséhez, személyek megítéléséhez, illetve közvélemény- és piackutatásokhoz nyújt segítséget. Az adathalmaz lekérdezésének eredménye lehet egy adott személy hiteles élettörténete. Elképesztő mértékben növekednek a rólunk szóló, a hozzánk köthető, a személyazonosításra alkalmas elektronikus információk, így gyakorlatilag képtelenség kontrollálni, ki, milyen adatokkal és az azokból levonható következtetésekkel, információkkal rendelkezik rólunk. Ez pedig alapvetően befolyásolja az emberek egymás közötti kommunikációját, hiszen nem tudjuk a másikról, hogy milyen mértékben is vagyunk kiszolgáltatva neki.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy nem csak a saját lábnyomunkat növeljük, de a gyermekeinkről megosztott fotók, bejegyzések okozhatnak kellemetlen meglepetéseket nekik.

11 tipp, hogy ne növekedjen digitális lábnyomunk:
  • Adatvédelmi beállítások használata
  • Lista készítése a használt fiókokról – a nem használtak törlése
  • Ne vigyük túlzásba a közösségi média használatát
  • Jelszómegőrző használata
  • Használd a GoogleYourself-et
  • Fiókok kapcsolódásának figyelése
  • Másodlagos e-mail cím használata
  • Nem szükséges kismillió e-mail cím, egy idő után kezelhetetlenné válnak…
  • Jól gondold meg, mit posztolsz. Ha valamit megosztunk, azt az internet megjegyzi
  • Használj olyan keresőmotorokat, melyek figyelembe veszik az adatkezelési szabályokat
  • Használj digitális eszközöket, böngésző bővítményeket a lábnyom csökkentésére

Tippek a digitális lábnyom csökkentésére:
  • Állítsd privátra a közösségi médiás profiljaidat: az ismerősök és követők nem vethetnek ránk jó fényt. Egy-egy vicces hozzászólás leendő munkaadónk szemében is máshogy tüntet fel
  • Fésüld át az idővonalaidat: pozitív dolgokat meghagyni, vicces, politikai megosztásokat törölni
  • Vigyázz a tagekre: minden rólunk tett említés, tag növeli a digitális világban való jelenlétünket
  • Keress rá magadra a Google-ben: láthatod mennyire volt sikeres a törlési akciód, valamint előkerülhetnek régi képek, amik esetleg elkerülték a figyelmünket.

Digitális gyűjtemények - új hírek, linkek 2019-ben

Forrás: openculture.com

Bejegyzésemben igyekszem időrendi sorrendben számba venni a világszerte egyre rohamosabban zajló, és széleskörű digitális projekteket.

Elsőként a British Library által digitalizált és közreadott, Leonardo Da Vinci jegyzetfüzetét emelném ki, a Codex Arundelt.
Az 570 képet tartalmazó kollekció 1478 és 1518 között örökítette meg a középkori lángelme terveit, jegyzeteit, olasz nyelven.
A feljegyzések tartalmaznak személyes jellegű bejegyzéseket is, de a legtöbb diagram, egyszerűbb vagy részletesebb rajz, tervrajz, a tudomány és a művészetek világához kapcsolódik.
Da Vinci jellegzetes egyedi írása balkezes tükörírás volt, vagyis jobbról balra haladva kell olvasni ezeket a jegyzeteket is. A kódexet azért hívják Arundelnek, mert Thomas Howard Arundel második grófja, Norfolk hercege vásárolta meg Olaszországban a különleges kiadványt, majd leszármazottai hagyták azt a Királyi Társaságra (Royal Society) 1667-ben.
A mellékelt képen látható, hogy Da Vincit foglalkoztatta a függőhíd építés lehetősége, de rajzaiban megtalálhatók az ejtőernyő, a helikopter, a tengeralattjáró vagy a gépkocsi őseiről készült elképzelései, mintegy 300 évvel megelőzve korát.

Könyvtár, mint közösségi tér


Mitől lehet hasznos, kedvelt és sikeres egy közösségi tér? Hogyan mérhető a társadalmi konstruktivitása? Mindenekelőtt rezonálni kell a használó észleléséből fakadó folyamatokkal.

Online videoszolgáltatások, avagy egyedül mindenkivel


Mit lehet tudni az új, online videoszolgáltatókról? Mi a Netflix és a többi streaming-szolgáltató lényege? Hogy hatnak a kultúrafogyasztási szokásainkra?

A streaming filmezésnek rengeteg előnye van: minőségi tartalmakat nyújt elérhető áron (egy átlagos TV előfizetés áráért), mindenféle felesleges reklám, szünet, és körítés nélkül. Más szóval szórakozunk, nem bosszankodunk. De beszélnünk kell a hátrányairól is. A XXI. századi kultúrafogyasztás átalakításában nagy szerep jutott ezeknek a fizetős, friss filmeket és sorozatokat kínáló csatornáknak. Ma már teljesen elfogadott és sajnos egyre elterjedtebb, hogy egy család tagjai különböző csatornákat néznek a saját gépeiken, telefonjaikon. Vagyis apa akciófilmet néz a telefonján, anya romantikus sorozatot a laptopján, a gyerek pedig egy Marvel-filmet a saját készülékén. Mindeközben egy szó sem hangzik el közöttük és eltelik az este, eltelik a szerda, a csütörtök, majd a hét vége is és az egész gyerekkor. Persze lehetne ezt jól is csinálni, együtt nézni valamit korlátozott időben. Nagyon könnyű azonban engedni a kísértésnek, egyedül leülni és megnézni 2-3 epizódot is egy-egy népszerű, felkapott sorozatból, rá sem nézni a könyvünkre, hozzá sem szólni a társunkhoz, gyerekünkhöz. A streaming oldalak a társadalmi elidegenedés következő lépcsőfokait jelentik, mert már nem csak pár percre, félórácskára felejtjük magunkat a neten, mint mondjuk a Facebook vagy a Pinterest  böngészése esetén, hanem órákra. Ha hajlamosak vagyunk könnyen rászokni valamire és szeretjük a jó filmeket, akkor a sorozatjunkie-ság fenyegető árnya ránk vetül - én már csak tudom.

Személyes veszélyek a Facebookon



Tényleg veszélyes?
Számtalanszor hallhattuk, olvashattuk már azt a kijelentést, hogy a virtuális világháló veszélyes. Ez a kockázat lényegében minden felhasználót érint(het), de főleg két generáció, a fiatalkorúak, illetve az idősebb korosztály van veszélynek kitéve. Előbbiek azért, mert lényegében beleszületettek az internet világába.
 A Z generáció életében fontos szerepet tölt be a net, a fiatalok virtuális közösségeket alkotnak, szabadidejük nagy részét ott töltik.  Korlátlanul hozzájutnak minden információhoz, ám ezzel egy időben az életük is átláthatóvá, megismerhetővé válik. 

Influencerek, Youtuberek

Enji Night, Tóth Attila, KerekMese, Radics Peti, Grumpy Cat, Mr Beast,
Tovább is van, mondjam még?

A közösségi hálózatok rohamos terjeszkedése és népszerűsége nyomán a véleményvezérek (influencerek) száma és ismertsége is egyre növekszik. Valahol maga az influencer is termék: egy olyan termék, ami alkalmas arra, hogy egy meghatározott – jellemzően feltüntetetten szponzorált – tartalmat népszerűsítsen. Vonzerejük titka elsősorban a közvetlenség és személyesség, de fontos az egyediség, a kreativitás, és a humor is, hiszen az általuk előállított tartalom 31%-ban vicces, szórakoztató jellegű.

"...Kína lesz a világ első digitális diktatúrája" ?






Rémületes videóriport mutatja be, hol tart a totális megfigyelőállam kiépülése Kínában

Kína egyre közelebb van ahhoz, hogy létrehozzon egy totális megfigyelőállamot

Ha azt hiszi, hogy a Kínában előforduló cenzúra a legrosszabb dolog, ami az internettel (és az internetezőkkel) történhet, téved. Most valami ennél sokkal rosszabbra készülnek a közösségi oldalakon, sőt még azokon túl is.
Ahogy azzal sokan tisztában vannak, a kommunizmus és a kapitalizmus igencsak különös elegyét megvalósító Kína az interneten is hasonló politikát folytat. Miközben nemzetközi szinten is egyre inkább virágoznak a kínai webes vállalatok, az ország kormánya nem nézi jó szemmel, ha a felhasználók politikailag kényes témákat feszegetnek – azt pedig a tartalmak szűrésével érik el, hogy még olvasni se nagyon olvashassanak "problémás" szövegeket.

HVG 2018.09.19.

Több mint 200 millió térfigyelő kamera előtt zajlik a kínai állampolgárok élete. A cyberpunk művekből ismerhető jövő a szemü(n)k előtt épül ki: a technológiai fejlesztéseket hosszú ideje prioritásként kezelő kínai állam megértette, hogy elérkeztünk ahhoz a rendszerfejlettséghez, amelynél már mindenhol mindenkit meg lehet figyelni, nyilván lehet tartani és automatikusan ki is lehet értékelni.

A társadalmi kredit olyan, mint a kaland- és szerepjátékokban a képességpont. Csak ezt nem játékból használják, illetve aki Kínában él, egyszerűen nem dönthet úgy, hogy nem játszik. A tesztben nyilvántartottak mindegyikét egy 800-900 pontos rendszerbe sorolják be. Pontszámuk csakis tőlük függ: amikor a kormányzat által jónak ítélt dolgot tesznek, pluszpont kapnak, ám ha a kormány erkölcsi vagy politikai érzéke szerint helytelen dologba mennek bele, máris csökken a pontszámok.

A társadalmi kreditrendszer bevezetése korábban egyszerűen lehetetlen lett volna. Alapját ugyanis a technológia fejlettség jelenti. Az országszerte kiépített, több mint 200 millió (kültéri és beltéri) kamerából álló megfigyelőhálózat kiépítése csak a kisebb falat volt, a nagyobbik kihívás a képeket elemző és "értő" háttérrendszer jelentette. Ez ugyanis felismeri az állampolgárokat, járműveket, valószínűleg még egy-egy kirívó cselekedetet (például erőszakot) is képes "felfogni". Az okostelefonos alkalmazásokból – köztük üzenetküldőkből – és a különféle internetes szolgáltatásokból – például közösségi hálózatokból, talán még a Google készülő, kifejezetten Kínának fejlesztett keresőjéből is – szintén beérkeznek az adatok, melyeket a komplex rendszer rögtön a megfelelő állampolgárhoz kapcsol. Ahogy az illető egészségügyi és banki adatait is. Satöbbi.

Ha teljesen elkészül – azaz a tervek szerint 2020-tól – a megfigyelőrendszer nem csak azt látja majd, amikor a polgár bemegy egy boltba, hanem az az adat is beérkezik majd a központba, hogy ki mit tolt ki a pénztáron a kosarában. Ha például valaki "túl sok" alkoholt vásárol, az felveti a gyanúját annak, hogy alkoholista. Bár ez csak spekuláció, de valószínű, hogy ilyenkor más faktorokat is számításba vesz majd a rendszer, például az illető vonatkozó orvosi adatait. Az viszont már hivatalos, hogy ha valakinél ezek alapján erkölcstelen iszákosságot vél felfedezni a rendszer, akkor rögtön levon tőle néhány pontot. Persze ez fordítva is igaz: a "megfelelőnek" ítélt vásárlások pontokat hozhatnak a konyhára. Mindezt valós időben: a rendszer nem egy-egy adatlekéréskor vagy nap végén összesíti, hanem az ígéretek szerint mindenkiről minden valós időben lesz lekönyvelve.

Nehezíti a helyzetet, hogy nem csak a saját böngészési előzmények és vásárlási szokások, hanem a családtagok, sőt a közeli barátok viselkedése is befolyásolja az állampolgárok kormányzati megítélését. "Ha a legjobb barátod vagy az édesapád valami rosszat mond a kormányról, te is pontokat veszítesz" – írja az ABC kínai tudósítója.

A cikk képi anyagában szereplő Dandan Fan a példa rá: van, akinek tetszik mindez. A 36 éves marketingszakember szerint a rendszer nem tökéletes, de egy ilyen nagy és "összetett" ország esetében hasznos eszköz a stabilitás és a biztonság fenntartásához. A kínai nő nem csak kedveli a rendszert, de előnyeit is élvezi: a 800 pontos skálán 773 ponttal rendelkezik. Ennek köszönhetően kiemelt figyelmet, "VIP-ellátást" kap a hotelekben és repülőtereken. Ha hitelre van szüksége, nagyon kedvező feltételekkel nyújtja neki a bank. És persze hozzájuthat a legjobb egyetemi képzési programokhoz és az állásokhoz, melyekről az alacsonyabb pontszámmal rendelkezők nem is álmodhatnak. Ahogy a többi felsorolt előnyről sem. Bizonyos pontszám alatt pedig az állam alaposan megnehezíti a polgárok életét. A megítélés pedig örökölhető.

Ez nem mindenkinek jó hír. Az ABC News citálja Liu Hu példáját is. A kínai oknyomozó újságíró több – a kormányzat egészen magas szintjéig nyúló – korrupciót és gyilkossági ügyeket is felderített. Azt mondja, pártja és kormánya ellenségként tekint rá – és mivel alacsony a kreditpontja, korlátozták utazási lehetőségeit, nem mozdulhat ki városából. Hiába is próbál vonatjegyet foglalni, a szolgáltatás elutasítja a kérését. Állítása szerint kétmillió követőt számláló közösségi csatornáit lekapcsolták. Hu azt mondja: a kínaiak "szeme el van takarva, fülük be van fogva – keveset tudnak a világról, egy illúzióban élnek".

Hogy kinek mennyi pontja van, azt egyébként nem titkolják: Dandan Fan az ABC News újságírójának megmutatta azt az alkalmazást, mellyel okostelefonjáról bármikor ránézhet aktuális megítélésére.

"Szükségünk van egy társadalmi kreditrendszerre. Ahogy Hszi [Csin-ping] elnök mondja, gazdag és demokratikus ország leszünk" – fogalmazta meg véleményét az ausztrál újságírónak Dandan Fan férje, a szintén kiváló pontszámmal rendelkező Hsziao-csing Csang.

"Ha ezt bevezetik, Kína lesz a világ első digitális diktatúrája" – fogalmazta meg véleményét az ausztrál tudósító. És persze élnek olyanok az ázsiai országban is, akik az ő véleményét osztják.

https://hvg.hu/tudomany/20180919_kina_tarsadalmi_kreditrendszer_hogyan_mukodik_pontszam_megfigyeles_digitalis_diktatura


HVG 2019.03.03.

Bár hivatalosan csak 2020-ban élesedhet Kínában az a rendszer, ami mindent és mindenkit megfigyelne, a "tesztüzem" már javában zajlik. A négy évvel ezelőtt megtervezett, majd nemrég elindított program lényege, hogy a megfigyelések kiértékelése után mindenki pontot kap a társadalmi kreditrendszerben. A nyilvántartottakat egy 800-900 pontos skálán mérik, ahol annál több pontot kap valaki, minél jobban tetszik a kormányak a viselkedése. A pontok pedig egyúttal azt is jelentik, hogy miket tehet, és miket nem tehet meg az illető.

Aki "jól fekszik" a kommunista rezsimnél, az gyakorlatilag bárhova elutazhat a világon, aki viszont rosszul, azt még az olyan hétköznapi dolgokról is letiltják, mint egy vonatjegy megvásárlása.

Tavaly novemberben már kiderült, mennyire hatékony a rendszer, akkor ugyanis arról érkezett hír, hogy már 4,5 millió személy számára tagadta meg a vonat, és 11 millió számára a repülőjegy vásárlását. Ehhez képest úgy tűnik, sokat fejlődött az algoritmus.

A The Guardian beszámolója szerint már 23 millió embert tiltottak le az utazásról a rendszerben kapott alacsony pontszáma miatt, vagyis alig néhány hónap leforgása alatt újabb 7,5 millió fővel bővült a "rossz állampolgárok" köre. A rendszer 5,5 millió alkalommal mondott nemet valakinek a vonatjegy vásárlására.

[Totális megfigyelés: Kína rendszere odacsaphat a trükköző tudósoknak is]

Az alacsony kreditpontotot különböző okok miatt kapták eddig a kínaiak: kábítószer használata, adó vagy büntetés be nem fizetése, hamis információk terjesztése. Persze kérdés, a kommunista rezsim szemszögéből nézve mi tűnhet hamis információnak. Az egyéneknek emellett tilos befektetéseket, biztosítást vagy ingatlant vásárolniuk, míg a feketelistás cégeknek tilos kötvényeket kiadniuk vagy pályázati forrásokra pályázniuk.

2018-ban mintegy 128 ember volt, aki a befizetetlen adók miatt nem hagyhatta el Kínát. A kínai források szerint a rendszer működik, a jelentések szerint eddig 3,5 millió ember vagy cég fizetett adót a közösségi kreditrendszer miatt.






Netsemlegesség avagy a Net Neutrality

2018 nyarán futótűzként járta be az internetet a hír, miszerint az Egyesült Államokban eltörölték az úgynevezett "netsemlegesség" elősegítésére létrehozott törvényt. Az Obama elnök által elfogadtatott, és törvénybe iktatott szabályozást Donald Trump beiktatását követően rögtön támadni kezdte, és 2018 júniusára el is érte, hogy hatályon kívül helyezzék azt. De mi is az a netsemlegesség, és hogyan hat ez a hétköznapi felhasználókra?

A hardverfejlődés aktuális iránya

Érdekes fejlődési irány tapasztalhatók hardver téren 2019-ben. Lehet, hogy a közeljövőben egészen eltérő igények szerint fogunk magunknak új készüléket választani. Könnyen lehet, hogy a streaming-szolgáltatásoké a jövő?


Merre halad a Google? Jelenlegi portfólió – változások, törekvések

Bevezető bekezdés: 
  • a Google jelenlegi méretei gazdasági mérőszámokkal
  • a kereső használati adatai esetleg alternatív szolgáltatások használatához viszonyítva
  • miről ismert a vállalat, miről hírhedt
jelenlegi portfólió:
  • néhány közismert szolgáltatása az egyéni felhasználó számára, mint Gmail, G Suite, Drive, Calendar, Maps, Google Chrome, YouTube...
  • szolgáltatásai vállalati ügyfeleinek: AndroidOS, Google Cloud Platform
  • jövőbe mutató kezdeményezései, mint pl.
változások, törekvések:
  • "Google CEO Larry Page [...] believes Google's mission is to identify human problems that can be solved with technology and then come up with the technologies that solve those problems."
  • jogi környezet változása, Articles 11/13 és YouTube
  • az információkeresés szabadsága contra fejlesztések Kína számára
  • AdSense; honnan szerzi a cég az információkat, amik a perszonalizált hirdetésekhez szükségesek
  • ...

Oroszország és az internet


Másodszor is megszavazták a törvényt, amivel az oroszok levághatják magukat az internetről


Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök március végén állította, hogy nem fogja követni Kína példáját a világháló szabályozását illetően - mégis kész a törvény az orosz net központosításáról.

Második olvasatban is megszavazta - 27 pontosítással - csütörtökön az orosz parlament alsóháza az orosz internet autonóm működtetéséről rendelkező törvénytervezetet, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a web alkalmazása felett. A törvényt az előterjesztők az Egyesült Államokkal való riogatással fogadtatták el: Amerika kiberbiztonsági doktrínája végrehajtandó támadóműveletekkel is számol, és Oroszországot fenyegető tényezőként nevezi meg.

A jogszabály a tervek szerint túlnyomórészt november 1-jén lép majd hatályba, kivéve a titkosított információvédelemre és a nemzeti domainnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjáig váratnak magukra.

A jogszabály olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely képes gyakorlatilag elvágni Oroszországot a világhálótól. A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy miként kell érvényt szerezni nekik. Ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy "az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett", akkor a tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A "rendkívüli" helyzetekben az állami szerv, a Roszkomnadzor lesz felelős a szolgáltatások elérhetőségéért és a szolgáltatók tevékenységének összehangolásáért.

Forrás: nepszava.hu (2019-04-11)



Moszkva nem követi a kínai példát az internet szabályozásában


Oroszország nem fogja követni Kína példáját a világháló szabályozásában - közölte Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a VKontaktye orosz közösségi oldal felhasználóinak kérdéseire válaszolva.

"Természetesen nálunk nem lesz olyan szabályozás, mint Kínában. Moszkva nem készül egy tűzfal kiépítésére."

Medvegyev azzal a törvénytervezettel kapcsolatban igyekezett megnyugtatni közönségét, amely az orosz internet stabil autonóm működtetését kívánja szavatolni.

"Meg kell védelmeznünk az érdekeinket, nem azért, hogy mi valamit lekapcsoljunk, hanem hogy bennünket ne kapcsoljanak le"

Az orosz parlament alsóháza február 12-én szavazta meg az orosz internet stabil autonóm működtetéséről rendelkező törvénytervezetet. A kizárólag a kormányzó Egységes Oroszország párt által támogatott előterjesztés indoklása szerint az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg.

Forrás: sg.hu (2019-03-29)


Putyin aláírt: épül az orosz internetcenzúra


Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a világhálón történő szándékos álhírterjesztést és az állami jelképek megcsúfolását weboldal-lekapcsolással, pénzbírsággal és szabadságvesztéssel büntető törvényeket.

Az orosz kormányzat jogi portálján közölt jogszabályok végrehajtásában kulcsszerepe lesz az orosz tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságnak (Roszkomnadzor).

Az egyik törvény megtiltja a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró hamis információ valós hírközlésként feltüntetett terjesztését, ha az életre, egészségre vagy tulajdonra irányuló veszélyt hordoz magában, vagy ha aláássa a társadalmi rendet vagy a biztonságot.

A másik jogszabály értelmében blokkolni fogják az interneten azokat az anyagokat, amelyek megsértik az emberi méltóságot vagy a társadalmi erkölcsöt, valamint nyilvánvaló tiszteletlenséget fejeznek ki az orosz társadalommal, állammal, hivatalos állami jelképekkel, alkotmánnyal és hatalmi intézményekkel szemben.

Forrás: www.minuszos.hu (2019-03-20)


Ezrek harcoltak az internetes szabadságért Oroszországban


Moszkva utcáin körülbelül 15.000 ember vonult végig, hogy megakadályozzák az internet elleni elnyomást. A demonstrálók között felszólalt olyan is, aki 1 hónapot töltött börtönben egy Tweet-bejegyzés miatt. Fotográfusok, művészek, és egyáltalán, az átlagemberek élete is teljesen felfordulhat, amennyiben elzárják Oroszországot a külföldi internetes oldalaktól. A javaslat nem új, az elmúlt években az orosz hatóságok szigorítottak az internetes kommunikáción.

Forrás: contextus.hu (2019-03-19)


A Kreml megregulázza az internetet


Moszkva szigorítja az internet használatának szabályait, s akár börtönnel is büntethető, aki álhíreket terjeszt vagy tiszteletlenül emlegeti az államhatalmat a világhálón.

Emellett a napokban fogadta el a duma az információról és információs technológiáról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében bírság, vagy akár börtön járjon az álhírek terjesztéséért és az államhatalom becsmérléséért. Mostantól tehát tilos olyan „fake news” terjesztése, ami „fenyegetést jelent a polgárok életére vagy egészségére, vagyonára, veszélyezteti a közrendet vagy a létfontosságú infrastruktúra működését”.

Oroszországban hagyománya van annak, hogy mindent központosítanak, s lehetőség szerint ellenőriznek is. A mobiltelefonokat ezért be kell regisztrálni, és az internet hozzáférésre ugyanez vonatkozik. De nemcsak Oroszországban. Az is igaz, hogy az orosz szolgálatok hozzáférést szeretnének az adatokhoz, s ha a Telegram ellenáll, lekapcsolják. Amerikában ugyanezt a már említett CLOUD Act néven ismertté vált törvénnyel oldották meg, nem mellesleg kiterjesztve azt a fél világra. Magyarázatként a terrorveszélyt húzzák elő, míg ugyanezt Oroszország esetében diktatórikus lépésként mutatják be.

Forrás: moszkvater.com (2019-03-12)


Oroszországban újabb lépést tettek a saját internet kialakítása irányában


Oroszország kormánya – kínai mintát követve – már jó ideje törekszik arra, hogy a hazai internetfelhasználókat egyre szorosabban ellenőrizze, egyúttal tartalmi kontrollt is gyakoroljon. E folyamat újabb fázisáról számolt be az RBK (РосБизнесКонсалтинг) médiacsoport hírügynöksége, akik azt írják, hogy az orosz hatóságok a nagy hazai szolgáltatók együttműködésével azt tervezik, hogy egy tesztidőszakra, kísérletként lekapcsolnák az ország lakói egy részének hozzáférését az internet alapját adó nemzetközi hubokról, központi irányító szerverekről. Mindez egy tavaly decemberben elfogadott parlamenti határozat, majd törvény következménye – ebben az szerepel, hogy Oroszország internetes infrastruktúráját úgy kell kialakítani, hogy az (Runet néven emlegetik) védett és működőképes maradjon akkor is, ha az országot „külföldi agresszió” révén leválasztanák a globális hálózatról.

Forrás: itcafe.hu (2019-02-13)