keresés

2019. május 28., kedd

SZEMLE 2019 TAVASZ/NYÁR


T A R T A L O M


Balogh Dániel: A netsemlegesség sötét jövője
Zantleitner Laura: Az internetsemlegesség vége?
Kiss Renáta: Oroszország és az internet
Hegedüs Nikolett Mónika: Oroszország és az internet
Szalay Gréta: Globális web és hálózati cenzúra Kínában - A Google és Kína
Szarkáné Dobai Ildikó: "...Kína lesz a világ első digitális diktatúrája" ?
Garai Gábor: Álhírek hatása, álhír-gyárak, vélemény buborékok (filterbubbles)
Murai Bence: Hírolvasástól a Netflixig - a hagyományos elektronikus média fejlődése napjainkban
Tóth Márton: Az Index lelete és tisztes jelene
Polyák Dávid: A mobilos applikációk térhódítása és a mobilhálózatiság új dimenziói
Králl Bernarda: Online videoszolgáltatások, avagy egyedül mindenkivel
Gergely Hanna Dóra: Video szolgáltatások, online TV - Youtube, Netflix, HBOGo, stb.
Kövér Edina: Influencerek, Youtuberek
Janecskó Tamás: Influencerek, Youtube-sztárok
Murai Péter: A zeneipar és a streaming média harca
Tóth Krisztina: Az applikáció, ami folyamatosan fejlődik: az Instagram
Balla Enikő: Tartalmi igények az interneten
Orosz Adrienn: A Long Tail jelenség
Szabóné Kiss Bernadett: Wikipédia vagy lexikon?
Juhászné Berecz Veronika: A Wikipédia története - az enciklopédia újjászületése
Varga Janka: SHARING: A dokumentum megosztás története, jelene
Kékesi Judit: Produktív alkalmazások: office a weben, avagy mihez kell még telepített szoftver?
Csőváry Eszter: Közösségi hálózatok a Myspace-től a LinkedIn-ig
Szabó Míra: Az iWiW története
Németh Réka Valentina: A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok
Weinhardt Bettina: A Facebook és hatásai
Málnainé Banó Edina: Személyes veszélyek a Facebookon
Holló Anita: Személyes veszélyek a Facebookon
Ivanovics Evelin: Marketing és átverés a Facebookon
Fodor Melinda: Facebook - ismeretségi háló, vagy pénzszerző eszköz?
Sokcsevits Judit: Személyes adatok illetéktelen felhasználása - A Cambridge Analytica botrány
Illek Nikolett: Hackertámadás mesterfokon
Orbán Zsuzsa: "Úgyis megtalállak!" - Digitális nyomaink az interneten
Szombati Anna: Utunk az interneten - digital footprint
Füzi Franciska Ágnes: A digitális lábnyom, a személyes adatok védelme és szivárogtatások
Zelenák Sára: A mai gyerekek és az ő internetes világuk
Konyhai Klaudia Borbála: Internetes átverés (hoax), social engineering, tapasztalatlan felhasználók
Deák Réka: Hoax, social engineering, gyerekek, idősek, kezdők
Rózsás Roland Gábor: Szerzői jogi aktualitások, botrányok, perek, szabályozások Európában és világszerte
Tenczer Sarolta Boróka: Szerzői jog: aktualitások, botrányok, perek
Kiss Ildikó: Új irányelvek az uniós szerzői jogban
Marosvölgyi Andrea: A hálózati kommunikáció forradalma, az Internet fejlődése
Bodó Melinda: A MEK és a Gutenberg Project
Horváthné Király Lilla: A könyvtár, mint közösségi tér a hálózatiság korában
Babai Zsófia: Könyvtár, mint közösségi tér
Kolláth Sára: A könyvtár, mint közösségi tér
Mants Marianna: A világháló könyvtárai
Seilingerné Czene Mariann: Digitális gyűjtmények - új hírek, linkek 2019-ben
Csapó Levente: Kiadók kontra kalózok, az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága
Nagy Adrián: Az Amazon és hatása
Csányi Norbert: A Google portfolió - jelenleg
Nemeskéri Márton: Merre halad a Google? Jelenlegi portfólió – változások, törekvések
Szőke Zsuzsanna: A Google szolgáltatásai
Balázs Barbara Brigitta: A Microsoft napjainkban
Virág Dániel: Az Apple napjainkban
Skerlecz András: Az Apple napjankban
Béki Ádám: A hardverfejlődés aktuális iránya
Litter Kitti: Web-pénz, a bit-coin sztori
Szaszkó Judit: IoT utópia
Kovács Marcell: Virtuális és kiterjesztett valóság, nem gyerek játék!
Polónyi Zsolt: A mesterséges intelligencia lehetőségei (Big Data/Digitális Bölcsészet)

Kronologikus hírszemle - Fodor János gyűjtése


i m p r e s s z u m
az
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

2019. május 23., csütörtök

SHARING: A dokumentum megosztás története, jelene


Az internet előzményei

Merit Network: Egy üzleti hálózat 3 Michigani Egyetem között 1966-ból, mely elsőként lehetővé tette a távoli adatok elérését és nyomtatása, valamint mozgatását is.

Később az internet elterjedésével az első fájlmegosztásra allkalmas programok:

Napster: 1999-ben Shawn Fanning alakította ki, elsősorban mp3 fájlok megosztására. Hamar elterjedt, azonban a fejlesztések és a jogi szabályozások hiánya okánál fogva nem maradt fenn sokáig.
KaZaA: Egyszerűbb fájlmegosztást tett lehetővé, azonban továbbra is felvetődtek pl. a szerzői jogok és a vÍrusok problémái. Ez volt az első (jelentős) hálózat, ami már ehetővé teszi a nagyobb fájlok - például videók, programok – megosztását is.
Internet: Más rendszerek mellett magába foglalja a világhálót (World Wide Web), mely hiperlinkekkel és URL-ekkel összekapcsolt oldalak és fájlok (szövegek, képek, videók stb.) egysége + egyéb kommunikációs lehetőségeket (pl.: elektronikus levelezés, telefonálás, és fájlmegosztás)

Az internetes fájlmegosztás előzményei:

Az előzmények a ’60-as évekre nyúlnak vissza. A ‘90es évek első felében ez kizárólag szöveges dokumentumokra korlátozott (eredetileg a kutatók információ-megosztását szolgálta). Később, amikor már a háztartásokban is elérhetővé vált az internet elérés -> a felhasználói igények is nőni kezdtek -> a hétköznapi felhasználókat is érdeklő témák
Az internetelérések gyorsulni kezdtek, így jellemzővé válhattak a nem szöveges tartalmak. Először ez csak képeket jelentett, de 1998 felé (részben az mp3 formátum térnyerésének köszönhetően) egyre nagyobb mennyiségben lettek elérhetőek hanganyagok is. 

Word Wide Web (más néven WWW; WEB, W3):az interneten működő, egymással úgynevezett hiperhivatkozásokkal összekötött dokumentumok rendszere. Kialakulását általános nézetek szerint az 1990-es évek elejére teszik, a svájci CERN (Részecskefizikai Laboratórium) kutatóközpontban 1989-ben kezdte el fejleszteni Tim Berners-Lee és csapata. Sikerének titka a multimédiás képességeken túl a HTTP (HyperText Transfer Protocol) protokoll alapján működő HTML (HyperText Markup Language) nyelv és a használatukhoz készült kliensprogramok, az ún. böngészők fejlődése volt.

FTP-protokoll  
(File Transfer Protocol”= Fájl Átviteli Protokoll) 

Az internetes fájlcsere világában a fájlmegosztás két nagy csoportra bontható: vagy egy központi szerverről tölthető le a tartalom vagy a fájlt birtokló felhasználók egymás között tudnak adatokat cserélni. Utóbbi előnye, hogy minél többen osztanak meg egy adott fájlt, annál gyorsabban lehet azt letölteni.

Az FTP-protokoll az egyik legrégebbi, és leggyakrabban használt  Internet-protokollok egyike. A legelső változatát még 1971-ben dolgozták ki. Feladata amellett, hogy a számítógépek közti fájlcsere biztosítsa, hogy lehetővé tegye a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. Más szóval az állományok ellenőrzött és biztos átvitele a különböző platformok fájlrendszereinek eltéréseit elrejtve, mely az Internetre kapcsolt bármely két egység között lehetséges. Eredményesen használható mind interaktív, mind program által vezérelt automatikus üzemmód esetén

Az FTP-protokoll által létrehozott kapcsolat ügyfélkiszolgáló alapú: Szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens). A legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok webböngésző is képes FTP-kliensként működni.

BitTorrent

Bram Cohen fájlcserélő rendszere, mely a fájlok titkosítása miatt a fájl feldarabolása révén akarta csökkenteni a szerverek terhelését. Ez hatalmas mértékben emelte meg a letöltés sebességét. Érdekesség, hogy a feldarabolás ötlete merült fel, ez az ötlet azonban hamar megbukott, azonban a torrent fájlokkal való letöltése a mai napig töretlen népszerűségnek örvend.

Képes szabályozni, hogy a letöltés sebessége viszonylag arányos legyen a feltöltésével, így ne lehessen "élősködni" a többieken. Szükséges hozzá mindenképpen egy szerver ("Seeder"), ami tárolja a teljes adatot és megosztja azt a többiekkel + szükség van egy speciális szerveralkalmazásra ("tracker") ami felügyeli a folyamatokat. Előzménye a Megaupload letöltő oldal volt 2005 és 2012 között, mely bár legálisan működött, végül mégis a nagy százalékú illegálisan megosztott fájlok miatt szüntették meg. A szerzői jogok pedig a mai napig is a dokumentummegosztás                 legnagyobb problematikáját jelentik.

„Peer to peer” (P2P paradigma)



A P2P paradigma az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. Nagy hátránya azonban, hogy a nehezebb adminisztrációt, az erőforrások pazarló használatát vonzza magával.

Felhő alapú adatmegosztás, adattárolás

Manapság számtalan lehetőség nyitott a felhasználók előtt a megosztására, vagy akár tárolására is. A felhő alapú adattárolás esetében fájlok nem a saját eszközön, hanem az interneten kerülnek tárolásra. A weboldalra bejelentkezve a felhasználó saját maga jogosultságokat állíthat be, akár minden egyes fájlra külön-külön is.

Nagy előnye, hogy az itt tárolt dokumentum bárhonnan hozzáférhető, így kiválthatja a pendrive-os adathurcolászást. (Kezdetben a böngészőn keresztül lehetett hozzáférni, ma ez akár okostelefonon is bárhol lehetséges.) A fájlok mindig elérhetőek a felhasználó számára, így használhatjuk akár biztonsági mentésként is. Emellett egyre több oldal szerkesztőprogramot is kínál, így az otthon félbehagyott munkánkat bárhol folytathatjuk, továbbá a fájlokat egyszerre, valós időben több felhasználó is szerkesztheti.
Legismertebb felhőszolgáltatók:

- Google Drive: Az okos üzleti döntések, felvásárlások és a felhasználói kényelem miatt terjedt el, hiszen egyszerűbb több funkciót elérni egyetlen profillal és ezt a Google minden téren sikeresen használta ki, a Google+ kivételével. Nagy pozitívuma, hogy a dokumentum nem lesz teljesen publikus, amennyiben a felhasználó nem állítja be. Nem csak megosztásra, hanem dokumentumok létrehozására is alkalmas. Rendkívül nagy, 15 GB mennyiségű tárhely ingyenesen elérhető.

- Dropbox: Esetében szintén a fájlok tárolásán van a hangsúly, azonban hátránya a Drive-hoz képest: csupán 2GB tárhely elérhető ingyenesen

- iCloud

- Skydrive

Felhasznált források:
u  https://hu.wikipedia.org/wiki/Felhőalapú_számítástechnika


2019. május 22., szerda

A hálózati kommunikáció forradalma az Internet fejlődése


A számítógép hálózat számítógépek és perifériák, ill. a gépeken tárolt adatok olyan rendszere, amelyek egymással két- vagy többoldalú összeköttetésben állnak. A mai hálózatok önálló számítógépekből, az azokat összekötő kábelekből, vezérlő elektronikából, csatlakozási felületekből, ill. a hálózati programokból állnak. A hálózat központja egy szerver, melynek erőforrásait a munkaállomások használják. A mai élet szinte minden területén számítógépes hálózatokkal találkozunk: egészségügy, utazás, vásárlás, távoktatás, stb.  Az Internet független hálózatok együttműködő együttese, melyet tetszőleges felépítésű és működésű, (peer to peer) lévő hálózatok alkotnak. Internet = Hálózatok hálózata, mely napjainkra az egész Földre kiterjed.

2019. május 21., kedd

Utunk az interneten

Minden egyes lépés amit az interneten teszünk követve van. Figyelik, hogy mit nézünk, mennyi ideig, hogy mit posztolunk, mit like-olunk, mihez szólunk hozzá. Ezek összessége adja a mi digitális lábnyomunkat. A túl nagy és a túl kicsi digitális lábnyom egyaránt nem túl biztató, mint mindenhol itt is az aranyközépút a megfelelő irány. 


Nem annyira látványos nyomok

2008-ra a nem szándékosan magunk után hagyott jelek meghaladták a szándékosak mennyiségét, derült ki az EMC által készült kutatásból. Az IDC kutatási igazgatója így nyilatkozott: " A frissített tanulmányban felfedeztük, hogy a digitális lábnyomnak csak nagyjából a fele kapcsolódik az egyén műveleteihez: a képek készítéséhez, a levelek küldéséhez vagy a hanghívásokhoz"


A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok



“Az olvasás magányos tevékenység, de az olvasás élmények megosztásért kiáltanak” - mondta Nagy Bence a moly.hu alapítója egy vele készül interjúban. És milyen igaza van. Valószínűleg pont emiatt az olvasmány élmény megosztás végett alakul számos könyves közösség a weben. 

Ezeknek a közösségeknek, alkalmazásoknak appoknak az a lényege, hogy különböző szubkultúrák, ebben az esetben az “könyvmolyok”, olyan teret találjanak, ahol lehetőségük van saját könyveiket katalogizálni, ezekről beszélgetni, véleményeket megosztani.

Z generáció és a digitális árnyék


Vajon könnyebb annak aki beleszületik a digitális korba? Mennyire foglalkoznak a tinédzserek azzal, hogy mekkora a digitális árnyékuk? Tudatosabbak mint a felnőttek vagy nem? Jogos-e a folyamatos ellenőrzési vágy a szülők részéről? Segít ha a szülő folyamatosan követni akarja, hogy mit csinál a gyereke az interneten vagy pedig inkább, arra buzdítja, hogy őket, hogy minél ügyesebben rejtőzködjenek? Ezek a kérdések merülnek fel leggyakrabban, ha a Z generáció online jelentéről van szó. 

2019. május 20., hétfő

Anya miért tetted ezt velem?!


Manapság teljesen normális, hogy fotókat osztunk meg, lehet ez egy szép tájkép vagy egy művészien beállított ételfotó vagy a kisállatunk. Mindent megosztunk ami tetszik, ami fontos nekünk. Nincs ez másképp akkor sem ha gyermekáldás ér minket. Amint lehet kikerül az első ultrahang felvétel, így a gyermek előbb van jelen a közösségi médiában, minthogy megszületne, mire meglátja a napvilágot előfordul, hogy már komoly követőtáborral rendelkezik.


Természetes, hogy mindenki büszke a gyermekére, vannak akik úgy fejezik ki ezt, hogy minden pillanatot megörökítenek és közzétesznek. Mire a kisded felnő már komoly digitális lábnyommal rendelkezik a szüleinek hála. A szülők felelőssége mérlegelni, hogy mit osztanak meg a gyerekről és mint nem.

A könyvtárak, mint az innovatív tudományos kommunikáció platformjai

A könyvtárak kezdettől fogva azért léteznek, hogy megosszák az információt a felhasználóikkal. Fontos feladatuk, hogy fejlesszék a tudást és segítsék a kapcsolatok létrejöttét.

Személyes veszélyek a Facebookon



Az összefoglalásomban bemutatom az előzőleg publikált bejegyzések összegzését. Röviden arról volt szó, hogy milyen veszélyei vannak a közösségi platformoknak, ezen belül is a legtöbb ember által ismert és használt Facebookot. Ehhez a témakörhöz tartozik a bullying is, vagyis a megfélemlítés, amit sokan tapasztalhatnak de nem mernek segítséget kérni másoktól.
 Ezekről a témákról szeretnék egy áttekintést.

Hackertámadás mesterfokon

Napjainkban egyre többször hangos a sajtó a hackerek támadásától, legyen az egy nagy pénzintézet ellen indított támadás az ügyfelek adataiért, egy hotel ellen irányuló szintén az ügyféladatokért, vagy akár politikusok, hírességek és befolyással bíró emberek magánlevelezéseiről legyen is szó. Eljött az az idő, amikor már nem lehet senki biztonságban, ki az internetet használja, főleg, ha elővigyázatlanul, gondolkodás nélkül teszi azt. Bár elsősorban nem mi, átlagemberek vagyunk a célpont, de könnyen áldozatul eshetünk akár tömeges adathalászatnak is. De milyen mértékben van ez jelen a mai társadalomban? Lássuk csak:

Hackerek Oroszországban
Sokan úgy gondolják, hogy a III. világháború már a nyakunkon van, hacsak nem már el is ért minket, ám nem atomháborúval, atomfegyverekkel és társaikkal, hanem az online világban, és a harc fő vívói
nem mások, mint a hackerek. Az amerikaiak egyre jobban félnek az orosz támadástól, hiszen az orosz kormány nem büntetni a hackereket, sőt, állást is ajánl nekik, egészen addig, amíg nem az ország ellen vétenek, hanem más országok szervereit hackelik meg, ami még Oroszország javára is válhat.
Roman Seleznev és Alexsey Belan az élő példa erre a metódusra, hiszen hiába kaptak elfogató parancsot Amerikából, az oroszok védelmük alá helyezték őket, majd alkalmazták is. 
Ez nemcsak Oroszországban, hanem Kínában, Amerikában és még más országokban is működik. 

Influencerek youtube sztárok összefoglaló

A videózás, mint megélhetés

A videózás már kvázi egy hivatássá nőtte ki magát, ahogy erről már a korábbi bejegyzésekben is volt szó. Akadnak akik rendes munka mellett űzik ezt a tevékenységet, de vannak olyanok is, akik már olyan szintre emelték a szórakoztatás ezen formáját, hogy képesek megélni a partnercégek támogatásából, illetve a rajongók adományaiból. Ezzel alapvetően nincs is semmi probléma, azonban sok felhasználó a kommentek között úgy gondolja, hogy nem érdemlik meg a támogatást, mondván, hogy csak otthon ülnek egész nap, pedig egy jól elkészített videóban igenis sok munka van. Érteni a kell a videószerkesztő programokhoz, a vágáshoz stb.

2019. május 17., péntek

Hírolvasástól a Netflixig - a hagyományos elektronikus média fejlődése napjainkban

A magyar felhasználók között más országokhoz képest kiugróan sokan olvasnak a Facebookról híreket, viszont abból a szempontból sereghajtóak, hogy mennyire bíznak az olvasottakban. Megjelent a brit Reuters Institute for the Study of Journalism 2018-as hírfogyasztást vizsgáló Digital News Report jelentése, amelyben 37 ország hírolvasási szokásait vizsgálja, köztük Magyarországét is.

Streaming média VS. zeneipar


2014-es adatok alapján kimondhatjuk, hogy a zenepiac és az online zenei szokások alakulását egyre inkább a streaming szolgáltatások határozzák meg: a zeneszámok és albumok eladásából származó bevételek egyre inkább csökkenő tendenciát mutatnak, míg a streaming bevételek növekednek. A zeneipar legelterjedtebb forgalmazói a Spotify, az Apple music, a TIDAL és a Deezer.



Kiadók és az online kölcsönzés problematikája

Bár a könyvpiacot érinti talán legkevésbé az illegális letöltések, mégis éves szinten jelentős bevétel-kiesést jelent a kiadók számára. A könyvpiac ma már jelentős részét teszi ki a digitalizált, vagy alapból elektronikus úton kiadott könyvek eladása.  Mára viszont léteznek a dokumentum hozzáférésnek alternatív módszerei is, például az online kölcsönzés, nem csak könyvtárakon keresztül. Ez azonban csak részben pótolja azt a piaci hiányt, amelyet a másolt fájlok okoznak a kiadóknak és a szerzőknek egyaránt.

A Long Tail-jelenség

I. BEVEZETÉS

A Long Tail olyan jelenség, amely mindennapjainkban is meghatározó. Észrevétlenül belekúszik a napi vásárlásainkba, ott van velünk, mikor könyvet választunk, zenét hallgatunk vagy filmet nézünk. Mind magánemberként, mind üzletemberkét felfedezhetjük és kihasználhatjuk a benne rejlő lehetőségeket, vagy küzdhetünk a vele járó kihívásokkal. Lehet áldás és átok. 

Noha a Long Tail elsősorban üzleti modellként ismeretes, sokszor megfigyelhető, hogy az ipari, kereskedelmi és szolgáltató szektor módszerei és modelljei lassan átvételre, átdolgozásra és hasznosításra kerülnek más szektorokban, valamint az állami és közszféra területén is - így lehetséges az, hogy mint jelenséggel, a nemzetközi és a magyar könyvtártudomány is foglalkozik már vele. 

2019. május 15., szerda

Wikipédia vagy lexikon?


Wikipédia az első közösségi szerkesztésű online enciklopédia. Elődje a Nupedia. A Wikipédiát 2001-ben alapította Jimmy Wales, bróker és Larry Sanger.  A Wikipédia az első Globális Online Közösségi Lexikon.

A magyar wikipédiát 2003-ban alapították, 2005-ben húszezer szócikk, 2008-ban már százezer szócikk volt elérhető. Nálunk 125 nagyon aktív (havi 10 szerkesztés) és 600 aktív (havi 5 szerkesztés) felhasználó van. 2010-ben az Index olvasók a 3. leginkább pótolhatatlan oldalnak választották a Wikipédiát. A magyarországi Wikipédia kétszázezredik szócikkét egy Pásztor Ákos nevű felhasználó hozta létre.

Röviden összefoglalva sok előny kevés hátránnyal!






Szerzői jog: aktualitások, botrányok, perek


  A szerzői jog védelmének igénye  nagyon korán megmutatkozott, már az ókori Rómából is maradtak fenn írásos emlékek ezzel kapcsolatban Az alkotók, feltalálók megélhetést, hasznot reméltek és remélnek ma is a tárgyaiktól, szellemi termékeiktől és ez a jog ezeket a természetes személyeket védi. Mára azonban az információs társadalom és a technológia rohamtempójú fejlődése miatt nagyon nehéz szabályozások közé szorítani és törvényekkel kielégíteni a szerzői jogokat. Sokszor nehéz megmondani, hogy kinek a birtokában áll egy szellemi tulajdon és egy-egy ügy miatt akár pereskedésre is sor kerülhet. amelyet indíthatnak magánszemélyek, de akár óriáscégek is. Azonban a legtöbb esetben a felek igyekeznek peren kívül megegyezni, így csak néhány ügy kerül a bíróság elé. A terület képviselói, szakemberei gyakran tartanak világszerte konferenciákat, hogy megvitasság a felmerülő, aktuális kérdéseket, problémákat, új szabályzatokat hozzanak létre vagy megosszák egymással kutatásaikat, tapasztalataikat.