Törvényi definíció szerint személyes adataink például a nevünk, a születési dátumunk, a lakcímünk és a családi állapotunkra vonatkozó információk. Külön csoportot alkotnak a különleges adatok, ezek még érzékenyebbek, hiszen – többek között – a faji eredetünkre, a nemzetiségünkre, a politikai véleményre vagy pártállásra (...) vonatkoznak, de ide tartoznak az egészségi állapothoz vagy a káros szenvedélyhez kapcsolódó adatok is. - írja az NMHH.
A személyes adataink érzékeny adatok, hisz az adatok birtokában azonosítani tudnak bennünket, de akár adatlopás áldozataivá is válhatunk, ha illetéktelen kezekbe kerülnek. Személyes adatok közé tartoznak a születési évünk és helyünk, szüleink nevei, egészségügyi dokumentumaink, bankszámlaszámunk, adószámunk, de az internetes adataink is személyes adatnak számítanak, mint például a levelezőfiókunk, vagy a böngészőnkben tárolt adataink is. Be tudnak azonosítani bennünket a fényképeink által és az internetes jelszavaink megszerzésével súlyos károkat tudnak okozni a hackerek. Különleges adatnak számítanak például a faji eredetünk, politikai és vallási véleményünk vagy a nemi hovatartozásunk is. Mindezek védelmére jött létre az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvényköny, valamint az Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
Akár már egy az interneten, a hozzájárulásunk nélkül közzétett fényképünkkel is visszaélnek a jogainkkal, de ugyanebbe a kategóriába esik egy rólunk készült videó, vagy egy hangfelvétel engedély nélküli közzététele is. A Büntető Törvénykönyv szigorúbban bünteti a különleges adattal való visszaélést is, hisz az Alaptörvény kimondja, hogy jogunk van a személyes adataink védelméhez, mellyel való visszaélést a törvény bünteti.
Forrás1: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Forrás2: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Kép forrása: Everteam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése