keresés

2013. december 10., kedd

Globális web és hálózati cenzúra Kínában

Meglepően hangozhat, hogy a 21. században még vannak helyek, ahol a szabad információáramlás és -elérés nem "természetes jelenség". Pedig az internetcenzúra valóban létezik és nem is elhanyagolható mértékű.

Nem az elektronikus/információs eszközök elmaradottságáról van szó, a legmodernebb "kütyük" Kínában is elérhetők, csak épp az információ más formában és mértékben jut el az emberekhez, mint, ahogy azt mi megszoktuk.


Aranypajzs projekt / Kínai Nagy Tűzfal

A szocialista piacgazdaság elkerülhetetlen következményeként - és egyben annak támogató eszközeként - 1994-ben Kínába is megérkezett az internet.

A kínai átlagember azonban nem sokáig használhatta szabadon a webet, 1998-ban ugyanis kezdetét vette az Aranypajzs projekt (angolul Golden Shield project) kidolgozása.
A Kínai Nagy Tűzfalnak is nevezett program elsődleges célja a kínai internet ellenőrzése, a nemkívánatos tartalmak kiszűrése, cenzúrázása. A projekt több fázisban készült el, fejlesztése a mai napig tart, folyamatosan bővítik, próbálnak lépést tartani az online technológiák fejlődésével.
2010-ben elsősorban a pornográf anyagok interneten való terjedése miatt bővítették a tűzfal funkcióit. Egyéb módszereket is bevezettek a hatékonyság növelése érdekében, például pénzjutalmat ígértek a tiltott oldalak bejelentőinek.
2012-ben elkészült a 2.0-ás "intelligens" verzió. Szükség volt a rendszer megerősítésére, hiszen már a kevésbé tapasztalt internetezők is könnyedén bejutottak a tiltott oldalakra.


Leggyakrabban alkalmazott cenzúrázási technikák:

IP-címek blokkolása
kapcsolat bontása
DNS szűrés és átirányítás
URL-szűrés
csomagszűrés


Cenzúrázott tartalmak

A Harvard egyetem 2006-os felmérése azt mutatta ki, hogy legalább 18 ezer weboldalt blokkolnak Kínában, van amit csak ideiglenesen, van ami állandó jelleggel elérhetetlen a felhasználók számára.

Egy másik, 2012-es tanulmány (szintén a Harvard egyetem kutatásai alapján) szerint az internetes bejegyzések 13 százalékát blokkolják vagy törlik.

Néhány példa az állandó tiltólistás témák közül: emberi jogok, demokrácia, népesedési politika, rendőrségi brutalitás, az 1989-es Tienanmen téri események, a Dalai Láma és tanításai, a tibeti függetlenség.

A betiltott oldalak közé tartoznak többek között a Facebook, Twitter, Youtube, a New York Times oldala, a BBC hírcsatorna oldalai, Falun Gong weboldala, Tajvan kormányának, médiájának weboldalai, obszcén, pornográf weboldalak és még sorolhatnánk... A lényeg, hogy amit az állam nem akar, az nem lesz elérhető az országban (még a külföldi látogatók számára sem).

Egyébként hiába keresne rá bárki a tiltott szavak, kifejezések közül bármelyikre is, a keresőprogram egyszerűen nem ad ki találatot. Ilyenkor alábbi szöveg jelenik meg:
"According to the local laws, regulations and policies, part of the searching result is not shown."
(azaz: "A helyi törvények, szabályozások értelmében a keresés eredménye vagy annak egy része nem elérhető.").
Nemcsak hogy nincs eredménye a keresésnek, de még a gyanús online viselkedésű felhasználók listájára is felkerülhet az ember, s azontúl a megbízott cenzorok fokozottan figyelik az adott személy internetes tevékenységét.


Ellenőrzés - internetrendőrség

A kínai kormány alkalmazásában lévő cenzorok száma egyre nő. Legutóbbi hírek szerint már több mint kétmillióan vannak a fizetett internetes "tisztogatók". Talán ez a szám csak számunkra tűnik soknak, hiszen a majdnem másfél milliárd lakost számláló országnak ez nem túl jelentős hányada. Nem is igazán számít, mennyire vannak sokan (vagy épp kevesen), számuk nem csökken, sőt... Úgy tűnik egyre többen vállalkoznak az internet káros tartalmaktól való megtisztítására (ha másért nem is, talán a biztos álláslehetőségért).

A "szorgos hangyáknak" természetesen felettesei is vannak, a 30 ezer fős internetrendőrség kézben tartja a megfigyelés és a cenzúrázás igen összetett feladatát. Nem is gondolná az ember, milyen szervezettséget, odafigyelést és pontosságot igényel egy ilyen munkafolyamat...

Egy másik érdekes jelenség az öncenzúra. Kimutatások szerint az utóbbi időben már az internetezők is visszafogják magukat, sok blogger aktivitása évekkel ezelőtti szintre lépett vissza. Talán már nem látják értelmét, hogy kritizáló bejegyzéseket tegyenek közzé, hiszen hihetetlenül gyorsan kitörlik azokat (akár néhány percen belül), így alig jut el néhány felhasználóhoz.


Szabályozó rendeletek, büntetés


Rengeteg törvény, rendelet (több mint 60) született csak az internethasználatra vonatkozólag, melyek a lehető legpontosabban igyekeznek meghatározni, hogyan/mire, illetve hogyan/mire NE használják a világhálót a felhasználók. Három fontos példát hoznék, melyek láttatják, mik is a kínai internetcenzúra "alapelvei".



Az 1997-es rendelet szerint nem ajánlott (sem magánszemélyek, sem közösségek számára)

- az alkotmány vagy a törvények megszegésére vagy bármilyen azok ellen irányuló tevékenységre bátorító;
- a kormány, illetve a rendszer megdöntésére felbujtó;
- az állam jóhírét sértő;
- az igazságot elferdítő, pletykákat terjesztő;
- szerencsejátékot, szexualitást, bárminemű erőszakot pártoló;
- terrorizmusra vagy egyéb erőszakos cselekedetre ösztönző, más embereket zaklató
tartalmakat létrehozni vagy közzétenni.


A 2000-ben hozott rendelet a külföldi híroldalakhoz való hozzáférést, illetve a hírközlés szabályait tisztázza. Eszerint ugyanis a kínai internetes oldalakon semmilyen link nem mutathat tengerentúli országok híroldalaira, és különleges engedély nélkül nem közölhet semmiféle információt a tengerentúli médiából. Csak olyan hírt, információt tehetnek közzé, melyet az országban hivatalos hírforrások már megjelentettek, és ehhez is engedélyt kell kérni. Emellett, a kormányhivatalok számára teljes körű hozzáférést engedélyez a weboldalak és azok üzemeltetőinek adataihoz.

2011 őszétől pedig a valótlanság illetve "rémhírek" terjesztéséért több napos (vagy akár éves) börtönbüntetés és pénzbírság is kiszabható. Több száz bloggert vettek azóta őrizetbe csalás és rágalmazás vádjával.


Keresőprogram

Az ország jelenlegi internetes keresőprogramja a Baidu. A Google is jelen volt a kínai piacon, de évekig tartó háborúzás után az amerikai óriáscég nem volt hajlandó tovább folytatni saját maga cenzúrázását, s 2010-ben bezárta ottani keresőmotorját. Más szolgáltatásait (Google Maps, Gmail, Chrome) nem vonta ki, így is jelentős bevétele van Kínában. A keresőt pedig a hongkongi oldalon (google.com.hk) tette elérhetővé a kínai internetezők számára, ahol elméletileg a teljes tartalomhoz hozzáférhetnek.


Érdekességek

A China Internet Network Information Center legfrissebb statisztikájáról készített infógrafika megmutatja, hogy mekkora is a kínai internet...

http://pekingikacsa.blog.hu/2013/08/16/infografika_ekkora_a_kinai_internet

Egy tanulságos interjú 2010-ből: hogyan vélekednek az ott élők Kína internetes helyzetéről
http://itcafe.hu/cikk/kina_internet_cenzura_interju/kit_erdekel_a_netrendorseg.html

Cikkemben egy átfogó képet szerettem volna mutatni a kínai web helyzetéről. Témám csak ezt az egy ázsiai országot érinti, ám az internet cenzúrázása nem csak itt van jelen. Az arab országokban legalább oly mértékben mint Kínában, Oroszországban és néhány európai országban szintén általános jelenség az internetes szólásszabadság korlátozása.

Sok kérdést felvető probléma ez. Nyilván vannak olyan internetes tartalmak (erőszak, rasszizmus, pornográfia stb.), melyek betiltása ellen kevesen emelnének szót, ám úgy gondolom Kínában ennél komolyabb a helyzet. Itt az internetcenzúra ugyanis nemcsak (vagy inkább egyáltalán nem?) az emberek védelme érdekében zajlik, nem azért, hogy megkíméljék a lakosságot a káros tartalmaktól. Sokkal inkább a kormány, az ország vezetőinek igazát igyekeznek erősíteni, korlátozva az emberek szabad gondolkodását.

Kérdés meddig folytathatja a világ egyik legmeghatározóbb gazdasága ezt a stratégiát. Hagyják-e a még vezető pozícióban lévő nyugati országok? Végülis minket nem bántanak...


Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_censorship_in_the_People's_Republic_of_China
http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranypajzs_projekt
http://hvg.hu/vilag/20130917_Letartoztattak_a_titokzatos_kinai_blogger
http://www.jogiforum.hu/hirek/22714
http://index.hu/tech/2012/12/17/megerositettek_a_kinai_nagy_tuzfalat/
http://index.hu/tech/2013/10/07/kina_ketmillio_mikroblog-cenzort_alkalmaz/
http://www.origo.hu/techbazis/20100322-a-google-beszuntette-kinai-keresoje-cenzurazasat-es-leallitja-mukodeset.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése