"Safe harbor"? Mennyire felelős egy oldal a felhasználói viselkedéséért, mikor tartalma teljesen általuk gyártott? A Wikipédiának is döntésre kellett jutnia a kérdésben, miután egy esetben felhagyott az kétévtizedes semleges felügyelői szerepkörével, és nyílt konfliktusba került a saját önkéntes szerkesztőivel.
A Wikipédia mára világszerte az egyik leglátogatottabb weboldal – egy világméretű enciklopédia, amely pillanatnyilag 319 nyelven elérhető. A szerkesztése mindenki előtt nyitott, a legtöbb rendszeres tartalombővítés önkéntes módon történik, s ezt a megbecsült állandó szerkesztők és számos adminisztrátor igyekszik rendben tartani. A szerkesztési folyamat egy dialógushoz is hasonlítható, ahol az emberek beleszerkeszthetnek egymás szócikkeibe, így mindig a legaktuálisabb és leghitelesebb információ kerül ki győztesen, ám az egész folyamat visszakövethető. Egy klasszikus, szakemberek által készített enciklopédiától eltérően, amely hosszas gyűjtés és ellenőrzés végterméke, a Wikipédia valójában valós időben tud világi eseményekről cikkeket készíteni, ám nyilván hitelessége is annyival gyengébb. Így történt, hogy a 2021-es USA választások után a Capitolium ostomáról részletesebben és objektívebben számoltak be, mint a klasszikus publicisztika, amely sokkal kevesebb szempárt tarthat az eseményeken.
„Don’t be a jerk and don’t be so W.E.I.R.D.”!
A Wikipédia szerkesztői közössége, mint egyetlen felsőbb cél által orientált tömeg, rendületlenül dolgozott az emberi ismeretanyag rögzítésén, ám a szervezettségük inkább vadnyugati viszonyokat tükrözött az internet korai érájában. A belső nézeteltérések és viszályok rendezését az egy-egy nyelvterületi közösség saját belső hajtóerejére és belátására hagyták globális moderáció helyett – nyilván addig, míg valaki nem sértett törvényt. Mint minden közösségben, ez sajátos hierarchiák kialakulásához vezetett, ahol egy-egy egyén kiemelkedett és sajátos elismerést és viszonylagos hatalmat élvezhetett.
Az egyik legfontosabb weboldalon uralkodó irányelv a „Don’t be a jerk!”(=Ne szemétkedj!) volt. Azaz arra kérték a szerkesztőket, hogy személyes ellenszenvüket ne éljék ki azon, hogy valaki munkáját gátolják vagy darabokra szedik, és ne a személyes nézeteik színezzék a cikkeket. Lehetsz többszörösen elítélt erőszakos bűnöző is, míg a szócikkeidet képes vagy szépen megírni, és nem terjesztesz valótlanságot.
Az egyoldalú ítéletek vezethetnek olyan malőrökhöz, mint mikor a Nobel-díjjal jutalmazott Donna Strickland-et a szerkesztői gárda nem találta érdemesnek a saját Wikipédia szócikkre még egy évvel a díj elnyerése előtt. A moderátorok a korábbi díjai ellenére nem látták elég fontosnak, amit a női tudósok munkájának általános alábecslésének tudnak be.
Egy 2018-as belső felmérésben úgy találták, a női vagy kisebbségi szerkesztői munkatársaiknál nem volt ritka, hogy szerkesztői viták során zaklatás érte őket, vagy akár pornográf videókkal is bombázták a postaládájukat. Sokan úgy érezték, nincs hová fordulniuk ilyen esetekben, illetve nehéz volt bármilyen közösségen belüli összefogást létrehozniuk, hiszen számaik elenyészők voltak.
2019-ben következett be egy az addigi rendszert felbolygató incidens: egy 14 éve folyamatosan keményen dolgozó, a közösségen belül jól ismert szerkesztőt, Fram-et, a Wikimédia Alapítvány kitiltotta, és szerkesztői jogaitól megfosztotta egy évre, miután panasz érkezett rá kellemetlen viselkedés vádjával, amire igen cifra szavakkal reagált a Wiki-bíróság irányába.
Ez hatalmas felháborodáshoz vezetett a szerkesztők és adminisztrátorok részéről is, még Jimmy Wales, az oldal alapítója, is reagált az ügyre. Fram maga is több ponton nyilatkozott és fejezte ki ellenérzését az üggyel kapcsolatban, ám függetlenül, illetve túl azon, hogy Fram valóban túl kemény volt-e más szerkesztők irányába, vagy sem, a problémát a Wikipédia közössége abban látta, hogy az Alapítvány közvetlenül beleszólt a közösségi élet szabályozásába a tagok feje felett átnyúlva. Az Alapítvány kijelölt úgynevezett "bírósága", az ArbCom úgy találta, az angolnyelvű wiki közösség nem volt képes betartatni a Felhasználási Szabályzatot a saját tagjaival önerőből. Ez gondterhes jövőt vetített előre az oldal vezetési stílusának változásával kapcsolatban, és sokan attól tartottak, a szabályozás ugyanolyan keménykezű és cenzúrázó lehet, mint a Twitter-é.
A belső felmérések eredményei illetve ez a nagy médiafigyelmet kapó incidens vezetett végül valószínűleg oda, hogy 2020 februárjában a Wikimédia Alapítvány be is jelentette egy Általános Viselkedési Szabályzat (Code of Conduct) bevezetését. Az 1600 szóból álló dokumentum kitér a zaklatásra, gyűlöletbeszédre, elfogadhatatlan viselkedési formákra, illetve a téves információ szándékos terjesztésére is.
A fogadtatás vegyes volt. Bár a kezdeményezés jó szándékból ered, egyesek attól tartanak, hogy a szigorú szabályozás eltereli a figyelmet a kreatív, pontos megfogalmazásoktól, és az öncenzúra szárazzá, nehezen követketővé teheti a szócikkeket és szerkesztői társalgásokat, ha mindenki attól retteg, mikor véthet véletlenül az új viselkedési szabályzat ellen. Az általános szabályzat meghúz egy minimális színvonalat, amelyet tartani kell, ám felvetődnek olyan kérdések ezzel kapcsolatban, mint hogy az amerikai szemléletrendszer minden kultúrára ráhúzható-e mondjuk, és tényleg ideálisabb munkakörnyezetet teremt-e, mint a közösség belső szabályaira való támaszkodás. Egy felső szabályzatra való mutogatás vajon növeli vagy csökkenti-e a közösségen belüli egymásba vetett bizalmat, vagy megöli a diskurzust?
Források:
Community response to the Wikimedia Foundation's ban of Fram
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése