A metaverzum- a rémisztő jövő vagy egy csődbe fulladó projekt?

Bár már több, mint egy éve jelentették be a terveket róla, sokaknak máig nincs fogalma mit is jelent ez a kifejezés. Ami valójában egy elég árulkodó tényező a projekt helyzetéről. Hisz hogyan ugrana bele a használatába a nagyközönség és hogyan pénzelnék dollármilliárdokkal a befektetők, ha fogalmuk sincs róla mit is kapnak pontosan. Még a cég saját dolgozói sem igazán értik, mi ez az egész, úgy kell ráparancsolni őket a „világ” felfedezésére. És hogyan várhatják el, hogy szeressék a felhasználók, ha még ők maguk sem szerelmesek a munkájukba.

Szóval mi is az a metaverzum?

A metaverzum egy ember -Mark Zuckerberg, a Facebook alapítójának- szerelemprojektje. 2021 októberében jelentette be, hogy 16 év után nevet vált a cég: így lett a Facebookból Meta Platforms, vagy röviden csak Meta. A cég ezentúl egy virtuális párhuzamos valóság, az úgynevezett metaverzum felépítésére vállalkozik.

A metaverzum fogalma még egy évvel a nagy Meta-fordulat után is elég ködös. Hogy végeredményben egy nagy, szabad bejárású virtuális világot kell elképzelni, vagy sok gyártó saját digitális terei számítanak majd egy-egy metaverzumnak, az még kérdéses, mindenesetre a névkisajátítás ellenére nem a Meta az első, ami nekivágott a műfajnak. A 2006 óta létező, 2016-tól virtuális valóságban (VR) is elérhető, Roblox nevű játékplatformon a felhasználók személyre szabott avatárjukon keresztül hozhatnak létre saját játékokat, és tölthetnek időt egymással egy közös 3D-s világban – ezt már nem túlzás metaverzumnak nevezni. A Roblox naponta 60 millió aktív felhasználót számlál, a metaverzum előfutárának tekintett Second Life világában pedig még mindig 40-50 ezren időznek egy adott pillanatban.

Valami ilyesmiről szólna a metaverzum Zuckerberg víziója szerint is.A Facebook alapítója olyan utópisztikus helyet képzel el, ahol az emberek találkoznak egymással, ismerkednek, a munkájukat végzik, szórakoznak, és ami a legfontosabb: vásárolnak. Ehhez csak fel kell pattintani egy Oculust Rift, vagy még inkább egy Meta Quest 2 VR-headsetet, és ki kell csekkolni a való világból.

Csakhogy az első próbálkozás, a Horizon Worlds egyelőre nem tűnik olyan helynek, ahol az emberek szívesen töltik az idejüket. A potenciális felhasználókat már az első pillanatban elriaszthatja, hogy a Meta promóvideóiban bemutatott realisztikus látványvilághoz képest a tényleges metaverzum grafikája olyan, mint ha egy 2001-es PC Guru-szám CD mellékletén bukkant volna rá az ember. És hogy oldották meg, hogy a lábak mozgását nehéz VR-ben lekövetni? Hát úgy, hogy az avatárok csak deréktól felfelé léteznek, és lebegve közlekednek. Harminchat milliárd dollárból.

Megérte ez?

A bejelentést követően a Meta három hónap alatt olyan zuhanást produkált, amilyet a cég még soha nem látott. Idén februárban az amerikai vállalatok történetének legnagyobb egynapos veszteségét szenvedte el a tőzsdén: egy nap alatt 26,4 százalékkal esett vissza a Meta-részvények árfolyama, ami több mint 230 milliárd dollárral csökkentette a cég piaci értékét – és vele együtt a részvények 13 százalékával rendelkező Zuckerberg személyes vagyonát.

Az elmúlt 9 hónap sem szólt másról, mint arról, hogy a befektetők menekülnek, Zuckerberg pedig minden lehetséges fórumon próbálja visszaszerezni a cégébe vetett bizalmat, miközben magányos fanatikusként prédikál a metaverzum fényes jövőjéről. A Meta még a világ hatodik legértékesebb cégeként kezdte az évet, de mára a 27. helyre esett vissza, és a cég történetének első elbocsátási hullámára is felkészülhetnek a dolgozók.

A Horizon Worlds problémáin túl az is aggasztja a Meta befektetőit, hogy míg a cég eddigi szárnyalását a nyújtott szolgáltatás (közösségi média) alacsony technológiai küszöbe is megkönnyítette, hiszen csak egy okostelefon vagy számítógép és egy internetelőfizetés kellett hozzá, a metaverzumban való elmerüléshez nélkülözhetetlen fejenként egy VR-headset. A Quest 2 belépő áron már 400 dollárért (160 ezer forint) kapható, de a technológia egyelőre nem arról híres, hogy egyre  elérhetőbbé válna: az októberben bemutatott Meta Quest Pro ára 1500 dollár (600 ezer forint), ami finoman szólva sem hozza közelebb a metaverzumot a felhasználókhoz.

Hogy megtérülhet-e a metaverzumba való befektetés, vagy a Meta egyetlen hatalmas, kipukkanni készülő lufi, azt egyelőre nem látni, de miközben a befektetők bizalomvesztésről beszélnek, Mark Zuckerberg hajthatatlannak tűnik – Joe Rogan műsorában „személyes Szent Gráljának” nevezte a háromdimenziós internet valóra váltását.

Zuckerberg az isten, a Metaverzum a mennyországa

Emily Gorcenski technológus szerint ahhoz, hogy valóban megértsük a Facebook atyjának metaverzum mániáját, fel kell hagynunk azzal, hogy a mi oldalunkról közelítsük meg a kérdést. A metaverzum nem rólunk szól, hanem magáról Zuckerbergről, akinek -Gorcenski szemében- nem csak az a célja, hogy megoldja a lábatlan avatárok vagy más hardveres és szoftveres akadályok problémáját. A saját halandóságának problémáját akarja legyőzni egy szó szoros értelmében vett mennyország felépítésével.

„Ahhoz, hogy megértsd a metaverzumot”-írja Gorcenski egy érdekes Twitter bejegyzésben-„rá kell ébrednünk, hogy ezek a gazdag techno nerdek őszintén hisznek abban, hogy képesek lesznek majd feltölteni a tudatukat mielőtt meghalnak.”

„A metaverzum nem az otthonról való dolgozás forradalmasítására épül. Azért épül, mert hinniük kell benne, hogy képesek megalkotni egy mennyországot,”-folytatta- „Tudod kik építenek mennyországot? Az istenek.”

Noha ez az egész teória extrémnek hangzik, nem annyira hihetetlen. A gazdagok és híresek régóta ismertek az örök élet iránti megszállottságukról, és ezek az erőfeszítések, legyen szó akár mítoszról, akár valóságról, szinte mindig a technológiához és az azt megépítőkhöz kötődnek. Peter Thiel milliárdos állítólag elgondolkodott azon, hogy élethosszig tartó vérátömlesztést kérjen fiataloktól. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos pedig aktívan finanszírozza a halhatatlanság technológiáját. És most úgy tűnik Zuckerberg, aki élete nagy részét az emberek adathalmazokká alakításával töltötte, talán ő is szeretné, hogy tudata örökké létezzen egy saját tervezésű digitális világban.

A digitális istenséggé válás zuckerbergi törekvése minden bizonnyal felülmúlná kollégái gyenge állítólagos álmait, hogy halandó testüket néhány évvel tovább működtessék a való életben. És persze ahhoz, hogy isten lehess, szükséged van alanyokra – ez a részlet, amellyel Gorcenski is foglalkozik érvelésében, azt a sötét elméletet kínálja, hogy "a digitális mennyországban jobb jutalmakat kaphatnak majd azok, akik több adattal és erőfeszítéssel járultak hozzá a mennyország működtetéséhez." "Ezért"- tette hozzá Gorcenski- "most mindent meg kell tenned annak érdekében, hogy a [digitális mennyország] valósággá váljon." Tekintettel arra, hogy a Facebook úttörő szerepet játszott az adatbányászatban, nem ez a legőrültebb gondolat.

Persze ez az egész csupán egy kis pszichoanalízis, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy Zuckerberg nem áll ki a Meta-találkozókon és hirdeti magát a halhatatlan uruknak. Szinte. De úgy tűnik, hogy az örökkévalóság vágya bele van írva ezeknek az embereknek a DNS-ébe– és ezt szem előtt tartva, a digitális túlvilág megteremtése talán mindig is elkerülhetetlen volt.

"A legkegyetlenebb dolog, ami Zuckerberggel történhet"-írta Gorcenski- "hogy úgy hal meg, mint egy átlagos ember, akárcsak mindannyian."