Szűts Zoltán: Miért kell óvatosnak lenni a gyerekekkel?
Hozzátette, hogy életkortól függetlenül érdemes már abban a pillanatban leülni beszélgetni a gyermekekkel, amikor a digitalizáció megjelenik az életükben. "Negatív és káros gyakorlat, amikor szülők maguk adnak a gyerekek kezébe okostelefont, csak azért, hogy lefoglalják magukat."
Az NMHH felmérése szerint a gyermekek 57 százaléka már 10-11 éves korában találkozik veszélyes online kihívásokkal, holott ebben az életkorban még nem is használhatnák a közösségi oldalakat.
A professzor elmondta, hogy az algoritmusok annyira fejlettek, hogy a veszélyes kihívásokat valószínűleg még a TikTok sem tudná százszázalékosan kitiltani. A tartalmakat valóban lehetne szűrni, de az üzleti alapon működő vállalatoknak nem érdekük, hogy tiltást alkalmazzanak. "Minél többen ott töltik az idejüket, minél több kihívást teljesítenek, annál több figyelmet tudnak eladni a hirdetőknek, vagy adott esetben befolyásolni a közvéleményt." Mint mondta, nem hibáztathatók egyértelműen a közösségi platformok, mivel a szülőknek is felelősségük van.
Visszafordíthatatlan idegrendszeri és érzelmi károk
Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója szerint a személyes képernyő és az online világba való elvonulás a legveszélyesebb, ami függőséget is okozhat. Fontos lenne tudatosítani a szülőkben, pedagógusokban és gyerekekben, hogy nem a technológiával van a probléma, hanem a használattal. A gyerekek túl sok időt töltenek az okoseszközökkel, ami elveszi az időt a sportolástól, a barátokkal és családdal való beszélgetésektől, vagy az unatkozástól, ami a kreativitás alapja.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 3 éves korig nulla képernyőidőt javasol, míg ennél idősebb gyermekeknek legfeljebb 20-30 perc napi képernyőidőt. A 18 év alattiak maximális képernyő előtt töltött idejét egy órában határozták meg. A túlzott okoseszköz-használat az életminőség romlásához vezethet, például kevesebb mozgás, elhízás és érzelmi beszűkülés. Túlhasználat mellett egyéb megbetegedések, mint a depresszió és a szorongás is megjelenhetnek. Intő jel, ha a képernyő hatására erőszakosabbá, ingerlékenyebbé válnak a fiatalok. "Ebben az esetben minél kisebb a gyermek, annál nagyobb szükség van egy szakember bevonására."
Elengedhetetlen a szülő és a gyermek bizalmi kapcsolata
Hal Melinda szerint a mozgás kiemelten fontos az idegrendszeri fejlődésben. A legjobb módszer, ha a család együtt sportol vagy kirándul, az okoseszközöket otthon hagyva. Bár nem egyszerű, a szülőknek el kell érniük, hogy a fiatalok kevesebbet akarjanak a digitális térben lenni. A mai fiataloknak nagyon kevés valós közösségi élményben van részük, pedig a sportközösségekhez, hitélethez és hobbikhoz kapcsolódó szerveződésekben nagy érték van.
A gyermekek és a szülők kapcsolata az online jelenlétre is hatással van. "A bizalmon múlik, hogy akár egy zaklatási eseményt milyen gyorsan tud meg a szülő. Ha a gyerek fél attól, hogy büntetést kap, akkor inkább magában tartja a történteket" – fejtette ki a szakpszichológus.
Hal Melinda szerint veszélyes, amikor a gyermek a közösségi oldalakon aktív. Véleménye szerint 16 év lenne a felső korhatár a használatukra. Ausztráliában például hivatalosan sem lehet tizenhat év alatt közösségi portálokat használni. Az is problémát jelent, hogy a szülők folyamatosan telefonoznak, amit a gyerekek is követnek. Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója szerint mielőtt saját okoseszközt kapnak a fiatalok, mindenképpen beszélni kell velük az előnyökről és a hátrányokról is.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése