keresés

2017. március 24., péntek

Internetrendőrség a szerzői jogok védelmében, avagy hogyan gazdagodott meg Psy?


2017 januárjában megszűnt az addig érvényben lévő Copyright Alert System. Az amerikai hat csapás rendszerének röviden a következőkben állt a lényege: hat egymást követő figyelmeztetés, amelyek közül az első csak egy e - mailes jelzés, de az utolsó már pénzbírságot von maga után. A folyamat a szerzői jogvédelemmel foglalkozó szervezetek jelzésére aktiválódik. 
A következő e-mailben már szerepel az amerikai szerzői jogi rendszer leírása is, a harmadik és a negyedik jogsértés esetén az illető számítógépén felbukkanó ablakok jelennek meg, így akarják biztosítani, hogy garantáltan megkapja a figyelmeztetéseket. Az ötödik szinten már kicsit komolyodik a dolog: különleges oldalra irányítják át az éppen gyanútlanul böngésző vagy letöltő felhasználót, míg a hatodik szint esetén korlátozzák a letöltési és feltöltési sebességét. Megszakítás vagy teljes korlátozás azonban nem történik, és nincs is róla szó. A jelenlegi tervek alapján az egyes figyelmeztetések között mindig minimum hét napnak kell eltelnie. A büntetések kiszabása és kivitelezése szolgáltatókra és külső cégekre volt bízva, így a konkrét büntetés megvalósulása kérdéses maradt...
Ez volt a koncepció 2012 - ben, Ha ez komolynak hangzott, akkor a 2017 - es változata mindenképpen egy jóval keményebb rendszerellenőrzést ígér: az internetszolgáltatókat szeretné megtenni online rendőrséggé.

A dolog sikeressége is vitatható, még a statisztikák alapján is, amelyek nem feltétlenül számolnak az időközben elterjedt legális alternatívákkal, és azzal a rohamosan növekvő számmal, amely az internetezők számát jelöli.

Jogos lehet a kérdés, hogy hogyan érintik Európát, vagy akár az egész világot az amerikai szórakoztatóipart szigorítani kívánó törekvések. A válasz több szemszögből is megközelíthető, és mindegyik meglehetősen mérvadó is:

  • Főleg azért, mert a szórakoztatóipar nyomasztóan nagy része amerikai központú, és elég jól előrevetíti a későbbi nemzetközi tőrekvéseket is. 
  • Másrészt az internettel kapcsolatos európai szabályozások amúgy is az amerikai mintákat szokták követni. 
  • Harmadrészt meg az internet annyira szorosan összeköti már a világot, hogy egy amerikai szabályozás egészen közvetlenül hat a magyar felhasználókra is - gondoljunk csak például a YouTube, a Facebook, vagy a Google érintettségére kalózügyekben.


Digital Millennium Copyright Act - újratöltve

Az internetrendőrség működését a következőképpen képzelik el a zenekiadók szövetségének vázlata szerint: az idén 19 éves amerikai digitális szerzői jogi törvényt, a DMCA-t alakítanák át. A DMCA online jogsértések esetében úgy működik, hogy ha az egyszeri jogtulajdonos jelzi az adott szolgáltatónak, hogy neki éppen most lopják, töltik az anyagait, a szolgáltató pedig egy nem meghatározott időkorláton belül, de aránylag gyorsan leveszi azt a netről, akkor mindenki jogszerűen járt el, és igazság szolgáltatott, ügy lezárva. Az ominózus kalózmásolat pedig másodpercekkel később feltűnik egy másik címen, hogy a mókuskerék tovább foroghasson Mindezt egy olyan szűrőrendszerrel finomítanák, mint amilyet pl. a YouTube is használ. A YouTube-nál például olyan jól működik, hogy még arra is képes, hogy egy, egyébként képi anyagában jogtiszta videó hangsávjában felismerje, hogy az egy egyébként jogvédett zene feldolgozása, és szóljon az eredeti jogtulajdonosának róla. 




Aki aztán választhat, hogy leveteti az adott videót, vagy engedélyezi, a reklámbevétel egy részéért cserébe. Így lehetnek legálisak a youtube-os dalszöveg-videók, feldolgozások, paródiák, és  pontosan ennek köszönhetően gazdagodott meg Psy. Több tízezer Gangnam Style paródiát és remixet , mémet, egyebet találhatunk a mai napig is az interneten.

Forrás:









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése