Az Amazon fejlődéstörténete

A könyvpiac forradalmasításától a tech vállalatok csúcsáig rendkívüli nagy utat járt be az Amazon. Hogyan lesz egy egyszerű internetes könyváruházból a világ legnagyobb felhőszolgáltatója? Honnan indul egy közel 700 ezer embert foglalkoztató 500 milliárd dolláros vállalatbirodalom?

Az Amazon története, akárcsak a Windows vagy az Apple, egy garázsból indult 1994-ben Jeff Bezos ötletéből. A cég alapvetően online könyvesboltként indult, mely egy hagyományos könyvesboltnál jóval több könyvet tudott eladni. Mára az egyik, ha nem a legnagyobb, e-kereskedelmi vállalattá nőtte ki magát és Bezost a világ egyik legvagyonosabb emberévé tette. Az Amazont, mint cégnevet, egy szótár nézegetésével kezdte, megakadt a szeme a világ legnagyobb folyójának nevénél és azt remélte az cége is egyszer ilyen „egzotikus és másmilyen” lesz. Persze nem csak ilyen célok vezérelték a névadásban, egyszerűen "A" betűvel kezdődő nevet szeretett volna adni hogy előre kerüljön az ábécésorrendben.

Az Amazon üzleti stratégiája szokatlan volt, de működött. A vállalat nem tervezett 4-5 évig nyereséget és talán ezért is élte túl a dotcom lufi kidurranását.1998-ban elkezdtek terjeszkedni és a könyvek mellett már CD és DVD is megtalálható volt árukészletében. 2000 óta logójában egy nyíl is mutat az A-tól a Z-hez, ezzel jelezve hogy A-tól Z-ig minden terméket szállítanak majd. Ezután már ruhákat is árulnak, közel 400 márkával álltak partneri kapcsolatban a 2000-es évek elején. Tovább bővítették a palettájukat és már elektronikai cikkeket, játékokat, konyhafelszerelést is árulnak. 2001-ben végül a cég, pályafutása során először, nyereséggel zárta az évet. Azóta pedig számítógépes programokat, videó játékokat, bútorokat és még ételt is forgalmaznak megannyi más termék mellett. 

Az Amazon sokáig csak viszonteladó volt, de 2003-ban piacra dobták a web szolgáltatásukat amely hivatalosan csak 2006-ban indult el. Az Amazon Web Services- az Amazon.com által-az interneten kínált szolgáltatások gyűjteménye amelyek egy felhő alapú platformot alkotnak. Jelenleg 8 földrajzi régióban található meg és olyan nagy számítási kapacitást szolgáltat hogy még az Amerikai Egyesült Államok kormányzati szervei is ezt használják. Ezután 2007-ben betört a piacra a Kindle nevű sajátmárkás e-könyv olvasójával, 2014-ben pedig az első (és előreláthatólag az utolsó) okos telefonjukat. Majd megjelenik az Echo mely Alexának, az Amazon virtuális asszisztensének, ad fizikai testet.

Az Amazon először csak az USA-ban terjeszkedett, de ma már létezik Kanadában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában és Franciaországban. A távol keleten is jelen vannak Japánban és Kínában. Utóbbiban a Joyo online webáruházat vásárolta fel, de nem aratott elsöprő sikert az ott már akkor nagy népszerűséggel rendelkező Alibaba mellett. Ez nem törte meg a céget a további a felvásárlások tekintetében. Megvette a Zappos.com online cipőáruházat, felvásárolta a Kiva Systems nevű anyagmozgatással foglalkozó automatizált rendszerekre specializálódott céget amelynek robotjai most is segítik az Amazon raktáraiban dolgozók munkáját. Felvásárolták a Twitch videó játék streaming oldalt és a Whole Foods 471 boltját. Így az Amazon sok helyen biztosította be magát a néhány szereplős piacokon a versenytársak felvásárlásával, többek között azzal, hogy a legtöbb fogyasztót magáénak tudhat valamennyi területen.

Sikerének titka nem csak a termékek árában és hatalmas áru kínálatában rejlik. A gyors és egyszerű vásárlás jegyében az Amazon szabadalmaztatta a „1-click” funkció gombot, arra ösztönözve a vásárlókat hogy többet vásároljanak. Habár nem csupa jószándéktól vezérelve teszi ezt, ugyanis ezzel begyűjtötte rengeteg vásárló adatát. Segítségével viszont hihetetlenül gyorsan és olcsón juthatunk hozzá egészen távoli helyeken kapható árukhoz is néhány kattintás segítségével. 

A vállalat maga folyamatosan keresi a kihasználatlan lehetőségeket így észrevették hogy az országok és városok között éles verseny van a nagy cégek befektetéseinek bevonzásáért. Példának okáért adókedvezményt kér az adott várostól, cserébe azért mert munkahelyet biztosít majd rengeteg embernek. Viszont azt is be kell látni mennyi negatív hátránya lehet egy ilyen fajta megállapodásnak. Például erősen igénybe veszik a helyi infrastruktúrát és esetlegesen megkezdődhet egy dzsentrifikációs folyamat is.

Bár az Amazon alapvetően tech vállalattá nőtte ki magát, szolgáltatásainak nagy része maradt a hagyományos kiskereskedelem területén és rengeteg kétkezi munkást foglalkoztat megannyi informatikus szakember mellett. Kétkezi munkásait néhány órás betanítással képes munkába állítani. Dolgozói többsége szakképzetlen és könnyen lecserélhető, amit a cég ki is használ. Erős présben, szoros kontroll alatt tartják őket. Ennek ellenére sokan úgy gondolják jobb ez a munka mint semmit nem csinálni, így mindent összevetve még a rémesnek tűnő körülmények ellenére is inkább örülnek hogy van mit csinálni. Az Amazon ráadásul a többi betanított munkásokat alkalmazó céghez képest a legtöbb országban valamivel jobban fizet, tehát az emberek joggal érezhetik azt is, hogy meg vannak fizetve mindennek az elviseléséért. A dolgozók elégedetlenebb fele sztrájkokkal próbálja változásra bírni a céget. A német dolgozók már pár éve próbálnak kollektív szerződést kiharcolni sikertelenül, az angliai és franciaországi egységekben a növekvő teljesítményelvárások miatt keltek fel a munkások, az olaszoknál pedig azért, mert a dolgozói állomány egyre nagyobb részét teszik ki határozott idejű munkaszerződések.

Bezos az évek alatt a lehető legtöbb tőkét visszaforgatta a fejlesztésbe, terjeszkedésekbe és fokozatosan szélesítette profilját. Őt magát sokan mánikusnak tartják, de be kell látni hogy mára már övé az évszázad egyik legsikeresebb amerikai nagyvállalata.

Források:
https://index.hu/gazdasag/2018/08/08/amazon_portre_jeff_bezos/
https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Amazon
https://edition.cnn.com/interactive/2018/10/business/amazon-history-timeline/index.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Amazon.com
https://www.portfolio.hu/uzlet/20170625/a-