keresés

2018. május 24., csütörtök

Globális cégek - globális informatikai infrastruktúrák

Szolgáltatási modellek


A cloud computing szolgáltatási modelljének  szabványosított meghatározását elsőként a a National Institute of Standards and Technology (NIST) 2011. szeptemberében kiadott SP 800-145 sorszámú „The NIST Definition of Cloud Computing” című dokumentuma tartalmazza. Ez a dokumentum a  kiindulópontja a későbbi definícióknak, ISO szabványoknak.

Szolgáltatási modelljük szerint három nagy csoportot határoztak meg. Ezek az idők során bővültek, de a köztudatban és a szakmai anyagokban tartja magát továbbra is alapvető kiindulópontként az alábbi három szolgáltatási szint.


1) Software as a Service (SaaS) - Szoftver mint szolgáltatás
A felhőszolgáltató a szoftvert nyújtja interneten keresztül, kész alkalmazásokat lehet használni anélkül, hogy hardver vagy szoftver működéssel kelljen foglalkozni a felhasználónak. A felhasználónak egy kliens interfészre van szüksége: webböngésző, vagy egy a felhőben üzemelő program kezelő felületére. Például így működik a Google G Suit, Microsoft Office 365

2) Platform as a Service (PaaS) - Platform mint szolgáltatás
A felhőszolgáltató az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja. Itt az infrastruktúráért és magáért a platformért is fizetni kell, a felhasználás arányában. Például így működik a Microsoft Azure .NET környezete és a kapcsolt teljes szoftverkínálat.

3) Infrastructure as a Service (IaaS) - Infrastruktúra mint szolgáltatás
Az infrastruktúrát, az erőforrások összességét: számítási, tárolási és hálózati kapacitás szolgáltatás kap a felhasználó és az igénybe vett erőforrás mértéke után fizet.  A felhőben az operációs rendszert és az alkalmazásokat is a felhasználó működteti. Az Amazon EC2 szolgáltatása.


Cloud computing technológia fejlődése

A NIST 2011. szeptemberében kiadott meghatározását követően 2012-től huszonegy szabvány szerepel cloud computing témához kapcsoltan az International Organization for Standardization (ISO) szakkatalógusában. Jelenleg tizenhárom elfogadásra került, nyolc fejlesztés alatt áll. Jól érzékelteti a  technológia elképesztő sebességű fejlődését a kapcsolódó szabványok mennyisége és az érintett szakterületek.

Elfogadott ISO sztenderdek
  1. ISO/IEC 17203:2017 Information technology -- Open Virtualization Format (OVF) specification
  2. ISO/IEC 17788:2014 Information technology -- Cloud computing -- Overview and vocabulary
  3. ISO/IEC 17789:2014 Information technology -- Cloud computing -- Reference architecture
  4. ISO/IEC 17963:2013 Web Services for Management (WS-Management) Specification
  5. ISO/IEC 18384-1:2016 Information technology -- Reference Architecture for Service Oriented Architecture (SOA RA) -- Part 1: Terminology and concepts for SOA
  6. ISO/IEC 18384-2:2016 Information technology -- Reference Architecture for Service Oriented Architecture (SOA RA) -- Part 2: Reference Architecture for SOA Solutions
  7. ISO/IEC 18384-3:2016 Information technology -- Reference Architecture for Service Oriented Architecture (SOA RA) -- Part 3: Service Oriented Architecture ontology
  8. ISO/IEC 19086-1:2016 Information technology -- Cloud computing -- Service level agreement (SLA) framework -- Part 1: Overview and concepts
  9. ISO/IEC 19086-3:2017 Information technology -- Cloud computing -- Service level agreement (SLA) framework -- Part 3: Core conformance requirements
  10. ISO/IEC 19941:2017 Information technology -- Cloud computing -- Interoperability and portability
  11. ISO/IEC 19944:2017 Information technology -- Cloud computing -- Cloud services and devices: Data flow, data categories and data use
  12. ISO/IEC 20933:2016 Information technology -- Distributed Application Platforms and Services (DAPS) -- Access Systems
  13. ISO/IEC TR 30102:2012 Information technology -- Distributed Application Platforms and Services (DAPS) -- General technical principles of Service Oriented Architecture
Fejlesztés alatt lévő sztenderdek:
  1. ISO/IEC DIS 19086-2 Information technology -- Cloud computing -- Service level agreement (SLA) framework -- Part 2: Metric model
  2. ISO/IEC CD 22123 Information Technology -- Cloud Computing -- Concepts And Terminology
  3. ISO/IEC CD 22624 Information technology -- Cloud Computing -- Taxonomy based data handling for cloud services
  4. ISO/IEC PDTR 22678 Information Technologies -- Cloud Computing -- Guidance for Policy Development
  5. ISO/IEC AWI TS 23167  Information Technology -- Cloud Computing -- Common Technologies and Techniques
  6. ISO/IEC PDTR 23186 Information technology -- Cloud computing -- Framework of trust for processing of multi-sourced data
  7. ISO/IEC NP TR 23187 Information technology -- Cloud computing -- Interacting with cloud service partners (CSNs)
  8. ISO/IEC NP TR 23188 Information technology -- Cloud computing -- Edge computing landscape

Cloud Industry

Az alábbi néhány tény jól mutatja, hogy egy új iparág alakult ki a felhő alapú számítástechnikára épülve.
  1. A Microsoft Inc. 2017-ben már a hagyományos Office szoftverek licenceladások mellett nagyobb forgalmat generált az Office 365 előfizetések értékesítésével.
  2. Az USA Védelmi Minisztériuma 2018. tavaszán felhő alapú infrastruktúra szolgáltatásra írt ki közbszerzési felhívást. Teljesen átjárható, felhasználóbarát, megfizethető és biztonságos felhő megoldást kerestek, hogy a harctéren az új gépi tanulás és a mesterséges intelligencia [AI] képességeket tudják alkalmazni. Negyvenhat cég adott ajánlatot, eredetileg az ajánlattételre vonatkozóan tíz évre szólt volna a szerződés. Feltételezhetően a többi beszállító cég nyomására és a technológia gyors ütemű változása miatt végül csak kétéves szerződést kötöttek a nyertes Amazonnal 1 milliárd dollár értékben.
  3. Kezdetben FANG, jelenleg FAANG részvényeknek nevezik annak az öt cégnek a részvényeit, melyek a technológiai ipar teljes egészén belül a legjobban teljesítenek.Globálisan jelenleg az öt legjövedelmezőbb cég: Facebook (Nasdaq: FB), Amazon.com (AMZN), Apple (AAPL), Netflix (NFLX), Alphabet Inc. (GOOG, GOOGL). Ezek közül kettőnek nem közvetlenül a felhőszolgáltatásból származik a bevétele, de felhő alapon történik a szolgáltatása.
  4. Az iparág méretére jellemző, hogy nemcsak a felhő alapú szolgáltató cégek vannak jelen a tőzsdén, hanem 2011-től önálló ETF-el (Exchange Traded Fund - Tőzsdén Kereskedett Alap) rendelkeznek az USA NASDAQ  részvénypiacán First Trust Cloud Computing ETF néven (NASDAQ:SKYY).
  5. A NASDAQ, Inc. egyik leányvállalata 2017. júniusában létrehozta az ISE Cloud Computing Index-et (INDEXNASDAQ: CPQ). Ennek célja  a számítási felhő-iparban részt vevő vállalatok teljesítményének a nyomonkövetése.

Blockchain

A felhő alapú megoldásokkal a cégek globálisan használható  informatikai infrastruktúrát képesek üzemeltetni ellátási láncaik és teljes üzleti folyamataik felügyeletére. 

Sószem méretű számítógép
Adataikat, pénzügyeiket megbonthatatlan, elosztott rendszerekben tárolják (Blockchain – Blokklánc technológia). Jelenleg az IBM 1x1 mm átmérőjű, sószem méretű gépet fejleszt, mindezt a blockchain technológia igényeihez igazítva végzik. Elsődlegesen termékazonosításhoz, annak a gyártástól a vevőig eljutásának nyomonkövetéséhez, nyilvántartásához használnák fel.


Új gazdasági modellekre lehetőség
Decentralized Autonomous Organization (DAO) Decentralizált Autonóm Szervezetek működtetésének informatikai infrastruktúrális alapját a blockchain alapú megoldással oldják meg.

A decentralizált információmegosztás (Internet) és a decentralizált pénzügyi rendszerek (Internet of Value, p2p blockchain alapokon) után a meglévő gazdasági szerveződések decentralizálása vagy éppen demokratizálása lehetséges. Önálló ellátási/kereskedelmi láncok alakulhatnak ki állami/banki/külső korlátozás nélkül ahol az elszámolási rendszerek biztonságát, nyilvántartását blockchain alapú módszerekkel végzik. 

Tokenizálják az adott szervezetben a tulajdont és ez alapján végzik a tulajdonosok, résztvevők között az elosztást. Demokratizált szervezetekben történik a döntés, mindenki számára átláthatóan.

Könyvtárak és a cloud computing


Lehetőség van egységes felhő alapú IKR-ek alkalmazására a könyvtárakban. Garantált adatbiztonsággal, skálázható, költségeket megfelelően Erre több működő példa is van. Ezek közül az ExLibris Alma IKR-jét mutatja be az alábbi rövid YouTube (felhő alapú filmmegosztás...) videó.

A könyvtárosok tehermentesítésén túl az informatikai költségek átláthatóvá, tervezhetővé válnak, az adatbiztonsági kockázat lényegesen kisebb.

Jövő

Az elosztási rendszerek (társadalmi, gazdasági, természeti erőforrások) információkezelési technológiai háttere gyökeresen átalakul. A társadalomtudomány minden területén így a könyvtártudományban is új kutatási irányok fognak kialakulni.
Nemcsak használni kell majd a felhő alapú számítástechnikán alapuló megoldásokat, hanem leírni és törvényszerűségeket találni létrejöttének körülményeiben, várható hatásaiban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése