2023. május 7., vasárnap

U.H. Ez T.E.T.SZ.I.K. (Unió, Huawei, Elon, Terv, Európai, Technológia, Szabályozások, Ipar, Kína)

Ebben a cikkben, elsősorban azt vizsgálom hogy a két ország hogyan viszonyul egymáshoz a különböző gazdasági és innovációs területeken. Mind az Egyesült Államok, mind Kína folyamatos kihívásokkal néz szembe gazdasági és geopolitikai érdekeivel szemben, mivel igyekeznek elkerülni a nyílt konfliktust. Noha Oroszország különös aggodalomra ad okot, főként az Egyesült Államok szemszögéből nézve, hogy milyen újabb és újabb megállapodásokat köt Kínával, de ennek ellenére mindkét országot az is érdekli, hogyan fog fejlődni egymás gazdasága a következő évtizedben. Mindkét országot hasonló politikai aggályok érintik a jövőben is, beleértve az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának Ipari és Biztonsági Irodája (BIS) által Kína ellen tett lépéseiket. A két ország kapcsolatát, számos kérdésben befolyásolja, az Európai Unió ( ahol az elmúlt években szintén amerikai nyomásra fogadták el a globális minimum adó tervezetét) ,és ami jelen korunkban inkább Kína ellenes politikát folytat, illetve Oroszország, amely évről évre, különböző új megállapodásokkal könnyíti meg a Kínai Köztársággal közös kapcsolatát. Jelen korunkban rontja az amerikai és az orosz kapcsolatokat, az a helyzet, hogy egy olyan szabadon megválasztott amerikai kormány van az USA-ban, amely kevésbé szimpatizál azzal a politikával, amit jelenleg, Kína, Oroszország, és számos más uniós ország folytat. Ilyen nagy ellentétek közepette, akar Elon Musk új város építeni Austinban a Space X munkatársainak a piaci árnál jóval olcsóbb lakhatási áron, és ez idő alatt lett a Twitter utódja az X Corp Inc leányvállalat.

Az EU szabályozási kísérletei a globális techcégekkel szemben

Előzmény:

2019-ben az OECD Németország és Franciaország kezdeményezésére és az USA nyomására egy úgynevezett (GloBE) keretrendszer kidolgozását kezdte meg a digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslata 2. pillérét. (Pillar II.). Idővel egyre populárisabb lett a téma, és 2021-re közel 130-140 ország jelezte a csatlakozási szándékát. A javaslathoz 2021 végére Magyarország is csatlakozott. Ezt a tervezetet 2023-24-től tervezték/tervezik bevezetni.

Amiről az utóbbi időben kevesebbet hallunk és olvasunk a nemzetközi és a hazai sajtóban, az az hogy ennek a csomagnak van egy Pillar I. csomag javaslata is. Ebből adódóan már 2 szálon fut a téma, ami már lassítja a folyamatokat, és rengeteg egyeztetést eredményez kisebb nagyobb ellentéteket szül hazai és nemzetközi szinten is.

Hazai felvetések a globális tech cégek nemzeti és vagy Európai Uniós közös szabályozásáról

Itthoni vélemények és támogatottság a témában

Ellenzéki Vélemények a témáról: A hazai ellenzéket együtt véve összességében támogatják a globális minimum adó bevezetését, ők nagyon is ellenzik, hogy a hazai nagyipari vállalatok, mint például az Audi és társai csillagászati összegeket vigyenek ki Magyarországról. A Mi hazánk Mozgalom Párt elnöke Troczkai László, úgy fejtette ki pártja álláspontját, hogy ők abban az esettben tudják támogatni, ez a Pillar I.-II.-t, hogyha a Pillar I. is benne fog szerepelni. (Korábban ez a francia EU soros elnökség, ki akarta venni, még pontosabban, kifejezetten a II. Pillére akartak koncentrálni, hogy 2023 elejétől ezt be lehessen vezetni). Számukra mindkettő pillér fontos, de a legjobban a Pillar I.-et hangsúlyozzák, hogy a globális techcégek, 0%-nyi adót fizetnek Mo-n, és hogy ebből milyen nagy mértékű pénzeket lehetne beszedni, amiből az itthoni béreket és egyéb fejlesztéseket, lehetne fedezni. (ATV, Parlament, Momentum)

A magyarországi kormány nyári állas pontja a témáról: 2022.06.27.

,,Lassan haladunk, nem mi, hanem az Európai unió, majdnem minden uniós csúcson, napirendre kerül, keressük a megoldást, nemzeti hatáskörben kell még dolgoznunk, az igazságügyi miniszternek van erre mandátuma, de nem fűzünk hozzá nagy reményt, mert egyedül nem megyünk semmire, itt az Eu-nak együtt kell föllépnie, ha együtt lépnek fel akkor talán lesz digitális adó,, (Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke)

Nemzetközi/Eu-s törekvések a témában

2022.12.12.

,,Örömmel jelentem be, hogy ma megállapodtunk a 2. pillére vonatkozó javaslatról szóló irányelv elfogadásábn. Üzenetünk egyértelmű: a legnagyobb multinacionális vagy hazai cégek vállalatcsoportoknak globálisan 15%-nál nem alcsonyabb társaásgi adót kell fizetniük" (Zbyněk Stanjura, Csehorszég pénzügyminisztere)

Ehhez hozzá tartozik, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, ahhoz, hogy Magyarországon maradhat a társasági adó 9%, és ehhez fogják hozzá venni a helyi iparűzési adót, ami kifogja majd tenni a 15%-ot. Így jöhetett létre az elvi megállapodás Magyarországgal is.

,,Hosszú, de érdemi tárgyalásokkal sikerült elérni, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárúlt ahoz, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimum adóba, emiatt hazánkban nem lesz adóemelés." (TFM, Területfejlesztési Minisztérium Sajtóosztálya)

Eredmény:

Mivel decemberben sikerült megállapodni a témában, így a tagállamoknak "már csak" az a feladata maradt, hogy ezt a szabályozást bevezessék a nemzeti adórendszerükbe is. Az OECD januári friss számításai szerint közel 70 milliárd dollárral több adót jelzett előre bevételként mint amennyit korábban számoltak. Később ez még magasabb is lehet mint várták. Magyarországon 2023 elején benyújottak a Parlament elé a 2022-ben elfogadott költségvetés módosító javaslatát, sokak szerint a globális minimum adó bevezetéséhez köze van, de erről csak találgatások vannak. (Portfolió) (Portfólió 2.)

Szolgáltatók, gyártók, adatkezelési visszásságok, kémprogramok - HUAWEI ügy, Kína szankcionálása

Történetünk egy picit korábbra nyúlik vissza mint 2023-as év eleje, így egy kicsit, csak néhány évet vissza kell tekerni az időben és megnézni mik voltak az akkori álláspontok, ellentétek, állapotok dióhéjban, amikor is ez az egész eset történt, és ha mindezek végére értünk, akkor utána vehetjük szemügyre a 2023-as állapotokat.

Elő történet

2018 előtt 2012 környékén is felmerült már a HUAWEI ügy, de igazán 2018 januárjában bontakozott ki, amikor is az amerikai törvényhozást komolyan elkezdte zavarni, hogy kínai mobil gyártok (HUAWEI, ZTE) népszerűsége "borzalmas" nemzetbiztonsági kockázatot jelent a USA-ra. Egy Texasi Republikánus képviselő Mike Conaway januárjában benyújtott egy úgynevezett D.U.S.G.C.A nevezetű törvény javaslatot ami azt célozza meg, hogy a két készülékgyártó egy olyan országból származik, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országukra nézve, és az amerikai kormány ne vásároljon eszközöket, és szolgáltatásokat a két szolgáltatótól. Fél évvel később sikerült megállapodni a 2. legnagyobb kínai telefongyártóval a ZTE-vel, miszerint a vállalat egymilliárd dollár (270 milliárd forint) bírságot fizet, illetve 30 napon belül lecseréli vezető testületeinek tagjait. Ezek mellé, letétbe kellett helyezniük 400 millió dollárt, amely szintén az Egyesült Államokat illeti meg, ha a cég nem tartja be a megállapodás feltételeit. 2018 vége fele letartóztatták a Huawei pénzügyi vezetőjét. Ezek után a G20 csúcstalálkozón a két ország elnöke 90 napra felfüggesztette a kereskedelmi háborúzást. 2019. Május 15.-én Donald Trump amerikai elnök rendeletben tiltotta meg, az amerikai cégeknek hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi cégekkel üzleteljenek. Google bejelentette, hogy korlátozza a hozzáférést a Huawei eszközein az androidhoz. A kereskedelmi minisztérium ezt 90 napra felfüggesztette, a könnyedebb átállás érdekében. Az USA buzdított másokat is hogy bojkottálják a Huawei-t, de végül más országokban pl Magyarországon is maradhatott a kínai cég. 2019-ben a G20-as csúcstalálkozó után a két elnök tárgyalt egymással, és így feloldották a szankciókat Kína ellen. (Index.hu)

Napjaink hírei a témában dióhéjban (2023-2022):

Áttekintés:

Vége láthatatlan lehetne az a lista amelyen fellehetne sorolni, a Kínai Népköztársasággal szembeni szankciókat, vagy napi híreket, mert szinte nem telik el olyan nap amikor ne kapcsolna hozzájuk valamilyen témát a nemzetközi és a hazai sajtó. A kérdés felvetődik, hogy miért lehetséges ez? Nagyon egyszerű a válasz. Kína- és Oroszország egyre jobban kezdi elérni azt a célját, hogy az Amerikai Egyesült Államok ne legyen a globális politika terén a dominánsabb. És így a mérleg kezd kiegyenlítődni. Ezt hívjuk multipoláris világrendnek. Nehéz lenne eltagadni a domináns múltját az USA-nak, de el kell fogadniuk, hogy már nem csak ők irányítják a globális piacokat, kereskedelmet és akadnak más alternatívák is, amikkel vagy együtt kell élniük, vagy harcolni kell ellenük. Ennek két közel múltbeli példája a COVID-19 nevezetű globálissá vált vírus időszak (2020-2022/23 napjainkig), és a 2014-óta tartó, de leginkább 2022. február 24-én kirobbanó Orosz-Ukrán háború. (barankovics.hu) , (magyarnemzet.hu) , (24.hu)

Néhány 2023-as szankció:

Huawei: Ren Zhengfei, a Huawei Technologies alapítója és vezérigazgatója 2023.03.20.-án hétfőn jelentette be, hogy a tavaly októberben is bejelentett amerikai szankciók után át állnak a hazai alkatrészek használatára, és gyártására. Az USA több módon is próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz (pl.: csipek, félvezetők, szuperszámítógépek, mesterséges intelligencia). A Huwaei az elmúlt 3 évben 13 ezer alkatrészt importált, 4000 áramköri lapot terveztek újra, valamint a tavalyi évben 23,8 Mrd dollártnak megfelelő kínai jüant fektetett kutatás-fejlesztésekbe. Az USA emellett több mint 600 kínai céget tett Entity-listára, melyek így nem tudnak vásárolni semmilyen technológiát, és alkatrészt amerikai beszállítóktól, kivéve ha engedélyt kapnak rá. (Világgazdaság.hu)

Importált alkatrészek: Újabb komoly lépésre szánta el magát a USA, és másik számos ország köztük Hollandia és Japán, akik támogatják azt a felvetést, hogy további szankciókat, és korlátozásokat vezessenek be Kína ellen, hogy ezekből az országokból kevésbé tudjon importálni egyéb elektronikus készülékek lapkagyártásához szükséges eszközt, berendezést, és technológiát, írja az itbusiness. A piacon lévő Japán cégek a kereskedelmi és ipari minisztérium állásfoglalását várják az ügyben. Egyes szakértők szerint, nem is igazán a fent említett lapkagyártáshoz szükséges eszközök importjáról lenne szó, mert ezekben tajvani és dél-koreai cégek vezetnek a világpiacon, hanem a félvezetők és a lapkák gyártásához és teszteléséhez szükséges eszközök és berendezések tiltásáról lenne szó. Várakozásaik szerint a 2023-as pénzügyi év eredményét nem fogja befolyásolni egy esetleges szigorítás.

2022, 2023 Február-Március, Orosz-Ukrán háború, Taivan: Nagyon hosszadalmas idő lenne fejtegetni, hogy ez a kis sziget csoport mennyi bonyodalmat tud okozni, oly módon, hogy azt egy teljesen másik kontinensen jelenleg is zajló háborúval összefüggésbe lehessen hozni. Az köztudott, hogy az USA pénzügyi támogatással segíti az egyébként kiváló, a világon a top 30 legjobb gazdaságba tartozó országot, és a jelenleg kevésbé, több több kölcsönből és egyéb támogatásból fennálló Ukrajnát. Kína a folytonos amerikai pénzügyi támogatások és a tavaly augusztusi Nancy Pelosi által tett látogatások kompenzálása érdekében, néha néha jelzését adja a sziget esetleges tengeri vagy légtéri határain belül, egy katonai demonstrációs felvonulás keretein belül. Így tett tavaly decemberben is, amikor is rekordszámú 71 repülőgéppel tett előre be nem jelentett látogatást Tajvan légterén belül. 2023 márciusában a kínai külügyminiszter, hasonló összefüggésbe hozta Taivant és az USA-t miszerint "ugyanaz Oroszországnak fegyvert adni, mint Tajvannak". Ezt egy esetleges Oroszország felé irányuló kínai jövőbeli katonai támogatással kapcsolatban mondta, amit az USA kérelmezett, hogy ne tegyék. Csin Kang ezt a kérelmet nehezményezte, mondván az USA továbbra is támogatja fegyverrel Tajvant és magas rangú amerikai tisztségviselők beavatkoznak Tajvan belügyeibe. A külügyminiszter leszögezte, hogy nem fognak fegyvereket szállítani az oroszoknak. Ez a kijelentés Németországban Olaf Scholtz kancellárnak volt fontos, mert 2 nappal korábban ő minden fajta biztosíték nélkül jelentette ki, hogy Kína nem fog fegyvereket szállítani. Számára ez a megerősítés 2 oldalú biztosítékot adott. Ebből adódott, hogy az USA újabb szankciókat vetne ki Kínára számos partnerével együtt, elsősroban a G7-es országok támogatásával, ha ők fegyveresen támogatják az oroszokat, mindezt annak ellenére, hogy Kína 12 pontos béketervet dolgozott ki a háború befejezésére. Napjainkban sem változott meg a helyzet. Tajvan továbbra is elkötelezett az USA mellett és támogatja a további fegyveres, és diplomáciai kapcsolatok fenntartását, és tovább erősítését. (hirado.hu), (magyarnemzet.hu), (Világazdaság.hu)

A kínai technológiai ipar hatása

Kínai elektromos autók. Mennyire jó ez az európai autógyártóknak?

A tavalyi évben, kínai ipar sok nehézséggel küzdött meg, és nem is tudták hozni a várt gazdasági növekedést. Ugyanakkor az autó iparban 2023 elejére Németországot megelőzve Japán mögé a 2. helyre sikerült felzárkózniuk, így ők lettek a 2. legnagyobb exportőrök a világon. Ehhez a mérföldkőhöz a németországi autóipar vissza esése is kellett. Az elmúlt évben Kína autó exportja 0,5 millióról 3 millió autóra nőtt. Ebből is látszik, hogy komoly globális átrendeződésről van szó. Az E-autók fejlődését nagyban segíti ha nagy a kínálat, és erős a verseny, de újabban az USA és az Európai Unió számára komoly gazdasági kihívást jelent, ami egyesek szerint új feszültségek forrása lehet. A világon a 10 legnagyobb E-autó gyártó közül 6 kínai közül kiemelkedik LYNK vagy a BYD, aki pl tavaly közel 1,5-2 millió autót dobott piacra. A BYD vállalat európai gyáraiért Magyarország is verseng, másik 9 országgal együtt. Kína már év tizeddel ezelött eldöntötte, hogy a világ vezető E-autó gyártójává akar válni, elsősorban az országban uralkodó szmog vissza szorítása érdekében, valamint az autó iparban lévő felzárkózás miatt. Az iparpolitikában szintén fontos Kínának, hogy ne kelljen technológiai megosztással dolgozniuk más országokban, ezért fontos számukra, hogy saját gyártású akkumulátor gyárakat hozzanak létre az adott országban. Magyarországon pl ilyen lesz a CATL akkumulátorgyára. A kínai autóknál fontos megemlíteni a minőséget is az olcsó árakat figyelembe véve, jelenleg több tesztből is világosan kirajzolódik, hogy a kínai E-autók ugyan jók, de a prémium kategóriában van még hova fejlődniük. Természetesen ilyenkor az ércédulák is emelkedni fognak, ámde ez kína nagy fegyvere, amivel igyekszik letörni főként az európai E-autógyártók bajszát. (Telex.hu)

Kíbertámadás, social média (TikTok), biztonsági kamerák

Az európai CERT-EU (Computer emergency response team) és a ENISA (Európai Uniós kiberbiztonsági ügynökség) közös jelentésükben figyelmeztették Eu-t, hogy egyre több a kínai APT-s (Advanced packaging tool) fenyegetés az európai és az uniós kormányzati és üzleti szervezetek ellen. Az elmúlt 2-3 évben számos támadás volt információ lopás szempontjából. A csoportok által alkalmazott TTP-k (Tactics, Techniques and Procedures) kezdeti példái lehetnek pl: web alkalmazások (Microsoft Exchange and SharePoint); Pulse Secure VPN; ManageEngine ADSelfService Plus; Log4shell sérülékenység. Ezekhez hasonlóan E-mailekben is támadhatnak, meghamisított dokumentumokkal, egy partnerszervezetet megszemélyesítve. A 2 szervezet ezeknek a kivédése érdekében több biztonsági gyakorlat követését, szigorúbb karbantartást, a végfelhasználók hozzáférésének szigorú ellenőrzését stb, javasolta. (nki.gov.hu - APT)

Az USA megtiltotta minden kormányzati alkalmazottnak, nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva, hogy letelepítse a telefonjára a TikTokot. Kémkedési aggályokra hivatkozva, más országok is hasonlóan jártak el. Túl nagy kockázatot jelentett az alkalmazás az USA-ban, például a böngészési előzmények, vagy a helyzeti adatok területén. Nem elfelejtve, hogy a kínai kormány bármilyen propaganda anyagot tud közzé a platformon. Dánia és Kanada mellett, az Európai Unió főbb intézményei saját magukra vonatkozóan jelentettek be tiltó intézkedéseket. Korábban az FBI és az FCC is jelezte, hogy a kínai hatóságok egy 2017-ben keltezett törvény értelmében, bármilyen felhasználói adatot elkérhetnek bármelyik kínában bejegyzett cégtől, így például a Bytedance cégtől is aminek a leányvállalata a Tiktok. (nki.gov.hu - TIKTOK)

Az Ausztrál Védelmi Minisztérium a február elején jelentette be, hogy a kormányzati épületekben országszerte le fogják cserélni a kínai Hikvision és Dahua cégek által gyártott biztonsági kamerákat. Az indoklás szerint a gyártók túlságosan szoros kapcsolatban állnak a kínai állammal, ezért elő vigyázatosságból eltávolítják az eszközöket. Néhány nappal később a brit kormány is hasonló utasításokat adott ki. Egy belső vizsgálatok szerint az ausztrál kormányzati létesítményekben (pl: minisztériumok stb) több, mint 900 található, ezekből a típusú kamerákból. Az esettre reagálva a kínai külügyminisztérium sajtószóvivője, Mao Ning a bejelentést a kínai cégek elleni jogszerűtlen intézkedésnek nevezte, ami „túlságosan is meghaladja a nemzetbiztonság fogalmát és ezzel diszkriminálja a kínai vállalatokat. Továbbá kifejtette, hogy a kínai állam mindig is a piaci elvek, nemzetközi és helyi jogszabályok betartására ösztökélte a kínai cégeket. (nki.gov.hu - Kamerák)

Technológiai fejlődés a hadi iparban

Kína egy olyan új légvédelmi rendszert megtévesztő technológián dolgozik, amellyel komolyan tudják befolyásolni a pozíciójukat, a nukleáris és ballisztikus rakéták terén. Az új technológia lényege lenne, hogy az űrből hamis jeleket küldenek a túlterhelni kívánt rakétavédelmi rendszerek felé, ezáltal azok nem tudják, mely célpontok valósak és melyeket generáltak megtévesztésre. A fejlesztés még csak számítógépes szimuláció lépcsőfokán volt, de mivel sikeresnek bizonyult, ezért tovább léphettek a következő szintre. A mérnökök szerint ugyanakkor sosem fogják ezt "erős ellenféllel" szemben használni a jövőben. A technológia lényege, hogy miután a rakéta elérti az atmoszférán túli magasságot, utána 3 vagy több kis űrszondát lő ki, amelyek felveszik az ellenséges radarhálózat jeleit, és fantomjeleket küldenek vissza. Mivel a radaron így nagyobbnak érzékelik a rakétát, ezért a légvédelmi rendszer elfogó rakétákat lő ki a rakéta irányába, hogy hatástalanítsa. Ez azért érdekes technológia, mert egy légvédelmi rendszer csak bizonyos számú célpontot tud semlegesíteni. De nem csak földi radarokból áll egy légvédelmi rendszer, hanem műholdakból, hadihajókból, vagy egyes esetekben léggömbökből. Az egész "elrettentő" technológia nyilvánosságra hozatal, azért is idén történhetett meg, mert nemrégiben az USA lelőtt egy a légterében repkedő kínai kémléggömböt. Ezek után az USA bejelentette, hogy növelni fogja a Tajvanon állomásozó katonáinak számát. (Magyar Nemzet)

Kína vs USA az Űr iparban

Az USA versenyben van Kínával űripart tekintve. Az USA-ban attól tartanak, hogy Kína uralni akarja a hold erőforrásokban gazdag helyeit. Kína nemrég fejezte be a legújabb űrállomását a Tiangongot, ahova tavaly novemberben, legénységet is küldött. 2022 Decemberben Kína bemutatta hosszú távú terveit, ami ambiciózusabb űrküldetésekről, magas infrastruktúra kiépítéséről az űrben, és űrirányítási rendszerről szólt. 2030-ra pedig már embert is küldenének a holdra, valamint az oroszokkal egy közös holdbázis is tervben van. az 1966-ban elfogadott Világűrszerződés szerint az űrkutatás az emberiség közös vállalkozása. A világűrben olyan hogy kisajátítás, lefoglalás, szuverenitásigény nem érvényesíthető. Nukleáris és tömegpusztító fegyvereket is elhelyezni a világűrben vagy föld körüli pályára helyezni nem szabad. A holdon és más égitesten kizárólag békés célú tevékenység folytatható. Állt a 66-os okmányban. Az 1979-ben elfogadott és 1984-ben hatályba lépett Hold-szerződést, amit az ENSZ fogadott el, azóta egyetlen egy nagy űrhatalom nem ratifikálta. Sem az USA, sem Kína és az oroszok sem. Ebből kifolyólag nem tekinthető irányadónak. 2008-ig 13 állam ratifikálta, és 4 aláírta. Köztük egy olyan ország sincs, amely önállóan tudna eszközöket küldeni az világűrbe. (Magyar Nemzet)

Chipgyártás

Kína a tavalyi évben egy 145 milliárdos programon dolgozott, ami az amerikai korlátozások elleni felzárkózáshoz segítette volna hozzá a vállalatokat. Viszont egyes értesülések szerint e helyett a támogatás helyett inkább célozottabb módon pl a kutatás-fejlesztésbe, vagy az anyag- és berendezésköltségek támogatásába fektetnének. A fejlett gyártásban, még mindig el vannak maradva a vezetőktől, de a régebbi generációknál előre lépést értek el úgy, hogy sikerült a nagyobb kapacitásokat kiépíteni. 2021-ben 18%-al növelték eladásaikat, és egyes elemzők szerint 2025-re a saját chipszükségleteik 70%-át fogja majd fedezni. Jelenleg még évekig tartó kitartó munkára lesz szükség, hogy Kína a világ chip-üzletágának élvonalába jusson, de nem lesz könnyű, mert számos ország van a világon, amely ezt próbálja ellehetetleníteni, pl USA, Japán, vagy Hollandia. (Techword.hu)

Elon Musk tervei és hatásuk a világra 🚗 /📱

Elon Musk új várost épít Texasban?

Egyéb földnyilvántartások, okiratok és a projektet ismerő emberek szerint, Musk, egy saját várost tervez felépíteni, Austin városa mellett egy több ezer hektáros területen, amit korábban megvásárolt. Ez nem feltételemül egy lakossági kisváros lenne, hanem a Musk által működtetett cégek alkalmazottait költöztetné ide, ahol esetlegesen saját szabályokat is tudna alkalmazni. Itt a piac alatti bérleti díjakért lakhatnának az alkalmazottak. A tervezett város, éppen szomszédságban lenne a Boring és a SpaceX jelenelg épülő létesítményeivel. Az amerikai törvények szerint egy alapításra váró városnak legalább 201 lakosra van szüksége ahhoz , hogy megkapja az engedélyt az alapításra, továbbá a megyei bíró jóváhagyására is szüksége van. Musk híveinek természetesen tetszett az ötlet, de voltak akiknek kevésbé, és azt akarták, hogy menjen el keressen másik államot, valaki egy kengurus poénnal mondta el a véleményét mindezt Twitteren.(THE WALL STREET JOURNAL)

Musk és a nemátalakítás? ...Távol állnak egymástól.

Elon Musk egy tavaly áprilisi karikatúrán mutatta be, hogy ő maga, hogyan lett ,,mérsékelt liberálisból" ,,bigott jobboldali" és a világ nyilvánossága, hogyan változott körülötte. A liberális mint identitás, jelen esetünkben főként a Demokrata Párt képviseletében Amerikában, úgy jelenik meg, hogy ők azok akik támogatják a LMBTQ jogokat stb. A másik párt a Republikánus, ő rájuk jellemző a konzervatív ideológia támogatása, akik pl támadják az azonos neműek házasságát vagy az abortuszt. Idén márciusban egy Peggy Flanagan nevű minnesotai alkormányzó arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy akkor jó szülők a jó szülők, ha meghallgatják a 18 évnél fiatalabb gyermekeiket, hogy kik ők valójában, és hisznek nekik. Erre reagált Musk egy commentben: ,,Nem, amikor a felnőttek propagandával etetik őket. Ráadásul minden gyermek identitásválságon megy keresztül, mielőtt személyisége/identitása kikristályosodik. Ezért nem szabad megengednünk olyan súlyos, visszafordíthatatlan műtéteket vagy sterilizáló gyógyszereket, amelyeket legalább 18 éves korukig megbánhatnak. (Mandiner.hu),(Mandiner.hu),(Wikipédia Demokrata Párt, NPR híradó),(Wikipédia Republikánus P)

Egymilliárdos vérdíj! Mesterséges intelligencia felfüggesztése.

Kiberbiztonsági támadás érte a Twittert, miután néhány nyílt forráskódú algoritmust nyilvánosságra hoztak, amiből kiderült, hogy a kék pipával rendelkező fiókok nagyobb elérést kapnak az algoritmuson belül. Ugyanakkor ha valaki letiltja, kiköveti, lenémítja, vagy jelenti az adott fiókot, akkor az algoritmus csökkenti az adott fiók elérését. Az egyik felhasználó hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes BOTNETek távolról fertőztek meg számítógépeket és azokon keresztül rengeteg fiókot. Musk nyomravezetői díjként 1 millió dollárt ajánlott fel annak aki kideríti ki állhat ezek mögött a támadások mögött. A storyhoz hozzá tartozik, hogy Musk is aláírta azt a nyílt levelet, amely a mesterséges inteligenciák fejlesztésének felfüggesztését követeli. (Index.hu)

Tesla részvények esése.

Elon Musk a Tesla 2023-as befektetői napján beszélt a Tesla idei terveiről, amin egy ”olcsó” bejelentés elmaradt, így a részvényesek dühüket a vállalaton töltötték ki. A részvények hírtelen esése azért történhetett, mert az előzetes várakozások egy esettleges Tesla modell 2-ről, amit Musk pénztárcabarát villanyautóként vázolt fel, végül elmaradt. A piac reakciója, a felzárkózó riválisok, és kínálatuk rohamos fejlődése miatti félelemmel, és a várakozások be nem teljesülésével magyarázható. Kínában ugyanis, már korábban is gyártottak olcsó autókat, amit az idei évben is folytattak. A Volkswagennek és a JAC-nak közös termékeként jött a piacra, a Sehol E10X, 2-300-as hatótávval, és 6-12 ezer dolláros árával, ami igen csak megszorongathatja Muskékat. kevesebb, mint 1 hét alatt 13%-al estek a részvények, mindösszesen egy elmaradt bejelentés miatt. De nem üres kézzel álltak az emberek elé, de ez sem volt elég, hogy megállítsa a részvények esését. 50%-os előállítási költséget jelentettek be amit 50%-os ökológiai lábnyom-csökkenéssel tudnak majd kivitelezni. A jövőben nem fognak felhasználni ritkaföldfémeket, így azok kínálati és árfolyam-változásai nem fognak hatással lenni a Teslák árazására. 2030-ra évi 20 millió autót tervez eladni a Tesla. Ezzel a törekvés eléréssel több autót tudnának gyártani, mint a két riválisa a Volkswagen és a Toyota együttesen. Bejelentettek egy Mexikói gyár létesítését is, melynek a felépítési költsége 65%-al olcsóbb lesz a kisebb helyigény miatt. (Világgazdaság.hu)

Musk hírek sorozata, a lista folytatódik:

Twitter - X Corp

A Twitter inc-t egyesítette Musk egy általa alapított céggel az X Holding Corp leányvállalatával az X Corp-al. A Twittert 2023 áprilisában elhunytnak nyilvánították (2006-2023). (Quartz.com) (en.wikipédia.org)