Véleménybuborékok, álhírgyárak, fake news

Mi is a fake news? Mivel indult? A hoaxokkal? A médiahackekkel? Annak számít ez is, vagy már túllépett a határain? Nagyon sok kérdés merülhet fel akárcsak egyetlen vizsgálandó hír kapcsán is. Ha pedig még definiálni is irtó nehéz, mi álhír és mi nem az, fellépni ellene hatékonyan szinte lehetetlen.

Harcolj az álhírek ellen! Forrás: Európa Pon

A fake news (=álhír) fogalmát a populizmus nevű politikai termék hozta be a köztudatba - közelebbről is akkor, amikor az üzleti világból érkező Donald J. Trump hatalmas meglepetésre befutott az Egyesült Államok elnökválasztásán. 

2016-ban a republikánus médiumok, a Fox Newszal az élen és ő maga is szisztematikus ellenkampányt folytattak Hillary Clinton ellen hamis információk és a demokrata elnökjelölt kiszivárgott magánlevelezése felhasználásával.

Ezen a ponton kell tisztáznunk a fogalmi különbségeket.

Definíciók

• A hoax némileg ártalmatlan, sokszor tudattalanul félrevezető információ, vagy olyan vírusszerűen terjedő, alaptalan pletyka, amit mi magyarok évszázadok óta csak a kacsa nevével illetünk (ezt az a bizonyos másik Donald biztosan kikéri magának). 
• A fake news ezzel szemben megtervezett, menedzselt, és a fogyasztók (fenti esetünkben az amerikai választók) célzott megtévesztésén felül komoly marketing- és anyagi céljai vannak. Egyben tehát médiahack is. 

Többet erővel, mint ésszel 

Trump unortodox kampánya médiahack, mert megmutatta, mire képes egy befolyásos elnökjelölt, aki kilóra képes megvenni mindenkit, és akinek gyakorlatilag semmi köze nem volt aladdig a politikához; és emellett kampánya masszívan propagandisztikus is volt, nem kímélte az etikátlan eszközöket sem.

Azóta a világ számos országában látunk sajnos példákat arra, hogy az embereket szándékosan félrevezetik. Egyszerű neurotikus módszerek sokasága áll rendelkezésre - a legmeghökkentőbb állításokat is elhisszük pl., ha elég sokszor mantrázzák őket. Egész ideológiát alapoznak erre.
A kétpólusú Amerikában a Fox a republikánus, a CNN a demokrata álláspontot képviselő televízió, s mivel ezek ma már két eltérő valóságot konstruálnak nézőik fejében (megfordítva: azt mondják, amit a nézők hallani szeretnének), lehetetlen objektíven tájékozódni. Aki ugyanis mindkettőt nézi, megzavarodik az egymással szöges ellentétben álló információktól.

Mi a megoldás? 

A megoldás a képen olvasható. Nem könnyű, de meg kell próbálni felülkerekedni azon, hogy csak az a valóság létezik, amit eddig láttunk. Kételkedő médiatudósnak kell lennünk mindannyian. Szerencsére a keresőmotorok segítenek bennünket a fals információk kiszűrésében, amelyen valutamilliók, sőt emberi sorsok múlhatnak.

Linkajánló

• Ide kattintva az Európa Ponton további sokkoló statisztikákat olvashat arról, hányan is dőlnek be itthon rendszeresen álhíreknek.
• Ezen a linken a Mindset Pszichológia tanulságos véleménycikke olvasható, történelmi kontextusba helyezve a témát Ramszesz fáraótól Donald Trumpig. 
• Az innen letölthető Századvég tanulmánykötetből pedig Aczél Petra kommentárját ajánlom, amely kiemelő, hogy egyre kevesebb a hír és a hírfogyasztó is - vagyis az az állampolgár, aki nem zárul valamelyik politikai alapon formázott véleménybuborékba.