Ad-blocking
Napjainkban a technológia fejlődésével egyre erősebbé válik a reklámok
jelenléte az interneten. Sajnos ma már alig lehet megnézni egy videót,
megnyitni egy weboldalt anélkül, hogy reklámokba ütköznénk, melyek jobb esetben
diszkréten az oldal szélén vannak elhelyezve, rosszabb esetben a megjelenítő
tartalomra kerülnek rá, vagy vörösen villognak, hangot adnak ki (ez utóbbi
kettő többnyire egy csalás része), ezzel használhatatlanná téve az oldal
tartalmát. Ezen probléma kiküszöbölése érdekében készülnek az úgy nevezett
ad-blockerek, melyek seítségével a reklámok jelentősebb részétől
megszabadulhatunk. Azonban mivel a reklámból pénz folyik be a kérdéses
felületek üzemeltetőjéhez, nem érdekük ezen blockerek sikeressége és a
portálüzemeltetők sajnos egyre drasztikusabb módszerekkel lépnek fel a
különböző megoldások ellen.
Reakciók
Egyre gyakoribb, hogy az oldalak üzemeltetői alkalmaznak olyan rendszereket, amelyek
lehetetlenné teszik a reklámok blokkolását, vagy ha azok láthatatlanok, akár a
kiadó által gyártott tartalmakat is blokkolhatják. Ez a válaszuk arra,
hogy a felhasználók egy növekvő számban használják az Adblock Plust és egyéb reklámblokkolókat, melyek jelenléte a weben egyre jobban a fennmaradásukat fenyegeti. Az
Adobe és a PageFair egy közös tanulmánya kimutatta, hogy a
hirdetésblokkoló szoftverek akár 22 milliárd dollár bevételkiesést is okozhatnak és elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Európában örvendenek nagy népszerűségnek. Az egész világon összesen 198 millióan (Európában 77 millióan, az USA-ban pedig 48 millióan) használnak a számítógépükön valami fajta reklámblokkoló szoftvert.
Magyarországon a felhasználók több, mint 23 százaléka alkalmaz Adblock Plust vagy egy másik, azonos hatású programot.
Számos felületen kicsit sem látják valami szívesen az ehhez hasonló megoldásokat. A
The Washington Post-nál példának okáért a látogatóknak három lehetőségük van, mégpedig: regisztrálják magukat a hírlevélre, létrehozzák az előfizetői
fiókjukat vagy kikapcsolják a hirdetésblokkolót. Amennyiben ezek valamelyike nem teljesül, az illető
egyetlen cikket sem olvashat el. Más lapok, mint a The Guardian, az Atlantic
vagy NFL-honlapok blokkolás esetén adományozásra szólítják fel az olvasót, illetve
az un. "fehérlistába" való felvételüket (azaz esetükben a blokkolás
kikapcsolását) szorgalmazzák. Az üzeneteik mellé gyakran mellékelnek szomorúan néző kiscicákat is.
A Sourcepoint vezérigazgatója, Ben Barokas úgy gondolta, hogy ezen agresszív módszerek használatát sajnos nem lehet elkerülni, mivel már elérték azt a pontot, ahol már azt mondják, hogy ők a kiadó és szeretnének tartalmat adni, de az embereknek
el kell dönteniük, hogy mit tudnak adni ezekért a tartalmakért cserébe. Egyes weboldalakon az
üzemeltetők próbálkoztak udvariassággal és kiadói üzenetben kérik az adblockerek kikapcsolását, de ezek a nem agresszív módszerek nem bizonyulnak eléggé hatásosaknak. Ennek az az oka, hogy aki
mindössze az emberek lelkiismeretére próbál meg hatni, az nem lesz képes megváltoztatni a felhasználói szokásokat. A siker azért is kétséges, mivel a reklámblokkolókat alkalmazók többsége ideológiai
megfontolásokat fog felhozni a reklámok ellen, aminek az az (gyakran jogos) alapja, hogy nem tudnak mást tenni a
tolakodva beúszó, villogó és hasonló hirdetések miatt, mert ezek gyakran a
szöveget is kitakarják, ezzel eleve használhatatlanná téve az oldalt. A mobil készülékek területén még rosszabb a helyzet és a jövő sem kecsegtet ezen a területen sok jóval. Az Apple iOS frissítésében az Egyesült Államokban mobilról netező emberek több, mint felét kitevő Safari felhasználók jóval egyszerűbben ki fogják tudni kapcsolni a reklámok megjelenítését.
A Magyar Reklámszövetség tagozata, az IAB Hungary blogja azt írja, hogy amíg az
okok mélyelemzése nem történik meg, addig lehetetlen megoldást találni. A blog a biztonsági
problémákkal és a túlzott reklámjelenlét kérdésével egyetért, hiányolja a képzetlen
felhasználók által gondolkodás nélkül telepített, a böngészőkbe beépülő reklámozó
toolbarok megemlítését, a felhasználók százmilliói által megtekinthető illegális
videótartalmakat körülvevő hirdetési szennyáradat kezelését, vagy a különböző fajta játékoknál kikényszerített lájkok és megosztások (ha csak lájkolással lehet bejutni az oldalra, máris tudhatjuk, hogy az adott felület nem érdemes a figyelmünkre) felvetését.
Cikk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése