A geolokáció és a térképalkalmazások megjelenése

A geolokáció, vagyis a földrajzi helymeghatározás a digitális környezetben kétféleképpen állapítható meg. Ha a helymeghatározásra gondolunk, akkor mindenkinek a GPS, vagyis a Global Positioning System, magyarosan a Földrajzi Helymeghatározó Rendszer jut eszébe. Ez a rendszer műholdak segítségével, háromszögeléssel állapítja meg a felhasználó helyzetét. A másik módszer az internetre kapcsolt számítógép IP címe alapján állapítja meg a felhasználó helyzetét. Az IP cím alapján megállapítható a földrajzi szélességi és hosszúsági fok.

A GPS története

A műholdak által történő helymeghatározás lehetőségét már az 1957-ben indított Szputnyik-1 szovjet műhold esetében felfedezték. Ezt követően a különböző nemzetek kormányai komoly erőfeszítéseket tettek arra vonatkozóan, hogy a katonai egységeik pontos helyét hasonló műszerekkel megállapítsák. Az 1960-as, ’70-es években már megfelelő számú műhold keringett ahhoz, hogy azok rendszerbe foglalva működhessenek. A pontos helymeghatározás azonban ekkoriban legalább 10-15 percet vett igénybe.

A GPS megfelelő működéséhez az eredeti, 1973-as tervnek megfelelően legalább 24 műhold szükséges, hogy a Föld bármely pontjáról látható legyen legalább négy műhold, ennél kevesebb esetén ugyanis a háromszögelés nem lehetséges. Minél több műhold kapcsolódik hozzá ehhez a rendszerhez, a földrajzi helymeghatározás pontossága növekszik, a kiértékeléséhez szükséges időtartam pedig csökken. A fényképen kifejezetten műholdak pályára állításához tervezett Delta II hordozórakéta startja látható.

A GPS jelentősége, hatása a fejlődésre

Mostanra a helymeghatározó eszközök használata mindennapossá válik a lakosság körében. Bár eredetileg a hadsereg fejlesztette ki a GPS navigációs rendszert, mostanra már bárki hozzáférhet ingyenesen. A hadsereg után a civil szféra hamar rátalált erre a technológiára és felhasználta. Egyértelműen hatással volt és van a közlekedési szokásainkra, sok rendszer képes ugyanis arra, hogy felismerje a zsúfolt útszakaszokat, a közlekedők egy részét ezért alternatív útvonalakra terelje.

A GPS, mely körülvesz a mindennapjainkban

Ma Európában már nem kapható olyan új személygépjármű, mely csúcsfelszereltség esetén ne tartalmazna beépített helymeghatározó rendszert, navigációs képernyővel együtt. Igaz ez a piacon kapható okostelefonokra is. Valamennyi tartalmazza legalább az amerikai GPS rendszert, de általában a többi ország által üzemben tartott rendszert is. Még az okosórákban, a laptopokban, robotporszívókban is megtalálható. A geolokáció előnyeit és hátrányait tehát ma már nehezen tudjuk kivonni az életünkből. A reklámszakma igen sikeresen használja fel, segítségével földrajzilag célzott hirdetéseket lehet megjelentetni. Ilyen lehet például az, amikor egy adott településen élő választópolgár a választási hirdetést úgy kapja meg, hogy csak a lakóhelye szerinti illetékes jelöltekkel találkozik. Egy korábban már felkeresett nevezetesség esetében is történhez az, hogy a hirdető az újabb programot ajánlja azoknak, akik a helyadatok szerint jártak már ott. A helymeghatározási szolgáltatás már olyannyira egyértelmű az okostelefonokban, hogy segítségével akár az elveszett, vagy ellopott telefonunkat is megtalálhatjuk. Veszély esetén automatikusan értesíthetjük a hatóságokat a tartózkodási helyzetünkről.

Térképalkalmazások

Ma már teljes életet élhet bárki anélkül is, hogy bármikor kezébe kellene venni nyomtatott térképet. Minden okostelefon-használó zsebében lapul ugyanis egy teljes világtárkép, melyet bárhol és bármikor használhat. Ezek térképalkalmazásokon keresztül érhetőek el. A legnépszerűbb, legismertebb ilyen programok a 2005-ben indult Google Maps, illetve a 2012-ben indult Apple Maps. Ezeken a térképeken a Földről készült képeken túlmenően, rétegekbe ágyazva találhatunk másfajta térképeket is. Láthatjuk a közösségi közlekedési hálózatot, a nevezetességeket, vagy akár a valós idejű járműforgalmat is. A fenti szoftverek tartalmazzák gyakorlatilag a teljes földfelszín műholdképeit. A legtöbb térképalkalmazás azonban ennél jóval egyszerűbb, céljuk leginkább a kereskedelmi- és személyi közlekedés támogatása, ez esetben egyszerűsített felszínábrázolás párosul pontos úthálózati térképpel. Pillanatnyi tartózkodási helyzetünk jelentésével segíthetjük a többi közlekedési résztvevőt is. A Waze nevű alkalmazásban például jelenthetjük, ha az útvonalunk mentén veszélyt észlelünk, ezt a helyszínt pedig megjelöli a rendszer a többi felhasználó számára, így csökkentve a baleseti kockázatot.

A technológia jövője

Várhatóan az elkövetkező évtizedekben még inkább beépül a mindennapjainkba a helymeghatározó rendszerek használata. Már ma is akár több egymástól független olyan készüléket hordunk magunkkal, amely alapján helyzetünk pontosan meghatározható. Okostelefon, laptop, okosóra. Láthatjuk, hogy az otthonunkban is egyre több ilyen eszköz van. Az okosporszívó már most radarral és beépített GPS-el tájékozódik. A technológia olyan robbanás szerűen fejlődik, hogy a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok nehezen tudnak ezzel lépést tartani. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező időszakban rendkívüli szigorítások várhatóak ezen a téren, hogy ne lehessen a begyűjtött információkkal könnyen visszaélni.

Felhasznált irodalom:

Felderítő robotok - GPS-es helymeghatározás

Global Positioning System

IP cím alapján történő helymeghatározás

Google Maps Street View adatrögzítő hátizsák

Fantáziarajz a Föld körül keringő műholdakról

Delta II, HR-15 GPS műhold fellövése