keresés

2021. december 13., hétfő

Robotnak lenni a könyvtárban

A gépek régóta az emberi élet részét képezik, de a gépek használatában az ipari forradalom jelentette a nagy áttörést. Az emberek akkoriban már általában felismerték a gépek jelentőségét és fontosságát, de más-más módon viszonyultak hozzá: egyesek veszélyt láttak a gépekben, míg mások ígéretes lehetőségeket. Napjainkban, a mindenütt jelen lévő technológia korszakában és egy átmeneti szakasz közepén hasonló helyzet alakult ki, ezúttal az okos gépek és eljárások tekintetében. Amint az alábbiakból kiderül, a mindenütt jelen lévő forradalom, fejlődés egy olyan korszakot fog megnyitni, ahol a gépek és berendezések bárhová beszerelhetők, még az emberi testbe is; a robotok lesznek az emberek segítői, hosszú távon pedig munkatársai.

A robotika három törvénye:
  • 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  • 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
  • 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.
A robotika nulladik törvénye:
  • 0. A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti.
Az e törvényt tartalmazó robotoknál az első törvény átalakul: A robot nem árthat emberi lénynek és nem nézheti tétlenül, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen, kivéve, ha ez összeütközésbe kerül a nulladik törvénnyel. Hasonlóan változik a második és harmadik törvény szövege is.
(A robotika kézikönyve, 56. kiadás, 2058)
[Isaac Asimov: Én, a robot. Móra, 1991. Baranyi Gyula fordítása.]
[Isaac Asimov: I, Robot. A Signet Book the New American Library, New York, 1964.]


Robotok a könyvtárakban
  • A szakirodalomban kiemelt témakör volt 2018-ban a robotok könyvtári alkalmazásának kérdése. Roland Früh két cikkben is beszámolt a svájci Sitterwerk Művészeti Könyvtárban alkalmazott RFID-alapú technológiáról (Roboter in Bibliotheken und die flexible Ordnung von Sammlungen; Das Prinzip der permanenten Inventur: die Kunstbibliothek Sitterwerk und ihre dynamische Ordnung mittels RFID). A közel 20 000 kötetes állományú könyvtárban bevezetett eljárás, ami annyiból áll, hogy minden könyvet felszereltek RFID-címkékkel és az állványok előtti síneken vízszintesen és függőlegesen mozgó, a polcokat rendszeresen pásztázó, RFID-olvasófejjel ellátott robotot működtetnek, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok anélkül is visszakereshetőek legyenek, hogy fix helyük lenne a polcokon. A használókat arra bátorítják, hogy saját asszociációikat követve helyezzék el a könyveket, így a létrejövő, spontán böngészést támogató dinamikus rend az „örök leltárnak” köszönhetően a könyvtár online katalógusában is naprakészen leképeződik.
  • Az Automation von Logistik und Service in Bibliotheken – Eine Standortbestimmung című cikk a raktározás és a logisztika terén tekinti át az automatizáció és a robotizáció lehetőségeit. Itt az emberi fizikai munka kiváltása mellett kiemelt szempont a rendelkezésre álló tér minél optimálisabb kihasználása is. Az úgynevezett Automated Storage and Retrieval System (ASRS) technológiája az iparból került át a könyvtárakba, segítségével az egyedi RFID azonosítóval ellátott könyvek szorosan telepakolt ládákban tömör raktárakba kerülnek elhelyezésre. Erre példa többek között a svájci Büronban található Kooperatív Tároló Raktár. A könyvtári visszaosztást is segíthetik robotok. Ilyen a berlini Humboldt Egyetemen immár 15 éve „szolgálatban lévő” két robot munkatárs, „Hase” és „Igel”, melyek nevüket a Grimm-mesékből ismert, versenyt futó nyúlról és sünről kapták. Végezetül megismerkedhetünk egy kisebb könyvtáraknak ajánlott megoldással, egy beépített RFID-olvasókkal felszerelt automata könyvvissszavételi rendszerrel, ahol a könyveket a felhasználónak csak fel kell tennie az erre kijelölt polcra, amely automatikusan beolvassa az RFID-címkéket.
  • A humanoid robotokkal való könyvtári kísérletezésről számol be az Ein Jahr mit NAO: ein humanoider Roboter in der Stadtbibliothek Köln című cikk. A Kölni Városi Könyvtárban 2016-ban munkába állított 58 cm magas robot, NAO képes a beszédfelismerésre német és angol nyelven, a Wikipédia alapján válaszol a kérdésekre, megmondja a pontos időt, tájékoztat az időjárásról, emellett tud kézen fogva sétálni, kergetni egy labdát, illetve tai chi mozdulatokkal szórakoztatni a közönséget.
  • A Die Welt spielt Roboter: vielfältige Einsatzgebiete – auch in Bibliotheken: gute Erfahrungen mit NAO und Pepper in Wildau című cikk a Wildai Egyetemi Könyvtár kísérletezését mutatja be a már említett NAO mellett a Pepper nevű humanoid robottal. Az egyetem robotikai laborja mellett együttműködnek a Wildau Városi Könyvtárral is, hogy megtalálják a robotok megfelelő könyvtári alkalmazásait. A szenzorokkal felszerelt robotok képesek önállóan tájékozódni, útbaigazítást adni a használóknak, vagy éppen segíteni nekik a nyomtató használatában. A cél az, hogy a robot kollégából teljes értékű könyvtári asszisztens váljon, aki 0–24 óráig szolgálatban van, akkor is, amikor emberi személyzet nem tartózkodik a könyvtárban.
  • A finn ALA Architects építésziroda által tervezett Oodi, amely magyarul ódát jelent, a finn főváros központjában magasodik. A könyvtár gyűjteményében 100 ezer kötet sorakozik. A város új, korszerű központi könyvtára, amelynek számos különlegessége közül az egyik a könyvhordó robotok flottája. A szürke színű, apró kocsik fel-alá járkálnak az épületben, biztosítva, hogy minden egyes könyv visszakerüljön a helyére.

A történelem megmutatta, hogy az új technológiák nem csupán új előnyöket és lehetőségeket jelentenek, hanem új költségek és újszerű fenyegetések megjelenésével is járnak. Általános az egyetértés abban, hogy a változások tempója fokozódik, és a jövő egyre gyorsabb ütemben válik kiismerhetetlenné a számunkra, különösen a robotika és a mesterséges intelligencia területén, ahol szinte minden héten új találmányok és innovációk születnek. A fejlődés pozitív hozadékai között említhető a jobb egészségi állapot, a kényelem, a termelékenység, a biztonság, az egyének és szervezetek számára elérhető hasznos adatok, információ és tudás mennyiségi növekedése. Potenciálisan negatív hatások lehetnek a magánéletet és az adatvédelmet érintő kihívások, a túlzott elvárások és a technológia bonyolultabbá válása.



Források:
Robot Oppression: Unethicality of the Three Laws
Frequently Asked Questions about Isaac Asimov
Foundation’s Triumph
I, Robot
On Asimov's Three Laws of Robotics by Robert J. SawyerLiving Safely with Robots, Beyond Asimov's Laws
Humanoid Robotics
Trendek a külföldi szakirodalomból: ami a Könyvtári Figyelő 2018/3. számából kimaradt… Könyvtárépítészet, tanulóterek, alkotóterek – robotok, automatizáció – technológiai újítások
Egy könyvtár, ahol robotok dolgoznak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése