A 90-es években a modern korral elengedhetetlen fejlődésnek indult az informatika, ennek köszönhető, hogy mára eljutottunk odáig, hogy a különböző folyamatokat már digitális felületeken is végrehajthatjuk nem szükséges bemennünk az adott helyre, hanem az otthonunk kényelméből elintézhetjük akár a számláink befizetését, foglalhatunk mozi jegyet vagy egyszerűen meghosszabbíthatjuk online a könyvtárból kivett könyveinket.
A digitális kultúra megjelenése
A technikai feltételek mellett a közösségi tér szerepe is fontos a mai látogató számára, kezdve az étel és ital vásárlási lehetőség feltételével (büfé), változatos, színes program ajánlók (amelyek lehetnek filmvetítésről, workshopokról, zenei/színházi előadásokról, író-olvasó találkozókról,
irodalomterápiáról). Számos könyvtárban elérhetőek olyan feltételek is amelyek hazánkban még igencsak gyerekcipőben jár, jelenleg a Goethe Intézet könyvtára az, amely az északi könyvtárakhoz hasonló újítást vezetett be. Példának okáért az Oodi könyvtárban a legtöbb, ha nem az összes szolgáltatást ingyenesen lehet használni, beleértve a hagyományos könyvtári kiszolgáláson felül a modernebb megvalósításokkal bíró szolgáltatásokat kínáljon, mint például varrási lehetőség, filmek vetítése, barkács eszközök kölcsönzése, hangszerek kipróbálása és saját dalok felvétele, modern konzolok kipróbálása ( VR, Playstation, Xbox), stb.
A digitalizáció és modernizáció
használatával vagy e-könyv formátumban is kölcsönözhetővé váljon.
A digitalizáció amellett, hogy online elérhetővé válnak szeretett könyveink másik fontos oka, a kulturális örökség megóvása, mivel számos dokumentum van olyan állapotban, amelynek már az analóg használata nem lehetséges az olvasók számára.
A könyvek felé az elvárás olvasói részről leginkább az, hogy a lehető legfrissebb megjelenésűek legyenek, amelyek fenntartják az olvasó figyelmét, és lehetőleg ezeket a példányokat a könyvtár minél előbb beszerezze.
A modernizáció nemcsak az informatikai részre hatott ki
természetesen. Ide vehető példának okáért az építészet is. A modern építészet
egyik fő pillére, hogy minél környezetkímélőbb anyagokat használjanak az építés
során. Ezen környezettudatos könyvtári kezdeményezésekre kiváló példák a zöldkönyvtárak.
Miért fontos a digitalizáció?
„A közgyűjteményeknek a kulturális örökség őrzőiből a kulturális örökség első
számú, autentikus és forrásértékű megosztóivá, a tartalmak új kontextusba
helyezésével értékteremtővé is kell válniuk.”
A digitalizálás céljai a megőrzés és a szolgáltatás.A digitalizálni kívánt dokuentumokat egyfajta kiválasztási szempontrendszer alá vonják, hogy eldöntsék, digitalizálniuk kell, restaurálniuk, konzerválniuk esetleg védőtasakban elhelyezniük vagy olyan kiváló állapotban van, hogy az előbb felsorolt munkafolyamatokra egyáltalán nincs is szükség.
A digitalizáció a könyvtárak számára úgy gondolom, hogy elengedhetetlen munkafolyamati részt vállal az intézmény szervezeti egységeiből.
A közgyűjtemények számára különféle okokból hasznos a digitalizálás, a múzeumok számára a virtuális tárlatvezetés nagy szerepet játszhat, hogy minél több látogatót vonzzon magához. A könyvtárak esetében a könyvek, folyóiratok, plakát, videók és hangfelvételek megőrzésében játszik nagy szerepet a digitalizáció folyamata, ugyanis vannak olyan dokumentumok, amelyeknek a fennmaradásra az egyetlen esélye,ha digitalizálják, mert olyan szinten károsodott az évek folyamán.
A levéltárak esetében az oklevelek, iratok és térképek fennmaradását biztosítják azzal, ha ezt a munkafolyamatot alkalmazzák.
A levéltárak esetében az oklevelek, iratok és térképek fennmaradását biztosítják azzal, ha ezt a munkafolyamatot alkalmazzák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése