Okos városok világszerte

Az egyre növekvő népesség gyorsan felerősíti a hulladékkezeléssel, a közlekedési szennyezéssel és magas energiafogyasztással kapcsolatos problémákat. Ezek mindegyike káros hatással van a környezetre és súlyosbítják a klímaváltozás hatásait. Az okos város, avagy Smart City program lényege az, hogy egy város intelligens informatikai, távközlési, közlekedési és energetikai megoldásokat alkalmazva, fenntartható módon segíti kiváló életminőséghez a lakókat.

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem mind a háztartásokban, mind vállalati szinten. Az emberek kezdik belátni, hogy bolygónknak végesek az erőforrásai, és a legtöbb nagy cég már próbál mindent megtenni a fenntartható fejlődésért. Szerencsére a folyamatosan fejlődő technológia is segíti a környezetvédelmet. A legtöbb város már a legújabb technológiákkal és innovációkkal végzi a város fejlesztéseit. Szerepet kap az IoT-technológia, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a big datára épülő technológiák.

Természetesen mint minden innovációnál, az okos városok esetében is a legfontosabb szempont, hogy az ott élőket és az oda látogatókat szolgálják a városban megjelenő újdonságok, technológiák. Ezért rendkívül fontos az is, hogy az adott településen élő embereket tanítsák, felzárkóztassák az alacsonyabb szinten lévő társadalmi csoportokat, és széles körben elérhetővé tegyük a legmodernebb eszközöket.

Izland

Az izlandiak egy nagyon természetes és egyszerű módot választottak a megoldásra. Ők a boldogságban, a szociális biztonságban, az egészségügyben, az oktatásban, valamint a környezettudatosságban is példamutatók. Izland városainak a fenntarthatóságban az energiaellátás a kulcseleme. A fővárosának jelentése a "füstölgő öböl", ami utal a hely gazdag geotermikus energiájára, amelyet rendkívül jól hasznosítanak. A nagy helyi áramvállalat, az ON Power képes megújuló, elsődlegesen geometrikus forrásokból ellátni a lakosság áram és fűtési szükségleteit.

A közlekedést tekintve Reykjavík Smart City programja igyekszik pontosan összegyűjteni és integrálni a közlekedési hálózat adatait. Sajnos rettentően magas az ezer főre jutó autómennyiség, ami enyhítésére igyekeznek a tömegközlekedést népszerűsíteni és fejleszteni. A sárga buszokat üzemeltető cég készített egy szuper modern alkalmazást, amellyel minden létező kütyüre letölthető a menetrend, elérhető az útvonaltervezés és a jegyvásárlás. Nem csak a helyiek, de a turisták is igénybe vehetik az alkalmazást. A cég honlapja szerint eddig 85 ezren töltötték le az appot, ami egy 300 ezer lakosú országban nagyjából azt jelenti, hogy aki reálisan tömegközlekedéssel utazik, az használja a rendszert.

Dubaj

Dubajt a hihetetlenül gyors fejlődése miatt is érdemes említeni. Jelenleg is folyik az intelligens város projekt, amely az éghajlatváltozás és a növekvő népességi igények kezelésére irányulnak.

2021-ben a kormány elindította a Smart Dubaj Stratégiát, amely több mint 100 intelligens kezdeményezést és 1000 intelligens szolgáltatást foglal magába. Ebbe beletartozik a rendőrőrsök digitalizálása és automatizálása. Például a lakosok pénzbírságot fizethetnek és bejelentést tehetnek a balesetekről anélkül, hogy tisztviselővel kellene beszélniük. Továbbá bele tartozik az erőforrások befektetése tiszta energiába, a fenntartó közlekedés (lehetséges , hogy vezető nélkül) és a nyilvános infrastruktúra is.

Ezek a projektek mind olyan új technológiát alkalmaz, mint a 5G kommunikáció, a felhő- és nagy adatelemzés, a 3D nyomtatás, a mesterséges intelligencia, az IoT és a blokklánc technológia. Utóbbi fontos eleme a város modelljének, hiszen Dubaj világon az első szeretne lenni, aki teljes egészével blokklánc technológiával működik.

Egy nagyon egyedi és eddig még nem igen látott megoldást találtak a hagyományos napellenzők helyettesítésére. Városszerte, leginkább a városi strandokra és parkokra telepítenek ki napenergiával működő, 21 méter magas Smart Palm fákat. Ezek nemcsak árnyékot, hanem Wi-Fi-t is biztosítanak. Töltőállomásként és lámpaosztlopként is használhatók. Található rajtuk biztonsági kamera és segélyhívó gombok is.

A Hyperloop szó talán már ismerősen csenghet, hiszen már Amerikában is jelen van ez a vasúti tömegközlekedés. Most egy 6 milliárd dolláros projekt keretében Dubaj és Abu Dhabi között is épül egy szupergyors elektromos csőrendszer, amelynek célja a szállítási idő drasztikus csökkentése. Az ígéretek szerint a mostani egy órából 12 percre csökken. A Hyperloop azt állítja, hogy „kisebb környezeti hatása lesz, mint más tömegközlekedési módoknak” és azt tervezi, hogy az évtized közepéig kereskedelmi forgalomba hozott rakományszolgáltatásait, bővítve ezzel a város ellátási láncát és üzleti lehetőségét.

Hegyi-Karabah

Az eddig említett példák mindegyike egy már kész város átdolgozása volt. A Hegyi-Karabah területén viszont háború zajlott, így az újjáépítések szinte a nulláról kezdődnek. A vezetőség reménykedik benne, hogy a technológia központi szerepet játszhat benne. Továbbá remélik, hogy az okos városok és falvak létrehozása jobb életvitelt kínálnak, ez pedig ösztönzi a polgárokat arra, hogy visszatérjenek a régióba.

Anar Valiyev várostervezési szakértő és a bakui ADA Egyetem professzora szerint a digitális szolgáltatásokra épülő új közösségek felépítése nemcsak a visszatérni vágyók számára teszi vonzóbbá a régiót, hanem azok számára is, akik a konfliktus ellenére is a régióban maradtak. A kezdetekben nagyjából 200 házat terveznek építeni, olyan innovatív építőanyagok felhasználásával, mint az újrahasznosított acél és az előre legyártott beton. Közreműködnek az építésben az intelligens villamosenergia, gáz és hulladékgazdálkodási közművek.

Az első szakasz 2021 februárjában indult. Inam Karimov azerbajdzsáni mezőgazdasági miniszter szerint a projekt 5 főbb tényezőt vesz figyelembe. Ezek a lakosság, gyártás, szociális szolgáltatások, intelligens mezőgazdaság és az alternatív energia. Utóbbit igyekeznek minden lakóépület, szociális létesítmény, irodaház, vendéglátás és mezőgazdaság esetén alkalmazni.