Mindannyiunknak van Facebook-ja, és mindannyian használjuk az internetet nap, mint nap. A sok okoseszköz elterjedésével az egész életvitelünk megváltozott. Rengeteget posztolunk, amikre minél több visszajelzést várunk. Az adataink megadására, megosztására meg nem nagyon figyelünk oda, hogy kinek is adjuk meg, és mi célból. A figyelmetlenségeink miatt rengeteg veszélynek vagyunk kitéve, ami nem csak a közösségi oldalunkban tehet kárt, hanem a rendes, valódi életünkben. A karreierünk kárára is posztolhatunk, és akár visszafordíthatatlan folyamatot indíthatunk el, ha nem vagyunk körültekintőek.
Veszélyben az adataink
Adatkiszivárgás
Tinder és az adatgyűjtés
Ki
ne gondolta volna, hogy akár a társkeresők is begyűjthetik rólunk az
adatokat? Pedig de! Az egyik ilyen applikáció a Tinder. Ezen az oldalon
mindent, amit belájkolunk és írunk, azt évekig visszamenőleg el van
tárolva, és akár a legtitkosabb vágyainkat is ismerhetik. Judith Duportail
újságírónő foglalkozott a témával mélyebben. Judith korábban már
csatlakozott a Tinderhez, és most az érdekelte, hogy vajon mennyi adatot
gyűjtöttek össze róla. A The Guardian
számára írt cikkében kiderült, hogy 920-szor nyitotta meg az
alkalmazást, 870 férfit ismert meg, és 1700 üzenetet írt. Látták azt is,
hogy hány éves férfiakkal beszélt, és azt is, hogy miről.
![](https://cnet1.cbsistatic.com/img/JLAHKA4G2rAm4oUn8cFUa2viFzA=/fit-in/970x0/2016/12/13/87889ff6-e105-46d8-b534-ea87538cd7bd/its-a-match.png)
A
Tinder gyűjti a a Facebook-lájkokkal és az Instagramon tárolt képekkel
kapcsolatos adatokat is. A vállalat tisztában van vele, hogy a
rendszerük nem teljesen biztonságos, hiszen egyik sem lehet tökéletes.
Őszintén nyilatkoztak arról, hogy tesznek lépéseket az adatok védelme
érdekében, de nem tud ígérni semmit.
Szemmel vagyunk tartva
Nincs magánszféra
![](http://valasz.hu/data/cikk/7/2014/cikk_72014/megfigyeles_kamera_cimlap_fill_850x370.jpg)
Kínában
is történnek érdekes dolgok, ugyanis a szállodaajtók elektronikus
zárjait a rendőrség figyeli. ha egy ajtót kinyitnak, akkor arról jelzést
kapnak. Ha egy ajtót legalább 7 alkalommal nyitnak egy éjszaka alatt, akkor ezeknek utánanéznek, mert feltételezhetik, hogy drogkereskedők vagy prostituáltak az érintettek. A szállodák kamerái is a rendőrségre vannak bekötve.
Weigend jogokat kért a cégektől, hogy hozzáférhessen az adataihoz. Azt akarta elérni, hogy olyan eszközöket tudjon használni, amelyek segítségével megnézheti az adatait, kiegészítheti és felismerhetetlenné teheti azokat, kísérletezhet velük és továbbíthatja azokat más szolgáltatásokba. A tudós azzal a mondattal zárta le a témát, hogy az embereknek beszélni kell arról, hogy mi zajlik a világban.
Weigend jogokat kért a cégektől, hogy hozzáférhessen az adataihoz. Azt akarta elérni, hogy olyan eszközöket tudjon használni, amelyek segítségével megnézheti az adatait, kiegészítheti és felismerhetetlenné teheti azokat, kísérletezhet velük és továbbíthatja azokat más szolgáltatásokba. A tudós azzal a mondattal zárta le a témát, hogy az embereknek beszélni kell arról, hogy mi zajlik a világban.
Felmérés
Az Sg.hu egy olyan cikket
tett közzé, amiben a fiatalokat vizsgálták, hogy mennyire, és hogyan
használják a Facebookot. A mai fiatalok naponta átlagosan 1,8 órát
töltenek azzal, hogy a Facebookon
nézelődnek. Főként videókat, vicces tartalmakat néznek, és zenéket
hallgatnak, illetve töltenek fel az üzenőfalukra. A heti átlag az 22 óra
internet használat, de persze a legtöbb időt a Facebook előtt előtt
töltik a fiatalok. Bármikor amikor van egy
![](http://fmc.hu/upload/gomba/Facebook_biztonsag_9.jpg)
Kik kémkednek utánunk?
A Facebook használatával kapcsolatban felmerülnek olyan tanácsok, amelyek segítségével kiszűrhetjük, hogy kik kémkednek utánunk. A tanács így szól: "Aki nem akarja, hogy a Facebook megfigyelje, cenzúrázza és letiltsa, tegye a következőt! Az oldalon lépjen be a 'Beállítások'-ba, onnan a 'Tiltások'-ba, és ott a keresőbe írja be, hogy 'Facebook Security'. Akinek erre kidob neveket, azok kémek, le kell őket tiltani!!!" Viszont mielőtt ezt bárki komolyan venné, nem árt tudni, hogy ez nem valós. Ha beírjuk ezt a keresőbe, azért dob ki találatokat, mert annak az illetőnek az adatlapján, vagy éppen a posztjában benne van vagy a Facebook, vagy a Security szó. Azt is tudni kell, hogy a találatok közül ha esetleg valakit letiltanánk, nem biztos, hogy engedi a rendszer. Ez azért van, mert azt az illetőt már sokan próbálták letiltani rövid időn belül, és a Facebook azt hiszi, hogy ez egy automatizált akció. Ez azt jelenti, hogy valaki egy szoftverrer klikkelget az oldalon.
Félreértés, vagy nem?
A
félreértés egy Facebook bejegyzésből indult ki, és végeredményül egy
letartóztatás lett. Hogyan lehetséges ez? Egy félrefordításból. Egy
palesztín férfi kiírta az oldalára arabul, hogy "Jó reggelt!". A
közösségi hálózat ezt éppenséggel máshogy fordította le, ugyanis az
oldal verziója a "Támadjátok őket!" volt. Az izraeli rendőrség
megerősítette, hogy a férfit őrizetbe vették, de aztán sikerült
tisztáznia magát, így szabadon engedték. A félreértésnek több oka is
volt. Először is egy olyan képet posztolt a bejegyzése mellé, amin egy
buldózeren állt, és nemrégiben több hasonló támadást követtek el
izraeliek ellen hasonló járművekkel. A másik ok ugye maga a
félrefordítás. Ez azért következhetett be, mert az arab "jó reggelt” és a
„támadjátok meg őket” között csupán egy karakternyi eltérés van. A
rendőrség a letartóztatás előtt senkivel nem beszélt, aki arabul beszélt
volna, így a tisztségviselők csak a Facebook fordítására támaszkodtak. A
bejegyzést azóta már törölték.
Beszédes Facebook
Facebookmagány
A Pittsburghi Egyetemen végeztek egy kutatást, ami alapján azt állapították meg, hogy a fiatalok igenis magányosak. Azt feltételezik, hogy minél több időt tölt valaki a közösségi hálón, annál magányosabb. 2014 óta 1900 embert kérdeztek meg a weben töltött idejükkel kapcsolatban, és arra
jutottak, hogy a 19 és 32 év között a magányosság kialakulására kétszer nagyobb az esély. A magányérzet fő oka az irigység. A fiatalok azt látják a Facebook-on, hogy mindenki a jó élményeket ossza meg magáról, csak a pozitív eseményeket posztolja ki. Ennek következtében a netezők értéktelennek, unalmasnak fogják gondolni magukat, és egyre inkább a befordulást választják. A tanulmány vezetője Brian A. Primack volt, és közölte, hogy az emberek jobban hajlamosak az elszigetelődésre. Primack azt gondolja, hogy a Facebook nem köti össze az embereket. Végeredményképpen megállapíthatjuk, hogy az emberek többsége a sok virtuális ismerős ellenére igenis magányos, és több időt kéne a közösségi hálózatokon kívül töltenie a valódi ismerőseivel.
Valódiak-e a barátaim?
William Deresiewicz egy elismert szakember Amerikában, aki az emberi kapcsolatok online alakulásával foglalkozik. A kutató azt mondta, hogy az emberek azt hiszik, hogy ebben a virtuális világban soha nem lehetünk magányosak, hiszen vannak barátaink fent a Facebook-on és a valóságban is. Nos, ez nem feltétlenül igaz. Hiába vagyunk fent napi 24 órát a világhálón, és beszéljük végig a napot az ismerőseinkkel, ha igazából ugyanúgy magányosnak érezzük magunkat. A hálón egyszerre több emberrel is beszélünk, és az is lehet, hogy soha életünkben nem találkoztunk az illetővel, de mégis megbízunk benne, és bármilyen személyes dolgot elmerünk neki mondani. Személyesen ezt már nem biztos, hogy megtesszük. Emiatt a valódi barátságok elhalványulnak, és a
![](http://mandiner.hu/attachment/0215/214548_faceb.jpg)
William egy érdekes párhuzamot vont a TV és az internet létrehozása között. A TV-t unaloműzésre találták ki, az internetet pedig a magány elűzésére. Ezt nem sikerült elérni, mert mindkettő inkább fokozza és felerősíti ezeket. A szakember szerint ez azért alakulhat ki, mert állandóan kapcsolatba tudunk lépni másokkal, és ezt meg is tesszük a magány elkerülése érdekében, mert félünk, hogy egyedül maradunk. Pont emiatt lesz az ember végül magányos, mert a valódi értékeket, dolgokat háttérbe szorítja a közösségi hálón töltött idő miatt.
Szellemi egészség
A Melbourne-i Egyetem és a Monash Egyetem egy olyan kutatást
végzett, ahol rájöttek, hogy a Facebook, illetve a különböző
közösségi portálok jótékony hatással lehetnek az emberekre. Ez azért
van, mert a virtuális világban a virtuális kapcsolatok segítségével
tudnak egymásnak segíteni. Ezek
mellett, akik nem tudnak személyes kapcsolatot kialakítani, ugyancsak segítség az internet. Peggy Kern pszichológus elmondta, hogy azok felhasználók, akik szeretik magukat másokhoz hasonlítgatni, és a negatív gondolatokat olvassák, azok hajlamosabbak a depresszióra. Ezenfelül, akik eleve depressziósok, azoknál pedig az állapot rosszabbra fordulhat. Ebből az elemzésből az is kiderül, hogy a közösségi hálózatok a különböző magatartásmódokat is megmutatja. Megmutatja még az emberek érzelmi világát, és a gondolataikat is visszatükrözi. Egy másik pszichológus, Elizabeth Seabrook azt nyilatkozta, hogy ezek a kutatások, illet a továbbiak segítenek abban, hogy a szellemi egészségre káros dolgokat ki tudjuk egyszerűbben szűrni.
mellett, akik nem tudnak személyes kapcsolatot kialakítani, ugyancsak segítség az internet. Peggy Kern pszichológus elmondta, hogy azok felhasználók, akik szeretik magukat másokhoz hasonlítgatni, és a negatív gondolatokat olvassák, azok hajlamosabbak a depresszióra. Ezenfelül, akik eleve depressziósok, azoknál pedig az állapot rosszabbra fordulhat. Ebből az elemzésből az is kiderül, hogy a közösségi hálózatok a különböző magatartásmódokat is megmutatja. Megmutatja még az emberek érzelmi világát, és a gondolataikat is visszatükrözi. Egy másik pszichológus, Elizabeth Seabrook azt nyilatkozta, hogy ezek a kutatások, illet a továbbiak segítenek abban, hogy a szellemi egészségre káros dolgokat ki tudjuk egyszerűbben szűrni.
![](https://i.cdn29.hu/apix_collect_c/1708/facebook-emlekek-2017/facebook_emlekek_2017_screenshot_20170830104713_2_original_760x760.png)
A hangulatjelek mindent tudnak
![](https://mno.hu/data/cikkek/1330/13302/cikk-1330274/anigif_optimized-30416-1456299212-3.gif)
reakciókat.
Ez abból áll, hogy több féle hangulatjellel tudunk reagálni egy
bejegyzésre. Ennek segítségével meg tudjuk határozni, hogy a poszt
hangulata milyen. Egy olyan kiírást kisebb eséllyel fog a rendszer
feldobni nekünk, amire sok mérges vagy szomorú reakció érkezett. A
jövőben valószínűleg már olyan algoritmusok is lesznek, amik a képekről
képesek lesznek leolvasni a különböző érzelmeket.
Jó ez nekünk?
A
szakemberek már régóta vizsgálják, hogy miként alakul át egy emlék
pozitívról negatívra, vagy éppenséggel negatívról pozitívra. A Facebook
nem tudja, hogy az offline világban kihez és mihez hogyan viszonyulunk,
milyen emlékeink vannak vele. Ha valami pozitívat megosztottunk évekkel
ezelőtt, az nem biztos, hogy most is ugyanolyan hatással van ránk, mint
akkoriban volt. A cég emlékkutatója arról is írt, hogy a közösségi oldal
csak kísérletezik azzal, hogy az emberek lelkét hogyan tudják óvatosan
megközelíteni. A Facebook felmérése szerint, a frissebb posztok
pozitívabb hatással vannak ránk, míg az évekkel ezelőtt kitett kiírások a
meglepetés erejével élnek. Pont ezek miatt van egy olyan funkciója a
rendszernek, hogy kikapcsolhassuk ezeket az értesítéseket ha szeretnénk.
Egy másik eset is történt, amiről a Vice újságírója írt. Egy pár évvel ezelőtti feltöltött képet ásott elő a Facebook hírfolyama, és mivel poszttraumástressz-szindrómával küzd, nagyon érzékenyen érintette a dolog. Jon Elhai pszichológus szerint a felbukkanó bejegyzések a feldolgozás folyamatát nehezítik.
A saját kárunkra posztolunk
![](http://ocdn.eu/images/pulscms/MzE7MDA_/26786e9dc9853e6dcb1587fdb5107d44.jpeg)
együttérzésre várnak. Viszont nem csak az
Vigyázzunk, hogy miket posztolunk ki, meg azzal is, hogy mit csinálunk az interneten! Ha nem akarjuk, hogy a későbbiekben ebből gondunk legyen, akkor tegyünk ellene, és gondoljuk át, hogy részt szeretnénk-e venni a közösségi hálók mindennapjaiban.
Források:
- m.sg.hu/egymillio_portugal_adatait_adta_ki_egy_alkalmazas
- index.hu/buktassa_le_a_facebook_on_utan_kemkedo_ugynokeit/
- sg.hu/cikkek/minden-szabadidejuket-a-facebookon-toltik-a-magyar-fiatalok
- index.hu/jo_reggelt_kivant_a_facebookon_erre_letartoztatta_az_izraeli_rendorseg/
- m.sg.hu/cikkek/hatalmas-adatgyujto-a-tinder
- m.sg.hu/a_maganszfera_csak_illuzio
- sg.hu/a-szellemi-egeszseget-erosithetik-a-kozossegi-oldalak
- sg.hu/halozatba-kotottek-megis-maganyosak-az-emberek
- sg.hu/cikkek/72641
- 24.hu/a-sajat-emlekeinket-sem-ertjuk-ezert-okoz-fajdalmat-a-facebook/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése