Az e-book fejlődési lehetőségei

Az ebook felívelése óta eltelt több mint 10 évben a Kindle olvasók örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. A több mint 8 generációt megélt eszköz azonban csak kevéssé tudott megújulni, fejlődni. A valódi siker útjában valószínűleg más eszközök, illetve maguk a felhasználók állnak, akik ragaszkodnak a papír alapú könyvekhez. Tartogat-e még meglepetéseket az e-book, lehetséges és szükséges-e az alkalmazásuk magánemberek vagy könyvtárak számára?

Története

A legelső e-book olvasó a Sony Librie volt, ami 2004-ben jelent meg Japánban. Más országokban nem is volt kapható, így nem terjedt el szélesebb körben. Az ára a mai olvasókhoz képest igen magas volt: körülbelül 78 ezer forintnak megfelelő yent kellett fizetni érte. Már ez az e-book is e-ink-et használt, ebből látható, hogy ennek a terméknek a fő vonzereje a kezdetektől a szemkímélő, nyomtatott könyvhöz hasonló olvasási élmény.

A valódi sikert az Amazon Kindle megjelenése hozta el az e-könyveknek, 2007-ben. Ez az olvasó már képes volt az internethez csatlakozva tartalmakat letölteni, amihez a hátteret az Amazon rengeteg írásos anyaga adta. Azóta több mint 8 generációnyi Kindle jelent meg, amik egyre olcsóbbak lettek, és egyre nagyobb memóriával rendelkeztek. A kezdeti design szerves részét képző billentyűzet 2010-ben fizikailag eltűnt a készülékekről, ezzel nagyobb teret hagyva a lényegesebb képernyőnek. A másik nagy változtatás a lapozásban következett be: a gombos irányítás helyét az érintőképernyő vette át.

Verseny más eszközökkel

Egy 2020-as felmérés szerint a könyvet rendszeresen olvasók csupán 29%-a vásárolt e-könyvet. (Bár a felmérés csupán a legális e-könyv vásárlásokat mutatja, az internetről igen nagy számban letöltött műveket nem.) Még ha meg is veszik ezeket a könyveket, nem feltétlenül olvassák azokat e-könyv olvasón. Sokan inkább a laptop vagy telefon képernyőjét választják a digitálisan elérhető tartalmak fogyasztására, akkor is, ha nagyobb hangvételű műről van szó. Ennek oka lehet, hogy nem akarnak külön eszközt fenntartani erre a célra (mint ahogy fényképezőgépet is kevesen használnak manapság), illetve a tény, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnek hosszú szövegeket olvasni.

A közönség, akikhez az e-book szól, túlságosan ragaszkodik a papír alapú könyvekhez. Ennek oka lehet a megszokás, az egyszerűbb elérhetőség vagy akár a könyv, mint tárgy szeretete.

Lehetséges jövőbeli felhasználása a könyvtárakban (is)

Közkönyvtárakban

Az e-olvasók nagy előnye, hogy több méretben is képesek megjeleníteni a szöveget, illetve a kontraszt is növelhető rajtuk, így alkalmazásukkal megoldható lenne az öregbetűs könyvek hiánya. Akár csak helyben használatra alkalmazva is jelentősen szélesíthetné a gyengén látok és idősek könyvtári ellátását.

Vannak külföldi könyvtárak, ahonnan e-olvasókat is ki lehet kölcsönözni. A könyvekhez hasonló módon 3 hétig tarthat magánál egy olvasó egy eszközt például a northamptoni közkönyvtárban. A választható márkájú e-bookra több, a könyvtárból kölcsönözhető e-könyvet is feltöltenek. Ezzel egyszerűbbé válik a nagyobb könyvcsomagok kikölcsönzése és szállítása.

Iskolai könyvtárakban

Az iskolai könyvtárak profitálhatnának leginkább az olvasók beszerzéséből. Minden diák kaphatna egy készüléket, amire az összes iskolai tankönyv fel van töltve, ezzel kivédve a több tíz kilós papírtömeg cipelését és elkerülhetetlen leamortizálódását, majd kidobását. Mivel a legtöbb tankönyvbe nem jegyzetelnek a diákok, ez nem járna nagy változtatásokkal a tantervben. A készülékekre akár a kötelező olvasmányokat is ki lehetne küldeni egységesen, illetve ajánlott szórakoztató irodalomhoz is könnyebben hozzáférhetnének a diákok.


Források:
Michael Kozlowski: The Sony Librie 1000 EBR was the first e-reader with e-ink 
Holcz Csaba: Hogyan működik az e-ink ebook olvasó? 
Kerekes Pál - Kiszl Péter: E-book krónika: Fejezetek az elektronikus könyv történetéből  
Bernát Anikó, Hudácskó Szilvia: Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, 2020
A Kindle 10 termékoldala a Kindle websopban