Amikor először olvastam az Internet Archiveról teljesen lenyűgözött, hogy mennyiféle különböző dokumentum jelenik meg rajta a világ minden tájáról és nyelvén. Az emberek összefogása azért, hogy a mai tudás- és információstársadalomban senki se maradjon le az egyik legnagyobb ajándék, amit egyik anonymus a másiknak adhat. De legális-e több millió dokumentumot és különböző fajta médiákat szolgáltatni teljesen ingyenesen a mai kapitalista világban akkor is, ha a cél a társadalom egészét kívánja megsegíteni?
Internet Archive
Az IA, ahogy röviden nevezik egy nem profitorientált digitális könyvtár az interneten, ami 1996. május 12-én alakult meg Brewster Kahle programozó és internet-aktivista által. Hasonlóan egy fizikai példányokkal rendelkező intézményhez, célja az információ átadása és eljuttatása a különböző társadalmi rétegekhez. Mint minden könyvtárnak az IA-nak is van egyfajta küldetésnyilatkozata. Ebben megjelenik a cél, hogy különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az információk oldalukon keresztül eljussanak azokhoz, akiknek élőhelyük közelében nincs olyan intézmény, amelynek gyűjteménye átfedő, valós ismereteken alapul. Az organizációt aktivista mozgalomként is lehet értelmezni hiszen az ingyenes és szabad internetért kampányol egész létezésével. Ezenkívül elmondható, hogy az IA a legnagyobb könyvdigitalizáló projekt, amit a 21. század eddig látott. Több, mint 30 millió könyvet és szöveget lehet megtalálni oldalukon és ez a szám napról napra növekszik. Nem véletlenül hasonlítottam az IA-t az Alexandriai könyvtárhoz, hiszen 1. tényleg széleskörű ismereteket lehet találni “benne” és több tudós és kutató számára is rendelkezésre áll 2. hogy ne veszítsenek el meglévő adatokat valamilyen szerencsétlen baleset/támadás során több helyen is őriznek másolatokat a kollekcióról ilyen például az egyiptomi Bibliotheca Alexandrina, amely az ősi könyvtár mintájára jött létre!
A dokumentumokat 2012 óta le is lehet tölteni az oldalról BitTorrent segítségével és persze az online olvasás is él, mint funkció. Ezelőtt az 1990-es években pedig egy különleges formulával a DAISY-vel (Digital Accessible Information System) lehetett elérhető az online feltöltés az IA részéről. Az organizáció pénzbeli és szellemi (könyv és egyéb média) adományokból tartja fenn magát.
Az IA továbbá tagja különböző nemzetközi organizációknak is, akiknek közös célja a tudás és információ megőrzése és megosztása a világgal.
A teljesség igénye nélkül:
Az IA, ahogy röviden nevezik egy nem profitorientált digitális könyvtár az interneten, ami 1996. május 12-én alakult meg Brewster Kahle programozó és internet-aktivista által. Hasonlóan egy fizikai példányokkal rendelkező intézményhez, célja az információ átadása és eljuttatása a különböző társadalmi rétegekhez. Mint minden könyvtárnak az IA-nak is van egyfajta küldetésnyilatkozata. Ebben megjelenik a cél, hogy különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az információk oldalukon keresztül eljussanak azokhoz, akiknek élőhelyük közelében nincs olyan intézmény, amelynek gyűjteménye átfedő, valós ismereteken alapul. Az organizációt aktivista mozgalomként is lehet értelmezni hiszen az ingyenes és szabad internetért kampányol egész létezésével. Ezenkívül elmondható, hogy az IA a legnagyobb könyvdigitalizáló projekt, amit a 21. század eddig látott. Több, mint 30 millió könyvet és szöveget lehet megtalálni oldalukon és ez a szám napról napra növekszik. Nem véletlenül hasonlítottam az IA-t az Alexandriai könyvtárhoz, hiszen 1. tényleg széleskörű ismereteket lehet találni “benne” és több tudós és kutató számára is rendelkezésre áll 2. hogy ne veszítsenek el meglévő adatokat valamilyen szerencsétlen baleset/támadás során több helyen is őriznek másolatokat a kollekcióról ilyen például az egyiptomi Bibliotheca Alexandrina, amely az ősi könyvtár mintájára jött létre!
A dokumentumokat 2012 óta le is lehet tölteni az oldalról BitTorrent segítségével és persze az online olvasás is él, mint funkció. Ezelőtt az 1990-es években pedig egy különleges formulával a DAISY-vel (Digital Accessible Information System) lehetett elérhető az online feltöltés az IA részéről. Az organizáció pénzbeli és szellemi (könyv és egyéb média) adományokból tartja fenn magát.
Az IA továbbá tagja különböző nemzetközi organizációknak is, akiknek közös célja a tudás és információ megőrzése és megosztása a világgal.
A teljesség igénye nélkül:
- IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions)
- ALA (American Library Associations)
- DLF (Digital Preservation Federation)
- CNI (Coalition for Network Information)
Fent van továbbá minden szociális médián, ha valaki nem szeretne lemaradni legfrissebb híreikről.
Ha kitekintést tesszünk a magyarországi helyzetre már itt is a '90-es években elkezdődött a digitálizálás felé tett lépések megtétele. Az egyik első és ma is folyamatosan növekvő adatbázis az Elektronikus Periodika Archívum (EPA), ami a Magyar Elektronikus Könyvtár projektjeként született meg. Viszont fejlesztése csak 2003-ban kezdődött el, amit az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) vállalt magára. Végül 2004-ben került a nyilvánosság elé, mint bibliográfiai adatbázis, amely az EPA által archivált tételek mellett leírja az interneten hozzáférhető, valamint offline módon (CD-n vagy DVD-n) megjelent magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványokat is.
Wayback Machine
Elérhető a világ minden tájáról kivéve Kínából és Bahrainből cenzúrai okokból kifolyólag (2015-2016 között Oroszországban is szünetelt, jelenleg elérhető).
Legális-e az Internet Archive?
Felmerült a kérdés kiadói körökben, hogy amit az Internet Archive megőrzési projekt keretein belül csinál a dokumentumok digitalizálásával az nem minősül-e csak szimplán az anyagokkal való kalózkodásnak? Röviden a válasz nem, hiszen az IA kizárólag csak olyan dokumentumokat digitalizál, amiket jelenleg is birtokol, megvette azokat. Így ezek az online elérhető példányok nem kereskedelmi célból, hanem mint kölcsönzésre szánt dokumentumokként érhetőek el.
A támadások viszont abból az okból keletkeztek, hogy az IA, mint egyfajta e-bookként kezeli a digitalizált példányokat, hiszen képfájlként tölti fel azokat. A másik gond pedig, hogy semmilyen licensz (copyright) vagy kompenzáció nem kerül a kiadókhoz és írókhoz a rendszeren keresztül, így semmiféle profitot nem látnak ezek a szervezetek. Elmondják viszont a perről, hogy nem azokkal a dokumentumokkal/könyvekkel van gondjuk, amik már a public domain részei vagy pedig lejárt szerzői jogdíjúak. Hanem azokkal a kereskedelmi könyvekkel, mint például a Zabhegyező vagy pedig az Ízek, imák, szerelmek és ezenkívül még vagy 100 hasonló címmel.
A büntetés kifizetése mellett nagyobb baj lenne az, hogy ezeket a könyveket le is kellene venni az oldalról, ami szembe megy a szabad internetért folytatott aktivizmussal, amit az IA képvisel. Kahle hisz abban, hogy az IA-t szabad szerverű és elérésű nonprofit könyvtárként kellene kezelniük a copyright törvényeknek.
Működésének 25 éves fennállása óta az IA mindig azt tartotta szem előtt, hogy az információ, akármilyen is legyen az, eljusson a világ minden tájára, hogy senki ne maradjon hátra a fejlődő társadalomban, így zavartalan működése az emberiség java is.
Felmerült a kérdés kiadói körökben, hogy amit az Internet Archive megőrzési projekt keretein belül csinál a dokumentumok digitalizálásával az nem minősül-e csak szimplán az anyagokkal való kalózkodásnak? Röviden a válasz nem, hiszen az IA kizárólag csak olyan dokumentumokat digitalizál, amiket jelenleg is birtokol, megvette azokat. Így ezek az online elérhető példányok nem kereskedelmi célból, hanem mint kölcsönzésre szánt dokumentumokként érhetőek el.
A támadások viszont abból az okból keletkeztek, hogy az IA, mint egyfajta e-bookként kezeli a digitalizált példányokat, hiszen képfájlként tölti fel azokat. A másik gond pedig, hogy semmilyen licensz (copyright) vagy kompenzáció nem kerül a kiadókhoz és írókhoz a rendszeren keresztül, így semmiféle profitot nem látnak ezek a szervezetek. Elmondják viszont a perről, hogy nem azokkal a dokumentumokkal/könyvekkel van gondjuk, amik már a public domain részei vagy pedig lejárt szerzői jogdíjúak. Hanem azokkal a kereskedelmi könyvekkel, mint például a Zabhegyező vagy pedig az Ízek, imák, szerelmek és ezenkívül még vagy 100 hasonló címmel.
A büntetés kifizetése mellett nagyobb baj lenne az, hogy ezeket a könyveket le is kellene venni az oldalról, ami szembe megy a szabad internetért folytatott aktivizmussal, amit az IA képvisel. Kahle hisz abban, hogy az IA-t szabad szerverű és elérésű nonprofit könyvtárként kellene kezelniük a copyright törvényeknek.
Működésének 25 éves fennállása óta az IA mindig azt tartotta szem előtt, hogy az információ, akármilyen is legyen az, eljusson a világ minden tájára, hogy senki ne maradjon hátra a fejlődő társadalomban, így zavartalan működése az emberiség java is.
Felhasznált források
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése