Nem létezne mai formájában a zenei streaming, ha 1990-es években nem jött volna létre az Mp3 formátum. Ez egy veszteséges tömörítésen alapuló fájlformátum, ami hangfájlok legfőképp zenék tárolására használnak. Minőségileg majdnem megközelíti veszteségmentes társait és csak minimális tárhelyet igényel.
Napster és iTunes
Az Mp3-nak velejárója volt az olyan peer to peer fájlmegosztó oldalak megjelenése, mint a Napster. 1999-ben hozták létre, ahol milliónyi zeneszámot oszthattak meg egymással a felhasználók teljesen ingyen, ez viszont nem tetszett a zeneiparnak és tömegével indítottak pert a Napster ellen és végül 2001-ben leállították. Legális alternatívákat kerestek helyette, és végül a több próbálkozás utána a legmaradandóbbként megjelent az Apple-nek 2003-ban az
iTunes Music Store-ja, ami az iPod kiegészítéséhez jött létre. A felhasználók zeneszámokat vásárolhattak meg számonként 0.99$-ért.
Last.fm
A Napster és a iTunes között megjelent a
Last.fm 2002-ben, ami már streaming szolgáltatás volt. Naplózta és nyilvántartást vezetett a felhasználók zenei ízléséről, összehasonlította másokéval és aztán ezek alapján ajánlásokat szolgáltatott. Audioscrobbler nevű bővítményüknek köszönhetően még a közvetlenül a számítógépen hallgatott zenéket is be lehetett küldeni a rendszernek elemzésre.
Pandora
2005-ben
Pandora hasonló alapokon indult, mint elődje a Last.fm csak internetes rádiózás témájában. A felhasználók hozzáférhettek az előre létrehozott stílus specifikus csatornákhoz, ahol értékelhették minden egyes zeneszámot és később ezek alapján ajánlott a program másokat. Bár indulásakor még előfizetéses modellel lehetett csak használni későbbiekben átváltottak a mai is ismert Spotify által is használt modellre, melynél ingyenesen lehet használni a szolgáltatást, de a zeneszámok között reklámokat kell végighallgatni, viszont, ha előfizetnek a felhasználók szabadon hozzáférhetnek a zeneszámokhoz reklámmentesen.
Soundcloud
2007-ben az amatőr zenészek nagy örömére elindult a
Soundcloud. Eredetileg ingyenesnek indult és bár még ma is használható úgy, megjelent mellette a fizetős verzió, amivel a különleges „Premier” feltöltők reklámokat adhattak tartalmukhoz és eltüntetésükhöz havidíjas szolgáltatást kellett igénybevenni. Rengeteg mai híres előadó kezdte karrierjét itt, mint például Billie Eilish, Marshmello, Post Malone, Lorde és még sokan mások.
Spotify
2006-ban létrehozott
Spotify a jelenlegi legnagyobb zenei streaming szolgáltató, több mint 365 millió havonta aktív felhasználóval rendelkezik, ebből 165 millió előfizetéses felhasználó. A korábban már leírt „freemium” modellt alkalmazza az alapfunkciók ingyenesek, de emiatt a zeneszámok között reklámokat lehet hallani, előfizetéssel ez megszűnik továbbá javul a zeneszámok minősége, több funkció is bekerül, mint az offline zenehallgatás. Kizárólag digitális jogvédett zenéket szolgáltat.
A zenei szolgáltatót az utóbbi években rengeteg kritika érte az előadók igazságtalan díjazása miatt. A fizikai eladásokkal vagy letöltésekkel szemben ahol az eladott dalok és albumok után fix árazás van a Spotify az előadó piaci részesedése alapján fizet jogdíjat vagyis a dalok streamelésének számát méri össze a szolgáltatáson keresztül streamelt összes dallal. A teljes bevétel 70% adja a jogtulajdonosoknak aztán ők egyéni megállapodás alapján fizetik ki az előadókat. A Spotify ingyenes szolgáltatását is sokan negatív kritikával illetik mivel így ingyenesen lehet hallgatni még a legújabb albumokat is elhanyagolható reklámokkal, amivel így értékét vesztik a zeneművek. Sok zenész hallatta hangját ezzel kapcsolatban, például Taylor Swift aki egy ideig le is tiltatta zenéit a zenei streaming szolgáltatásból. Azt nyilatkozta. „A zene művészet, a művészet pedig fontos és ritka. A fontos, ritka dolgok pedig értékesek. Az értékes dolgokért meg fizetni kell. Az a véleményem, hogy a zene nem lehet ingyenes, és azt hiszem, hogy egy nap az egyes művészek és a kiadóik fogják eldönteni, hogy egy albumnak mi legyen az ára.”
Felhasznált források:
MP3 Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése