A folyamatos technológia fejlődés - főleg a mai egyre gyorsuló világban - felveti a kérdést, hogy merre is halad igazán a világ. Mindamellett, hogy megvan a nap, mint nap tapasztalt előnye. Nem mehetünk el olyan kutatási eredmények mellett sem, amik azt bizonygatják mégiscsak van egy bizonyos sötét oldala az emberek által kreált új technológiai világnak. Beszélhetünk itt fizikai vagy akár mentális betegségek kialakulásáról. A jövőbeni oktatásra gyakorolt hatásáról és annak egyéb következményeiről. A sor majdhogynem véget nem érővé kezd válni. Akárhogy is, ahány területén megfordul ott mindenképpen nyomot hagy. Legyen az jó vagy éppenséggel rossz hatással a élő emberekre.
Az autóipar egyre fejlődik és egyre modernebb technológiákkal kerülhetünk szembe az idő előrehaladásával. Tökéletes példa erre az önvezető autó, ami igazi innovációs előrelépésnek tekinthető. A A brit technológiai cégek az AI és az emberi viselkedés ötvözésével, egy új rendszer fejlesztésén dolgozik, melynek célja, hogy a való világban történő közlekedési helyzetekre úgy reagáljon, mint egy ember. A cikkben a tanulás folyamatáról, illetve az előnyeiről és kihívásairól is szó esik.
A Facebook ismét visszatér gyökereihez – legalábbis ezt ígéri legújabb fejlesztésével, a „Barátok” füllel. Az új funkció célja, hogy a felhasználók könnyebben hozzáférjenek ismerőseik posztjaihoz, elkerülve az algoritmusok által ajánlott, sokszor irreleváns tartalmakat. Mark Zuckerberg szerint a változtatás egy régi igényt elégít ki, hiszen sokan szeretnék, ha ismét a személyes kapcsolatok kerülnének előtérbe a közösségi hálón. De vajon tényleg sikerül ezzel visszahozni az „eredeti” Facebook-élményt?
A deepfake technológia egyre fejlettebbé válik, lehetővé téve valósághű hamis videók, képek és hangfelvételek létrehozását. Steve története jól példázza ennek veszélyeit. A deepfake technológia nemcsak a filmiparban vagy reklámokban hasznos, hanem csalásokra is felhasználható. Képesek valakit olyan helyzetekben ábrázolni, amelyek soha nem történtek meg, vagy hangklónozással pénzt és információkat kicsalni. Az ilyen átverések ellen fontos a gyanakvás, az információk ellenőrzése és előre megbeszélt azonosítási módszerek használata.
hogy az emberi kognitív képességeket (mint például tanulás, problémamegoldás)
tudja utánozni. A sci-fi művek közkedvelt eleme, de már az antikvitásban megtalálható
a koncepció. Például az MI elődjének tekintik Ovidius Átváltozások c. művében
Pügmalión történetét, aki beleszeret az általa készített elefántcsont szoborba,
amit később Aphrodité életre is kelt neki. Kevésbé pozitív történet már Samuel
Butler Erewhon c. 1872-ben megjelent műve, amiben elsőként szerepel az az
elképzelés, hogy a gépek öntudatra ébredhetnek. Az alkotások nagy része negatív
képet fest a mesterséges intelligenciáról. Ennek ellenére ma már mindennapjaink
részévé vált, de nem hiába, jelentősen megkönnyíti az életünket. A legtöbb
ember keresett már Google Maps-en, hogy megtudja hogyan jut el A-ból B-be.
Lássuk be, egyszerűbb, mint elővenni egy papíralapú térképet, ami nem
rendelkezik minden tömegközlekedési eszköz információjával. Vagy jelentősen
könnyebb a munka egy online szótárral, nyelvfordító alkalmazással, mint
könyvbéli társaikkal. A technológiát rengetegféleképpen fel lehet használni.
Mindennapi életben, szórakozásban, munkában, orvoslásban, mind segítségünkre
van. Mégis egyre többet hallani negatív hatásairól, vagy inkább nem megfelelő
módon való alkalmazásáról.
Az online zenei platformokat a CD-k és a vinyl lemezek előzték meg. Húsz éve törte be magát a világunkba a digitális zenelejátszás, azóta az életünk része. A streamelési platformok megváltoztatták a zeneipart, ezzel együtt a zenei előadók bevételeit is. A “CD korszak„ az 1980-as évektől a 2000-es évek elejéig tartott. Ebben az időszakban a zenészek együttesek, előadók legfőbb bevételi forrása a fizikai album eladásából származott. Az előadók és kiadók bevétele ebben az időszakban jelentősen eltért ahhoz képest ami napjainkban jelenti a bevételi forrást, hiszen már a nem a CD gyártása és eladása a elsődleges bevételi forrása. A bevételi forrást ma már a koncertek és turnék után eladott jegyek, illetve a művészhez,művészekhez kapcsolódó ajándéktárgyak vagy rajongói termékek eladásából származik. Végül de nem utolsó sorban pedig a streaming és a zene felhasználása után kapott bevétel.
A Series-család (balról a Series S, jobbról pedig a Series X). (Forrás:
SimpleGamer)
A redmondi techóriás mára megkerülhetetlen a mindennapjainkban. Számos
számítógépen és laptopon fut világszerte a Windows-család különböző operációs
rendszerei. Azonban a technikai nagyhatalom erősen jelen van a gaming piacon
is. És itt nem csupán a különböző Xbox-konzolokra és a szolgáltatásaira kell gondolni, hanem a számos, általuk birtokolt videójáték
franchise-okra is (Halo, Minecraft, Call of Duty,
Age of Empires stb.). Jelen blogbejegyzés, a teljesség mellőzése
mellett, csupán a Microsoft gaming szféráját érintő néhány aktuálisnak mondható fejleményt ismertet
röviden.
Egy újabb elveszett konzolgenerációs háború
A jelenlegi, azaz a 9. konzolgeneráció 2020-tól kezdődött, amikor mint a
Microsoft, és mint a Sony egy-egy új termékcsaládot dobott a piacra. A
generációnál
már nem volt kérdés a natív 4K felbontás, de számos újítást hozott a konzol
gamingbe (mint például a ray tracing-et). A redmondiak az Xbox
Series-családdal próbálta megnyerni a videójátékok szerelmeseinek a szívét,
ami, ellentétben a konkurens cég Playstation 5-jével, két, design-ban és grafikai teljesítményben teljesen eltérő konzolt takar: az erősebb (azaz a generációs
standard-nak megfelelő) Series X-et és a gyengébb (1440p felbontásra
optimalizált), de jóval olcsóbb Series S-et. Ez utóbbi abban is eltér a "nagy
testvértől", hogy nem rendelkezik lemezmeghajtóval (bár a PS5-nél is van ilyen
típus, de erejükben nem térnek el egymástól).
A Playstation 5 Pro: a rivális teljesítménye most jó "erőben" van. (Forrás: IGN Hungary)
Azonban mára egyértelművé vált, hogy a Microsoft ebben a konzolgenerációban is
alulmarad a Sony-val szemben. Ezt nemcsak a
negatív jóslatok, hanem az eladások is ezt jelzik.
2024 júniusáig 28,3 millió Series-konzol fogyott el a megjelenése óta, szemben a PS5
61,7 milliójával. A
2024-es üzleti évet
a Microsoft videójáték részlege pedig úgy zárta le, hogy a hardvereladások az
ezelőtti üzleti év utolsó negyedévéhez képest 42%-al kevesebb forgalmat hoztak. A 2025-ös pénzügyi év első negyedévben pedig 29%-al csökkentek a hadvereladások. A Series-család helyzete annyira rossz lehet, hogy állítólag
már Európában is visszafogják a forgalmazásukat. Ennek ellenére a redmondiak nem
akarnak lemondani a
konzolgyártásról. Az év folyamán a jelenlegi Xbox-ok
újabb változatai kerültek piacra, de ezek (ha nem számítjuk bele a kisebb változtatásokat) vagy színben, vagy a meghajtó meglétében, vagy pedig a tárhelyben
fognak eltérni az alapmodellektől (eközben itt van a jobb
teljesítményű PS5 Pro is, amelyre nem fog jönni válasz a Microsoft részéről). Manapság pedig hírek keringenek arról, hogy
készülőben van egy hordozható Xbox-konzol is, amit tekinthetünk egy válasznak
a manapság egyre előretörő handheld gaming PC-kre is. A fejlesztésnek a létezését hivatalosan is megerősítették.
Az évszázad (nem problémamentes) üzlete
Habár a Microsoft rendelkezik saját videójáték franchise-okkal (Halo,
Forza, Age of Empires stb.), az évek folyamán számos céget
vásárolt fel, amely tovább szélesítette a redmondiak portfólióját (mint
például a Mojang-ot /Minecraft/ és a Bethesdát /The Elder Scrolls, Fallout stb./). Ám a legutóbbi "zsákmányuk" nem hogy óriási volt,
hanem komoly félelmet is előidézett. Ez volt az Activision Blizzard
felvásárlása, melyet 2022. január 18-án jelentettek be. A techóriás így olyan jelentős franchise-okhoz juthatott hozzá, mint a
Call of Duty, amelynek a jövője a későbbiekben központi kérdéssé vált az
ezutáni vitákban. De ezzel is szerettek volna erőteljesen jelen lenni a mobiltelefonok nyújtotta piacon is
(pl. a Candy Crush-al). A 2023. június 30-ra tervezett lezárást egyes versenyhatóságoknak sikerült késleltetnie, melyek amiatt aggódtak, hogy az akvizíció negatív hatással lesz a gaming piac
egyensúlyára nézve. Az üzlet egyik nagy (és hazai) ellenzője az amerikai Szövetségi Kereskedelmi
Bizottság (FTC) volt, amely peres úton szerette volna megakadályozni az óriási üzletet. Törekvésük nem járt sikerrel, melynek tényével máig nem akar együtt élni. Szintén komoly akadályozója volt az Egyesült Királyság Verseny- és
Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) is, amely csak október 13-án bólintott rá a redmondiak grandiózus tervére. Az üggyel az Európai Bizottság is foglalkozott, ami végül május 15-én adta rá az áldását.
A félelem elkerülése és az üzlet megvalósulásának az érdekében többször is
kijelentették, hogy az Activision Blizzard tartalmai továbbra is elérhető lesznek más platformon is. Ennek keretében megegyezett a gaming piac más szereplőjével
is. Például a Nintendo részére 10 évre biztosították a Call of Duty játékainak a megjelenését a konzoljain. Sorsdöntőnek bizonyult a
Ubisofttal kötött megállapodás, melynek értelmében a francia fél 15 évre
megkapta az Activision játékainak streaming jogait. Ezeknek köszönhetően, végül 2023. október 13-án hivatalosan is tulajdonukba kerülhetett az
Activision Blizzard (az üzlet 75,4 milliárd dollárjába került a redmondiaknak). Az akvizíció éreztette a hatását:
a 2024-es üzleti év második negyedévében a Microsoft gaming részlege, a cég történetében először, több
bevételt hozott (7,11 milliárd dollár) a Windowsnál (5,26 milliárd dollár). A
következő negyedévben
pedig 17%-al emelkedett a bevétele a Microsoft Gaming-nek (15,6 milliárd
dolláros bevétel), amely szintén a "zsákmánynak" volt köszönhető. Az akvizíció nyújtotta pozitív hatás továbbra sem maradt el a 2025-ös pénzügyi év első negyedévében sem.
"Play More Games, No Console Needed", avagy az Xbox Game Pass napjainkban
A Microsoft gaming portfóliójának egyik húzóága kétségtelen, hogy maga az Xbox Game Pass, amely révén számos játékot tölthetünk le ingyen Xbox-konzolokon és számítógépeken. Hasonlóan a Netflixhez és más filmes streaming szolgáltatásokhoz, itt is egy állandóan frissülő, de tartalmas portfóliót biztosít az előfizetők számára. A techóriás évente egy milliárd dollárt költ el évente annak érdekében, hogy külsős fejlesztők játékai is megjelenhessenek rajta. Egy 2024-es jóslat szerint, 10 év múlva elérhetik vele a 200 millió előfizetőt. Maga a szolgáltatás számos eltérő tartalmú és árazású csomagot foglal magában (a fejezetben feltüntetett árak a 2024. december 5-ei viszonyokat mutatja be):
Core (Xbox-konzolok): elérhető mintegy 25 cím, a megvásárolt játékok online is játszhatóak (a free to play kategóriások előfizetés nélkül is ingyenesek), exkluzív akciók és ajánlatok (2500 Ft/hó)
Standard (Xbox-konzolok): A Game Pass szinte egész játékkönyvtára, a megvásárolt játékok online is játszhatóak, exkluzív akciók és ajánlatok (4090 Ft/hó)
PC: A Game Pass egész játékkönyvtára (tartalmazza a megjelenés napján megjelenő játékokat is/ezen fejlemény az év nem túl kellemes újdonsága/), EA Play-tagság, exkluzív akciók és ajánlatok (3600 Ft/hó /az első 14 nap 350 Ft/)
Ultimate (Xbox-konzolok, PC): A Game Pass egész játékkönyvtára (tartalmazza a megjelenés napján megjelenő játékokat is), a megvásárolt játékok online is játszhatóak, EA Play-tagság, exkluzív akciók, ajánlatok és exkluzív előnyök; felhős alapú játék (akár egyes, általunk megvásárolt játékkal is) (5490 Ft/hó).
Azonban olyan hír is felröppent az év folyamán, amely újabb lehetséges Game Pass-csomagokról szólt. Az egyik kizárólag felhős szolgáltatást tartalmaz, amelynél a játékok felett digitális tulajdonjogot is gyakorolhatunk. De szóba kerültek itt a reklámok bevezetése is.
A szolgáltatás nem csupán Xbox-konzolokon és számítógépen érhető el. A legdrágább csomagnak köszönhetően akár mobiltelefonokon és tableteken is streamelhetünk játékokat. De elérhetővé vált a Samsung televíziójain és Meta Quest VR készülékeken is. Azonban 2024 júniusában egy újabb eszköznél is bejelentették az Xbox Game Pass Ultimate elérhetőségét: az Amazon Amazon Fire TV Stick TV okosító eszközénél (pontosabban a 4K Max és a 4K változatoknál). De elérhető a multinak egy másik eszközén, a Fire TV Cube-on is. Már jól párszor elhangzott a Microsoft részéről, hogy szolgáltatásukat minél több platformra szeretnék elérhetővé tenni. Talán nem véletlen hogy az utóbbi bejelentés címében is ez szerepel: "Play More Games, No Console Needed" (a legutóbbi reklámkampányuk is a techóriás ezen politikáját erősíti meg).
Lesz-e Halo Playstation-ön?
Ha belecsöppenünk egy olyan vitába, amely arról szól, hogy vajon melyik konzol
a jobb, akkor biztos elhangzik pro-kontra érvként az általuk kínált
játékportfólió. Egy játék megjelenhet kizárólag egy, vagy több platformon is, de az előbbi esetnek számos oka lehet. Ez lehet az adott platform saját alkotása, de megeshet, hogy egy másik cég terméke, ideiglenesen vagy végleg, válik
konzol-exkluzívvá. Habár az Xbox esetén is fennállhatnak ezek, a Microsoft
ezen most változtat (bár ennek is megvannak az előzményei /pl. az Age of Empires 2 megjelent Playstation 2-n is, a Minecraft pedig továbbra is multiplatform cím/), amivel kapcsolatban számos pletyka kapott szárnyra 2024 folyamán. Ezek végül megerősítést nyertek, mikor négy játék
(Grounded, Pentiment, Hi-Fi Rush, Sea of Thieves)
valóban "elvesztette" Xbox-exkluzívitásukat. De ezt is jó példázza az, hogy a redmondi "kézen" lévő Bethesda Indiana Jones-játéka se fog xboxos
és PC-s játékként maradni örökre. A techóriás a későbbiekben is ezt a filozófiát fogja követni további játékok esetén is.
A Sony-nak nem ismeretlen a Microsoft játékai. (Forrás: Amazon.de)
Még az év folyamán kiderült, hogy a Microsoft radikálisnak tűnő lépéseinek
hátterében a
bevételek növelése
áll. De meg kell jegyezni, hogy már korábban is megjelentek a részükről olyan
kijelentések, amelyek kritikusan viszonyultak a konzol-exkluzívitással
szemben. És mint arról már korábban is volt szó arról, hogy a techóriás hasonló szellemű
megnyilvánulással és együttműködésekkel próbálta (sikerrel) elérni az
Activision Blizzard akvizícióját. De szeretnék elérhetővé tenni az Xbox Game Pass-t a konkurens konzolokon is.
Következtetés
Habár a redmondiak legutóbbi "tettei" első látszatra mintha az Xbox-konzolok sírját ásná meg, de ezen tendenciák érdekes képet fognak mutatni a Microsoft ezirányú
tevékenységének a jövőjéről. Bár továbbra se akarnak lemondani hardvereik gyártásáról, azonban játékaikkal és szolgáltatásaikkal jelen akarnak lenni minden olyan platformon, ahol elérhetik a gaming közösséget. Itt márcsak az a kérdés, hogy ezen döntések vajon pozitív vagy
negatív irányba viszik majd a techóriás videójátékos tevékenységét.
Mi az e-book? Az e-book valamilyen elektronikus tartalom, például egy digitalizált könyv, vagy dokumentum, aminek az olvasásához valamiféle eszköz szükséges. Adott esetben ilyen eszköz lehet például egy e-book olvasó. Természetesen más eszközökön is lehetséges az elektronikus dokumentumok olvasása, ilyen például az okos telefon, vagy a számítógép, de inkább az olvasó eszközre fogok kitérni részletesebben.
A 2023.10.07-én kezdődött Izrael–Hamász-háborúban, Izrael 2 mesterséges intelligencia által vezérelt fegyvert alkalmazott sikeresen a Gázai övezetben, a "Gospel" és a "Lavender" néven. De mik is ezek és mire képesek?
Mai digitális világunkban rohamos fejlődés tapasztalható a mesterséges intelligenciák körében, melyek újabb változásokat hoztak a felhasználók számára. Az újabb technológia rohamosan terjed a vállalatokban, cégekben, de akár már az otthonunkban lévő okos háztartási eszközök, önvezető autók is nagy számban előfordulnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, programok képesek a szövegek befogadására és azokra reagálni, esetleg újabb információkkal szolgálni a kérdezők számára (lásd ChatGPT). További kiegészítő funkciókként jelentek meg a képek és videók generálása is. Azonban ennek használata, alkalmazása rendkívül kérdéses: sok esetben nem megfelelő az általa generált információ, más esetben a képek, videók kapcsán probléma adódott a szerzői jogokkal. Egyes kutatókban felmerült a kérdés: Mik lehetnek a mesterséges intelligencia határai az emberi aggyal szemben? Erről indított egy sorozatot a BBC (AI vs the mind), mely szembe állítja, továbbá feltárja mikre képes még az MI az emberi aggyal szemben. Cikkemben ezen kívül további érdekes képességeket is olvashatnak, melyekről szintén a BBC számolt be.
Természetesen a könyvtárak világa sem maradhatott ki napjaink információs forradalmából, az egyre újabb technológiák integrálásának csupán a kreativitás szabhat határt. Könnyű belátni, hogy a különféle alkalmazások és szoftverek, ha észszerűen kerülnek alkalmazásra, igencsak megkönnyíthetik a mindennapjainkat és mind fogyasztási, mind egyéb szokásainkat is jelentősen átformálhatják.
Elon Musk neve sokmindenki számára ismerős lehet. Akár mint a világ leggazdagabb embere, vagy az OpenAI egyik legnagyobb befektetője, de ezenkívül is olyan hatalmas üzletek fűződnek a nevéhez mint a Paypal, vagy a Tesla Inc. A milliárdos agyi interfésszel foglalkozó cége a Neuralink már 2016-ban felvetette az ötletet, miszerint mentális kapcsolatot lehet létrehozni gondolataink útján számítógépekkel, kiváltva ezzel a klasszikus billentyűzet-egér kombót.
A 2021-ben alapított Anthropic 2023-ban az Amazon, a Google és számos más cég támogatásával kifejlesztett egy Claude nevű chatbotot. A Claude első verzióját 2023 márciusában mutatták be, és egy éven belül jelentős fejlődésen ment keresztül. Végül 2024. március 4-én bemutatták a legújabb verziót, a Claude 3-at, amely már felülmúlta az OpenAIChatGPT-jét is.
A mai világban az okostelefonok gyakorlatilag elengedhetetlen kiegészítőjévé váltak mindennapi életünknek. Az egyik legnagyobb kihívás, amivel azonban nap mint nap szembe kell néznünk, az az akkumulátorok kapacitásának elégtelensége . Sokan talán már megtapasztalták, hogy egy kiadós nap után este hazaérkeznek és az okostelefonjuk akkumulátora már majdnem lemerült. Mindez akkor is bekövetkezik, ha egyébként nem is használták túl sokat aznap a telefonjukat.
Tulajdonképpen már régóta használatosak külömböző algoritmusok a számítógépek világában a munkaterhek felosztására és a gyakorta korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások felszabadítására. Az új Unreal Engine, ami egy high-end grafikus motor, is éppen hasonló trükkökkel éri el eddig elképzelhetetlennek tűnő feladatok reális időn belüli elvégzését, méghozzá erőforrásokat kímélően, az NVIDIA nevezetű cég azonban új technológiájával egy kicsit másra készül...
Napjainkban egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia használata a kreatív szférában, legyen az zene, kép vagy videó készítés. Ennek természetesen többen nem örülnek érthető okokból, mondjuk például mert a megélhetésük forog kockán egy-egy erőfeszítés nélküli MI-t használó tartalom generáló cég próbálkozásai miatt vagy éppen a könnyű pénzt kergető "írók" próbálkozásai miatt, akik szemrebbenés nélkül küldenek be generált tartalmakat neves oldalak kiírásaira, ahol a tehetségnek kellene előtérbe kerülnie. Kerestem néhány cikket arról, hogyan is áll jelenleg a helyzet a mesterséges tartalomkészítéssel kapcsolatban..
Gyakran hallhattuk gyerekkorunkban hogy az informatikában van a jövő, tanulj programozni és tiéd lesz a világ, abból jól fogsz élni. A szüleink biztos nem gondoltak volna arra hogy hamarosan egy olyan ismert számítástechnikával foglalkozó cég vezére, mint a Nvidia vezetője azt fogja tanácsolni hogy hátra arc és kérd meg a szüleidet, nagyszüleidet hogy tanítsanak meg például a növénytermesztésre.
Elon Musk beperelte az OpenAI-t és társalapítóit, mivel 2015-ös kezdetekhez képest a nonprofit hivatástudatot lecserélték a profitszerzés reményében. Alapvetően a cég célja, hogy egy barátságos mesterséges intelligenciát fejlesszen az egész emberiség számára, amivel megkönnyíthetnék a mindennapi élet nehézségeit, de Musk szerint a cég mai tevékenysége teljesen ellent mondd az alapító megállapodásnak.
A szelfizés napjaink és a Z generáció mindennapos elfoglaltsága. A kész képeket még rögtön a posztolás előtt átvizsgáljuk, hogy jól nézünk-e ki rajta és ha igen akkor posztolhatjuk is! De vajon mi lenne, ha mindezek melett bevezetnénk a zoom out-t is azaz a "kicsinyítést", hogy a képeken ne csak mi, de a hátterünk is ugyan olyan jól mutasson. Hisz a TikTok eddigi legparább őrülete örömmel a rendelkezésünkre áll ebben de ez egy ártatlan trend lenne csak? vagy ennyire rémisztően okos az AI?
Elon Musk neve sokmindenki számára ismerős lehet. Akár mint a világ leggazdagabb embere, vagy az OpenAI egyik legnagyobb befektetője, de ezenkívül is olyan hatalmas üzletek fűződnek a nevéhez mint a Paypal, vagy a Tesla Inc. A milliárdos agyi interfésszel foglalkozó cége a Neuralink már 2016-ban felvetette az ötletet, miszerint mentális kapcsolatot lehet létrehozni gondolataink útján számítógépekkel, kiváltva ezzel a klasszikus billentyűzet-egér kombót.
.jpeg)
