keresés

2016. április 1., péntek

2016 tavasz - History

2016-04-01 History - hírszemle



Feltalálták a személyi számítógépet, évtizedeken át gyártottak csúcsminőségű gépeket profiknak, új irányba terelték a kiadványtervezést, megteremtették a digitális zene és az okostelefonok piacát, és sosem féltek új irányba terelni az informatikát. Egyes cégeknek ez külön-külön sem sikerül, nemhogy egyben, de a ma negyvenéves Apple-nek sikerült. Nem véletlenül ők a világ legértékesebb vállalata.
elhunyt 74 évesen Raymond Tomlinson, az email atyjaként ismert, az informatikába és végső soron a mai modern nyelvhasználatba az @ karaktert bevezető szakember. Tomlinson az Internet Society által 2012-ben alapított Internet Hall of Fame tagja volt, "évfolyamtársai" között ott van Vint Cerf, Sir Tim Berners-Lee, Philip Zimmermann és Linus Torvalds is.
A Machine-to-Machine kommunikáció (M2M) napjainkban egyre divatosabb területe az IoT (Internet of Things) kifejezés gyakorlatilag egymással kommunikáló eszközök hálózatát jelenti, vagyis azt, hogy számítógép-vezérelt ipari és háztartási készülékek a meglévő hálózaton (ez nem feltétlenül az internet) képesek egymással adatot cserélni, központi szolgáltatásokhoz csatlakozni és általában egymás működését és a közös célok elérését segíteni. Ez eléggé futurisztikusan hangzik, és habár a Skynet öntudatra ébredése még azért odébb van, de koránt sincs messze, mert a szükséges technológiai feltételek nagy része ma már adott: vannak megfelelő számítógépek, hálózat, egyre folyik az okoseszközök és kapcsolódó protokollok fejlesztése. Kicsit visszatekintünk a nem is olyan közeli múltba és közben felmérjük az IoT lehetséges jövőjét is.
Már a negyvenes években légkondi kellett hozzá, hogy az egész szobát elfoglaló hatalmas számítógép, az ENIAC működni tudjon. Kábelek dugdosásával lehetett különböző feladatokra állítani, minden kortársánál gyorsabban számolt. Leghíresebb programozói nők voltak, de a lőszerek röppályái helyett végül Teller Ede hidrogénbombájához számolgatott. 1955-ben villámcsapás tette tönkre. 1946. február 14-én, hetven évvel ezelőtt mutatták be nyilvánosan is az addig titokban tartott számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator And Computer).
Ez a 3,57 persze csak az átlag. Ha sok és főleg sokféle, különböző országokban élő, eltérő korú és státuszú ismerősöm van, valószínűleg kevesebb emberen keresztül célba érek. A Facebook-alapító Mark Zuckerbergnél például 3,17 ez a mérőszám, összességében pedig 2,7 és 4,7 között szór a mutató. Ha érdekli, hogy személyesen mennyire van benne a nagy globális cupákban, a kutatásról beszámoló Facebook-oldalon ezt is megnézheti. Az sem mellékes, hogy miközben a világ kisebb lett, közben meg is nőtt, hiszen amíg a legutóbbi mérésnél 721 millió Facebook-felhasználót hordott hátán a Föld, most majdnem 1,6 milliárdot — ami persze még mindig nincs negyede a globális össznépességnek. Persze ha Kardashian nagymamája nincs fent, azért csak szól már neki, ha szépen megkérem. http://dex.hu/x.php?id=index_tech_cikklink&url=https%3A%2F%2Fresearch.facebook.com%2Fblog%2Fthree-and-a-half-degrees-of-separation%2F
A Facebook technikai fejlesztésekkel és kutatásokkal foglalkozó blogján jelent meg csütörtökön egy bejegyzés a barátság napja alkalmából. Ebből az derül ki, hogy a több mint egymilliárd aktív felhasználót összefogó közösségi oldalon egy felhasználó 3,57 felhasználónyira van bárki mástól.  Ez a híres kézfogásos példa lefordított, facebookosított verziója, amiben ugye az az állítás, hogy minden ember maximum hat kézfogásnyira van a világ összes többi emberétől. Azaz én is például Putyintól. (Bár ezt most kiszámoltam, és én Putyintól három vagy kis szerencsével két kézfogásnyira vagyok.) Szép magyar siker, hogy a kézfogásos példa hivatkozásaként a Facebook kutatói említik is Karinthy Frigyest, akitől az ötlet eredetileg származott. 
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli idén az Internet Archive. A San Franciscóban székelő non-profit internetes könyvtár küldetése 1996-ban kezdődött, amikor az alapító Brewster Kahle kikiáltotta az intézmény küldetését: egyetemes hozzáférést az összes tudásanyaghoz. Az Internet Archive alapvető célja egyezik a klasszikus könyvtárakéval, azaz megóvni az (online) kulturális örökséget, ezzel párhuzamosan pedig bárki számára hozzáférést biztosítani a múlt különféle internetes tartalmaihoz. Utóbbiba a weboldalak, alkalmazások és játékok, különféle mozgóképek (videók, animált képformátumok), hanganyagok, illetve a szabadon terjeszthető könyvek tartoznak.
Yahoo was once a trailblazer. It was a titan. It was right, actually, about the future of the web. The Internet has become a catalog containing the breadth of human knowledge and information. But you probably use Google to find it. Hollywood has had to contend with the Internet. But you probably watch Netflix. We do use the Internet to communicate—mainly via social networks and chat platforms like Facebook. And ads? Yeah, the Internet runs on ads. But in every category that really matters, Yahoo has been eclipsed. As revolutionary as it once was, it’s unclear if we need Yahoo anymore.
Milyen viszonyban van a politikai hatalom és a média? Milyen hatalommal ruházhat fel a közönség egy-egy médiaszemélyiséget? A forgatókönyvírók többször valós események alapján készült történetekkel adtak választ ezekre a kérdésekre.
A héten mutatta be a Facebook a legújabb szolgáltatását, amit Instant Articlesnek (Cikkek Azonnal) hívnak. Nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy például a New York Times vagy a Guardian bizonyos cikkeinek elolvasásához nemsokára már egyáltalán nem kell elmenni a New York Times vagy a Guardian internetes oldalára, a szerkesztőségek cikkei teljesen a Facebookon jelennek meg. Az olvasó számára ennek a dolognak nincs nagy jelentősége, talán csak annyi, hogy gyorsabban érik el a Facebookról ezeket a cikkeket, nincs várakozás egy másik szerverre, de a médiacégek számára viszont nagyon is fontos fejlemény ez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése