Sokszor a fáradtságot a zsúfolt életmódra fogjuk a munka, család, barátok és egyéb kötelezettségek mellett. A fáradság fogalma orvosilag nehezen definiálható, a fáradtság legtermészetesebb okai az alváshiány ám a hátterében betegségek is állhatnak.
Gyakori fáradtság oka
Nyilvánvalóan az a legjobb megoldás ha pihentetően megszakítások nélkül pihentetően alszunk. Az alváshiány az életkor előrehaladtával csökken és egyénenként változó. A gyerekeknek nagyon sok alvásra van szükségük, ami első életévükben lehet akár napi 16 óra is. Az iskoláskorú gyerekek napi alvásigénye 10-12 óra, ennyi szükséges ahhoz, hogy az iskolában koncentrálni tudjanak. A legtöbb felnőttnek napi 6-8 órányi alvás szükséges ahhoz, hogy másnap friss legyen. Az idősek gyakran kevesebbet alszanak. A fáradtság oka sokszor az életmódban, a munkakörülményekben keresendő, de betegségek is okozhatja.
A fáradtságnak lehet hétköznapi velejárója is például mozgáshiány, zsíros és kalóriadús ételek és a velejáró túlsúly is vezethető alváshiányhoz. De okozhatja alultápláltság, folyadékhiány, rosszul szellőzött, száraz levegőjű helyiségekben való tartózkodás a légtérben lévő mérgező és egyéb káros anyagok (munkahelyen vagy otthon). Ami még elengedhetetlen probléma forrás a mindennapokhoz tartozó stressz, túlhajszoltság is lehet.
Betegségek
A vérszegénység (anémia) gyakran okozhat fáradtságot. Hátterében a tüdőből a szövetekbe és sejtekbe oxigént szállító vörösvérsejtek hiánya csökkent száma áll. Legtöbb esetben nőknél fordul elő vashiányos vérszegénység menstruáció alatt gyakran előfordul vagy terhesség és szoptatás alatt pedig a megnövekedett vasszükséglet miatt. A vashiány oka lehet még a kevés vasat tartalmazó étrend, gyerekeknél gyors növekedés, bélbetegségek, felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség vagy gluténérzékenység). Tünetei lehetnek a folyamatos fáradtság, koncentrációs problémák, gyors szívverés, mellkasi fájdalom, fejfájás. Fontos hogy a vérszegénység nem betegség, csak egy tünet, amelynek hátterét mindig keresni kell! Általában elegendő vasban gazdagabb ételek fogyasztása.
Az olyan anyagcsere-betegségek, amilyen a pajzsmirigy-alulműködés vagy a cukorbetegség, szintén gyakran járnak fáradtsággal. Amikor a pajzsmirigy termeli a metabolizmusért felelős hormonokat, s túl sok pajzsmirigyhormon-pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) - esetén az anyagcsere gyorsul, míg túl kevés - pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) - esetén lassul. Az olyan mozgásformák, mint például a lépcsőzés vagy biciklizés nehezebbé válik. További tünet a megmagyarázhatatlan fogyás, hogy a betegnek folyamatosan melege van, a megnövekedett pulzusszám, a rövidebb és rendszertelen menstruáció és a fokozott szomjúságérzet, hasmenés. A pajzsmirigybetegségék kezelése eltérő, de magába foglalhatja a gyógyszere kezelést, a műtétet is.
A pajzsmirigy problémánál említettük a cukorbetegséget de nem beszéltük arról hogyan is köthető a fáradtsághoz. A cukor, más néven a glükóz azaz üzemanyag, mely biztosítja a szervezet működését de a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők szervezete azonban nem termel elegendő mennyiségű inzulint. A cukor a sejtekbe való bevitelét végzi, ezáltal az felhalmozódik a vérben. Megfelelő energia nélkül a cukorbetegek gyakran fáradtak, mely a betegség egyik első figyelmeztető jele. A fáradtság mellet a diabétesz egyéb jelei közé tartozik a túlzott szomjúság, a gyakori vizelés, az éhség, a fogyás, az ingerlékenység, a gombafertőzések és a homályos látás. A tünetek kezelésére a betegség állapotától függően étrend változtatást vagy inzulint javasolnak.
De a fáradtságnak más további problémák is lehetnek a hátterében:
- Vírusos vagy bakteriális fertőzések: influenza, megfázás, tüdőgyulladás
- Alvási apnoe: többszöri éjszakai légzésleállás megszakíthatja a nyugodt alvást
- Szívritmuszavarok (alacsonyvérnyomás)
- Migrén
A leggyakoribb visszamaradó tünet: a fáradtság,krónikus fáradékonyság valamint neuronfiziológiai problémák a legjellemzőbbek.
Betegség elhúzódása
Az elhúzódó Covid-ot már a koronavírus fertőzés kezdeti szakaszában felismerhetjük. Amerikai, svéd és brit szakértő kutatók megfigyelése alapján 2 tünetet emelt ki: étvágytalanság és a tartósan fennálló láz. A szakemberek azt is hozzátették, hogy az elhúzódó Covid kétszer nagyobb eséllyel alakul ki a 70 év fölöttieknél, de az 50 és 60 év közötti nőknél is. De az olyan alapbetegségek azonban, mint például a cukorbetegség nem befolyásolja az elhúzódó Covid-ra való esélyt. Az elhúzódó Covid-ra utalhat még az állandó fejfájás, rekedt hang és az állandó izomfájdalom.
Zoom-fáradtság
Napközben videókonferencia a kollégákkal, este integetés a családnak, aztán netes iszogatás a haverokkal - jobbára ezek a fő kapcsolattartási módok maradtak a koronavírus-járvány idején. Több százmillió virtuális meetinget tartanak világszerte, vannak, akik nap mint nap több órát töltenek el ezeken.Furcsán hangzik, de nem véletlenül érezhetjük kimerültnek magunkat, ha sokat vagyunk a webkamera előtt - egész egyszerűen nem arra vagyunk kitalálva. A járványhelyzet miatt a videóhívások sok helyen teljesen átvették az audiohívások szerepét, és a videokonferenciát lehetővé tévő appok, mint a Zoom, Teams, Skype, WebEx vagy a Meet letöltései robbanásszerűen megugrottak attól kezdve, hogy a legtöbb országban általánossá váltak a korlátozások (csak 2020. március 14-21. között például 62 millió letöltést mértek).Az Ipsos adati szerint az Egyesült Államokban a teljes munkaidőben dolgozók 66 százaléka használt valamilyen videokonferenciára alkalmas appot tavaly áprilisban. Szakértők ráadásul a videokonferenciára alkalmas appot tavaly áprilisban. Szakértők ráadásul a videokonferencia-piac további erőteljes növekedésével számolnak, ami 2026-ra az 50 milliárd dollárt is elérheti.
Több lap is írt az úgynevezett "Zoom-fáradtságot" már 2020-ban, a járvány első hullámának kellős közepén megjelentek az első figyelmeztető jelek, a Bitport is foglalkozott a kockázatokkal. A videókonferenciák után érzett kimerültséget a Zoom alkalmazásról nevezték el, miután a szolgáltatás a járványnak köszönhetően hihetetlenül népszerű lett, de maga a jelenség természetesen nem csak a Zoom használatakor jelentkezhet. A CNN cikke szerint a "Zoom-fáradtság" jelenségét 4 okra vezették vissza.
1. Természetellenesek a szemkontaktusok.
Egyszerre akár 10-15 ember is látunk a képernyőn, akik mindannyian bennünket figyelnek, a képernyőn megjelenő beszélő fejek mérete pedig természetellenes. Egy fizikai értekezleten az emberek váltogatják, hogy mit néznek: figyelik az előadót, jegyzetelnek, mást résztvevőket figyelnek stb. De egy videocsetben mindenki néz mindenkit, és ebben a szituációban a hallagató is olyan figyelmet kap nonverbális jelekkel, mintha beszélő lenne, és folyamatosan szemkontaktust kellene tartania 10-15 másik emberrel.
A másik stresszforrás az arcméret. Ez elsősorban a használt kijelző méretétől függ, de az alkalmazások is tehetnek róla. A videocset-alkalmazások általában egy olyan személyes teret akarnak szimulálni, amit akkor tapasztalunk, amikor valakivel bensőséges a kapcsolatunk, így a testi távolság is kisebb. Az ilyen helyzeteket azonban agyunk intenzív helyzetként értelmezi, amit nagyon fárasztó órákon keresztül fenntartani.
Ez ellen bárki tehet, írja a pszichológus: nem szabad teljes képernyős módban csetelni, sőt érdemes minimalizálni az alkalmazás ablakának méretét, illetve el kell távolodni a képernyőtől, hogy a felhasználó levegősebb teret érzékeljen maga körül.
2. Folyamatosan tükröt mutat.
A legtöbb alkalmazás folyamatosan mutatja, hogy mit látnak belőlünk a többiek, ami természetellenes. Mintha úgy élnénk, dolgoznánk a világban, hogy közben folyamatosan nézzük magunkat egy tükörben. Ez folyamatos önkritikára kényszeríti az embert, nem viselkedik természetesen, hanem úgy, ahogy elképzeli, hogy a többiek leginkább elfogadják. Ennek hosszú távon súlyos következményei lehetnek.
Bailenson szerint platformokat át kellene alakítani, hogy alapértelmezésben mindig csak beszélgetőtársakat mutassák, és "szelfinézetet" külön kelljen előhívni, ha például ellenőrizni akarjuk, hogy jól állítottuk-e be a kamerát.
3. Drámai mértékben csökkenti a mobilitást.
A személyes találkozóknál vagy egy telefonbeszélgetésénél nagy a beszélgető felek mozgási szabadsága. A kamera ellenben egy helyre szögezi a résztvevőket, pedig, írja Bailenson, kutatások sora bizonyítja, hogy mozgás közben az embereknek javul a kognitív teljesítménye. (Jó példa erre, hogy telefonálás közben sokan elkezdenek ösztönösen sétálgatni.)
Ez gondos tervezéssel oldható meg: olyan helyről és olyan eszközökkel (pl. külső, széles látószögű kamera, külső billentyűzet stb.) kell videokonferenciázni, ami a lehető legnagyobb mozgási szabadságot biztosítja számunkra.
4. Drámaian növeli a kognitív terhelést.
A személyes találkozókon a résztvevők ösztönösen használják a nonverbális kommunikáció (gesztusok, mimika stb.) teljes eszköztárát. Ezek azonban videocseten nem működnek, ezért a beszélgető felek tudatosan kezdenek egyértelműen dekódolható jeleket adni például arra vonatkozóan, hogy követik a beszélőt, egyetértenek az elhangzottakkal stb. Ez nagyban növeli a résztvevők kognitív terhelését.
Ez Bailenson úgy csökkenthető: ha időnként kikapcsoljuk a kamerát, és otthagyjuk a képernyőt, és csak a beszélő hangjára figyelünk.
ZEF-skála
Bailenson kollégáival most azon dolgozik, hogy kialakítsák a zoom-fáradtsági, azaz a ZEF (Zoom Exhaustion&Fatigue) skálát. Összeállítottak egy 15 kérdéssorból, csoportonként jellemzően három kérdésből álló kérdőívet, ami a videokonferenciákkal kapcsolatos fiziológiai és pszichikai tapasztalatainkra kérdez rá anonim módon ( pl. fáj-e a szemünk a videokonferenciázás után, mennyire szeretne egyedül maradni utána, mennyire lesz ingerlékeny a videokonferenciától stb.)
A kutatás első eredményeiről itt lehet olvasni. A nemzetközi szerzőgárda szerint még a kezdetén vagyunk annak, hogy megértsük, hogyan épülhet be a legjobban életünkbe ez a kommunikációs forma. A kutatás segíthet a fejlesztő cégeknek a forma tökéletesítésében is.
Források, linkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése