A Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek digitalizálása

A Néprajzi Múzeum Városligetbe költöztetése az eredeti tervek szerint idén júliusban lett volna esedékes. A legújabb hírek szerint az egyre emelkedő költségvetésű projekt befejezésére és az épület átadására legkorábban 2022 márciusában kerülhet sor. A múzeum dolgozói számára a költözésre való felkészülés már korábban elkezdődött. Ennek a munkának jelentős része a gyűjtemények digitális feldolgozása, amely egyébként e tervektől függetlenül már 20 éve elkezdődött. 

Új szerzemények feldolgozása

A digitalizáció a jelenlegi járványhelyzet alatt is folytatódik. Minden, a múzeumba bekerülő tárgy először a megfelelő gyűjteménybe kerül, megkapja a leltári számát és egy, a témát kutató muzeológus kezdi meg a feldolgozást. Ő készíti el a tárgy leírását, majd összekapcsolja más, az adatbázisban fellelhető anyagokkal. A múzeum által használt Monari integrált gyűjteményi adatbázisban több száz olyan mező van, amelybe adatokat, információt lehet felvinni egy-egy darabról. Az itt kereshető információk azonban csak muzeológusok, kutatók számára hozzáférhető. A digitalizált gyűjteményeken keresztül a nagyközönség online is látogathatja a kiállításokat.

 

 

Digitalizációs technológia  

A digitálissá tételhez szükség van a arra, hogy vizuális fájl is készüljön a tárgyakról. Ezek lesznek később részei a nagyközönség számára is elérhető digitális gyűjteménynek. A képek, videók előállításához a múzeum kifejezetten erre a célra kifejlesztett digitalizációs eszközöket használ, erre azért van lehetőség, mert az intézményi digitalizáció elindulásával a technológia is fejlődésnek indult. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a képek milyen minőségben kerülnek fel az adatbázisba, milyen részleteket mutatnak meg. A felvételek készítését egészen az archiválásig muzeológusok irányítják, mert ők tudják pontosan, hogy mi a fontos, mit szeretnének megmutatni. A Néprajzi Múzeumban ez a folyamat két, PhaseOne márkanevű, dán fejlesztésű kamerarendszerrel történik. Ezek közül az egyiket kifejezetten sík tárgyak fotózásához gyártották. Állományvédelmi szempontból különösen fontos a gyorsan rongálódó, régi fotók, például a nitrocellulóz-gyűjtemény mielőbbi digitalizálása, mert hosszú távon csak így őrizhetőek meg. Hasonló a helyzet a film- és hanganyagokkal is. 

 

Miért fontos a digitalizálás?

A digitalizálás folyamata költséges, hozzáértést, körültekintést és sok időt igényel, de ez az egyetlen módja annak, hogy gyorsan amortizálódó anyagokat megmentsenek az utókor számára. Kihívást jelent még a digitalizált anyagok tárolása, vagyis a megfelelő tárhely biztosítása. A videós tartalmakat például a YouTube-ra töltik fel és itt egy linken keresztül érhető el a Mozgóképtár adatbázis, vagyis a filmekhez kapcsolódó egyéb információ. Természetesen a múzeumi szabványoknak megfelelően a biztonsági mentéseket különböző szervereken tárolják. Ma még nem tudhatjuk, hogy ezek a digitalizált adatok meddig és hogyan lesznek elérhetőek tíz, húsz, vagy száz év múlva, de egyedül ezzel a módszerrel oldható meg az érzékeny, hosszú távon nem maradandó, folyamatosan porladó kulturális javak kutathatósága, megőrzése.

 

Források, olvasnivalók:

A rámás csizma útja a poros padlástól a digitális adatbázisig
Digitalizálási boom a Néprajzi Múzeum Fénykép- és Rajzgyűjteményében
Lassan 40 milliárdnál tart Mészárosék városligeti óriásberuházása
Néprajzi Múzeum - Online gyűjtemények
Liget Projekt
etnotube
Mozgóképtár