Továbbra is brit őrizetben
A kiadatás körüli viták már több éve húzódnak. Az idei évben hozott legutolsó döntés szerint Nagy-Britannia egyelőre nem adja Assange-t az USA-nak. Indokként arra hivatkoztak az NBCNews cikke szerint, hogy biztosítékra van szükségük az USA vezetésétől arra, hogy az esetleges kiadatás esetén Assange-t nem ítélik halálra és biztosítva lesz számára az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítése. Amíg ez nem történik meg, addig továbbra is brit őrizetben marad a Wikileaks-vezér.
 |
| Forrás: NBCNews |
Kacifántos kiadatási történet
2022-ben a brit belügyminiszter jóváhagyta Assange kiadatását az Egyesült Államoknak, azonban a Wikileaks alapítója fellebbezni kívánt a döntés ellen. Ennek eredményeként sikerült némi időt nyernie a bíróság részéről a fent említett biztosítékok kérésével. Az USA számára három hét áll rendelkezésre, hogy mérlegelje a kérést, a brit bíróság ugyanis május 20-ra tervezi következő ülését az üggyel kapcsolatban.
Assange kacifántos kiadatási története 2010-ben kezdődött. Akkor Svédország kérésére vették őrizetbe Londonban szexuális zaklatás vádjával. Ekkor még szabadlábon, óvadék ellenében védekezhetett, így kihasználva a lehetőséget, 2012-ben Ecuadorba menekült, ahol a londoni nagykövetség épületében élt egészen 2019-ig. Ebben az évben a svédek a bűncselekmény feltételezett elkövetése óta eltelt hosszú időre hivatkozva lemondtak a kiadatásról. Helyükbe lépett az amerikai vezetés, 2019-ben Ecuador visszavonta menedékjogát, így a brit rendőrség letartóztatta (az épületből való kihozásáról videó is készült), majd visszavitték Angliába és ott börtönbe került.
2021-ben még sikerült elérnie kiadatása megakadályozását, azonban ezt 2022-ben felülbírálták a már említett belügyminiszteri döntésben.
Az USA érvelése szerint Assange a kiszivárogtatott információk nyilvánosságra hozatalával megsértette az ország nemzetbiztonsági érdekeit, a dokumentumokban név szerint említett embereket veszélybe sodorta. Kiadatási kérelmükben 18 vádpontot fogalmaztak meg Assage ellen, ebből 17 kémkedéssel, 1 pedig számítógépes rendszerek feltörésével volt kapcsolatos. Tettéért védői szerint akár 175 év börtönbüntetést is kaphat, ha elítélnék az USA-ban.
 |
| Forrás: NBCNews |
Ejthetik a vádakat?
Ausztrália már korábban is próbált lépéseket tenni annak érdekében, hogy Assange (aki ausztrál állampolgár) visszatérhessen hazájába. A parlament meg is szavazta hazatérését. A BBC cikke szerint Joe Biden amerikai elnök pedig hajlik arra, hogy megfontolja az ausztrál "ajánlatot". Az ausztrál miniszterelnök, Antony Albanese szerint ugyanis "ez a dolog nem mehet a végtelenségig".
A nyilvánosságra hozott kiszivárogtatott katonai információkat, amelyek miatt Assange ebbe a helyzetbe került, egy Chelsea (született Bradley) Manning nevű volt katonától szerezte, aki Irakban hírszerzési elemzőként dolgozott, így jutva hozzá az adatokhoz. A szivárogtatásért Manning 35 év börtönbüntetésre lett ítélve 2013-ban, azonban 2017-ben Barack Obama akkori elnök kegyelemben részesítette, így kiszabadult.
Az adatok szivárogtatását az amerikai igazságügyi minisztérium "az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb titkos információs kompromittálásának" nevezte.
A kérdés, miszerint véget ér-e valaha is ez a több éve húzódó jogi huzavona Julian Assange körül, viszont továbbra is megválaszolatlan maradt.
Forráscikkek:
Időt nyert Assange, London egyelőre nem adja ki az Egyesült Államoknak - telex.hu, Nyilas Gergely, 2024.03.26
Joe Biden gondolkozik azon, hogy ejtse a vádakat Julian Assange ellen - telex.hu, Nagy Nikoletta, 2024.04.11
Wikileaks logo forrása: Wikileaks.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése