Egy lehetséges vízió a felsőoktatási és szakkönyvtárak számára

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) könyvtára 28 oldalas jelentésében foglalja össze saját könyvtáruk és a világ könyvtárainak jövőjéről végzett kutatásuk eredményeit. A MIT könyvtára sokkal nyitottabb és innovatívabb modellt szeretne nyújtani a világ kutatókönyvtárai számára, céljuk, hogy egy globális könyvtárrá váljanak, amely mindenben ki tud szolgálni egy globális egyetemet.

A könyvtár szerepe az intellektuális közösségi életben

Napjainkban egyre inkább terjed a digitalizált információ, a különféle kommunikációs technológiák és nagy kapacitású számítástechnikai eszközök. Az információs társadalomban nagy mennyiségű adat keletkezik, aminek hatására a tudományos kutatás is változásokon megy keresztül: ezt leginkább a kutatók érzékelik, akiknek új kihívásokkal kell szembenézniük. Az adatintenzív tudomány (kutatás) következtében olyan új tudományágak is létrejöttek, mint például a digitális bölcsészet, amely egy hagyományosan könyvtár-intenzív kapcsolatokkal bíró területet vesz birtokba. Ezt a folyamatot a kutatás negyedik paradigmájaként kutatás 2.0-nak nevezik. A kutatás 2.0 arra ösztönzi a kutatókat, hogy osszák meg az általuk létrehozott adatokat a nyilvánossággal.

A könyvtár, mint kutatást segítő eszköz

Az elektronikus dokumentumok számának folyamatos növekedésével és a technikai fejlődés következtében a könyvtár hagyományos fogalma átalakulóban van. A könyvtári gyűjtemény ma már nem csak a fizikai térben létezik, de a közhiedelemmel ellentétben még nem található meg minden az interneten.

A Nagy testvér

WikiLeaks

A kiszivárogtató oldalként működő WikiLeaks több tízmillió titkosított dokumentumot hozott nyilvánosságra működése alatt. Alapítója Julian Assange, az ausztrál származású újságíró, kiadó és internetes aktivista.
Legutóbbi kiszivárogtatásuk alkalmából március közepén kezükbe került annak a kémszoftvernek a forráskódja, amit a CIA fejlesztett ki, amellyel be tudnak törni telefonokba, számítógépekbe és televíziókba, így szerezve információkat a megfigyelt személyről.
A The Register szerint így le tudják zárni a kiskapukat, amiket a CIA használt a megfigyelésekhez. Bár nemzeti biztonsági szakértők úgy vélik, hogy sokkal jobb lenne, ha magából a forrásból jönne az infó, és nem csak a WikiLeaks-en keresztül. Matthew Green, informatika tudományi professzor közölte: "Assange személyesen fogja látni az android 4.x telefonok patchelését.
Az ügyben az Apple és a Google is megszólalt.
Előbbi állítása szerint már elkezdték foltozni a biztonsági réseket a szervereken és egy csomó ilyen rés, ami az ügy kapcsán derült ki, már foltozva van. Sürgetik a felhasználókat, hogy töltsék le a legújabb iOS verziókat, hogy a legaktuálisabb biztonsági update-ekkel rendelkezzenek
A Google is igyekezett megnyugtatni az androidosokat, hogy végigvizsgálták a WikiLeaks-dokumentumokat és olyan sebezhetőségekről van szó, amiket azóta már kijavítottak.
Azóta a CIA technikái is finomodtak, de a mostani eset arra jó, hogy a digitális eszközök biztonsági kérdései előtérbe kerüljenek és hogy felhívják a felhasználók figyelmét a biztonsági frissítésekre.
Don Smith, a SecureWorks biztonsági szakértője szerint viszont nem életszerű, hogy ilyen eszközökön keresztül figyeljenek meg bárkit is, mivel ez túl fáradtságos munka ahhoz, hogy megérje. A televíziók sérülékenységét azért is vitatta, mert a megfigyeléshez először be kellett volna jutni a lakásba és egy pendrive-ot kellett volna a készülékhez csatlakoztatni. "Ekkora kockázatot pedig nyilván valóan nem vállal a CIA"

Kaspersky vs NSA

2017. októberében jelentették, hogy orosz hackerek a Kaspersky Lab számítógépes cég vírusirtó programja révén jutottak hozzá az NSA egyik külső munkatársának számítógépén lévő titkos anyagokhoz. A Wall Street Journal szerint az orosz kormánynak dolgoztak a hackerek és nagyrészt a kibervédelemről szóló titkosított dokumentumokat loptak el. A lap szerint a külső munkatárs azért mentette le az otthoni gépére az adatokat, hogy ott is dolgozhasson velük, de mivel Kaspersky vírusirtót használt, azonosítani tudták és leszívták a gépről az adatokat.

"Valószínűleg nem volt szándékában bárkinek hozzáférhetővé tenni a szóban forgó információkat, de tisztában volt azzal, hogy titkosított információk felhatalmazás és engedély nélküli letöltése az NSA szabályainak megsértését jelenti és bűncselekményke minősül." - írta a lap. Az NSA nem kommentálta a Wall Street Journal információit. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi minisztérium nem a Kaspersky Lab vírusirtóit használja.

A Kaspersky szoftvereit régebben több kormányzati hivatalban (kivéve az NSA-nél) használták. Az amerikai nemzetbiztonságiak úgy vélták, hogy a cég alapító-vezérigazgatója az orosz kormányzat számára dolgozik. Előző hónapban, szeptemberben tiltotta be ennek a szervernek a használatát a belbiztonsági minisztérium minden kormányzati szervnél.

WikiLeaks - Manning

2017. május 17.-én engedték szabadlábra Chelsea Manning-et (Bradley Manning), akit a WikiLeaks-nek történt információ kiszivárogtatás miatt tartóztattak le 7 éve, 2010. május 27.-én. Bár eredetileg 35 évre ítélték el, Barack Obama akkori elnök még 2017 januárjában az ötödére csökkentette Manning büntetését. Egy kansasi katonai börtönben töltötte büntetését, ahol kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Nemváltoztatása miatt többször írt kérvényt, hogy szállítsák át női börtönbe, de végig a férfirészlegben volt tartva.

Manning 2009 őszétől egészen 2010 tavaszi letartóztatásáig szivárogtatott folyamatosan a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak.
A letöltött és továbbított adatok között szerepelt többek között az "iraki háborús napló" néven ismertté vált, 2010 január 5.-én letöltött 400 000 dokumentum. Az "afgán háborús napló" néven ismert további, január 8.-án letöltött 91 000 dokumentum. Február 3.-án eljutatta az oldalhoz interneten az iraki és az afgán háború naplóját. Február 18.-a körül továbbított egy diplomáciai sürgönyt, 21.-én a bagdadi helikopteres támadás videóját, március végén pedig a 2009-es granai légicsapás felvételét.

A szivárogtatások visszhangja

Több kormány blokkolta az olyan webhelyekhez való hozzáférést, amik kínos részleteket közöltek. A The Guardian szerkesztője, Alan Rusbridger pedig elmondása szerint nem emlékszik a háborúkon és terrortámadásokon kívül olyan esetre, ami ehhez hasonló visszhangot keltett volna világszerte.
Ezt a kiszivárogtató akciót pedig a 2010 decemberében kezdődött Arab tavasz előzményének tartják, mivel a továbbított sürgönyök korrupcióra derítettek fényt.

Snowden, a szivárogtató

Edward Snowden az NSA botrány óta tartózkodik Oroszországban, de nem zárkózik el a külvilágtól teljesen. 2016 novemberében az amerikai elnökválasztást követően kommentálta, hogy Donald Trump megválasztása "sötét pillanat" az Egyesült Államok történelmében, de nem félelemre van szükség, hanem cselekvésre.
Snowden november 10.-én mondott véleményt és meglátásokat egy elképzelhető jövőképről egy élő video-chat vonalon, amit egy amszterdami mozi nézőihez intézett. Ebben a moziban mutatták be a róla elnevezett mozifilmet, amit Oliver Stone amerikai filmrendező készített. Közleményében megemlíti, hogy: "Ha egy jobb világot szeretnénk, akkor nem szabad olyasvalakiben reménykednünk, mint Barack Obama elnök, és nem kell tartanunk egy Donald Trumptól sem".


Trump beiktatása után nem egészen egy hónappal állította az amerikai NBC televízió, hogy Moszkva fontolgatja Snowden kiadatását az Egyesült Államoknak. Ezt hírszerzési forrásokra hivatkozva állította a csatorna.
Ez ellent mondana annak a ténynek, hogy január 18.-án közölte Marija Zarahova egy Facebookon posztolt üzenetben, hogy meghosszabbítják még évekkel (2020-ig) a tartózkodási engedélyét.
A február 10.-én sugárzott riport után üzent Snowden a Twitteren: "végre, itt a megfellebbezhetetlen bizonyíték arra, hogy soha nem működtem együtt az orosz hírszerzéssel", továbbá hozzátette: "egyetlen ország sem árusítja ki a kémeit, mert akkor a többiek félhetnek, hogy ők lesznek a következők".
A riportban szót kapott Juan Zarate, aki George W. Bush elnöksége alatt volt terrorelhárításért felelős helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó. "Oroszország ezen csakis nyerhet. Snowdenből már kiszedtek minden információt, amire csak szükségük volt, és bizonyosan felhasználták őt a kibertámadásokban is.".
Snowden ügyvédje, Ben Wiznert nyilatkozott, hogy nincsenek információi az esetleges kiadatásról. Az Egyesült Államok elnöki hivatala és Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is cáfolta a kiadatásról szóló információkat.
Az LMP közleményt adott ki, amiben kérték a magyar kormányt, hogy amennyiben beigazolódik a kiadatás szándékának a híre, abban az esetben biztosítsanak menedékjogot a kiszivárogtatónak. Állításuk szerint Snowden tette a közérdeket szolgálta, és nyilvánosságra hozta az USA tömeges lehallgatási programját. "A magyar kormány a változatosság kedvéért az életben legalább egyszer álljon a jó oldalra.". A közleményt Ferenczi István, az LMP közösségi részvételéért felelős szóvivője és Meszerics Tamás, a párt európai parlamenti képviselője írta alá.

NSA - Skype

A 2013. júniusában indult NSA-botrányban, amely a kiszivárogtatott világméretű lehallgatási adatok miatt robbant ki, kiderült, hogy állítólag az amerikai hírszerzés már 5 éve hozzáfér a Skype hívásokhoz és üzenetekhez. A PRISM részét képező Project Chess létrehozásával a Skype segítette az amerikai hírszerzést, hogy a legális és technikai problémákat feltérképezve, gyorsabban a rendelkezésükre tudják bocsátani a programon folyó kommunikációkat.

Ám a megfigyelés nem konkrét beszélgetésekre vagy az ott elhangzó szavakra irányul. Ahogy az akkori elnök elismerte, a nevekre és a hívások tartalmára ilyen tömegben nem kíváncsiak. Hanem a telefonszámokat és a hívások hosszát figyelik.
A kisebb adatokból viszont minden fontosabb dolgot megtudhatnak rólunk. Ugyanis a mindennapi tevékenységeinkből kirajzolódnak mintázatok, amelyeket vizsgálva, meglepően pontosan kirajzolhatók a jövőbeli események. Erre a kiszámíthatóságra az erdélyi származású Barabási Albert-László mutatott rá a "Villanások" című kötetében.

Az USA kormánya pedig a gyanús viselkedésmintákat keresi. Amint valakinél találtak ilyet, máris megalapozott gyanú birtokában, bírói felhatalmazást szerezhetnek egy-egy konkrét személy megfigyelésére.

Fokozottabb ellenőrzésre szánják magukat a nagyok

Témánk utolsó szemléjében a korábbiaktól eltérően arra fókuszálunk, hogy az óriások miként próbálják útját állni a terrorizmus és a gyűlölet terjedésének, továbbá megismerhetjük azoknak is az életét, akik azt vállalták, hogy segítenek megtisztítani a világhálót a káros és nemkívánatos tartalmaktól.

Átalakuló Samsung és új iPhone a láthatáron

Negyedik szemlénkből kiderül, milyen átalakulások elé néz majd a Samsung a közeljövőben, amelyhez továbbra is lojális a vásárlók túlnyomó része a felrobbanó telefonok ellenére. A meghibásodott készülékekről szóló hírek között nem maradt árván a dél-koreai vállalat, hiszen a fő rivális Apple is kénytelen becserélni egyes telefonjait, melyek idő előtt merülnek le. Az ilyesfajta esetek persze nem fogják útját állni az Apple további terveinek. Az értesülések alapján három iPhone 8 is érkezik, ráadásul a felhasználók hamarosan megtapasztalhatják, milyen 3D-s kamerával fényképet készíteni.

További előrelépések és vádak az óriások versenyében

Nem könnyű kiszámítani, ki fog a nagyok közül az élre törni, hiszen sorra érik a bírálatok és a különféle vizsgálódások az óriásokat. Arról már korábban olvashattunk, hogy a Google-nak az Android operációs rendszerrel kapcsolatos viselkedését illetően kell magyarázatot adnia az európai szerveknek, amely viszont azt javasolja, hogy inkább a nagy vetélytársak háza táján kellene nézelődni. A Microsoftot pedig az a bírálat érte, hogy a Windows 10 legutóbbi frissítései hátrányos helyzetbe hozzák a vírusirtókat fejlesztő cégeket. Legújabb szemlénk persze nem mellőzi a pozitív fejleményeket sem: lesz még szó szájról olvasó mesterséges intelligenciáról, 3D-élményekről Google Earth-ben; a Facebook újabb fejlesztéssel kedveskedik a Messenger használóinak, és visszatér a piacra egy "kedves régi ismerős".

3D, szuperszámítógép, mesterséges intelligencia - folytatódik a verseny a vezető szerepért

Az elmúlt időszak híreiből szemlézgetve újabb fejleményekről számolhatunk be az óriáscégek versenyét illetően. A néha komikus, néha ijesztő hibáival a hírekbe kerülő Facebook már a LinkedInt sem hagyná a babérjain ülni, a Microsoft pedig a Windows 10 és az okostelefonjainak nem túl sikeres szereplése után új hard- és szoftverekkel kíván az élre törni. A Samsungnak szintén okoztak fejfájást termékei, de az is megtörténhet, hogy a dél-koreai cég újításainak köszönhetően az AI hamarosan már a háztartási gépeket is irányítani fogja.

Újabb területekre merészkednek a nagyok

Úgy tűnik, az IT óriásai már nem elégszenek meg a különféle számítástechnológiai eszközök fejlesztésének területén kivívott pozícióikkal, hanem egyre újabb szférák meghódításában kezdenek gondolkodni. A három nagy óriás, az Apple, a Facebook és a Google is egészen szokatlan irányból próbálja befolyása alá vonni életünket. Hogy ki fog-e valamelyikük emelkedni a háromból és sikerül-e a világ urává válnia, az a jövő meglepetése.

A streaming média a zeneipar jövője

A streaming média korunk egy új fogyasztási cikke, amit a zeneipar is felismert és rámozdult. Lényege, hogy a zene az interneten adatfolyamként érkezik közvetlenül a zenefogyasztó készülékére. A felhasználói szokások változásának köszönhetően egyre nagyobb teret hódít, és úgy látszik a tendenciák alapján, hogy kezdi kiszorítani a hagyományos, fizikai adathordozókat a piacról. Ez azt jelenti, hogy manapság már egyre kevesebb ember vásárol zenei CD-t és DVD-t, mert drágábbak, el kell menni értük a boltba vagy rendelésnél  plusz költség a kiszállítás. Sokkal kényelmesebb otthon egy kattintással letölteni vagy akár online hallgatni a zeneszámokat. 

Streaming szolgáltatás az elektronikus zene kedvelőinek

A streamingelt zene egy rendkívül sokoldalú fogalom rengeteg szolgáltatóval és lehetőséggel. Eddigi bejegyzéseimben azokkal a zenestreaming szolgáltatókkal foglalkoztam, akik leginkább mainstream, populáris zenéket közvetítenek a hallgatóság számára. Ilyen a Spotify, az Apple Music, a Deezer és társaik. Most azonban szeretném kiszélesíteni ezt a kört, és egy olyan speciális zenestreaming szolgáltatót szeretnék bemutatni, amely kifejezetten csak elektronikus zenét közvetít. A szolgáltatás neve Beatport.

Zenészek a streaming ellen és mellett

A zeneipar és a streaming média kapcsolatára az elmúlt időszak hírei alapján azt lehet mondani, hogy nem túl kiegyensúlyozott. Számos példát láthattunk arra, hogy a kiadók és a zenészek fellázadtak a streaming szolgáltatók ellen. A leghíresebb példa erre Taylor Swift esete volt, aki letiltotta a Spotify-ról új albumát, az 1989-et, mert a szolgáltató alig fizetett utána szerzői jogdíjat. Swiften kívül Beyoncé sem engedte, hogy albumát a Spotify-on is el lehessen érni. 

A zenestreaming és a közösségi oldalak

A zenestreaming a közösségi oldalakon is megvetette a lábát: e héttől a Facebook-on is lehet már streamingelt zenét megosztani és hallgatni- erről a nagy hírről számolt be számos cikk az elmúlt hetekben.

A streamingelt zene a legnagyobb biznisz

A legfrissebb hírek szerint úgy tűnik, a streamingelt  zenéé a jövő, hiszen az idő előre haladtával egyre népszerűbb, és ezzel együtt a legnagyobb biznisszé nőtte ki magát a zeneiparban.

Spotify: vége a freemiumnak

A legfrissebb hírek szerint a Spotify mégis mutat némi hajlandóságot arra, hogy együttműködjön a kiadókkal és az előadókkal. A legnagyobb streaming szolgáltató nemrég bejelentette, hogy a jövőben már csak a havonta előfizető felhasználók érhetik el korlátlanul a szolgáltatás összes tartalmát (ez kb. 30 millió zeneszámot jelent), az ingyen használók pedig csak néhány számot tudnak majd meghallgatni egy-egy albumról, és azokat is csak reklámokkal megszakítva.

Fizetség a streaming szolgáltatóknál

A zenészek és a streaming média között az utóbbi években folyamatos nézeteltérések alakultak ki. Számos példát sorolhatnánk a kisebb-nagyobb összeütközésekre, de előfordult olyan is, hogy együtt tudtak működni egymással. A félév folyamán bejegyzéseimben megpróbálok tudósítani a két fél közötti éppen aktuális gondokról és azok esetleges megoldásairól. Elsőként két problémát vázolnék fel, ami a zenészeket elég súlyosan érinti: