Egy lehetséges vízió a felsőoktatási és szakkönyvtárak számára

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) könyvtára 28 oldalas jelentésében foglalja össze saját könyvtáruk és a világ könyvtárainak jövőjéről végzett kutatásuk eredményeit. A MIT könyvtára sokkal nyitottabb és innovatívabb modellt szeretne nyújtani a világ kutatókönyvtárai számára, céljuk, hogy egy globális könyvtárrá váljanak, amely mindenben ki tud szolgálni egy globális egyetemet.

Digitális ökoszisztéma

A tudományos publikálás folyamata nagy változásokat él át, folyamatos fejlődésen megy keresztül. A kutató-oktató már régóta szervezi és gyűjti össze azokat a digitális eszközöket és forrásokat, amikkel dolgozik. Ez a digitális lábnyom.
Hogy a könyvtár a tudományos élet szolgálatában továbbra is fontos szereplő maradhasson, úgy érhető el, hogy jól kitalált szolgáltatásaival, ebben az alakuló digitális ökoszisztémában egyre nagyobb helyet foglal el. Az már nem elég, ha a könyvtár csak pusztán katalógus-hozzáférést tud adni.

A MIT ajánlásai

1. A MIT első ajánlása alapján könyvtárának egy olyan globális könyvtárrá kell válnia, melynek nemcsak egy egyetemet annak hallgatóit kell kiszolgálnia, hanem az egyetemmel kapcsolatban álló vendégoktatók, kutatók és tágabb értelemben véve az egész világ tudományos közösségét. Az ajánlásban megjelenik a „könyvtári platform” kulcsgondolata, hogy a gyűjteményekhez szabadon hozzáférhető metaadatokat gyártsanak és azokat bárki számára elérhetővé tegyék.

2. A második ajánlás a könyvtári terekre vonatkozóan azt a javaslatot teszi, hogy a csendes olvasótermek mellett a könyvtárak közösségi munkára alkalmas helyeket is alakítsanak ki, ezzel segítve a különböző kollaborációs tevékenységeket. A felhasználók továbbra is elvárják a könyvtártól a fizikai létet, nem elégszenek meg kizárólag a virtuális hozzáféréssel.
3. A MIT harmadik ajánlása a felhasználóképzés fontosságát taglalja. A MIT hallgatói egyben a tudás egyéni létrehozói is, ezért fontos, hogy megértsék a különböző szabványok, szabályzatok stb. rendszerét, amelyek az egész tudományos világot áthatják. (intézményi Open Access támogatás, tudománymetria, predator folyóiratok, MTMT, DOI, intézményi repozitórium, hivatkozáskezelők, szerzői azonosítók stb.)
4. A könyvtáraknak olyan publikálást segítő eszközöket szükséges biztosítaniuk a felhasználóik számára, amelyek segítségével a kollaboráció hatékonyabbá tehető. Olyan publikációs- és adatrepozitóriumokat (amely hazánkban még eléggé gyerekcipőben jár) kell létrehozni, amelyekben szabadon, szabványosan leírt és jól strukturált formában érhetők el az információk. A könyvtár így egyfajta tudományos hubbá válhat.
5. Az ötödik ajánlás szorgalmazza a széles körű digitalizálást és hozzáférés biztosítását a gyűjteményhez.
6. A MIT szerint nagy szükség volna egy nyílt, interoperábilis tartalomszolgáltató platformra, amelyen keresztül a jövő könyvtárai a legkorszerűbb módon tudnák teljesíteni küldetésüket az innovatív tudásközvetítés terén.
7. A hetedik ajánlás értelmében az MIT-nek össze kell hívnia egy munkacsoportot, amely az Open Access publikálás jelenlegi egyetemi szabályzatát vizsgálná felül. A cél az, hogy a jövőben minél többek számára, minél szélesebb körben váljanak elérhetővé a helyi kutatók és tudományosság eredményei. Számos kutatás bizonyította, az Open Access publikálás növeli a tudományos eredmények idézettségét, ugyanakkor számos egyéb tisztázandó kérdést is felvet.8. Ez alapján az MIT könyvtárának tartós és megbízható repozitóriumként kell működnie és az MIT elsőszámú memóriaintézményévé kell válnia.9. Kilencedik ajánlás kiemeli,  hogy a könyvtárnak figyelmeztetnie kell felhasználóit az informatikai avulás veszélyeire és törekednie kell a valóban hosszú távon elérhető technológiák használatára.

Forrás: file:///D:/Users/User/Downloads/901-26234-1-PB.pdf