A mesterséges intelligencia lehetőségei

 Napjainkban egyre többször találkozunk a mesterséges intelligencia fogalmával, az általa nyújtott szolgáltatásokkal, amelyek egyre inkább átalakítják az életünket. Jim Al-Khalili elméleti fizikus szerint, ha nem állítanak fel átlátható, világos szabályokat és nem kezdenek el beszélni róla, akár már az iskolákban is, a közvélemény gyanakodva szemléli majd a mesterséges intelligenciát és ellenségként fog tekint rá emiatt egyre nehezebbé válik majd a benne rejlő lehetőségek kihasználása.

  A mesterséges intelligencia az a folyamat, amikor egy gép az emberi viselkedést próbálja utánozni. Megjelenésével a fizikai, a digitális és a biológiai valóság egyre jobban kezd közelíteni és összemosódni. Az alapként szolgáló digitális adatmennyiség jelenleg kétévente duplázódik meg. Számos módon felhasználható, a tudományos kísérleteken túl hasznos például, ha egy egyszerű párbeszédnél alkalmazzuk, így úgy beszélgethetünk egy digitális asszisztenssel, mintha az egy valós személy lenne. A rendszer képes lesz intelligens módon értelmezni és kiértékelni a kapott adatokat, javaslatokat tenni, vagy a folyamatos tanulás eredményeként akár teljesen új feladatokkal előállni. A mesterséges intelligencia az emberek magánszféráját erősen veszélyeztetheti, például az arc „beszkennelése” után képes megállapítani nemcsak személyazonosságot, de a személyiségtípust, intelligenciaszintet vagy akár egészségügyi adatot (szívverés, légzés, súly...) vagy betegséget (például a cukorbajt, szívbetegséget, autizmust vagy a Parkinson-kórt), és azt is, lehetünk-e terroristák vagy bűnözők. A orvostudomány is számos problémára használ ilyen módszereket, nagy segítség a gépek és algoritmusok a valószínűség számításánál, de használják gyógyszerkutatáshoz, gépi látáshoz, mintavételi analízishez vagy életjel-monitorozáshoz stb. A virtuális asszisztensek vagy kórházi robotok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A piaci elemzésekben és előrejelzésekben is felhasználható, de algoritmusok fogják optimalizálni a szállítási útvonalakat is, és az „ügyfél-elérési” csatornákat is. A mesterséges intelligencia fejlődése és elterjedése viszont azt a veszélyt hordozza magában, hogy egyre inkább felváltja az emberi munkaerőt, így a gépek segítségével a munka nemcsak olcsóbb lesz, de gyorsabbá és hatékonyabbá válik.

Big Data

  A „Big Data” az a hatalmas adatmennyiség, amelyet nap, mint nap előállítanak és amelyet megfelelően feldolgozva óriási segítséget jelent, különösen a cégek és ügyfeleik számára. A magánélet és a munka területén egyaránt jelen lévő digitalizáció egyre növekvő adatmennyiségeket eredményez. A Deutsche Telekom változatos technológiák és eszközök segítségével igyekszik a különféle adatokat szisztematikusan feldolgozni és formázni a lehető leggyorsabban és automatikusan. Céljuk a kapcsolatok felismerése és a minták elemzése, amelyek megmutatják a piacalakulást, illetve azt, hogy hogyan javíthatók a szolgáltatások, a folyamatok és a vásárlók kívánságainak teljesítése. Erre azért van szükség, mert minél gyorsabban képes egy cég a piac változásaira reagálni, annál jobb esélyekkel indul a versenyben.

  A „Big Data”-t számos területen fel lehet használni, mint például a piacfelmérésben vagy a fogyasztói szokások megfigyelésénél. Javíthatja a különböző marketing- és értékesítési kampányokat, de az árak meghatározásánál is segítséget nyújt. Az autógyárak, pénzintézetek, és a közlekedési központok számára is nélkülözhetetlenek ezek az információk. A „Big Data” analitika az az eszköz, amely segít az adattömeget összegyűjteni, integrálni és elemezni, majd a vállalkozások számára felhasználhatóvá tenni. A Big Data-nak három jellemzője van: mennyiség (volume), sebesség (velocity) és változatosság (variety) másnéven a 3V. A mennyiség a másodpercenként előállított hatalmas adattömegre vonatkozik. A sebesség a folyamatosan áramlást jelenti, mégpedig a lehető leggyorsabban Végül változatosság , melynél az egyes adatokat strukturálni kell és egymással összefüggésbe hozni, a forrásra való tekintet nélkül. A Felhő elengedhetetlen a Big Data működéséhez. A felhő alapú számítástechnika az egyetlen lehetőség, hogy támogassák a big data- infrastruktúra igényeit. Hatalmas tárolókapacitást és nagyteljesítményű szervereket és adatbázisokat kínál. 

Digitális bölcsészet 

  Számos országban folytatnak kutatásokat, alkotnak adatbázisokat, ám nem mindig tudjuk, hogy pontosan mit is takar ez. A digitális bölcsészet tulajdonképpen olyan tudományos diszciplína, amely számítógépes technológiákat használ, fejleszt bölcsészeti, társadalomtudományi kutatások során. Két folyamat is elindult a digitális bölcsészet (Digital Humanities) megszületésével: elkezdtek szövegeket digitalizálni, majd ezekben a szavak keresését, számolását, statisztikai módszereket alkalmazni, valamint a nyelvészeti és kulturális beállítódás is elkezdett különválni. A digitális bölcsészet elsősorban kulturális produktumokkal foglalkozik, míg a számítógépes nyelvészet a nyelvi elemzésekkel, korpusznyelvészettel (ténylegesen előforduló írott, vagy lejegyzett beszélt nyelvi adatok gyűjteménye), és ezek gyakorlati alkalmazásával, azaz gépi fordítással, hangot szöveggé alakítással és fordítva vagy akár szövegbányászattal is. A 21. század második évtizedére azonban ez az elválasztottság már finomodott, hiszen a digitális archívumok, adatbázisok esetében is egyre fontosabbá vált a keresés, ami nemcsak újabb és újabb nyelvészeti kérdéseket vetett fel, de a szövegbányászat is jelentősebbé vált az irodalmi kutatásokban, továbbá a szövegek kvantitatív, stilisztikai elemzése is határossá válik a nyelvészeti kutatásokkal.
  A téma körül számos vita alakult ki, különösen Amerikában volt nagy visszhangja. A viták leginkább arra irányultak, hogy segítenek tisztázni a felmerülő kérdéseket, a digitális bölcsészet értelmezését, fogalmát, tevékenységi körét és az elméleti hátterét. A mai napig is vitatják, elemzik a tudósok által használt eszközkészletet és az új tudományos eredményeket.  Különböző megközelítések láttak napvilágot, melyeket konferenciákon és különböző szakcikkekben tárgyalnak a téma szakértői. Öt nagy téma szerint lehet felbontani a diskurzusokat:

• eszközhasználat
• módszertan
• gondolkodásmód
• különtudomány
• divat

  Sokan úgy vélik, hogy a digitális bölcsészet egy tudományterület és egy módszertan összevonásából született, jelentősebbé válnak a különböző kutatók közötti együttműködések, valamint erősen függnek a tudományos hálózattól, ugyanakkor továbbfejleszthetők maradnak. A feltett kérdésekhez fontos még figyelembe venni azt is, hogy a digitális bölcsészet metódusa több hagyományos tudományágban alkalmazható és ez oda vezethető, hogy a háttértudás, amely nélkül nincs tudományos haladás, ugyanannyira eltérőek a digitális anyagok kezelésében, mint az analóg világban. Projektjei többek között a filológia, textológia, kulturális emlékezet, metamodellek, vizualizáció, alkalmazások fejlesztése, nyílt hozzáférés, elméleti kutatások. Az álláspontoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, feltételeknek. meg kellene határozni azt a határt, amikor már digitális bölcsészetnek tekinthető vagy, hogy a digitális bölcsészet „csak” egy új módszernek vagy „már” egy új tudományágnak tekinthető. Ez utóbbi politikai döntés is egyben, amelynek különböző következményei is lehetnek. Harmadik feltételként ki kellene fejleszteni egy olyan infrastruktúrát, amelynek segítségével a digitális bölcsészet művelésének területei és az alkalmazott technikák használata nem hárulna egyedül a kutatókra, hanem egy sablont, egy általános segítséget és integrált eszközöket kapnának segítségül. Ezáltal a terület és a módszer hasznosíthatósága többek számára elérhetővé válik, és a projektek hosszú távon is
  A digitális bölcsészet már a magyar felsőoktatásban is megjelent, mégpedig kétféle módon: egyrészt számos egyetem számos alap- és mesterképzésbe, képzési programokba féléves kurzusokként kerül be, másrészt önálló mesterképzési programként. 2014-ben azonban ez megszűnt és utoljára 2016-ban vettek fel hallgatót. Ám a képzésen megszerzett tudás használhatósága miatt remélhetőleg újra felkerül a felsőoktatási képzések listájára.

Források:

index.hu/2018/09/06/a_mesterseges_intelligencia...

digitaliscsalad.hu/tech/mire-jo-mesterseges-intelligencia

https://www.it-services.hu/hirek/mi-az-a-big-data

https://hu.wikipedia.org/wiki/Digit
ojs.elte.hu/index.php/digitalisbolcseszet