A Bitcoin Rendzser belső működésének technikai összefoglalója, azoknak akiket mélyebben érdekel a rendszer felépítése és működése. I. és II. rész
Mi az a Bitcoin bányászat
A bitcoin bányászat egy olyan kifejezésről, melyről valószínűleg sokan hallottunk, de kevesen tudjuk mit jelent, mi célt szolgál és hogyan működik. Most, hogy már tudjuk, hogy pénzt egy digitális aláírás, és tranzakciós láncok segítségével tudunk utalni, és ezen tranzakciók helyes sorrendje a blokklánc által van meghatározva készen állunk arra, hogy megértsük a bitcoin működésének utolsó részét, a bitcoin bányászatot. Ugye ahhoz hogy pénzt utaljunk hivakoznunk kell egy korábbi tranzakcióra, melynek mi voltunk a címzettje, de hogyan kerültek egyáltalán ezek a bitcoinok ebbe a tranzakciós láncba?
Minden blokk első tranzakciója egy speciális tranzakció, mely létrehoz új bitcoinokat (jelenleg 12.5 bitcoint létrehozott blokkonként) egyfajta jutalomként a blokk létrehozója számára. Ezért gyakorlatilag a blokkok létrehozását hívjuk bányászatnak, bár a valódi célja az, hogy ellenőrizze a tranzakciók valódiságát, és biztosítsa a blokklánc folytonosságát. Ezzel az állandó jutalommal öszötönözzük a felhasználókat arra, hogy egyre több számítási energiát fektessenek a hálózatba, hiszen minél több energiát fektet be valaki, annál nagyobb az esélye egy blokk létrehozására. Négy évenként feleződik ez a jutalom, így egy idő után nem lesz több bitcoin létrehozva, megszüntetve az inflációt. Nagyjából 21 millió bitcoin lesz forgalomban összesen mire ez megtörténik, ami nem tűnik soknak, ám egy bitcoin részekre bontható, legkisebb egysége 0.00000001 bitcoin melyet 1 satoshinak nevezünk, így feltehetőleg nem lesz korlát szabva a bitcoin használhatóságának, akkor sem miután az összes ki lett bányászva. Ez várhatóan 2110-40 között fog bekövetkezni valamikor, utána pedig egyfajta tranzakciós díj lesz bevezetve, így ösztönözve a bányászokat arra, hogy folytassák a rendszer ellenőrzését, tehát egy idő után nem lesz ingyenes a bitcoin utalás, ám feltehetőleg még így is olcsóbb lesz, mintha egy bankon keresztül történne mindez.
Korábban szó volt arról, hogy egy mai számítógépnek évekbe telne létrehozni egy blokkot, így igen kevés esélyünk van arra, hogy pont mi legyünk azok akiknek ez sikerül. Ahhoz, hogy állandó jövedelmük legyen, sok bányász csoportokba szerveződött, amik együtt dolgoznak azon, hogy létrehozzanak egy blokkot, és a létrehozásba befektetett számítási teljesítménnyel arányosan osztanak jutalmat a tagoknak. Visszatérve a lottós analógiánkhoz, ez olyan mintha mindenki bedobná a szelvényét a közösbe, és ha a nyertes szelvény az egyik volt a sok közül, elosztják egymás között a nyereményt. A jelenlegi legnagyobb csoport a teljes hálózat 23%-át teszi ki, tehát nem kevés eséllyel indulnak, de több kisebb csoportosulás is létezik.
Összefoglaló
Tehát a Bitcoin egy matematika által védett digitális pénznem, melyet egy hálózat egyenrangú tagjai tartanak fenn. Digitális aláírásokkal engedélyezünk minden tranzakciót, azt pedig, hogy kinek mennyi pénze van tranzakciós listákon vezetjük, a tranzakciók sorrendjét pedig a blokklánc biztosítja. Amiatt, hogy a blokkok létrehozása bonyolult matematikai műveletekhez van kötve, rosszindulatú felhasználóknak a teljes hálózatot kéne túlszárnyalniuk számítási teljesítményben. Ez a feladat szinte lehetetlen bárki számára, ugyanis a Bitcoin hálózat jelenlegi számítási teljesítménye a világ top 500 szuperszámítógépének 35000-szerese, így páratlan az egész világon. Összességében a Bitcoin rengeteg hasznos lehetőséget nyújt a használó számára, a kormányoktól és pénzintézetektől való függetlenségen át, a teljes anonimitáson keresztül, a nem létező vagy nagyon alacsony tranzakciós díjakig.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése