keresés

2016. október 16., vasárnap

A VR segítheti a háborús bűnök bizonyítását

A bajorországi tartományi bűnügyi hivatalnál (Bayerische Landeskriminalamt) képalkotó szakértőként dolgozó Ralf Breker rendkívül precíz, szinte tökéletes másolatot készített az auschwitzi haláltáborról, mely digitális 3D-s modell, azaz virtuálisvalóság-szemüveggel bejárható. Ennek segítségével az ítélethozásnál a bíróság könnyebben dönthet a még életben lévő náci háborús bűnösöket illetően olyan kérdésekben, melyek magára a helyszínre vonatkoznak. A jövőben szélesebb körű felhasználást is kilátásba helyeztek: bejárható lehet ez a modell mindenki által.

Hogyan készült el ez a VR-program?

A legmodernebb VR-headsetekkel jeleníti meg Breker és munkatársai az auschwitzi haláltábor korabeli állapotát idéző modelljét. A rekonstruálás folyamán a minél pontosabb eredmény érdekében felhasználtak több mint ezer fotót, korabeli térképeket, tervrajzokat, különböző személyek leírását és varsói hivatali adatokat is. Mindezt kiegészítették a Lengyelországban készített lézeres felvételekkel, a megmaradt épületeket beszkennelték. Maga Breker kétszer is ellátogatott a helyszínre 2013-ban, és szerinte két-három éven belül virtuálisan is meg lehet majd vizsgálni bármilyen tetthelyet, továbbá a bizonyítékok akár ki is nyomtathatóak 3D-nyomtatóval.

A cél a nyomozás megkönnyítése

A nemzetiszocialista bűncselekmények ügyében egyre nehezebb nyomozni, tekintettel a gyanúsítottak korára, mentális és fizikai állapotukra. Ugyanis gyakran megesik, hogy rosszul vagy egyáltalán nem emlékeznek bizonyos auschwitzi helyszínekre, útvonalakra, épületekre és azok funkciójára. Egy virtuális valóságban végrehajtott bejárás azonban sokat segíthet, hiszen arra is emlékeztethet, hogy a haláltáborban egyáltalán jártak-e, ha pedig szolgáltak ott, mi volt a feladatuk. A legfontosabb feladat Jens Rommel, náci bűncselekmények ügyében nyomozó részleg vezetője nyilatkozata alapján a szándék tisztázása: tudta-e az adott gyanúsított, hogy a védtelen deportáltakat kegyetlenül lelövik, vagy gázkamrába küldik. Az alkotók az állítják, még a fák is ugyanott helyezkednek el, mint eredetileg, szóval például olyan kérdések is könnyebben eldönthetőek, hogy egy adott őr mit vehetett észre pontosan egy őrtoronyból.

A korabeli Auschwitz akár bárki által bejárható lehet a jövőben

Nem ez az első alkalom, hogy a bajor rendőrség virtuálisvalóság-technikát alkalmaz, ugyanis már volt precedens tetthelyek 3D-szkennelésére és digitális tárolására is. Így utólag is könnyebben rekonstruálhatóak, és hozzájárulnak a bűnügyek felderítéséhez. Ezt a modellt azonban egy konkrét ügy tette szükségszerűvé: Johann Breyer, cseh származású Waffen SS tagot azzal vádolták, hogy 17 évesen fegyveres tábori őrszolgálatosként aktív résztvevője volt 216 ezer magyar zsidó tömeges elpusztításában. Bűnösségét tagadta, csak annyit ismert el, hogy a rabokat kényszermunkára kísérte el, a kivégzésekről egyáltalán nem szerzett tudomást. A vádiratot a weideni ügyészség egy korábbi VR-modell segítségével alkotta meg, azonban az ügy lezáratlan maradt, 2014-ben Breyer a kiadatásáról szóló döntés előtt egy nappal meghalt Philadelphiában. 2016 júniusában azonban bűnrészesnek találták Reinhold Hanningot, aki SS őrként közrejátszott 170 ezer ember kivégzésében. A további bűnügyek lezárását követően Rommel szerint a modellt átadják egy holokauszt-múzeumnak vagy az auschwitzi emlékhelynek. Így a látogatók is személyesen megtapasztalhatják, milyen lehetett testközelből az 1940 és 1945 között működő haláltábor.

Forrás:
Nagy Attila (2016.10.03.)
- A VR Model of Auschwitz is Helping Lock Up the Last Nazis, David Z. Morris (2016. 10. 02.) 
- Virtual reality helps net last Auschwitz criminals, Deborah Cole (2016. 10. 02.) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése