Wikialapú rendszerek hasznosítása a könyvtárakban és levéltárakban

 A bejegyzés bemutatja, hogyan segíthetik a könyvtári-levéltári munkát (főleg a katalogizálást) a wikiszoftverek (például MediaWiki) és a Wikibase kiterjesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó további eszközök (InstantCommons, QuickStatements).

Mi az a wiki?

 A wiki (más szóval wikiwiki) hipertext tartalomkezelő rendszer, amin a felhasználók tartalmat módosíthatnak. Képes szöveget, illetve beállításoktól függően médiatartalmakat kezelni.

Szerkeszteni egyszerűsített HTML-lel („wikinyelv”) lehet. A wikiszoftver megalkotója Ward Cunningham.

A világ első WikiWikiWeb rendszere a Portland Pattern Repository.

Néhány wikiszoftver

• 
  MediaWiki: PHP-t és MySQL-t használó wikiszoftver, többek között a Wikipédia és a Wikidata is ezt használja
  
• XWiki: kevés erőforrást igénylő Java alapú wikiszoftver, amely az adatokat strukturáltan kezeli
  
• PhpWiki: az első PHP-t használó, webalapú wikiszoftver, a WikiWikiWeb klónja; elsősorban nyomtatásban megjelenő könyvek formázásához használják
  
• DokuWiki: PHP-alapú tisztán szöveges szoftver, adatbázist nem igényel; akár pendrive-okra és online tárhelyekre (például Dropbox) is feltelepíthető
  

Mi az a Wikibase?

A Wikibase a Wikimedia Deutschland wikiszoftverekre fejlesztett kiterjesztéscsomagja, amely szerveroldalon az adatok strukturált rendezését, míg kliensoldalon azok megjelenítését teszi lehetővé. Minden bejegyzéshez (entitáshoz) tartozik egy leírólap, ahol az adatok tulajdonság–érték párokban tárolódnak. Az adatok egyszerű szöveges bejegyzések, képek vagy hivatkozások is lehetnek.

Példák Wikibase rendszerekre

• Wikidata: A Wikimédia Németország által fejlesztett, MediaWikit használó adattár
  
• Német Nemzeti Könyvtár: A Gemeinsame Normdatei (GND) adatbázisa, amit főleg könyvtári katalogizálásnál, de egyre gyakrabban levéltári és múzeumi katalógusoknál is használnak
  
• Factgrid: Az Erfurti Egyetem által a Wikimédia Németország támogatásával üzemeltetett adatbázis, szintén a MediaWikit használja
  
  További példák a Wikibase.world weboldalán találhatóak.
  

Milyen feltételei vannak?

Magának a wikinek a működéséhez egy web- és adatbázisszerverre van szükség. A Wikibase lényegében egy kiterjesztéscsomag, így szerver- és kliensoldalon is egy működő wikire van szükség (ez akár ugyanaz is lehet).

Az adatfelvitelhez előzetesen néhány beállításra (például külső azonosítók hivatkozásai), valamint az arra jogosult felhasználók által a tulajdonságok rögzítésére van szükség.

Telepítési lehetőségek

A Wikibase két formában érhető el: felhő (Cloud) és helyi telepítés (Suite).

 

A felhőalapú változatnál nem kell a telepítéssel és a követelményekkel törődni, regisztráció és rövid beállítás után egy teljes értékű Wikibase-telepítés áll rendelkezésre: elérhetők a lekérdezések, különböző adatfeltöltő eszközök. A felhőalapú elérést a Wikimédia Németország biztosítja, használata ingyenes.

A Wikibase Suite nagyobb adattárak esetén ideális megoldás, ekkor magunknak kell a web- és adatbázisszervert biztosítani, valamint a szükséges telepítést és beállításokat elvégezni. Ehhez további szoftverekre (például a telepítéshez Dockerre) van szükség, és magunknak kell beállítani az adatbázis elérését is. A módszer előnye a nagy fokú testre szabhatóság (például a webszerveren futtathatunk feladatütemezőt, vagy az adatbázis elérhetőségét korlátozhatjuk).

Előnyei

A könyvtárak, könyvtárosok számára

A megoldás a könyvtárosok és a felhasználók számára is előnyös. A könyvtár számára egyszerűsödik a digitalizáció, mivel az adatok strukturáltan rögzíthetők. A redundancia kiszűrhető, mivel adatok csak az előre beállított tulajdonságokhoz, és meghatározott formában (reguláris kifejezések által definiálva) rögzíthetők. Ugyanazon entitáshoz szükség szerint akár több száz nyelvű leírás is rögzíthető, valamint a tulajdonságok és értékek nevei is több nyelven megadhatók.

A szoftverrel a hivatkozások is beállíthatók: megoldható, hogy értékek külső linkekre hivatkozzanak (például ISBN-számra kattintva megjelenjen a könyv leírólapja), illetve esetlegesen más kapcsolt szolgáltatásokra mutató linkek is elhelyezhetők.

 Lexémák felvitele

A Wikibase-ben lehetőség van szótári magyarázó bejegyzéseket – lexémákat – is létrehozni (példa). Ezek alapvetően nyelvi értelmező szerepet töltenek be (szótagolást, illetve az azokat használó nyelveknél a névelőt rögzíthetjük), azonban szakkifejezések magyarázatához is használhatjuk: felvihetők a szinonimák, illetve magyarázó tulajdonságokat (tárgyi entitás, szótárakra mutató hiperhivatkozások) is megadhatunk.

A felhasználók számára

A kliensszoftver a felhasználóknak hasznos: megkönnyíti a navigációt, a linkekre kattintva kapcsolódó lapokra lehet jutni. A tulajdonságokhoz rögzíthetők használati példák is, amik a felhasználóképzésnél hasznosak. Igény szerint SQL-lekérdezéssel az adatok rendezett lekérésére is lehetőség van.

Az adatok nemcsak a Wikibase-szoftver felületén, hanem a megfelelő programkódokkal saját weboldal(ak)on is megjeleníthetők. Az adatok a szerverszoftverből jelennek meg, így ha ott módosítunk valamit, akkor az a kliensoldalon minden hivatkozott oldalon is változik, nem szükséges egyesével átírni.

További hasznos eszközök

Az adatbevitel alapvetően kézi erővel, egyesével működik, de léteznek automatizációs megoldások. Ilyen a QuickStatements nevű eszköz, amivel külső forrásból (például .csv fájlból) beolvasott adatpárok egyetlen kattintással, akár többezres tételben is felvihetők.

Másik hasznos eszköz az InstantCommons, amivel a Wikimédia Commons weboldalán található képek és más médiafájlok a saját szoftverből is hivatkozhatóak úgy, mintha helyben töltöttük volna fel őket.

Említésre méltó még a Semantic MediaWiki kiterjesztés, amely további adatfeldolgozást tesz lehetővé. Segítségével automatikus listákat, táblázatokat, grafikonokat generálhatunk, de akár az elemek kapcsolatrendszerének virtuális megjelenítésére is alkalmas, vagy címkefelhőt is beilleszthetünk. További kiterjesztések telepítésével lehetséges külső forrásokból származó adatok feldolgozása is.