keresés

2015. szeptember 22., kedd

Elvileg lehetetlen...

picture from wikimedia commons
Számos, sikertelen cenzúrázási próbálkozással találkozhatunk az internetet böngészve, és ráeszmélhetünk, hogy az internetes cenzúrával foglalkozó szakértők nagy része nem érti a globális hálózatiság lényegét.
Kezdjük az alapoktól...

picture from wikimedia commons1. alapprobléma: A digitális adat nem másolásvédhető
Miután valaki egyszer lemásolta az adatot a megfelelő formában, minden cenzúra csődöt mond és azonnal kezdődhet az adat végtelen példányszámban való sokszorosítása és nagy sebességű terjesztése.
  • Minden számítástechnikai ezköz bináris számrendszeren alapul.
  • A számítógépek csupán nullákat és egyeseket látnak mindabból amit mi kép, hang, és egyéb jelek formájában érzékelünk, vagyis minden számítástechnikai ezközzel közvetíthető információ leírható nullák és egyesek sorozataiként.
  • Minden digitális adat gyorsan és veszteségmentesen sokszorosítható.
  • Nem létezik semmilyen másolás elleni védelem ami magának az adatnak a másolását képes lenne megakadályozni.
  • A másolásvédelmi programok csupán az adatok helyes formában való megjelenítését tudják megakadályozni.
  • A másolásvédelmi programok nem látnak ki a számítógépen kívülre. A monitorba és a hangszóróba küldött adatok áritányíthatóak egy másik számítógépre, melynek minden dolga csupán az adatok másolása, vagy továbbítása.

2. alapprobléma: Az internet globális
Az internet lényege az, hogy akárki akárkivel akármikor akármilyen információt megoszthat.
Az internetből nem lehet országonként különböző részeket kicenzúrázni, mert ha valaminek a cenzúrája nem effektív egy országban, akkor már sehol se tekinthető effektívnek.
  • Az interneten mindenkinek lehetősége van szabadon kapcsolatba lépni akárkivel akármikor.
  • Az interneten nincsenek államhatárok.
  • Az interneten bármikor bárki magára ölthet akármilyen személyazonosságot.
  • Az interneten nagy sebességgel lehet végtelen sok adatot terjeszetni végtelen sok embernek.
picture from wikimedia commonsPéldául egy több tízezer könyvet tartalmazó könyvtár teljes állományát könnyedén 5 perc leforgása alatt 10 különböző országban található 10 különböző számítógépre át lehet másolni, és ez után még 5 perccel 110 különböző számítógépre átmásolni, és ez után megint 5 perc elteltével 1230 másik számítógépre lemásolni.

Ami egyszer eléggé elterjedt az interneten azt lehetetlen cenzúrázni, mivel minél több ember látta az anyagot anál nagyobb a valószínüsége annak, hogy közülük néhányan tovább terjesztik. Ráadásul nem lehet biztosra tudni, hogy kik, hol, mikor, hogyan, és milyen formában próbálhatják meg továbbterjeszteni a cenzúrázni kívánt dolgot, mert a lehetőségek végtelenek.

Mindezen kívül érdemes belegondolnunk, hogy az emberek mozognak.
Bármikor bárki elmehet egy napra túristának egy másik országba, leülhet egy vendéglőben ahol van ingyen wifi, és rákapcsolódhat az internetre, és megnézhet mindent amit a saját országában tilos.

Az megvalósíthatatlan, hogy az internetről hatásosan és maradandóan kicenzúrázzanak bizonyos dolgokat bizonyos országokban.
Hogyha a földön akár egy embernek is van hozzáférése az anyaghoz, akkor ő azt végtelen példányszámban, nagy sebességgel továbbíthatja akárkinek.



Ha az eddig említett két alapproblémát valóban megértenék a cenzúrázással foglalkozó szakemberek, akkor a cenzúrájuk nem alapulna hibás feltételezésekre:

1. tévhit: Elég, ha kitiltjuk az országból
Semmi értelme egy adott webszervert kitiltani néhány országból.
Ha nem tiltják ki mindenhonnan, akkor csupán a kormány felesleges erőfitogtatásnak számít, amit ha feltűnően botrányos keretek közt valósítanak meg, méginkább növekedni fog a cenzúrázni kívánt weblap népszerüsége.

Ha legalább egy országban engedélyezett egy adott webszerver üzemeltetése, az azzal egyenlő, hogy minden országban engedélyezték, mert országtól függetlenül, akárhol található akármeik szerverhez kapcsolódhat bárki.

Mindezen kívül csupán idő kérdése, hogy mikor jut valakinek eszébe lementeni a lapot, vagy a lap tartalmát megosztani másokkal.

A megosztók száma folyamatosan növekszik. Minél többen tudnak a weblap létezéséről, annál többen fogják azt megosztani másokkal. Ha egyszer kiszivárgott az információ, azt már nem lehet eltüntetni.

Például teljes ostobaság valami olyat "A" országból kitiltani, ami megengedett "B", "C", "D", "E" és más egyéb országokban, mivel az internet globális, szóval akármilyen országban található akármilyen szerverhez kapcsolódhat akárki, így mondhatni, hogy az átlagos internetező számára egyáltalán nem számít, hogy meik országban van a szerver, mert teljesen ugyanúgy elérhető, és használható a szerver "B", "C", "D", "E" országokból mint "A" országból.


2. tévhit: Elég, ha töröljük a DNS rekordokat
A DNS a domain name system rövidítése, ami egy olyan rendszer, amiből megtudhatják az internetezők számítógépei, hogy meik URL-hez meik IP cím tartozik.

Ha egy lapot törölnek a DNS-ek nyilvántartásaiból, azzal nem törölték a cenzúrázni kívánt adatokat, sem az online szervert az internetről. A lap továbbra is elérhető lesz a szerver IP címe alatt.

Bárki lementheti a lapot tartalmazó szerver adatait, és újrapublikálhatja a lapot.

Sőt, ha a szerver tulajdonosa tud egy új domain nevet szerezni egy másik országból, akkor a lapját újra elérhetővé teheti az átlagemberek számára egy másik URL-el.

Az pedig egy plusz probléma, hogy mindenki megválaszthatja, hogy milyen DNS-t használ.

Ha valóban törölni akarják a lapot, akkor minden DNS-ből egy időben, azonnal kell kitörölni ami lehetetlen, mert vannak DNS-ek amikhez a kormányoknak nincs, de a népnek van teljes hozzáférése.
És ezen kívül fontos megemlíteni, hogy a domain nevek törlése önmagában nem elég, mert ha a szervert nem kapcsolják le a az internetről, akkor csak ideiglenesen tüntették el a weblapot az átlagos felhasználók szeme elől.


3. tévhit: Elég, ha blokkoljuk az IP címeket
Az IP címek a hálózatra csatlakozott számítógépek azonosítói, de egy embernek lehet több IP címe, és egy IP cím alatt elérhető lehet több számítógép is.

Bárki megváltoztathatja az IP címét, aki képes átküldeni az adatforgalmát egy másik számítógépen keresztül, vagy el tud utazni egy másik országba, vagy meg tud jelenni egy másik ember házában, vagy egyszerüen csak tud wifi-t használni.

Sőt, sok embernek DHCP-vel kiosztott dynamic IP-je van, ami az internetre való újrakapcsolódáskor automatikusan megváltozik.

Ha blokkolunk néhány IP címet az gyakran egyenlő a semmivel, mert nem lehet tudni, hogy ki milyen címeket használhat. (Mivel, bár vannak elég megbízató adatbázisok, azt mégsem lehet 100% bizonyossággal meghatározni, hogy kinek van megfelelő tudása, vagy kapcsolatai, vagy pénze ahhoz, hogy váratlan helyekről lépjen be az internetre.)


4. tévhit: A cenzúrát nem szükséges elrejteni
Nevetség tárgya néhány weblap amin "Ez a tartalom a te országodban nem elérhető", és hasonlóan értelmetlen figyelmeztetések találhatók.
Az embereknek van annyi eszük, hogy megértsék azt, hogy a cenzúrázott tartalom máshonnan, máshogyan elérhető.
Ezen a ponton máris sikertelen a cenzúra, mivel mindenki kapcsolatban van mindenkivel, így csupán idő kérdése, hogy valaki lemásolja a nem cenzúrázott anyagot, és tovább terjessze teljesen más formában ugyanazt a tartalmat, és ezt valaki megnézze az eredetileg cenzúrázott internetkapcsolatával, anélkül, hogy a cenzúrát kikerülné.

És mindennek a tetejébe aki gyakran találkozik ilyen ostoba módon cenzúrázott lapokkal, már-már rutinszerűen tudja, hogy milyen módon lehet kikerülni a cenzúrát: egy másik számítógépről kell megnézni.

Ha cenzúrázunk, azt nem jó ötlet híresztelni. A jó cenzúra észrevehetetlen.
Például hasonlítsunk össze két régi cenzúrázott újságot: Az "A" újság lyukacsos, vagy "itt nincs semmi" megjegyzésekkel teletűzdelt, míg a "B" újság összefüggő szöveget tartalmaz. Mindkettő cenzúrázott, azonban az "A"-ról azonnal kiderül hogy az, míg "B"-ről nem.



Összefoglalva tehát ha az interneten található digitális adatot akarjuk cenzúrázni, akkor azt minden országban cenzúráznunk kell, méghozzá olyan módon, hogy a cenzúra létezése eltitkolt maradjon.

Hogyha az a célunk, hogy a saját weblapunkról kitöröljük a nem oda való tartalmakat, azt könnyen megtehetjük, azonban ha minden internethasználó elől akarunk elrejteni bizonyos adatokat, az már abszurd feladat.

Az internet cenzúrázásához teljes nemzeti és nemzetközi összefogásra van szükség.
Ameddig nem jön el az abszolút világbéke és a teljes nemzetközi egyetértés korszaka, addig az internet cenzúrázhatatlan marad.