keresés

2014. december 9., kedd

A hálózatiság társadalmi-kulturális hatásai

A társadalmunk az internet feltalálása és elterjedése során sokat változott. Az információ korát éljük, amikor bármit, bárhol, bármikor el lehet érni. Ennek vannak hátul ütői és előnyei is. A generációk között nagy különbségek fedezhetők fel. A fiatalok már beleszülettek a hálózat adta lehetőségek végtelen tárházába, míg az idősebbek egy része csak nagy nehezen vagy egyáltalán nem tudták elsajátítani az internet használatához szükséges tudást. A társadalmunk folyamatosan változik, ahogy az online élet begyűrűzik a valós életbe. Ezt talán a mai általános, középiskolás gyerekek és a ma harmincas, negyvenes vagy idősebb korosztály gyerekkora közötti különbségek mutatják a legjobban. Vagy már a húszas korosztály óvodás élményei és a mostani óvodások közötti is van különbség? Erre még sajnos nincs statisztika. A cikkemben a generációk leírásával kezdeném. A továbbiakban pedig olyan témákat dolgozom fel, amik véleményem szerint sürgős probléma (cyberbullying), illetve változtatásra szorulnak (multitasking, esélyegyenlőség).


Generációk

 Különböző elnevezést kaptak a különböző korosztályok. Ha az 1900-as évek után nézzük akkor az 1946 és 1964 között született emberek a Baby boomerek, a X generáció tagjai az 1965 és 1980 között születettek tartoznak. Az Y generáció az 1980 és az 1995 között született embereké, a Z nemzedék pedig 1996-tól számítjuk, egyenlőre napjainkig, viszont egyre több tanulmány ír egy új nemzedékről. A generációk intervallumai csak irányadóak. Minden országban vannak eltérések a kezdet és a vég időpontok között. Ez függ az ország fejletségétől is. 

 Az Y generációt "Ezredfordulós" generációnak is szokták emlegetni, mivel a 2000-es évek környékén születtek. Ez a nemzedék az, ami szinte együtt nőt fel a számítógépekkel. Az internet a mindennapjaik része. Nagy részt ez a neveltetésükből adódik, hiszen a szüleik nagyrész próbáltak mindent megadni az egészséges testi és szellemi fejlődésüknek. A szüleik önállóságra, szabad véleménynyilvánításra és céltudatosságra nevelték őket. A munkapiacon aktív keresőkként egy részük késleltetetten jelenik meg és akár 20-30 éves korukban is a szüleik házában élnek és "élősködnek" a szülőkön. Ezt a jelenséget "Pán Péter-szindrómának" is nevezik. Az okozója lehet a sokáig elhúzott tanulás, diplomák halmozása. Az élethosszig tartó tanulást (lifelong learning) akár társadalmi elvárásnak is vehetjük. Alapvetően egy fogyasztói társadalomba születtek bele. A szüleiket látva, akiknek az egészsége leromlott, kiszolgáltatottak a munkaerőpiacon, ők nem hajlandóak ennyit robotolni a sikerért. Természetesnek veszik, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Az idősebbektől eltérően nem lojálisak, engedelmesek. Könnyen tudnak munkahelyet váltani. 

 A Z generáció sokban hasonlít az előző nemzedékhez, viszont ők már ténylegesen a hálózati világba születtek bele. A Web 2.0 gyermekei ők. Az életüket a digitális és kommunikációs eszközök nélkül elképzelhetetlennek tartják. A tanulási szokásaik eltérnek a korábbiaktól. Szívesebben használják a web nyújtotta lehetőségeket és kezdenek elfordulni a könyvek világától. Gyors információáramláshoz szoktak hozzá, ennek megfelelően gyorsan képesek befogadni a tudnivalókat. Náluk jelentkezik a legszemléletesebben a multitasking hatás (erről később). A kapcsolataikat inkább az internetes közösségi oldalakon építik ki.

Cyberbullying

A "hagyományos" zaklatás is óriási kárt tud tenni valakinek a lelki világában, hiszen ilyenkor az érzelmileg bántalmazott személy a különböző gúnyos megjegyzések következtében sérül. Ennek a magasabb formája a cyberbullying. Ekkor már a támadó az interneten keresztül támad. A hagyományos támadásokkal szemben, amik esetik voltak, az elektronikus zaklatás folyamatos, állandó.


Pontosítva a cyberbullying olyan folyamatos, szánt szándékkal, többször megismételt ártalmas cselekedet, amit az elektronikus kommunikációs eszközök közvetítenek. A zaklatások érhetnek felnőtteket és gyerekeket egyaránt, de az utóbbi a gyakoribb. Az iskolában mindenki elszenvedet valamilyen mértékű megaláztatást. Viszont a zaklatóknak most már nem elég az iskolában elkövetett cselekedetek, hanem az interneten folytatják tovább. Gondolhatnánk, hogy egyszerűen nem kell felmenni az internetre és megoldódott a probléma. Sajnos nem ilyen egyszerű. A legutóbbi generációk mindennapjaik része az online tevékenység. A zaklatók pedig ezt használják ki. Az áldozat így nem tud elmenekülni a sértő megjegyzések elől. A folyamatos stresszhatásnak kitéve az egészségi állapota rosszabbodni fog, romlik a teljesítménye, visszahúzódó lesz. Ráadásul a legtöbbször anonim, vagy álnévvel történik a zaklatás és nagyobb közönség előtt. A tudósok félnek, hogy ennek hatására a tinédzserek öngyilkossági mutatója emelkedni fog. Egyenlőre még nem támasztották alá adatokkal.

 A megoldás talán az lehet, ha tudatos felhasználóvá neveljük a gyerekeinket. Megtanítjuk nekik, hogy mit szabad és mit kerüljön az online életben. Ha pedig mégis megtámadnák, ne féljen erről a szüleinek beszélni. Az Európai Bizottság 2009-től indított egy olyan programot, melynek egyik célja a Web 2.0 vívmányait is felöleli, nemcsak a jogellenes tevékenységek ellen veszi fel a harcot, hanem a zaklatás vagy bizalmaskodás ellen is. Itthon is találhatunk hasonló kezdeményezést. A kormány egy 2013-as törvénymódosítás következtében elrendelte, hogy az internet szolgáltatóknak kötelező lesz valamilyen gyermekvédelmi szoftvert ajánlaniuk a szülőknek és erről részletes tájékoztatást kell kapniuk. Ennek a kampányát sokan láthattuk a "Csendben van, de biztonságban?" szlogenű hirdetésekben.

A multitasking jelenség

 Lassan mindennapos jelenség, hogy egyszerre több dologgal is foglalkozunk. Például autóvezetés közben telefonálunk, rádiót hallgatunk és még a partnerünkkel is beszélgetünk. Ezt a jelenséget multitaskingnak, más néven halmozott médiafogyasztásnak nevezzük. A nap szinte minden percében ezernyi információs forrással találkozunk. A városi embereknek már természetes kihívásnak számít, azonban ez akkora pszichés megterheléssel jár, mint például egy repülőgép pilótának a vibráló műszerfal. Ellenben a pilótákkal, minket erre nem képeztek ki.

 Egy idei kutatás kimutatta, hogy a multitasking könnyen okozhat agykárosodást. A különböző érzelmi zavarok mögött nagy valószínűséggel a túlzott médiafogyasztás áll, emellett módosíthatja az agy gondolkodását. Tovább menve egyes kutatók skizoid, hasadt gondolkodást tulajdonítanak az információs túlterheltség mellé. Multitasking másik hatása a gyerekek tanulási szokásaiban keresendők.

A halmozott médiafogyasztás hátránya, hogy az agyunk felületesen dolgozza föl az információt, ami nem vésődik megfelelően be a memóriánkba. Az iskolákban ezt figyelembe véve és a gyerekek gyors információ elemző képességüket kihasználva kellene tanítani. Habár itthon még várat magára az oktatási rendszer ilyen formájú megreformálása, viszont az Egyesült Királyságban már találkozhatunk olyan iskolákkal, ahol már 5 éves kortól programozásra tanítják a gyerekeket. A cégek támogatják ezt a fajta megmozdulásokat, hiszen ezzel több év múlva képzet munkavállalói lesznek. Ezzel pedig megspórolhatják a képzési díjakat.

Esélyegyenlőség, egy komoly probléma

 Az esélyegyenlőséget a való életben is nehéz megvalósítani, a hálózati világban, viszont gigantikus feladatnak látszik. Egy fajta "digitális olló" nyílik az internetet használók és nem használók között.  A használók egyre többet használják az internetet, ezáltal a tudásuk nő, míg a nem használók egyre jobban lemaradnak. A legtöbbször eszközhiány miatt nem jutnak a nem használók hálózathoz. Az olló csak úgy fog összébb záródni, ha elérjük, hogy a társadalmi megosztottság nem húzódjon el időben, a hozzáférés, készség, tartalom pedig a lehető leghamarabb megvalósuljon. A könyvtárak, és az iskolák lehetnének ezeknek az egyik színtere. Sajnos anyagi okokból egyik sem engedheti meg magának, ezeket a fejlesztéseket. Az akadálymentesítést kívül elvégezték az intézményekben, viszont a sok pályázat ellenére a legtöbb oktatási intézményben még mindig nem megfelelő az informatikai felszerelés a hátrányos helyzetű diákoknak.

 Pedig a mozgáskorlátozottak számára igazi ablakot nyithat az internet a mozgási nehézségeik miatt. Könnyebben barátkozhatnának, alakíthatnák ki a kapcsolati hálózatukat. A munkanélküliek, kismamák számára is lehetőséget ad a hálózat a munkaerőpiacra való visszatérésükre. Az időseknek is fontos eszköz lehet, viszont ennek a korosztálynak már nehéz megtanulniuk az új eszközök használatát. Magyarországon több program is indult a digitális olló összecsukására. Például a Sulinet és a Köznet. A Sulinet célja az oktatási központokban telepített internet pontokat, a Köznet pedig elsősorban a hátrányos helyzetű településekben tette ugyan ezt.


Az eMagyarország-pont program a Köznet program, mint egy folytatásként, a hátrányos helyzetű települések mellett már az összes közigazgatásilag önálló településre kiterjesztette a nyilvános hozzáférési pontok telepítését. A digitális írástudatlanság visszaszorítására elindították az IT-mentor nevű programot. A célja az, hogy a létező közösségi hozzáférési helyeken szakképzett személyek segítsenek az informatikában járatlan embereknek. A hátrányos helyzetűeknek több pályázat is indult. Például a látássérültek eszköz- és szoftverpályázata keretében közép- vagy felsőoktatási tanulók, nem tanulók pályázhattak speciális szoftverekre. Másik példa a Távmunka pályázat, ahol az IHM a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal közösen 1300 távmunkahelyet létesített.


Konklúzió

 A világunk rohamos változásával a társadalom csak nehezen tud lépést tartani. Sok probléma születik a megváltozott életmódunkból, de sok jó is. Gondolok itt az e-esélyegyenlőségre. Az internet hatását még a benne élők nem látják és a kutatók is most kezdik feltérképezni ezt a területet. Egyre több cikk, tanulmány, könyv jelenik meg ebben a témakörben, és ahogy megismerjük a jó és rossz oldalakat, úgy tudunk változtatni rajtuk. A következő nemzedékek így tanulhatnak majd a hibáinkból és ezáltal okosabb felhasználók lehetnek.

Források:




Kiss Mónika: A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon (PDF dokumentum)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése