"A Nagy Testvér figyel."
idézzük gyakran George Orwell klasszikus regényét, az 1984-et, azonban mára ez már valósággá vált és a mindennapi élet részévé. Köztudomású tényként kezeljük, hogy a Google, Facebook, Apple, Huawei stb. gyűjti felhasználói adatait, amikkel kereskednek is. De hogyan jutottak idáig és mi következik ezután?
"A Nagy Testvér figyel."
"A totális megfigyelés korában ugyanis nincs emberi jövő, az embereket a megfigyelési tőke fenntartására és gyarapítására, azaz fogyasztásra kondicionálják a tömérdek adatot feldolgozó algoritmusok."
Kezdetek
A Google felemelkedése 2001-ben kezdődött, amikor rájöttek, hogy a keresőmotor fejlesztésével rengeteg adathoz juthatnak az emberek keresési előzményeinek felhasználásával, amiket aztán célzott reklámok ajánlására használhatnak. Olyannyira felfuttatták ezt a módszert, hogy 2013-ra a GoogleAds éves bevétele megegyezett a magyar éves GDP-vel. A felhasználók metaadatainak ilyesforma felhasználása akkoriban még nem ütközött törvénybe, hiszen az adatvédelmi jogszabályok még nem léteztek, hiszen az internet is "frissnek" számított.
Minél több adathoz jutottak, annál okosabban tehették a mesterséges intelligenciájukat, ezért elkezdték kiszélesíteni a portfóliójukat. Elindult a Gmail, a GoogleMaps és felvásárolták a Youtube-ot is, hogy az ezekből befolyó töménytelen adatot felhasználják a rendszer tökéletesítésére. Eric Schmidt, a Google igazgatója 2010-ben így nyilatkozott:
„Az engedélyeddel több információt gyűjtünk rólad és a barátaidról, és javítjuk a keresőt. Nem is kell, hogy gépelj. Tudjuk, hol vagy. Tudjuk, hol voltál. És nagyjából tudjuk azt is, mire gondolsz.”
Adathalászat és a beleegyezés hiánya
Hiába állítják azonban ezek a cégek, hogy csak a felhasználók engedélyével gyűjtenek adatokat, a valóság mást mutat. Hiába tiltja le szinte mindenki a helymeghatározó és egyéb információtovábbító funkciót, a legtöbb applikáció tovább műveli ezt, észrevétlenül. Például a Google Chrome elődje a Google Toolbar bár lehetővé tette, hogy az ember kikapcsolja a Google felé történő adattovábbítást, valójában ez nem történt meg, csak a felhasználó lett becsapva. Amikor két, a cégtől kilépő mérnök megalapította a disconnect nevű applikációt, ami ténylegesen meggátolt mindenféle engedélyezetlen adathalászatot, a Google azonnal eltávolította a Google Play Áruházból, ezzel is mutatva milyen fenyegetésnek vették az információfolyam elvágását.
A másik bevett szokás, hogy lehetetlenül hosszú és bonyolult jogászi nyelven megfogalmazott adatkezelési beleegyezési nyilatkozatokat és felhasználási feltételeket tárnak a felhasználók elé, aminek célja pont, hogy szinte senki sem olvassa el őket. Viszont már létezik olyan weboldal, ami helyetted összesíti ezeknek a dokumentumoknak a lényegét, érthetően, áttekinthetően.
Ha nem egyezünk bele, nem használhatjuk a szolgáltatást - szól az általános mondás, de vajon van-e választásunk? Ahhoz, hogy egy termék vagy szolgáltatás normálisan működjön, a gyártó elvárja, hogy a vevő mindenhez hozzájáruljon, és igaz ez olyan alapvető dolgokra is, mint egy okos porszívó. Jó példa erre az iRobot cég Roomba nevű porszívója, ami feltérképezi az emberek otthonát és az adatokat eladja harmadik feleknek, hogy aztán parkettákat és szőnyegeket reklámozzanak a vevőknek vagy felhasználják az információt az okosotthonok fejlesztésében.
Befolyásolás és addikció
Azzal, hogy az algoritmusok kitapasztalják az ízlésünket, könnyebben tudnak vásárlásra ösztönözni, de ez nem minden. A Facebook 2012-ben végzett kísérlete szerint azzal, hogy közzétették, ismerőseink már részt vettek az amerikai kongresszusi választáson, kimutathatóan növelni tudták a szavazási hajlandóságot. Közvetve vagy közvetlenül összesen több, mint 300 ezer embert sikerült rávenniük, hogy szavazzanak.
A közösségi média célja, hogy minél több időre lekösse a felhasználó figyelmét a végtelenített idővonalakkal és ajánlott tartalmakkal, kifinomult rendszerük ugyanis nem csak azt méri miket posztolunk vagy lájkolunk, hanem azt is, mennyi tizedmásodpercet töltünk egy poszt megnézésével, olvasásával. A Netflix friss dokumentumfilmje és erről szól, ami nagy népszerűségnek örvend. A legveszélyeztetettebb a fiatal generáció, a közösségi média addikciónak súlyos következményei lehetnek, depressziótól kezdve akár öngyilkosságba is torkollhat.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése