A Facebook mindenkié! De tényleg mindenkié? Bárki, bármit megoszthat szabadon szankciók nélkül? Ha mégis retorziók érnek, akkor az jogos vagy csak az algoritmus nem értette a szavak mögött rejlő iróniát?
Sokszor gondolkodhatunk azon, mennyire vagyunk korlátozva a szólásszabadságunkban az interneten.
Minden hírt elérünk? Vajon kellően informáltak vagyunk vagy csak a saját buborékunkban élünk?
A Facebook hasonlóan a többi nagyvállalathoz (
Google, Amazon, Microsoft) monopolhelyzetbe került. Külföldön és belföldön is égető kérdéssé vált ezeknek a vállalatoknak a szabályozása. A szabályozásokat mindenki máshol kezdené, de abban egyetérthetünk, hogy a szólásszabadság és a szabad piaci verseny egyaránt fontos egy modern társadalomban.
Amerika és a techvállalatok
A választások után eldőlt milyen irányba fog formálódni a tech vállalatok szabályozásának megreformálása. Azzal, hogy demokrata elnök lett, demokrata szenátusi többséggel a szabad piaci verseny védelme került előtérbe ( a republikánusok, inkább a szólásszabadság védelme felől közelítették volna meg a témát). Meg is kezdődtek a választások után a szabályozások fejlesztése, a minnesotai demokrata szenátor bemutatta a
CALERA tervezetet, ami a túl nagyra növő vállalatokat tartaná kordában. A CALERA lényege, hogy egy bizottság vizsgálja ki az esetet, ha egy cég egy kisebbet felvásárol és ezzel veszélyezteti a piaci versenyt. Az előző törvényi szabályozások, inkább azt vizsgálták, hogy két nagy piaci szereplő összeolvadása nem jelent e túl nagy erőfölényt. Azonban a big tech vállalatok kisebb start-up cégeket vásárolnak fel és ezeket tönkre teszik, tartva a leendő konkurensektől. Ezzel a lépéssel egy egyenlőtlen piaci helyzetet hoznak létre.
Mindennek megvan az ára!
A Facebooknak fel kell kötnie a gatyáját azzal a szabályozással szemben, amit Ausztrália hozott a hírek védelme érdekében. A törvény lényeg, hogy kötelesek fizetni az átvett cikkekért a szerkesztőségeknek, azonban a törvény azt nem mondja ki mennyivel. A megállapodás lehetőségét a szerkesztőségekre bízta, így talán mindkét fél méltányosan kerülhet ki a helyzetből. Ha a megegyezés elmarad és az érintett vállalatok mégsem fizetnének, akkor jelentős büntetésre számíthatnak, aminek mértéke az éves bevétel tíz százaléka az adott cégnél. Nem is lehet csodálni, hogy ezt követően Mark Zuckerberg korlátozta a hírek elérhetőségét az Ausztrál Facebookon. Ez azonban mit sem ért, a törvényjavaslat átment az Ausztrál parlamenten és elfogadták. Mark Zuckerberg megegyezett az Ausztrál kormánnyal, hogy:
"Továbbra is a közösségi médiát fenntartó cégek és a tartalomszolgáltatók dolga eldönteni, mi hír, mi nem az, és hogy előbbiek mekkora összegért közölhetik ezeket. Vitás esetekben a kormány dönt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése