"Nem valószínű, hogy egyszerre a közösségi médiát elhagyók óriási hulláma öntené el a világhálót. A tömeges addikció és a hálózati hatás rögzítő lakatjainak kombinációja félelmetes erő. De ahogy egyre több ember lesz tudatában a problémáknak, a techipar lelkére fognak - fogtok - tudni beszélni, és képesek lesztek hatást gyakorolni rá."
Jaron Lanier
Valóban ingyenesek a közösségi oldalak?
Ha arra gondolunk, hogy mennyibe, illetve mibe kerül a népszerű közösségi oldalak használata, akkor rögtön azt mondanánk, hogy ingyenesek. Hiszen a Facebook-nak ez az egyik kulcsmondata, az ingyenes regisztráció, és az Instagram, Twitter, Snapchat és hasonló oldalak, alkalmazások is ingyenes felhasználói fiókot biztosítanak.
Valójában viszont az a helyzet, hogy bár nem fizetünk pénzzel a regisztrációért és a használatért, megadjuk az adatainkat, így tulajdonképpen maguk a felhasználók válnak termékké. Mert hiába hirdetik, hogy a kapcsolattartás miatt, az új emberek megismerése miatt, vagy az információ áramlás miatt jó egy-egy oldalon jelen lenni, mégis csak üzletről és profitszerzésről van szó.
Jaron Lanier véleménye az internet és a felhasználók helyzetéről
Jaron Lanier az internet egyik legnagyobb kritikusa, számos előadást tartott már az internet, illetve a közösségi oldalak hátrányairól, az emberekre gyakorolt negatív hatásukról. Közreműködött a Társadalmi dilemma című dokumentumfilm készítésénél is, sokaknak innen lehet ismerős. Arra szeretne rávilágítani, hogy az ingyenesség csak illúzió, ahogy a bevezetőben is olvasható, mert az adatainkat szolgáltatjuk a cégek felé.
Lanier szerint nagy probléma, hogy az internet a szocializmus alapjaira épült, miszerint ingyenes és bárki számára elérhetőek az információk. Viszont a cégeknek szüksége van a bevételre, hirdetésekből finanszírozzák magukat, emiatt alakult ki a napjainkban elterjedt adatkapitalizmus. A különböző algoritmusok teszik lehetővé, hogy a megosztott adataink, tartalmaink, keresési előzményeink, kedveléseink alapján személyre szabott reklámok árasztanak el minket. Talán van, aki örül ennek, úgy érzi pont az ajánlott termékre van szüksége, hogy jobb legyen az élete, de ez valójában csak egyszerű manipuláció. Mert nem az a cél, hogy az egyén boldogabb legyen, szebb ruhákat viseljen vagy olcsóbban jusson hozzá a vágyott termékekhez, esetleg egy-egy cikk megváltoztassa az életét. A cél a kattintás, az oldalak görgetése, a vásárlási vágy kialakítása és kielégítése.
Lanier szerint nagy probléma, hogy az internet a szocializmus alapjaira épült, miszerint ingyenes és bárki számára elérhetőek az információk. Viszont a cégeknek szüksége van a bevételre, hirdetésekből finanszírozzák magukat, emiatt alakult ki a napjainkban elterjedt adatkapitalizmus. A különböző algoritmusok teszik lehetővé, hogy a megosztott adataink, tartalmaink, keresési előzményeink, kedveléseink alapján személyre szabott reklámok árasztanak el minket. Talán van, aki örül ennek, úgy érzi pont az ajánlott termékre van szüksége, hogy jobb legyen az élete, de ez valójában csak egyszerű manipuláció. Mert nem az a cél, hogy az egyén boldogabb legyen, szebb ruhákat viseljen vagy olcsóbban jusson hozzá a vágyott termékekhez, esetleg egy-egy cikk megváltoztassa az életét. A cél a kattintás, az oldalak görgetése, a vásárlási vágy kialakítása és kielégítése.
A legnagyobb probléma viszont az, hogy ezeket az oldalakat kimondottan úgy tervezték, hogy függőséget okozzanak mert minél több időt töltünk el a görgetéssel, akár megosztás, vagy bármi tevékenység nélkül, folyamatosan gyűjtik és elemzik az adatainkat.
Mi lehetne a megoldás? Mik a nehézségek?
Lanier szerint az alapoktól kezdve kell újragondolni az internet, illetve a közösségi oldalak modelljét. Rövid távon működött az adatok kiszolgáltatása, de mostanra olyan szintű megfigyelés és manipuláció szövi át az emberek életét, amit már nem lehet tovább elviselni.
A szakértő azt találja hosszú távú megoldásnak, hogy minimális havi díja legyen az egyes oldalak használatának, és bizonyos fokú népszerűség elérésekor a felhasználó pénzt kapna a tartalmaiért. Lanier úgy gondolja, ez megoldaná a népszerűséget, valamint adó is befolyna belőle az államokhoz. Ám ezzel kapcsolatban is vannak kétségek, valamint ezt igen nehéz és hosszú idő megvalósítani, de nem szabad teljesen elvetni az ötletet, talán tényleg ez a megfelelő irány.
Eddig viszont el kell jutni valahogy, nyomást kell gyakorolni a cégekre, amire a legegyszerűbb megoldás a bojkott. Lanier erre ad okokat és buzdít a Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? című könyvével. Minél többen törlik magukat az oldalakról, annál valószínűbb, hogy a tulajdonosok elgondolkodnak a modellváltáson és változtatnak. Viszont egyrészt már teljesen megszokott például, hogy mindenkinek van Facebook fiókja, ahol el lehet érni. Itt osztanak meg iskolai, munkahelyi információkat, szinte elvárás, hogy legyen profilunk. Másrészt van, aki számára munkájának fontos része a kapcsolati háló, amit az oldalon épített, itt osztja meg a termékeit, szolgáltatásait.
Fontos, ha nem is töröljük a fiókjainkat, kezdjük el azokat tudatosan használni, nem kell éjjel-nappal figyelni mi történik, és érdemes minél kevesebb információt megosztani.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése