keresés

2022. március 12., szombat

Tanulás. Papír. E-Ink.

Papír és e-olvasó. Két eszköz, amely forradalmasította az olvasás módját. Könnyű azt feltételezni, hogy az
egyik jobb, mint a másik, de az igazság az, hogy mindegyiknek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. A papír évszázadok óta a legnépszerűbb olvasási forma. Az e-olvasók, például a táblagépek és az e-könyvek azonban egyre népszerűbbek. Az e-olvasók több száz könyvet képesek tárolni, így tökéletes formátumot biztosítanak a lelkes olvasók számára. A digitális olvasás hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben. A papír és az e-ink évtizedek óta a két domináns technológia a szöveg képernyőn való megjelenítésére. Az e-könyvek kezdeti időszakában az egyetlen lehetőség a számítógép képernyőjén való olvasás volt.  

Mára a digitális olvasási lehetőségek köre kibővült az e-ink és a papírkönyvekkel. Mindegyik formátumnak megvannak a maga egyedi erősségei és gyengeségei, így a megfelelő kiválasztása a helyzettől függ. De melyik a jobb? Nos, ez attól függ, hogy mi a célunk.

Papír, mint információhordozó

A papír, a technológia egyik legrégebbi formája. Egy fákból és növényekből előállított anyag, amelyet az emberek már több mint ezer éve használnak információ rögzítésére, gondolatok közlésére és üzleti ügyek intézésére. Ma is használják a papírt mindezekre a célokra, de a papír mellé újabb technológiák is csatlakoztak az életben való tanulás folyamatának segítésére. A papír régóta az egyik legelterjedtebb tanulási eszköz. Hasznos eszköz a diákok írni és olvasni tanításához, a másokkal való kommunikációhoz is. Ma a papírt a tanárok és a tanulók sokféle módon használják a tanulás, a kommunikáció és az információk rögzítésének segítésére.

E-ink

Az E-ink egy olyan technológia, amely tinta helyett elektromosságot használ a látott verzió képének, kijelző létrehozásához. A fekete-fehér képekről ismert, és arról, hogy az LCD-képernyő tükröződése nélkül képes megjeleníteni a szöveget. Az E-Ink képernyő apró, négyzet alakú cellákból áll, amelyeket LED-fény világít meg. Amikor a cellákon áram folyik keresztül, a cellák sötét állapotból világos állapotba és visszaváltanak.

Az E-ink egy olyan anyag, amely nagyon hasonlít a normál tintához, de egy olyan kijelző technológia, amely a tintasugaras nyomtatóban használt fekete tinta helyett fekete-fehér képet készít a papírra hasonlító képernyőre. Az E-tinta kijelző sokkal kevésbé energiaigényes és használata lehetővé teszi a digitális kép - a táblagéppel vagy okostelefonnal szemben - erős napfényben való használatára is, bárhol a napfényes szabadban.
Az E-ink tökéletes médium hosszú szövegek olvasásához, mivel percenként több ezer szót képes megjeleníteni, és képes az oldalakat pixelek nélkül frissíteni és cserélni. Az e-tintával úgy érezheti, mintha könyvet olvasna, nem pedig képernyőt, környezetbarátabb és a szöveg, nem utolsó sorban jobban kíméli a szemet az átlagos kijelzőkkel ellentétben.

A tanulás rovására

Mindazonáltal, ha a diákok egyre inkább digitális eszközöket használnak a tanuláshoz a megszokott, hagyományos módszerek helyett, akkor kimutathatóan csökken az olvasási és szövegértési készségük. A Nyomdaipari és Papíripari Szövetség is felhívja erre a figyelmet, a világszerte mintegy 600 000, 15 éves diák körében végzett legutóbbi PISA-felmérés eredményei alapján. „Egyértelmű, hogy a digitalizáció előnyeit érdemes beépíteni a jelenléti oktatás eszköztárába, azonban a papír visszaszorítása veszélyeket is rejt magában a hatékonyságra nézve” – mondta Orgován Katalin, a FEDPRINT elnöke. 
Mint kimutatták, ha egy magyar diák heti csak egy órával többet tanul digitális eszközön, akkor átlagosan 12 ponttal rosszabb eredményt ér el a 79 országot vizsgáló PISA, olvasási tesztjén. Adatok mutatják, hogy a papír helyett képernyőről olvasás negatívan hat az olvasásértésre és a szövegértés folyékonyságára. Az e-könyvet használók például jelentősen rosszabbul teljesítenek, mint a könyvolvasók, amikor idővonalról vagy helyszínekről van szó. Emellett a nyomtatott anyagokat előnyben részesítő diákok más tanulási kompetenciákban is jobban teljesítettek. Ugyanez a pontszám csak +19 pont azoknak, akik túlnyomórészt digitális eszközökön olvasnak, és +30 pont azoknak, akik a két technológiát kombinálják. Nem mellőzhető, hogy a teljesítményjavulás mellett a papíralapú olvasók általában véve is jobban élvezik az olvasást. Ennek megfelelően, habár a digitalizáció egyre fontosabb, a PISA-felmérés szerint a könyveket előnyben részesítők átlagosan, heti 2 órával többet olvasnak, mint azok, akik főként digitális szövegeket "fogyasztanak", tehát a tanulás és olvasás megkedveltetésének és hatékonyságának legjobb formája továbbra is a papír.
 
Felhasznált források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése