Mikor minden fontos kérdéssel először a Wikipédia felé fordul az egyszeri felhasználó, majd ha ott nem talál gyors és kielégítő választ, a gyakorikérdések-pont-hu felé veszi az irányt, jogos a felvetés, van-e egyáltalán szükség még szakemberek által ellenőrzött és szignózott online - netalán offline - lexikonokra és enciklopédiákra.
A válasz kézenfekvő, bár a gyakorlatban annyira nem egyértelmű. Maga a Wikipédia is kiköti, igazán fontos feladatokhoz, publikációkhoz ne az ő válaszait kérjük ki, ne rá hivatkozzunk. No de akkor mégis mennyire megbízható? Hogy erre választ kapjunk, először meg kell ismernünk a működését.
A Wikipédia alapelve
Röviden teljes, szabad hozzáférés biztosítása a szócikkekhez - azaz bárki létrehozhat, szerkeszthet és lektorálhat szócikkeket. Igaz ugyan, hogy a kezdeti, elméleti szakaszban a legelső elképzelések kicsit másképp festettek. A Wikipédiát ideális esetben nem jóhiszemű - vagy épp rosszakaró - laikus szerkesztőknek találták ki, hanem a saját tudomány területükön elismert kutatóknak, professzoroknak, tanároknak. Azonban ez az ötlet hamar megborult, hisz a kutatásaikat elismert szakmai folyóiratokban publikáló emberek nemigen akartak közösködni egy olyan oldallal, melynél bárki bele javíthat névtelenül az általuk esetlegesen közreadott szócikkekbe, nem beszélve, arról, hogy egy-egy nagyobb témában még komoly összeütközések is kialakulhattak volna köztük.
Jimmy Wales és Larry Singer, a két alapító mégsem lehet csalódott, amiért a dolgok nem az elképzeléseik szerint alakultak. A Wikipédia ugyanis besöpörte magának az Első Globális Online Közösségi Lexikon címet, amiben igen nagy előnyre tett szert későbbi vetélytársai körében. Valószínűleg a legtöbbet hivatkozott oldal és egyben az egyik legforgalmasabb is a világhálón.
A Wikipédia sikerei
Indulása évében még csak 16 nyelven volt elérhető, ez a szám 2016-ra már 290-re nőtt. 2008-ban átlépte a 10 milliót a szócikkei száma, 2010-ben parkolópályára küldte az Encyclopedia Britannica nyomtatott verzióját, mely 1768 óta jelent meg, 2016-ban pedig a magyar Wiki a legbővebb magyar enciklopédiává vált a 400 ezres magyar nyelvű szócikk átlépésével, egyben a wikipédiák rangsorában 23. helyet szerezte meg a 2003 óta létező magyar változat.
A Wikipédia megbízhatósága
Sok kísérlet történt a Wikipédia megbízhatóságának ellenőrzésére. Ál-információk elhelyezésével több brit kísérlet is folyt, melyek közül átlagosan az információk felét fedezték fel egy éven belül a lelkes közösségi szerkesztők. Akadt azonban több éven keresztül fel nem fedezett ál-információ, sőt egy teljes ál-szócikk 12 éven és 4 hónapon keresztül volt elérhető - egy kitalált akkád démonról, Bine-ról.
Egy másik kutatás - a Nature természettudományos folyóirat - a Wikipédia és az Encyclopedia Britannica megbízhatóságát állította szembe, 50 azonos című szócikk megvizsgálásával és az eredmény igen meglepő lett. Egy Wiki szócikk átlagosan 4, míg a Britannica 3 hibát tartalmazott - a Britannica pedig, mint fentebb említettem egy nyomtatásban is megjelent enciklopédia volt.
Az amatőr szerkesztést még így is sok helyről lehet kifogásolni - pénzért dolgozó szerkesztők, akik a Wikipédia reklámmentességét próbálják megkerülni; direkt álhíreket terjesztő szerkesztők és ami a legneccesebb, hogy a kapcsolódó cikkek ¾-e valamely politikai irányzat felé hajlik, szubjektív részeket tartalmaz. S ezen kívül is több cikk jelent meg különböző politikai fórumokon a Wiki nem-megbízhatóságával, legutóbb 2018 októberében hozták összefüggésbe Soros György nevével, aki nagy összegű adománnyal támogatta az oldal fenntartását és működését.
2006-ban maga az alapítók egyike, Larry Singer hozott létre egy Citizendiumra keresztelt oldalt a Wikipédia kiváltására, ahol hasonló közösségi szerkesztés mellett a szerkesztőknek igazolniuk kell személyazonosságukat és hozzáértésüket, ezen kívül a hitelesítés előtt még egy ellenőrzésen átesnek a cikkek. Ez az oldal a mai napig csak angol nyelven elérhető. Közel sem ért el akkora sikereket, mint a Wiki.
A Wikipédia megítélése
Az évek során kisebb-nagyobb botrányok is kirobbantak a Wiki megbízhatóságával és szerkesztési elveivel szemben, tény azonban, hogy a Wikipédiát több, mint 1,4 milliárd helyről keresik fel minden hónapban, ezzel az ötödik legtöbbet felkeresett oldal az interneten. Tökéletesen kielégíti a mai keresésre és nem lexikális tudásra alapuló társadalmakat. A Wikipédia a lineáris információadagolás megbontásával, a több oszlopos, képekkel segített és felugró ablakokkal, további kapcsolódó fogalmakhoz vezető linkekkel ellátott felületével a legtöbb keresgélő ember igényeit kielégíti.
Érvek és ellenérvek sokasága közt nehéz eligazodni. A magyar egyetemek már jó 10 éve betiltották a Wikipédia idézését, és a gimnáziumi tanárok is buzdítják a diákokat, hogy feladataikhoz a megbízhatóbb könyv vagy online formátumú lexikonokat keressék fel. Maga a Wikipédia sem szándékozik elsődleges forrásként megjelenni, csupán az, hogy "elfogadható enciklopédia váljon belőle, tehát hogy megbízható és bőséges ismeretanyagot nyújtson az olvasóinak, azok hasznára, szórakoztatására és megelégedésére."
A Wikipédia legfőbb vonzóereje a szakmailag ellenőrzött lexikonokkal szemben mindig is az ingyenessége és a feltüntetett források megbízhatósága és gyors frissülése volt és lesz is még jó sokáig.
A Wikipédia legfőbb vonzóereje a szakmailag ellenőrzött lexikonokkal szemben mindig is az ingyenessége és a feltüntetett források megbízhatósága és gyors frissülése volt és lesz is még jó sokáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése