keresés

2019. december 13., péntek

A munka evolúciója: Neonomádok, távmunkások, közösségi munkahelyek - Összefoglaló


Kép forrása: https://www.shutterstock.com
A technikai változások hatására a munkavégzés átalakulóban van. 
3 lényeges oldala:
  • a dolgozó - digitális nomád
  • a munkavégzés módja, formája - távmunka
  • a munkavégzés helye, a környezet - co-working (közösségi munkahely)

A neonomádok - digitális nomádok (társadalmi evolúció)


A neonomád munkavállalás már jelen volt korábban is az emberiség életében, például a kikötői kávéházak üzletkötői. A technikai eszközök változása, a telekommunikáció kifejezetten kedvezett a a neonomádizmus egy vállfajának, a digitális nomádizmus elterjedésének. Feltétele, hogy a gazdasági értékteremtés folyamatának 3 területéből (anyag, munkavégzés - befektetett energia, felhasznált eszközök) legalább egy digitális legyen. E területen a munkavégzés már a tudásmunka kifejezést ölti magára. 

Kép forrása: https://www.memeofthemonths.com
Különböző kulturális jellemzőket is levonhatunk:  
  • társadalmi és egyéni viselkedés, 
  • népsűrűség és elhelyezkedés. 

Megvizsgálva az internetes hírportálokat, és figyelemmel kísérve a nagyarányú nemzetközi álláshirdetéseket, észrevehetjük, hogy egy új társadalmi csoport van éppen kialakulóban. E társadalmi csoport szokásaiban, társadalmi kapcsolataiban, szükségleteiben már eltérő jellemzőkkel bír a környezetében élőktől. 

Ezen kívül amit még felfedezhetünk az az, hogy a digitális nomádizmus életformát erősen propagálják a különböző weboldalakon, szinte újfajta és nagyon “menő” életmódként tüntetik fel, és természetesen léteznek már oktatóanyagok is ebben a témában (borsos áron?). Ezen életmód hátrányait még nem teljesen ismerjük, bár biztosan idővel megmutatkoznak. Ami szerencsés, és kitűnik a sok hirdetés közül, hogy ezt felismerve egy-egy mentálhigiéné és pszichológia területén dolgozó már felismerte a kiaknázható, szabad piaci rést. 

A közeljövőben várhatóan több hasonló szolgáltatás fog megjelenni, alkalmazkodva az új társadalmi csoport (réteg?) igényeihez. Ugyanez volt a múltban, és ugyanez van a jelenben is. A kínálat alkalmazkodik a kereslethez, ezáltal a változások végiggyűrűznek a teljes társadalmi szerkezeten, megváltoztatva a társadalom egy-egy szerkezeti elemét is.
A neonomádok szokásait, életmódját a pszichológia és kisebb részben a szociológia fogja szemmel kísérni.


Kép forrása: https://www.dreamstime.com/
A távmunka rövid múltra tekint vissza: mindössze 1972-ig. Kialakulását szintén a telekommunikáció megjelenése (fax, telefon, futárszolgálat) tette lehetővé. A távmunka előnyeit felismerve erőteljesen fejlesztették a telekommunikációt egyes államok, hogy így segítsék a dolgozók munkavállalását. E terület technikai kiépítése viszonylag hosszabb folyamat, de hosszú távon megéri. 

Megfigyelhető, hogy a távmunka fejlesztését inkább az információszolgáltatás gyorsasága és a költséghatékonyság vitte előre. Jelenleg mindez hol tart? Felismerve jelentőségét és azt, hogy ez az esélyegyenlőség biztosításának egyik útja, a távmunka az innovatív ötletből megvalósított szokássá, majd a jogi szabályozás alá kerülve, legálisan elismert munkavállalási formává vált. 

Viszont ami előny, egyben hátrány is lehet. Hiába van anyagi előnye, elterjedése és működése erősen függ az adott ország szokásaitól, mentalitásától, technikai hátterétől, és még sorolhatnák a nagyon sok befolyásoló tényezőt. 
A távmunka fejlődését, lehetőségeit, terjedését a gazdasági érdekek, tanulmányok (és a technikai fejlődés) befolyásolják majd a közeljövőben is.


A közösségi munkahelyek válaszul jöttek létre a digitális nomádok szükségleteire. Az otthoni munka elzártságában rájöttek a dolgozók, hogy egyedül vannak, mintha börtönben, magáncellában lennének. A másik felismerés is közben született meg: drágák a modern irodai kellékek (scanner, fénymásoló…)

Kép forrása: https://www.coworker.com/vietnam/hanoi
E piaci rést felismerve jelentek meg a közösségi munkahelyek. Természetesen az is egy mozgatórugóvá vált a közösségi munkahelyek elterjedésében, hogy a rengeteg irodaházat már nem akarták kivenni nagy cégek, ugyanis a piac a kisebb vállalkozásoknak kedvez, a nagyobb vállalkozások inkább költségmegtakarításos lehetőségeket választanak (vidék, saját épület, távmunkások, stb.). A profit érdekében az irodaházak fenntartói számára  egy használható megoldásként kínálkozott az új szükségletek kielégítése: közösségi munkahelyként asztalbérlés hónapokra vagy napokra, esetleg órákra. Biztosított szolgáltatás: konyha, társalgó, fénymásoló, scanner, nyomtatók, WC, … Így a sok apró bérleti díj sok pénzt hozhat egy irodaház “konyhájára”. Tehát a közösségi munkahelyek létét is a gazdaság  mozgatja. No meg a szociológia. 

Egyre több tanulmány születik arról, hogy az ember milyen környezetben érzi jól magát, s mindez nem véletlenül. Belépne-e az ember vásárolni, szórakozni egy lepukkant épületbe, ahol rosszul érzi magát? Lakna-e ilyen helyen? Ugyanez vonatkozik a szabadon választható irodákra is. Emiatt a különböző szociológiai felmérések igen nagy hasznot hoznak aktualitásaikkal azokra a kérdésekre: mi kell ahhoz, hogy jól érezzék magukat az irodában, és mindezt hogyan lehet költséghatékonyan kivitelezni?

Ezért megszülettek a barátságos, hívogató, kellemes légkörű irodák, ahol a hasonló érdeklődésűek egymásra találhatnak, és közösen ötletelhetnek, barátságokat alakíthatnak ki.
A közösségi munkahelyek fejlődését a gazdasági érdekek és a szociológia alakítja.

A fenti 3 téma összegzése


Kép forrása: https://hu.pinterest.com
Valójában melyik területet alakította át a technikai fejlődés? A munkahelyeket, a dolgozókat vagy a munkavégzést? Mindegyiket. Mit eredményez egy-egy terület (dolgozó, munkavégzés módja, munkavégzés helye) megváltozása? Maga után vonja a vele szorosan összekapcsolódott másik két terület megváltozását is. Jelen esetben az előzőleg említett mindhárom terület érintett azáltal, hogy a legalapabb létezők változtak meg. Ezek: 

  • a munka, a befektetett energia
  • az anyag 
  • az értékteremtéshez  felhasznált eszközök.

Az értékteremtés e három legalapabb létező változását a technika következő területeken lévő fejlődése idézte elő: 

  • az információ maga (és mennyisége), 
  • az információ tárolása és feldolgozása, 
  • és az információ továbbítása. 

Ezen változások egy evolúciós folyamat már kibontakozó lépései, de hogy mi lesz a teljes átalakulás után? Természetesen megváltozott termelés, gazdaság,  társadalom és életkörülmények. Mennyire állítható párhuzamba a tűz használata okozta változásokkal, a fémöntés elterjedésével, esetleg az eszközhasználat agyra is visszaható, életkörülményeket megváltoztató hatására? Döntse el a jövő (és persze mi)...


Forrás:
  • Minou-Weijs-Perrée - Jasper van de Koevening et al.: Analysing user preferences for co-working space characteristis. Building Research & Information, Jul 2019, Vol. 47 Issue 5, p. 534-548.
  • Spinuzzi, C (2012). Working Alone, Together: Coworking as Emergent Collaborative Activity. Journal of Business And Technical Communication, 26(4), 399-441.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése