A Willendorfi Vénusz-szobor [A bevezetőben található hiperhivatkozások egytől egyig történelmi pornográf vonatkozású műtárgyakat ábrázolnak. Megtekintésük csak az arra nyitottaknak ajánlott.] |
A pornográfia egyidős az emberiség megjelenésével, aminek legmegfoghatóbb bizonyítéka az, hogy már a vaskori ősemberek is éltek a lehetőséggel, hogy legnagyobb örömforrásukat - papír helyett - barlangfalra vessék, vagy szobor formájában megörökítsék; természetesen a világhírű willendorfi Vénusz-szoborra utalva ezzel (lásd, jobbra).
Példákat a jelenségre továbbiakban is lehetne megállás nélkül sorolni, minden jelentősebb kultúrában fennmaradtak szexuális izgalmat keltendő jelenetek, festményeken, hétköznapi tárgyakon díszítésként. Európai viszonylatban ennek a legnagyobb képviselői a helléni görögök-városállamok, majd később a Római Birodalom voltak, ahonnan a legjobb minőségű, ilyen témájú leletek Pompei vulkáni hamuban megőrzött városában maradtak fent.
Ezek után kijelentethetjük, hogy a jelenség tényleg végigkísérte az emberiség történelmét, a kérdés innentől csupán a következő: ez embereknek a javukra vált (morálisan és egészségügyileg), vagy sem?
Egészségügyi veszélyei
Egészségügyi vonzatának történelmi hátterei javarészt feltáratlanok, így csak a modern kor hozzáállásáról lehetséges effektíven írni - és ezek a források a huszadik század eleji Egyesült Államokból eredeztethetőek. A kor urológusait foglalkoztatta a kérdés, hogy hogyan lehetséges, hogy egyre több fiatal keresi meg őket merevedési zavarokkal. Meg kell jegyezni, hogy a tömegekhez a könnyű-erotikát szállító magazinok, mint például a Playboy, vagy (az időközben megszűnt) Penthouse magazinok csak a század közepén jelentek meg, és a probléma már előttük is fennállt. A kapcsolatot a pornográfiával már korán sejtették, és összesítve 2020-ig már elég sok kutatás támasztja alá az elméletet.Több mint negyven kutatás bizonyította azt, hogy a rendszeres pornográf tartalom nézés addikciót okoz, és mint más függőségek, a könnyeben befogadható, enyhébb (itt, softcore pornó, drogoknál könnyű drogok) tartalmak eljuttatják a befogadót az erősebb, életüket nagyobb mértékben károsító tartalmakig (itt, hardcore pornó, drogoknál kemény drogok). Huszonöt tanulmány cáfolja a kijelentést, hogy a gyakori pornográf tartalom fogyasztónak csak nagyobb a libidója (im. szexuális vágy), további harmincöt kapcsolatot talált a testi szexuális zavarok és alacsony libidó, és a nagy mennyiségű pornó fogyasztás között; ebből hét demonstrálja a konkrét kiváltó okokat. Végezetül, több mint hetvenöt taglalja, hogy mennyire negatívan hat az egészséges párkapcsolatra és a mentális egészségre.
Néhány konkrétabban, a következő kutatások részletbemenően taglalják, hogy a gyakori pornográf tartalom tekintés milyen mértékben váltja ki az erekció lassabb, vagy nehezebb, megjelenését, magyarul úgy értve, mennyivel teszi nehezebbé ezt a férfiaknak: Lawyer, 2008; Negash et al, 2016; Van den Bergh et al. 2008; Wilson és Daly 2004.
A pornográfia képes a férfiakat impotensé (im. párosodásra képtelenné, ami merevedési zavartól spermium képzési zavarig mindent lefed) tenni.
A jelenség tagadói általában a kutatásokra úgy reagálnak, hogy a bennük található adatok közt csak kapcsolat (korreláció) van, nem ok-okozati összefüggés. Erre Gary Wilson, a Pornóra kattanva (eredeti címén, Your Brain on Porn) kötet szerzője, - ami a témában készült kutatásokat leginkább összefoglalja - és a megegyező nevű weboldal készítője így reagált:
"Az igazság az, hogy amikor pszichológiai és más egészségügyi kutatásokról van szó, nagyon kevés képes felfedni felfedni egyenesen az okozatokat. Például, minden kutatás a tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolatról csak összefüggési - és mégis, az okot és hatást mindenki látja, kivéve a dohányipar."
A morális veszélyei - az első pszichológiai kutatási irányzat
Amióta létezik a pornográfia, feltehetőleg azóta léteznek az ellenzői is; és bár ez csak merő spekuláció, az elmúlt kétszáz évre mindenképp igaz - elég példának venni Észak-Amerika keresztény egyházainak tisztviselőit, vagy akár csak az egyszerű hívőiket. Utóbbiak jelenléte a közösségi média elterjedésével még inkább észrevehető.
A korábbi gyakorlattal élve, a modern Egyesült Államokat reflektáló, és ott született statisztikák felvázolásával vázolnám fel a problémákat; és mind az adatokat, mind a forrásokat átemelném (és fordítanám) egy minőségi összefoglaló cikkből.
Körülbelül negyven millió amerikai néz napi rendszerességgel pornográf tartalmakat (Ropedo, 2014), egy 2018-as felmérés alapján a válaszadók 60%-a néz pornót munka közben (!), aminek ebből fele legalább havi rendszerességgel teszi ezt, és 10% napi rendszerességgel (!); (McDonald, 2018.) A vizsgált pornóoldalak látottságának 70%-a délelőtt kilenc és délután öt óra között jelentkezik be, ami a standard délelőttös munkarend időrendjébe esik hibátlanul bele (Conlin, 2000; Covenant Eyes, 2015). Az ilyen jellegű kutatások száma szinte végtelen, mivel egyrészt meghökkentő, másrészt relatív egyszerűen vizsgálható és bizonyíthatóak tényfeltételeik.
Egy pornográfia addikciójával foglalkozó keresztény cikk fedőképe, churchm.ag, 2013 |
De az alcím a morális veszélyekről szólt, miközben egyelőre csak a rendszerességről és arról volt szó, hogy etikátlanul, igaz, de az emberek nem a megfelelő időpontban élnek eme élvezetnek. Aggódni nem kell, a személyiségrombolódást taglaló kutatásokból is van bőven:
A korábbi kutatások két, elváló utat állapítottak meg abban, hogyan vált ki a pornó fogyasztás etikátlan viselkedést; az első kutatási vonal foglalkozik a fizikai impotenciával, amivel feljebb már foglalkoztunk, és a következőkkel:
Az emberek, akiknek a merevedése lassabban váltódik ki (fentebb hivatkozva), jellemzően könnyebben mondanak le a jövőben megszerezhető, nagyobb jutalmakról azért, hogy az azonnal, vagy szinte azonnal megkapható kisebb jutalommal élhessenek. Nagyobb merevedési késést sikeresen hozzákapcsolták a nehezebb önuralomhoz, nagyobb érzelmi kitörésekhez, rövidlátósághoz (értsd: a közeljövőt veszi csak figyelembe, nem foglalkozva a távolabbi jövővel) (Fawcett et al. 2012). Ezek a tünetek mind hozzáköthetőek az etikátlan viselkedéshez (Lee et al., 2012). Bár ebből következtethetünk arra, hogy a gyakori pornó fogyasztás csak közvetetten vádolható a etikátlan viselkedésért, de ez az érv pontosan annyira állná meg a helyét, mint azt kijelenteni, hogy kevés ruhában kimenni a hidegre nem okoz megbetegedést, csak legyengíti az immunrendszert, és emiatt jutnak be könnyeben a fertőzések az emberi szervezetbe.
A morális veszélyei - a második kutatási irányzat
Pontosan mit is jelent ez? Azt, hogy az ember az embertársát kevésbé, vagy egyáltalán nem találja emberi lénynek, köznyelvben talán a tárgyiasítás lenne a megfelelő kifejezés a jelenségre. Ez azért lényeges, mert azt találták - talán nem meglepően - hogy a pornográfia egyes embereknél megnöveli vagy kiváltja a dehumanizációt (Fagan 2009; Peter és Valkenburg 2007; Schneider 2000), ami nem meglepő, ha azt nézzük hogy mind a nő, mind a férfi milyen mértékben képes "szextárgy" szintjére süllyedni ezekben (egyes, különböző fétisekről nem is beszélve).
A pornó- és dohányipar kapcsolata; a hozzáállás az egészségügyi vonzatához
A kapcsolat a pornó és a dohányipar között - a fenti idézeten kívül - az a népszerűsége az élvezetnek viszonyba állítva az egészségügyi kockázatával - és az ipar reagálása erre. Amíg a dohányipar az első, az ötvenes évek Amerikájában megjelent egészségtelenségét bizonyító kutatások után masszív ellen-kutatás kampányba, a termék elméletben való biztonságosabbá tételébe és hatalmas reklámkampányokba kezdett. Mindezek ellenére, ahogy kiderült mennyire veszélyes a használtsága 70% visszaesett; leginkább azért, mert tagadta a tudomány állításait, és ezt ország-világ elé tárták kötelezményekkel ("a dohányzás roncsolja a tüdőt/a dohányzás halált okoz" feliratok a dohánydobozokon)A pornóipar egyelőre hasonló utat járt be; a saját kutatásaiba fekteti a pénzt, hogy a veszélyeket tagadják vagy kisebbnek állítsák be, és "etikus" műveket hirdetnek - és a jelenség népszerűsége nem fog visszaesni amíg nem lépnek fel hasonlóan nagyléptékűen ellene, mint a dohányipar ellen. Először, felhívni a veszélyekre a figyelmet és megtanítani az embereknek a kockázatait, aztán úgy megváltoztatni világunkat, hogy fogyasztása kevésbé legyen szükségszerű sok embernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése