keresés

2020. szeptember 29., kedd

A Cloud Gaming Története


A videójátékok története és azok árusítása, terjesztése és szabályozása hosszú múltra tekint vissza. 
Napjainkban a videojátékipar, egyrészt ahogy az archetípusban írtam, iparrá vált, meghatározó és befolyásoló szereplővé, kiadók versengenek egy-egy innovatív címért, és jól végig követhető hasonlóságot mutatnak, a filmekhez, az animációsokhoz és az élőszereplősökhöz egyaránt. Gyakorlatilag Hollywood-ot megszégyenítő módon, több esetben. 
Pont olyan összetett és nagyívű így a terjesztés története és módja is. 

Avagy: Tényleg ez lesz a konzolok gyilkosa?

Kezdetben az emberek a videokazetták és DVD-k esetében áruházakból vették az általuk kiszemelt filmet vagy sorozatot. Ha nem a TV-ből "vették fel" ezekre az adathordozókra. 
Később specializálódott boltok és tékák alakultak, ahol az emberek nagyobb választékban vagy a tékák esetében olcsóbban kikölcsönözhették az adott filmet. 

Ahogyan a videójátékok is fejlődtek és egyre népszerűbbé váltak( szinte robbanásszerűen), úgy nőtt meg az igény az ehhez hasonló szolgáltatások átültetésére. A módok itt is hasonlóak voltak, az emberek különböző rendszerekhez vehettek játékokat, cserélhették őket. A kölcsönzés itt nem volt olyan jelentős. Illetve ezzel párhuzamosan az internet fejlődésével, kialakultak és valamilyen szinten ma is léteznek warez oldalak, amikre ezek felkerültek és letölthetővé váltak, de sosem voltak megbízhatóak vagy biztonságosak, legalább is a videójátékok esetében. Mivel nagyrészt szoftverekről beszélünk, amiket telepíteni kell a működésükhöz, így a rosszabb indulatú megosztók belecsempészhettek bármilyen olyan programot vagy programrészt, ami vírust vagy malware-t tartalmazott, ami hibákat eredményezhetett, illetve az sem volt garancia, hogy egyáltalán működött az adott játék, pont az effajta módosítások miatt. 
A fejlődés során, a játékfejlesztők is rájöttek bizonyos technikákra, módokra, hogy-hogyan lehet egyfajta másolás és módosításvédelmet alkalmazni. Egyrészről létrejöttek szövetségek az erre specializálódott cégekkel, pl. Denuvo, másrészt, jópofa trükkökkel illették azokat a felhasználókat akik ilyen szoftverekkel éltek, pl. a játék egy bizonyos ponton nem enged tovább, mert felismeri, hogy a szoftver módosítva lett(pl. Spyro The Dragon), vagy irritálóan széteffektezett képekkel vették el az emberek kedvét a játék folytatásától(pl. Grand Theft Auto IV), illetve a harmadik megoldás az online internetes kapcsolat megléte, ez ma is használatos védelmi mechanizmus.
Manapság jelentősen visszaesett a warezolt szoftvereket használók száma, mivel a különböző offline és online oldalak, boltok, akciói ,illetve a kulcskereskedés hatására visszaszorult és jóval elérhetőbb áron lettek kaphatóak a játékok, valamint a legújabb megoldás az, hogy előfizetéssel lehet játékokkal játszani, nem ritkán akár a legújabbakkal is, amik egyébként megjelenéskor elég borsos áron kaphatóak, ilyen pl. Ubisoft - Uplay+, Electronic Arts - Origin Play (régebbi nevén Access) de konzolos platformok esetében az is kiforrottá vált, hogy a multiplayer címekhez előfizetés vált szükségessé 
pl. PlayStation Plus & Now, Xbox Game Pass (régebbi nevén Xbox live) különlegességük abban rejlett, amellett, hogy szinte lehetetlenné és értelmetlenné váltak a tört szoftverek és csalások, minden hónapban kaptak a felhasználók 4-5 játékot is akár az előfizetésükhöz ingyen, amivel az előfizetés lejárta után is játszhattak. Emellett említésre méltó, hogy a szolgáltatások bővülnek, egyesülnek, amivel értelemszerűen mind a kiadók, mind a játékosok jól járnak. 

PC-n ilyen szempontból még szerte ágazóbb a dolog, mivel nagyrészt mindenfajta előfizetés opcionális, több bolt is van, amik közösségi oldalként is funkcionálnak. A legjelentősebb és legtöbb funkciót kínáló felület a Steam, de tör előre a konkurencia is, pl. Uplay, Origin, Epic Games Store, GOG (Good Old Games), mobilon Apple Arcade, Google Play Pass. Akik a fizikai kiadásokat részesíti előnyben, azoknak pedig a Konzolvilág, 576 kbyte, Amerikában a GameStop és társai nyújtanak megoldást.


A Cloud gaming, tehát a felhő alapú távoli hozzáféréssel való videojáték elérés és játszás jelensége, a filmeknél és Sorozatoknál hasonló módszerrel működik, mint például a Netflix, Hulu, HBO GO stb. esetében, azaz a felhasználó előfizet a szolgáltatásra, amiben egy könyvtár tárul a szeme elé, amiben több száz játékot ér el. Az igazi különlegesség az, hogy míg a játékok minden esetben nagy hardver igénnyel rendelkeznek, ahhoz hogy a játékos úgy élhesse át a játékot, ahogy szánták a kiadók, fejlesztők, főleg PC-n.Itt ez a közbeékelődés kikerül a képből, a helyét gyors, stabil és erős internethozzáférés veszi át, ami még az előfizetéssel is jóval olcsóbban jön ki, mint az említett konfiguráció összeválogatása.Viszont, ha ez a három feltétel adott, a lehetőségek tárházát a szolgáltatások kínálata határozza meg.Ez azért válik lehetségessé, mert minden folyamat és mozzanat egy nagy méretű, nagy kapacitású, még nagyobb összkonfigurációval ellátott szervereken fut, ezzel kikerülve azt, hogy a "mezei" felhasználónak méregdrága Videokártyát, RAM-ot, ROM-ot, Processzort kelljen vennie.Az évek folyamán sok ambiciózus megoldás próbált elterjedni, nagyrészt sikertelenül, ami a technika fejletlenségének és kiforratlanságának volt köszönhető(pl. OnLive, Ouya).
Ettől függetlenül maga a technológia egyáltalán nem egy halálra ítélt jelenség, ugyanis a mai napig dolgoznak nagy multicégek a fejlesztésükön,olyanok is akik alapvetően játékkonzolokat,szolgáltatásokat vagy hardvereket fejlesztenek, ki-ki megpróbálja minél jobb ajánlatokkal magához csalni a videojátékos társadalom széles spektrumát.

Mi a választék ezek közül a szolgáltatások közül?:

 

Magyarországon elérhető: *Frissítés* 2020. December 7., Igen
Ár: Ingyenes(de erősen limitált), a Pro verzió,havonta 2990 Ft. + a játékok külön-külön

A Google, Stadia szolgáltatását 2019-ben jelentette be a Game Developers Conference-en, a béta-tesztek során a sajtóorgánumok, streamerek, tech csatornák kevert érzésekkel viszonyultak az új technológiához, egyesek még azt is pedzegették, hogy ez a jövő, valamint, hogy teljes egészében átveheti a konzolok szerepét a szolgáltatás, a hosszútávú használat során azonban kiderült, hogy viszonylag több bottleneck-be ütközött a dolog: Elmosódott kép, tömörítési-szinkronizálási problémák stb., viszont a tavaly novemberi indulása óta a visszajelzések segítségével sikerült optimalizálni, azóta pedig progresszív fejlődést mutat. Jellemzője, hogy az előfizetésen felül,hogy a szolgáltatás egy brand családdá is vált, pl. tartozik hozzá saját kontroller, illetve a Premiere edition tartalmaz még egy Google Chromecast Ultra-t is, amivel a telefon/tablet képét tükrözhetjük a tévénken, vagy monitorunkon. Viszont végső soron a szolgáltatáson felül egyik kiegészítő sem szükséges a játékhoz, ugyanis kompatibilis mind Xbox One, mind PlayStation 4 kontrollerrel, valamint elég hozzá még egy Google Chrome böngésző, vagy a Stadia app a hordozható eszközökre.
Egyik nagy hátránya azon felül, hogy nem elérhető globálisan(értelemszerűen ez idővel egyre inkább kibővül, legfrissebb 2020. December 7-ei hír szerint, újabb országok kerültek fel a támogatott régiók listájára, úgy mint Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Svájc és Csehország ), az-az, hogy az ingyenes verziója sem ingyenes, mert a játékokat amik a store-ban vannak, ugyanúgy meg kell vásárolni, mint  hagyományos esetben, illetve akkor is csak limitált ideig lehet egy nap vele játszani és ha nagyobb felbontásban vagy 5.1 hanggal akarjuk mindezt, úgy fizetnünk kell érte még pluszban önmagáért a szolgáltatásért is havonta ami egy konzolos vagy PC-s esetben nincs így és olcsóbb is.
Előnye, hogy létezik, irányt formál és fejlődik.

Cikk és teszt róla:
https://www.gamestar.hu/hardver/google-stadia-teszt-magyarorszagra-is-eljutott-a-gaming-jovoje-287834.html

https://www.youtube.com/watch?v=JHCqJ3_jz8o


Magyarországon elérhető: Igen
Ár: 
Havonta 4190 Ft., 
ami tartalmazza a xCloud-on felül az Xbox Live Gold előfizetést, teljes körű hozzáférést az Xbox és Microsoft Store digitális, konzolokon,PC-n és Androidos készülékeken játszható több 100 játékos saját,válogatott gyűjteményéhez, ami cross-mentési rendszert is magában foglal.+ az EA Play előfizetést is, ami pedig az Electronic Arts gyűjteményét is hozzáadja a csomaghoz.

A Microsoft szolgáltatása Az Egyesült Államokban 2019. Októberétől, Európában, így Magyarországon is 2020. Szeptember 15-én vált elérhetővé, béta, azaz még nagyobb súlyú fejlesztéseket igénylő tesztfázisban. Abban különbözik és nagyobb előnyt élvez mondjuk a Stadia-hoz képest, hogy a működéséhez elég a Xbox Game Pass Ultimate előfizetés megléte, tehát nem szükséges fizikailag Xbox One, Xbox One S vagy Xbox One X-et sem birtokolni a használatához, viszont a legalább 5 Ghz-es, stabil internet, illetve Xbox One vagy PlayStation DualShock 4-es kontrollere. Talán az egyik legszéleskörűbb és jelenleg legtöbbet nyújtó szolgáltatás. Kérdezhetjük, hogy hol van az "apró betűs rész", hiszen furcsa lehet, hogy ennyiért ilyen méretes könyvtárat és szolgáltatási rendszert kaphat a végfelhasználó. A prózai válasz az, hogy nincs
A gyűjteményben szereplő játékok mind teljesen végigjátszhatók, többször is, idő és minőségkorlátozások nélkül. Ez pusztán egy jól átgondolt stratégiai és üzleti asszimilálódásnak köszönhető. 
Ugyanis aki figyeli a kezdetek óta létező Xbox vs. PlayStation "csatát", az tudhatja, hogy a felek két, jól körülhatárolt módot találtak a játékosok ilyen jellegű igényeinek kielégítésére. 
A Sony inkább az illusztris,egyedi, mély, saját fejlesztésű játékok készítésében, míg a Microsoft a szolgáltatásainak bővítésével, nagyobbkörű elérhetőségének hangsúlyát vette latba. Ez a fajta verseny pedig, mint ahogy tendencia mutatja, mindenképpen leginkább a fogyasztónak kedvez. 
Kérdés, hogy mi lesz a következő szint... 

Teszt róla:
https://www.youtube.com/watch?v=dP5Khlq-v5w



Magyarországon elérhető: Nem
Ár: 9.99$/hó, 24.99$/3 hó, 59.99$/évente

A Sony szolgáltatása 2019-től vált elérhetővé, 19 országban(Ausztriában, Belgiumban, Kanadában Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Japánban, Luxemburgban, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Hollandiában, Az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban).
Alapvetően az Xbox Cloud Streaming-hez hasonlítható maga a szolgáltatás, csak a PlayStation-re megjelent, illetve arra exkluzív játékaival, egészen PlayStation 5-től, PlayStation 2-re visszamenőleg érhetőek el a játékok, PS5-ön, PS4-en és PC-n. Annyi megkötése van, hogy a PS2-es játékok csak PS4-en játszhatóak tehát ahhoz kell a hardver, a jövőben ez kibővül az 5-re is. A PS3,4 illetve az 5 játékaihoz elég az előfizetés, illetve a Sony DualShock 4-es vagy DualSense kontrollere az 5 esetében, plusz értelemszerűen a gyors és stabil internet(legalább 5 mbps-es). 
Előnye továbbá, hogy  PlayStation Plus előfizetés nélkül is lehet multiplayer játékokkal játszani.

Cikk róla:
https://www.techradar.com/reviews/gaming/playstation-now-1213666/review
 

Magyarországon elérhető: Nem
Ár: 4.99 $/hó, korlátozottan elérhető béta fázisban

Meglepő vagy sem, az Amazon közelíti meg leginkább azt, aminek a Stadia-nal lennie kellett volna, ráadásul sokkal olcsóbban mint a konkurencia. A szolgáltatás ugyanis a havidíján túl, nem korlátoz időben és minőségben, dinamikusan gyarapszik a játszható címek tábora, Alexa és Twitch integrációval rendelkezik, amik egyrészről a cég mesterséges intelligenciával bíró személyi asszisztense másrészről a Twitch videojátékstreamelő, gameplay megosztó platformja, másrészt ehhez is használható saját gyártású kontroller, az Xbox és PlayStation kontrollerei vagy az ugyanolyan hagyományosnak tekinthető egér/billentyűzet kombó.
Fontos megjegyezni, hogy jelen pillanatban csak az Egyesült Államokban érhető el, ott sem mindenhol, pl. Alaskában és Hawaii-on nem. Kell hozzá még, legalább 5 Ghz-en futó,stabil internetkapcsolat értelemszerűen, PC vagy Mac, Chrome vagy Safari böngésző, illetve iPhone vagy iPad.
Első ránézésre kiforrottabb megoldásnak tűnik.

Cikk róla: 
https://www.theverge.com/2020/10/20/21525339/amazon-luna-hands-on-cloud-gaming-streaming-early-access-price-games 


Magyarországon elérhető: Igen
Ár: Ingyenes(naponta csak 1 órát lehet vele játszani)/ 5.49 € havonta, ami egyszerre 6 órányi játékidőt jelent, viszont egy nap többször lehet aktiválni, 
így akár a nap mind a 4 szakában,egymás után./ 27.45 € fél évre

Az NVIDIA 2015-ben indította el szolgáltatását, ami azt hivatott szolgálni, hogy kiküszöbölje a technikai limitációkat olymódon, hogy az NVIDIA fiókunkat összekapcsoljuk olyan fiókokkal, amiken vannak játékaink(pl. Steam, Uplay, Origin, EGS, stb.), viszont magát a játékot nem szükséges fizikailag telepíteni, itt jönnek képbe a gyártó szerverei, amiken a játékaink futnak. Ez legfőképp azoknak optimális akik nem tudnak vagy nem akarnak "izmos" gépekre beruházni, a szervereken a játékok rendszerint maximális grafikai beállításokon futnak(akár a legújabb RTX sugárkövető technikával,ami azért felelős,hogy játékban lévő beszűrödő, vetődő és visszavert mesterséges fények, pl. a lámpa vagy nap fénye realisztikusabban nézzen ki, ami egy részletesebb, szebb képet eredményez.), ezen felül szabályozhatja a felhasználó, a bitsűrűséget, felbontást, vertikális szinkronizációt(V-Sync-et, ami kiküszöböli a képtörést), internethasználati korlátot.
PC-n, Mac-en, NVIDIA Shield-en, Android és Chromebook-on érhető el.

Cikk róla:
https://pcworld.hu/pcwmaster/geforce-now-elso-benyomasok-274088.html


Magyarországon elérhető: Igen
Ár: A szolgáltatás ingyenes,  a Steam könyvtárunkban lévő játékokkal játszhatunk
a saját gépünkről.

A Valve szolgáltatása annyiban tér el a társaitól s ez akár hátránynak is nevezhető bizonyos esetben, hogy a fiókunkon lévő játékok, amiket iOS-en, AppleTV-n, Android-on, Android TV-n, Linuxon, valamint a Raspberry Pi rendszerén játszhatunk távolról minden esetben a saját számítógépünk erőforrásait veszi igénybe ezért tekinthető hibridnek. 
Ez azt eredményezi, hogyha nincs megfelelő konfigurációnk(ezalatt főképp a kb. 10 évnél öregebb hardvert-t, OS-t értjük), abban az eset nehézkessé válik a használata vagy akár ki is zárhatjuk magunkat ebből a lehetőségből.
Újabban például azt is megtehetjük a Remote Play Together al-szolgáltatással, hogy mondjuk ha egy játékban van Co-Op-ra lehetőség(Együtt játszás, egy térben), ezt megtehetjük a segítségével online így könnyen csatlakozhatunk a barátaink játékaihoz, s ugyanezt ők is megtehetik hasonlóképp. 
Ehhez elég az egyik tagnak birtokolni a játékot, majd ha hozzáférést adott, a többiek hozzá tudnak csatlakozni.
A hoszt képes továbbá a billentyűzetét, egerét és kontrollerét is megosztani.
Előnye, hogy hatékonyabban, széleskörűbben és gördülékenyebben működik, fejlődik.

Összegzés

Értelemszerűen a sort még végtelenségig lehetne folytatni, hiszen ahogy írtam egy dinamikusan fejlődő jelenségről beszélünk a cloud gaming esetében, így nehéz megjósolni a jövőjét s hiba is lenne, mert amit ma aktuálisnak veszünk, az pár héttel, hónappal, évvel de akár nappal is kikerülhet a rostából vagy éppen adódhat hozzá.
Könyvtári szempontból(hogy belevegyük ezt a szempontot is) azért lehet innovatív vagy éppen fontos, mert az ilyen és ehhez hasonló szolgáltatásokkal ki lehetne a kultúrateremtő,közvetítő,formáló és megőrző repertoárját, szerepét az intézményeknek bővíteni, különösebb vagy nagyobb pénzbefektetés nélkül. 
Ugyanis a videójátékok világa már régen túlmutat az egyszerűség és/vagy értelmetlenség keretein. 
Ki kell jelenteni, hogy legalább olyan fontos és mély szereplőkké váltak, mint a zenei, film vagy irodalmi társai. Egyszerű bigottság ezt nem észrevenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése