keresés

2020. szeptember 29., kedd

Mesterséges intelligencia

 

A mesterséges intelligencia nagyon utópisztikusan hangzik, közben már közel 70 éve létezik és folyamatosan fejlődik. Ez kissé lehetetlennek hangzik. A továbbiakban visszatekintünk egy pillanatra, hogy mióta van jelen a mesterséges intelligencia. Hogyan vált a mindennapjaink részévé, és mi várható a közeli és távoli jövőben.


Az MI történelme

Ha teljesen az alapokig megyünk vissza, akkor a 17. századig kell ugranunk, René Descartes és Blaise Pascal idejéig, akiknek a gondolkodásmódja, az elért eredményeik segítették az utánuk következőket. A mesterséges intelligencia kezdetét 1943-ra tehetjük, Warren McCulloch(1898-1969) és Walter Pitts(1923-1969), akik egy mesterséges neuron modellt javasoltak, és már a tanulás lehetőségét is felvetették. 1950-ben Alan Turing(1912-1954) bevezette a Turing-tesztet, a gépi tanulást, a genetikus algoritmusokat és a megerősítéses tanulást az MI fogalomvilágába. 1956-ban kapta a ma is használt nevét (artificial intelligence) John McCarthytól (1927-2011). 

Az MI folyamatos fejlődésnek örvendhet. A kezdetekben is nagy sikereket ért el, az akkori technológia keretein belül. Az első nagyobb siker az általános probléma megoldó program, GPS(General Problem Solver) Allen Newell(1927-1992) és Herbert Alexander Simon(1916-2001) munkája. A GPS az első olyan program, mely leginkább hasonlított az emberi gondolkodásra. Úgy tervezték, hogy az emberi problémamegoldás protokolljait imitálja. Az IBM-nél fejlesztették ki a korai MI programokat, Nathaniel Rochester(1919-2001) és társai. 1952-től Arthur Samuel(1901-1990) dámajáték programot írt, amelyik annyira elsajátította a játékot, a gondolatmenetét a játéknak, hogy egy erős amatőr versenyzői szintet ért el. Ezzel sikerült megcáfolnia azt, hogy a számítógép csak arra képes, amire utasítják. 

1958 sok újdonságot hozott az MI életébe, csupán egyet emelnék ki: John McCarhty megalkotta a Lispet, az elsődleges MI programozási nyelvet, melyet napjainkig is használnak. 

Egy nagyobbat ugorva az idővonalon, 1980-ban az MI iparrá válik, majd 1987-ben tudománnyá. Lényeges változásokat az utóbbi években értek el, és ahogy említettem már, rohamosan és folyamatosan fejlődik.

Az MI részletesebb történetét itt olvashatja. 


A Mesterséges Intelligencia 

Két fő típust különböztetünk meg: szoftveralapú MI-t és a fizikait.

  1. Szoftver alapú: virtuális asszisztens (Cortana, Siri, Alexa, Bixby, Google asszistens), képelemző szoftverek, beszéd- és arcfelismerő rendszerek, keresők (Google, FireFox, Enternet, stb. keresői)
  2. Fizikai: robotok, a dolgok internetje-IoT, drónok, önvezető autók(Tesla, Ford stb.)


Az MI a mindennapjainkban

A mesterséges intelligencia a hétköznapok szerves részévé vált. Gondoljunk csupán arra, hogy rákeresünk valamire az interneten, a keresőmotorok mind az MI-re alapulnak, és a hatalmas adatmennyiségben megkeresik az általuk relevánsnak gondolt cikkeket, oldalakat. Nem telik el úgy nap, hogy ne használnánk az MI-t, olyan helyeken lapul, amikről talán nem is gondolnánk, hogy hozzá köthető.

1. Reklámok, hirdetések: a cégek nagy szeretettel használják a mesterséges intelligenciát a reklámjaikban, hogy minél inkább személyre szabják hirdetéseiket, ezzel is vásárlásra buzdítva az embereket. Az MI raktározza, elemzi korábbi kereséseinket, vásárlásainkat, ijesztő de talán még beszélgetések alapján is kiszűri, hogy mire lehet szükségünk. Erről több érdekes videó található a youtube-on 

2. Digitális személyi asszisztensek: fentebb említettem pár ilyen asszisztenst, amik/akik segítik a felhasználót a mindennapokban. Képesek emberi kommunikációra, bizonyos szintekig, parancsra keres, zenét játszik le, útvonalat tervez, időjárás előrejelzést mond és még sorolhatnám, hogy mit tud. Lényegében, ha okosan és jól tudjuk használni, megkönnyíti a napi problémák megoldását. Ezen az oldalon lehet nagy vonalakban olvasni róla. 


3. Fordítók: a gépi fordítók az MI egyik azon területe, amelyik elég távol áll a tökéletességtől. Több problémába is ütközik, de ezektől eltekintve mégis nagyon hasznos tud lenni, ha csupán egy idegen nyelvű szöveg megértésére, az információ kiszűrésére használjuk. Ezek a fordítók képesek írott és szóban elmondott szöveget is fordítani, de nem 100%-ban hitelesen.
4. Okosotthonok, okos városok: az okosotthonok technikai megoldások együttese, egymással kommunikáló eszközök, melyeket akár egy eszközről is irányíthatunk. Az okos városok a fenntartható városfejlesztést tarják szem előtt, a problémák megoldását főképp a digitális technológiával próbálják meg. Ezek már áthajlanak a dolgok internetébe (IoT)


5. Navigáció: a modern navigáció alapjai: műholdak, gráfok és mesterséges intelligencia. Utóbbi a jármű előírt pályán történő automatikus irányításáért felel.

MI a "nagy egészben"

A mesterséges intelligencia nagy fejlődéseket ért el az egészségügyben is. 
"Gunnar Rätsch és munkatársai (Memorial Sloan Kettering Cancer Center) egy olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek, ami 200.000 rákos beteg anonimizált elektronikus orvosi feljegyzései és klinikai, valamint genetikai leletei alapján rejtett összefüggéseket keres, amelyek elkerülhették az orvosok figyelmét, és amelyek alapján előrejelezhető, hogyan fog a betegség progrediálni. Mint Rätsch kifejti: a feltárt összefüggések révén új hipotézisek állíthatók fel, amelyek a továbbiakban tesztelhetők."-Medica online-
A orvostudomány arra a következtetésre jutott, hogy le tudják csökkenteni a hiba lehetőségét a diagnosztizálásokkor, ha segítségül hívják a mesterséges intelligenciát. Tehát a legpontosabb eredmény akkor születik, amikor egy orvos és egy MI által előállított diagnózist összefésülnek.
A világ nagy emberei ezen a téren különbözően látják a jövőt, van aki aki tart attól, hogy az MI átveszi az irányítást, míg mások azt vallják, hogy az ember alkotta dolgok nem veszik át az uralmat felettük.
Az alábbi videóban Kiss Gergely TED előadásában keresi a választ arra, hogy hol tart ma az MI fejlesztése és alkalmazása; milyen hatással van az életünkre, és milyen vízióink lehetnek vele kapcsolatban.

Egy kis érdekesség így a vége felé: Szaúd-Arábiába az az ország, ahol elsőként kapott állampolgárságot egy robot, Sophia. Itt egy rövid interjú "vele":



Soraimat Herbert Simon szavaival zárnám:
"Sem meglepni, sem sokkolni senkit nem célom - de a legegyszerűbben összefoglalva azt mondhatom, hogy a világban léteznek ma már gondolkodó, tanuló és kreatív gépek. E képességük rohamosan fog fejlődni, és - a közeljövőben - az általuk feldolgozott problémák köre összemérhető lesz azokkal a problémákkal, amelyekkel az emberi elme eddig megküzdött."-Herbert Simon,1957- 

Források


Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)