Hogyan segíthet a technológia újraépíteni a háború sújtotta városokat?

Egy háború soha nem jár veszteségek nélkül. A Hegyi-Karabah területén már több évtizede fegyveres konfliktus van jelen két nemzet között az előbb említett régióért. Több tűzszünet is jelen volt az évek alatt, de egyik fél se szeretne engedni, így mindig újra indul a harc. A terület inkább Örmény lakosságából több millióan menekülnek el Örményország felé. Sokan felgyújtották vagy valamilyen módon elpusztították az értékeiket, hogy az ellenséges katonák ne szerezhesség meg ezeket. Jelenleg Azerbajdzsán kezén van a terület, akinek konkrét tervei vannak vele.

Hegyi-Karabah fejlesztése

Azerbajdzsán fokozatosan próbálja újjáépíteni a csata sújtotta földeket. A vezetőség reménykednek benne, hogy a technológia központi szerepet játszhat benne. Továbbá remélik, hogy az okos városok és falvak létrehozása jobb életvitelt kínálnak, ez pedig ösztönzi a polgárokat arra, hogy visszatérjenek a régióba.

Anar Valiyev várostervezési szakértő és a bakui ADA Egyetem professzora szerint a digitális szolgáltatásokra épülő új közösségek felépítése nemcsak a visszatérni vágyók számára teszi vonzóbbá a régiót, hanem azok számára is, akik a konfliktus ellenére is a régióban maradtak.

A kezdeti tervezési időszakot egy kísérleti program követi, amelynek során számos okos város - Aghaly-1, Aghaly-2, Aghaly-3 - épül majd Zangilan régióban. Több mint 200 házat terveznek építeni, olyan innovatív építőanyagok felhasználásával, mint az újrahasznosított acél és az előre legyártott beton. Közreműködnek az építésben az intelligens villamosenergia, gáz és hulladékgazdálkodási közművek.

A kísérlet első szakasza 2021 februárjában indult. Inam Karimov azerbajdzsáni mezőgazdasági miniszter szerint a projekt 5 főbb tényezőt vesz figyelembe. Ezek a lakosság, gyártás, szociális szolgáltatások, intelligens mezőgazdaság és az alternatív energia. Utóbbit igyekeznek minden lakóépület, szociális létesítmény, irodaház, vendéglátás és mezőgazdaság esetén alkalmazni.

Digitális szakadék

Az építések során igyekeznek kissé kisebbé tenni a digitális szakadékot a főváros és a vidéki területek között. A Baku Research Institute szerint jelenleg nagyjából 20% a különbség, ami hatalmasnak számít.

Susát a régió legfontosabb városának tartják. A nagy vallási és történelmi múltra visszatekintő város egyik legelső fejlesztése az oda vezető széles aszfaltút. A neve Zafer yolu, azaz Győzelem útja. Csak katonai ellenőrzési pontokon lehet bejutni a területre, ami utal arra, hogy még mindig nem engedhetik meg, hogy több százezrek kezdjenek visszavonulni ellenőrizetlenül a korábbi lakóhelyükre. Ez a háborús helyzet miatt tekinthető biztonsági lépésnek is.

A projekteket látva a fiatalok ösztönzést kapnak arra, hogy új lehetőségeket keresve a Hegyi-Karabah régióba költözzenek. Sokan úgy gondolják, hogy ha nagyobb cégeknek lehetőségük lesz munkahelyeket teremteni, akkor rengetegen fognak ide visszatérni.

Agdam városa

Susa városától mindössze 40 kilométerre megtalálható Agdam városa. A konfliktus előtt a városnak közel 30 ezer lakosa volt, ma már viszont ő is elhagyatott.

Az azerbajdzsáni hatóságok megkezdték az újjáépítéssel kapcsolatos terveket, amik szerint ez lesz Azerbajdzsán negyedik legnagyobb városa. Közel százezer lakossal számolnak. Utóbbi azért is lesz lehetséges, mert a tervek szerint nyolc vagy több falut is egyesítenek Agdammal. A lakóterületek többszintes épületekből és magánházakból állnak majd. A várost pedig kertek veszik körül és okos városként építik át, hogy zöld energia zónává váljanak. Továbbá terveznek a városon belül 125 hektáros zöld övezet, mesterséges tó, hidak, csatornák, gyalogos és kerékpárutak, valamint elektromos meghajtású tömegközlekedés kialakítását is.

IKT ipar

Az IKT az információs és kommunikációs technológiát jelöli. Rendkívül tág értelemben használatos és magába foglal minden digitális technológiát. Az intelligens városok fejlesztése is egy része Azerbajdzsán IKT iparának. 2016-ban az azerbajdzsáni hatóságok kijelentették hogy egyike lett annak a 11 gazdasági ágazatnak, amelyet stratégiai jelentőségűnek nyilvánítottak. 2020-ban az IKT szektor az ország teljes GDP-jének az 1,6%-át tette ki.

Az ország vezetősége kijelentette, hogy a szektor gyorsabban fog fejlődni a szükség miatt. Hozzá járul még a megnövekedett érdeklődés az informatika és a mezőgazdaság iránt. A rengeteg technológiai fejlesztés miatt lesz kereslet a fiatal informatikai szakemberekre is.