A covid hatása a digitális lábnyomunkra

Mindenki tapasztalta, hogy a covid megjelenésével az élet színtere kénytelen-kelletlen módon, de átköltözött az online térbe. Ennek voltak előnyei is, ám rengeteg hátrányt is magával hozott. Az oktatás és munka, a kapcsolataink, a vásárlásunk jelentős részben az internetes világban zajlott, emiatt nem meglepő módon a digitális lábnyomunk is megnövekedett.

Bezártság és az internet

A korlátozások hatására mindenkinek el kellet ütnie valamivel az idejét, tartani a kapcsolatait. Erre remekül megfelelt az online világ. Komoly mértékben megnövekedett az internet használat. Videók alapján mindenfélét lehet tanulni, új mozgás formákat kipróbálni, felolvasást hallgatni és még sorolhatnánk. A bezártság enyhítésére rengeteg tartalom vált ingyenesen elérhetővé, amik az élet könnyítését szolgálták.                     

Ezeket, mint pozitív tényeket tudjuk felsorolni, de ebben is benne van a képernyő előtt töltött idő növekedés, az elkényelmesedés. Hiszen ügyeket, munkát, mondhatni bármit eltudtunk intézni otthonról az internet által és ami a legrosszabb bele se gondolunk milyen adatainkat mentjük el, mondván úgy is kelleni fog még.                                                                                                          Itt persze lehetne olyan gondolatunk: legalább papírt kevesebbet használunk. De mennyivel több technikai eszközt, internetet, áramot?                                                                                                  Illetve a vírus miatt egyfajta idegenkedés jelent meg az emberekben a személyes dolgoktól, antiszociálisabbak lettünk. Kapcsolatainkat különböző social media felületeken tartjuk és annak ellenére, hogy most már lenne lehetőség a személyes találkozásokra, a legtöbben inkább maradnak az online térben. Ezzel pedig nemhogy vissza nem csökken a digitális lábnyom, hanem kitudja merre növekedik?

Szükséges a nagyobb digitális lábnyom?

Vannak dolgok, amik vitathatatlanul szükségesek, ezek pedig némiképp megnövekedtek az online áttérés miatt. Viszont érdemes végig gondolni, hogy tulajdon képpen, mit is csinálunk a képernyők előtt. Mindig csak lényeges dolgokra használjuk? Mennyi felesleges időt szánunk rá? Hány olyan oldal, hírlevél rendelkezik az adatainkkal, amit ebben a szükségtelen időben görgettünk végig?    Mert észre se vesszük és rengeteg helyen nyomot hagyunk. Facebook-kal és Google fiókkal jelentkezünk be, hiszen az a legegyszerűbb megoldás. Lehet csak egyszeri használat miatt, amit aztán el is felejtünk...de az adott hely eltárolja az adatainkat, esetleg küldi a hírleveleket. Ha most mindenki végig nézi az e-mail-jeit vajon hány olyan üzenetet talál amire semmi szüksége?  Eltároltatjuk fontos adatainkat vásárlásközben, olyan oldalakon is, ahol utána lehet nem is vásárolunk közben.

Folyamatos elérhetőség

A másik érdekes változás, ami beköszöntött az életünkben a folyamatos elérhetőség. Az otthoni munkával kitolódott a munkaidő, másképp alakult az oktatás. Sokan szinte folyamatosan elérhetőek. Ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés jó ez?  Tényleg folyamatosan bekapcsolva kell lenni-e a laptopnak? Nem nézzük túl sokat a telefonunk képernyőjét? Némi utána gondolással meglepő számokat kaphatunk, hogy mégis mennyi időt töltünk az online világban.

Források:

•  Ez a koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra
• Többet telefonáltunk és interneteztünk a koronavírus hatására
  
• A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra
• Digitális lábnyom